Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-24 / 82. szám, csütörtök
a szlovákiai építőipar feladatai és további fejlesztése tSiil 1977. III. 24. 5 Jobban ki kell használni a személyes és a vállalati érdekeltséget A munka termelékenységének gyorsabb növelése érdekében feltétlenül szükséges a feladatok ésszerű megosztása a vállalatok között, a feltételek megteremtése termelési programjaik leszűkítéséhez és a vállalatok fokozatos szakosítása bizonyos fajta építkezések elvégzésére. A vállalatok keretében korlátozni kell az általános irányzatú üzemek kialakítását, és keresztül kell vinni a szakosított vállalaton belüli egységek megszervezését, amelyek a vállalaton belül és a vállalatok között kooperálnak. Ebben az irányban kell tovább kidolgozni az építőipari kapacitások szakosításának programját az egész ágazatban. Az építőiparban tervezett feladatok következetes teljesítése érdekében aktívabban kell felhasználni a gazdasági eszközöket is, főként az árakat, az anyagi és a vállalati ösztönzést. Az árak átépítésével összefüggésben az építőiparban ebben új gazdasági feltételek jönnek létre. Az új áraknak nagyobb nyomást kell gyakorolniuk a termelési folyamat gazdaságosabbá tételére az egész építőiparban és növelniük kell a vállalatok gazdasági érdekeltségét a befejezési munkák, a polgári építkezések és a környezet- védelmi építkezések befejezésének elvégzésében. Ezzel szemben az alacsonyabb árszinttel hátrányosan befolyásolják az építkezések megkezdését. Ha ilyen feltételek között a vállalatok létre akarják hozni a bővített újratermeléshez szükséges forrásokat, akkor a költségek lényeges csökkentésére és a termelésben nagyobb fokú gazdaságosságra kell törekedniük. Az elsődleges építkezéseken a feladatok sikeres teljesítése érdekében jobban ki kell használni a személyes és a vállalati érdekeltséget és már a terv kialakításánál meg kell teremteni a személyes és a vállalati ösztönzés hatékonysága növelésének feltételeit. Az anyagi ösztönzés eddigi rendszere bizonyos pozitív szerepet játszott, de a jelenlegi feltételek között jobban kell hatnia a társadalom szempontjából az elsőrendű fontosságú építkezések teljesítésére, az építkezések határidőn belüli befejezésére és a minőségi mutatók teljesítésére. Az utóbbi években az építőiparban megvalósult a bérrendszerek racionalizálása, ami megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az egyének és az egész kollektívák által elért eredmények értékelésének kritériuma a becsületes, hatékony, minőségi munka legyen. E célra jobban kell felhasználni a díjazási formákat mind az alap, mind pedig a felépítmény területén. Bátrabban kell terjeszteni az akkord teljesítménybért és ki kell próbálni az összetett bért, amelynek erőteljesebben kellene ösztönöznie nemcsak a teljesítményt, hanem a munkák idejében való elvégzését, jóminőségét és a gazdaságosságot is. Szélesebb körben kell alkalmazni a nagy teljesítményű munkások személyes értékelésének formáit és előnyben részesítésüket a szűk keresztmetszetű foglalkozási ágakban. A vezető gazdasági dolgozóknál a díjazási rendszert a kiválasztott feladatok teljesítésétől, valamint a hosz- szabb távú programcélok teljesítésétől függően kell alkalmazni. A személyes anyagi érdekeltséget célszerűbben kell egybekapcsolni a legjobb dolgozók, az ésszerűsítők, az újítók, a szocialista munka úttörői munkaeredményeinek erkölcsi értékelésével. Abból kell kiindulni, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzők szerves egybekapcsolása a szocialista társadalmi rend egyik előnye, és azt az építőiparban is következetesebben kell érvényesíteni. A feladatok teljesítésének egyik előfeltétele a szakképzettség Az építőiparban lévő feladatok sikeres teljesítésének egyik előfeltétele a dolgozókról való gondoskodás színvonalának az emelése is, mind a szakképzettség növelése, mind pedig a szociális feltételek javítása szempontjából. Ennek érdekében feltétlenül következetesen meg kell valósítani a vállalatokban, a vezérigazgatóságokon és a minisztériumban kidolgozott komplex szociális fejlesztési programokat. E programokban jelentős helye van az ifjúság felkészítésének a munkáshivatásra. E célra az építőiparnak mintegy 15 000 férőhelyes, komplex módon ellátott Intézményei vannak. Az építőipari munkákban a strukturális változtatások és a műszaki fejlődés megköveteli a nevelési folyamat további tökéletesítését, a több szakmát elsajátított munkások kiképzésének növelését, olyan új szakmák elsajátítását, amelyek speciális berendezések, valamint építőipari gépek kezeléséhez szükségesek, fokozatosan meg kell teremteni a teljes középiskolai képzettség megszerzéséhez szükséges feltételeket. Az irányítás színvonala emelésének oszthatatlan részét alkotja valamennyi irányító dolgozó szakképzettségének állandó növelése is. E téren már megkezdődött a ciklusos előkészítés. Az elmúlt évek folyamán szakképzett mérnökök, műszaki káderek és mesterek nevelkedtek fel. Eljött az idő, hogy mindenütt, ahol ehhez megvannak a feltételek, e szakembereket felelős funkciókkal bízzuk meg azok helyett, akik a jelenlegi feladatokat már nem képesek ellátni. Ez annál is sürgetőbb, mert a gazdasági funkciókban még mindig viszonylag nagy számban vannak idősebb dolgozók és több mint 27 százalékuk nem rendelkezik a szükséges szakképzettséggel. A vezető tisztségek káderekkel való feljavításában látjuk az irányító munka hatékonysága növelésének egyik útját. Az egész építőiparban egyre nagyobb jelentőségű a dolgozók stabilizálásának megszilárdítása. Nem hasznos az, hogy az építkezésekről eltávoznak azok a fiatal szakemberek, akik az építőiparban nyertek szakképzettséget. A stabilizáció megszilárdítása céljából meg kell javítani a munkakörnyezetet, növelni kell a munka biztonságát és az egészségvédelmet, meg kell szervezni a dolgozók munkahelyekre való szállítását, étkeztetését, elszállásolását és az egészségügyi gondoskodást. E feladatok egy részét a vállalatnak kell biztosítania, de főként a szálláshelyek és az étkeztetési egészségügyi, kiképzési létesítményeket és üdülőközpontokat nagyobb méretekben a termelési gazdasági egységek és a szakágazat szintjén közös berendezések építésével kell biztosítani. A Központi Bizottság elvárja, hogy a vezető irányító tisztségekben lévő kommunisták nagyobb gondot fordítsanak az emberekkel végzett munkára úgy, hogy ez kedvezően tükröződjék vissza a feladatok teljesítésében és a dolgozók elégedettségében. A szocialista munkabrigádok az élvonalban Az irányítás színvonalának általános emelése megköveteli a dolgozók irányításban való részvételének szüntelen növelését is, valamint alkotó kezdeményezésük felhasználását. E téren továbbra is a termelési értekezleteket tekintjük az alapnak, amelyeken konkrétan megtárgyalják a termelési feladatokat és teljesítésük feltételeit, valamint a szocialista munkaverseny különféle formáinak a kibontakoztatását. Ezen a téren is a gazdag tapasztalatokra és a jó eredményekre építhetünk. A munkakezdeményezés fejlesztésének lő formája továbbra is a szocialista munkabrigádok mozgalma marad. Az építőiparban jelenleg 5727 brigád dolgozik 61116 taggal és soraik szüntelenül bővülnek. E brigádok kezdeményezésére nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a vezető dolgozóknak, mivel e brigádokban dolgozik az építőipari ágazat élenjáró dolgozóinak csaknem egyharmada és aktivitásuk jobb kihasználásával még erőteljesebben kivehetnék részüket a feladatok teljesítéséből. Ezt megerősíti a bratislavai Hydrostav nemzeti vállalatban Sarinec elvtárs szocialista munkabrigádja, a pre- sovi Magasépítő Vállalatban Kačenák elvtárs brigádja és a további kollektívák többsége, amelyek munkaeredményeikkel hosszú évek óta elősegítik vállalatuk virágzását és ezáltal anyagi és erkölcsi értékeket adnak szocialista társadalmunknak. Több szociológiai kutatás megerősítette, hogy az építőiparban a dolgozók túlnyomó része örül munkája eredményeinek és a jó emberi kapcsolatoknak abban a kollektívában, amelyben dolgozik. Ezeket az ismereteket jobban fel kell használni az emberekkel végzett munka minőségének további javítása során. Igen jelentősnek tartjuk a bevált Zlobin-féle módszer érvényesítését, amelynek segítségével növeljük a dolgozók részvételét az irányításban. A Zlo- bin-módszerrel dolgozó kollektívák magasan túlteljesítik a teljesítmény-normákat, növelik a munka termelékenységét, az alacsonyabb költségekkel és a jobb minőséggel lerövidítik az építkezések idejét. A legjobbak közé tartozik Kuruc elvtárs brigádja a bratislavai Magasépítő Vállalatban, Marusi- nec elvtárs brigádja a košicei Magasépítő Vállalatban, Bleha elvtársé a nyitrai Magasépítő Vállalatban, Surovčik elvtárs brigádja a žil inai Magasépítő Vállalatban és mások. A Zlo- bin-módszert alkalmazók munkájának eredményei annál is értékesebbek, mert éppen azokat a problémákat segítik megoldani, amelyek az építőiparban már hosszabb ideje fennállnak. A tapasztalatok megerősítik, hogy a dolgozók körében érdeklődés nyilvánul meg e módszer alkalmazása iránt. Az irányító dolgozóktól és a szakszervezeti szervezetektől megköveteljük, hogy ehhez jobb feltételeket alakítsanak ki. A CSKP XV. kongresszusának a hatékonyság és a minőség emeléséről kitűzött gazdasági irányvonalának teljesítése visszhangra talált a bratislavai Priemstav és további 17 építővállalat munkaversenyé- nek abban az irányzatában is, amely a hatékonyság, a munkák minősége növelését célozza. Nagyra becsüljük e kezdeményezést, valamint a košicei ipari építkezési szervezetek eljárását is, amely az építkezések idejének lerövidítésére irányul. Itt egyesített szocialista kötelezettségvállalások formájában teszik érdekeltté a technológiai mellékszállítóit és főszállítóit e feladat teljesítésében. Elvárjuk, hogy e formák tovább fognak fejlődni. Az építőiparban is meghonosodnak a szocialista munkaverseny olyan minőségileg magasabb formái, mint amilyenek a kutatási, szervezési dolgozók, valamint az építkezési szervezetek dolgozóiból álló komplex racionalizációs brigádok. Ezek segítik az építkezési folyamat bonyolult műszaki, termelési és gazdasági problémáinak komplex megoldását. Egyikük a bratislavai Mélyépítő Vállalat Kutatóintézetének és a bratislavai Stavoindustria gépipari üzemnek komplex racionalizációs brigádja. A kutatók, technikusok és munkások közös munkájával elérték a minőség javulását és az építkezési költségek 28 százalékos csökkenését. A kollektíva most sikeresen dolgozik a magas megterhelései pilót típusok kialakításán. Csakúgy, mint egész politikai és gazdasági életünkben, az építőiparban is jelentős mértékben kiveszik részüket az általános eredményekből a fiatalok. A magasépítő vállalatokban például 340 ifjúsági szocialista munkabrigád van. Ötven építkezés felett vállaltak védnökséget ifjúsági szervezetek. Az ipari építkezés területén 47 kollektíva kapcsolódott be az ifjúsági Fényszóró mozgalomba és az ifjúsági szervezetek védnöksége alatt sikeresen teljesítik a seneci Strojstav üzem építésének feladatait. Az építőiparban az eddigieknél nagyobb mértékben kell kihasználni az ifjúság kezdeményezését, főképpen a nyári hónapokban, mégpedig olyképpen, hogy a kiválasztott épľt- kezéseken létrehozzák a fiatalok aktív munkájának feltételeit, s egyszersmind kulturális és sporttevékenységének lehetőségeit. Ennek megszervezése az SZSZK Építésügyi Mink ’tóriumának és a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek a feladata. Az igényes célok fokozott követelményeket támasztanak a pártmunkával szemben Tisztelt elvtársak! A CSKP KB hatodik ülése, valamint az SZLKP KB ülése által az építőipar számára kitűzött feladatok sikeres teljesítése megkívánja az irányító szervekben, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetekben dolgozó pártszervek és -szervezetek, a kommunisták kezdeményező munkáját. A feladatok igényessége fokozza a követelményeket az építőiparban tevékenykedő pártszervek- és szervezetek munkájával szemben. Ezen a szakaszon a termelési folyamatból és a munkafeltételekből adódóan a párt tevékenysége sajátosan eltérő az ipari tize mekben kifejtett pártmunkától. Ez objektíve megkívánja, hogy a pártmunkában a gyakorlatban bevált változatos munkaformákat és módszereket alkalmazzanak. Az eltérő körülmények azt is szükségessé teszik, hogy a járási pártbizottságok is nagy gondossággal és differenciáltan irányítsák az építőipari pártalapszervezetek munkáját. Az elkövetkező időszakban az építőipari pártalapszervezetek munkájának a ma megtárgyalt feladatokra és problémákra kell irányulnia. Szükséges, hogy az alapszervezetek nagy gondot fordítsanak a munka hatékonyságára és jó minőségére, az építés haladó módszereinek alkalmazására, az irányítás és az ellenőrzés elmélyítésére. Kiváltképpen nagy figyelmet igényel a kádermunka, elsősorban az, hogy a vezető tisztségekbe — mesterektől kezdve — politikai és szakmai szempontból a lehető legjobban képzett dolgozókat, jó szervezőket állítsanak, akik vezetni tudják és meg tudják nyerni a dolgozókat a párt gazdaságpolitikájának teljesítésére. Az alapszervezetek tevékenységében rendszeresen igyekezzenek a kritikai igényesség légkörének kialakítására, az elvtársi kapcsolatok szilárdítására, következetesen küzdjenek az építkezéseken a fogyatékosságok, a munka- és a technológiai fegyelem megszegése, a rendetlenség ellen. Ahol még tartalékok találhatók, ott törekedjenek a munkaidő jobb kihasználására. Az építőipari pártszervezeteknek és az ágazatban dolgozó kommunistáknak nem lehet közömbös, miképpen használják ki az ágazatban a gépeket, hogyan teljesítik a tervet, valamint a minőségi tervmutatókat. Feltétlenül szükséges, hogy elmélyítsék a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa, valamint a párt központi bizottsági ülései határozataiból eredő feladatok teljesítésének ellenőrzését. Amennyiben nem teljesítik a határozatokat, ebből partvonalon is le kell vonni a következtetéseket. Az utóbbi években az építőiparban is megszilárdult a párt szervezeti struktúrája és gyarapodott a tagállomány. Az Építésügyi Minisztérium ágazatában az átlagos szervezettség 10,7 százalék. Vállalati szinten a szervezettséget illetően azonban viszonylag jelentős eltéréseket tapasztalhattunk. Ez 5— 17,2 százalék között mozo£. A szervezettség szempontjából eltérő a helyzet az egyes fontos építkezéseken is. A párttagok aránya magasabb az építőanyagipari ágazatban. A fentiekből kitűnik annak szükségessége, hogy az építőipari pártszervek, valamint a járási pártbizottságok a helyzet pontos ismeretében intézkedjenek a pártszervezettség fokozása és a munkásmag erősítése érdekében. A párttagjelölteket elsősorban az építkezéseken dolgozó kiváló fiatal munkások, újítók és ésszerűsítők közül kell kiválasztani, s gondosan előkeli őket készíteni a pártba való belépésre. Az építőiparban a párt szervezeti felépítésében fontos szerepet töltenek be az SZLKP üzemi és vállalati bizottságai. A nyugat-szlovákiai kerületben és Bratislavában 12 ilyen bizottság működik. A CSKP KB Titkársága határozatának alapján az építőipari vállalatokban próbaképpen pártbizottságokat alakítottak. A járási és a kerületi pártbizottságok, valamint az SZLKP KB osztályának tapasztalatai szerint a pártbizottságok kedvező szerepet töltenek be a vállalatokban, egyesítik a kommunisták igyekezetét, erőfeszítésüket a tervfeladatok egyenletes, gazdaságos és jó minőségű teljesítésére, a politikai aktivitás és a munkakezdeményezés fejlesztésére összpontosítják. A már több éves próba eredményeit országos méretben kellene értékelni. Az SZLKP szervei, valamint az alsóbb fokú pártszervek tapasztalatai szerint pozitív szerepet játszanak az építkezési pártbizottságok is. Ezeket hat fontos építkezésen alakították meg. Tevékenységükkel nagyon hathatósan befolyásolják az építkezések menetét, összehangolják a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok, illetve intézmények kommunistáinak munkáját. Ily módon létrehozzák az építkezés részvevői jó együttműködésének feltételeit. Együttes szocialista kötelezettségvállalások megszervezésével elősegítik az építési idő lerövidítését. Ebből a szempontból kedvezően értékelhetjük a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű és a bratislavai Sl'jvnaft petrolkémiai gyártelep építkezési pártbizottságának tevékenységét. Szükségesnek mutatkozik azonban, hogy a jövőben a kerületi és a járási párt- bizottságok az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen jk az építkezési bizottságoknak. Az FSZM és a SZISZ tevékeny segítségére számítunk A politikai és a nevelőmunka elmélyítésiében, a dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésében és az építőipar fela- * datainak teljesítésében továbbra is a Forradalmi Szakszervezeti mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség tevékeny segítségére számítunk. A szak- szervezeti szervekben és szervezetekben dolgozó kommunistáktól megkívánjuk, hogy a munka gazdaságossága fokozásának valamint minősége javításának érdekében szervezzék a dolgozók kötelezettségvállalási mozgalmát és inunkakezdeményezését, gondoskodjanak a termelési értekezletek színvonalának emeléséről és az irányításban a dol- (Folytatás a 6. oldalon)
