Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-22 / 80. szám, kedd

%SZLOVÁKIAf KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1877. március 21 KEDD BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 80. szám Ára 50 fillér MA I0BBAN, MINT TEGNAP Aki a sajtóban figyelemmel kísérte a kommunisták nemrég véget ért értékelő taggyüléseirűl szóló írásokat, de különösen az, aki maga is részt vett néhány tanácskozáson, megállapít­hatta, hogy a párt tagjainak egyik legfőbb törekvése: ma még jobban helytállni, mint tegnap, s holnap még jobban, mint ma. A párt tagjainak erről a szándékáról a pártonkíviiliek is szüntelen meggyőződhetnek, méghozzá minden munkahelyen. Akárcsak arról: a kommunisták azon fáradoznak, hogy ez tár­sadalmunk minden tagjának természetes követelményévé váljék. Vagyis, hogy az igényesség növekedése mindenre ki­terjedjen. Ehhez pedig az igényesség növekedésének helyes értelme­zésére van szUkség. Bizonyos mértékben s bizonyos irányban mindenki egyre igényesebbé válik, de ez még nem jelenti ennek az időszerű követelménynek a helyes értelmezését. Nem elég például, lia valaki csupán a társadalomtól vár egyre töb­bet, de saját maga mit sem tesz azért, hogy a társadalmi ja­vak gyarapításához nagyobb mértékben járuljon hozzá, mint régebben. Nem elég nagyobb bért akarni, de ugyanolyan, ne­tán rosszabb minőségű munkát végezni, esetleg kevesebbet termelni, mint korábban. Nagyobb és kényelmesebb lakást kö­vetelni, fogyasztóként több és olcsóbb árut akarni, de ter­melőként a régi módon dolgozni stb. Mindehhez persze az is kell, hogy állandóan tanuljunk ideo­lógiailag és szakmailag egyaránt képezzük magunkat. Hogy el­sajátítsuk és a gyakorlatban alkalmazzuk a legújabb munka­módszereket, hogy ne féljünk az újtól még akkor sem, ha az a megszokott, a kitaposott útról való letérést, kényelmünk feladását követeli is meg. Nem véletlen, hogy az újítók közt szép számban akadnak kommunisták. Nemkülönben a szocia­lista racionalizációs brigádokban és a szocialista munkabri­gád címért versengő kollektívákban, illetve a címet már ki­érdemelt munkaközösségekben. Ezeknek a kollektíváknak a tevékenységét a pártszervezetek megkülönböztetett figyelem­mel kísérik. így van ez például a bratislavai Slovnaftban. A szocialista munkabrigádok élén többnyire párttagok állnak. A termelőmunkában, a mindennapi gondokban összeforrt kollek­tívákban válik a leginkább általános, mindenki által vallott elvvé a „ma jobban, mint tegnap“ jelszó. Ugyancsak nagy szerepet játszik ebben a pártoktatás, me­lyen a legtöbb üzemben, vállalatban pártonkívüliek is részt vesznek. Főleg a gazdasági tisztségeket betöltő pártonkívülick- ról és a tagjeföltségre kiszemelt, kitűnő munkát végző fia­talokról van szó. A pártoktatás egyik fő célja éppen az, hogy résztvevői — új ismeretekkel felvértezve, az elmélet gyakor­lati alkalmazásával —, még jobban helyt tudjanak állni az egyre igényesebb követelmények teljesítésében. Éppen ezért a pártbizottságok alaposan megfontolják, kit javasoljanak párt­oktatásra a pártonkívüliek közül. így történt ez például a sa­lai (vágsellyei) Duslóban, a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) Do­lina Bányában, a fil'akovói (füleki) Kovosnialtban. Az észak-morvaországi kerületben új kezdeményezés is szü­letett az elmúlt hetekben: „A Nagy Októberi Szocialista For­radalmit 60. évfordulójának tiszteletére ma és holnap jobban, mint tegnap“ címmel. A nemes kezdeményezés, mely a gaz­dasági tervfeladatok határidő előtti teljesítésére irányul, máris nagy visszhangra talált. Az elsők közt az országszerte ismert Liimír Sakmarnak, a szocialista munka hősének bányászbri­gádja válaszolt a felhívásra. A brigád kötelezettséget vállalt, hogy a technika komplex kihasználásával, hatékony munka­szervezéssel, neveléssel, három fejtési rekord elérésével és egyéb intézkedésekkel már november 7-re teljesíti a B. ötéves terv első két eaztendejének tervfeladatait. A ma jobban, mint tegnap követelmény tehát egyáltalán nem holmi divatos jelszó, hanem olyan kritérium, amely egyre általánosabbá, inindannyiunk magától értetődő igényévé válik. FtÍLÖP IMRE í \ Felvételünkön a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszus megnyitó ülése látható. (ČSTK — TASZSZ-felvétel). Megkezdődött a szovjet szakszervezetek XVI. KONGRESSZUSA HARMINC SZOVJET SZAKSZERVEZET 5032 KÜLDÖTTJE TANÁCSKOZIK • HA­ZÁNK KÜLDÖTTSÉGÉT KAREL HOFFMANN VEZETI • AZ OKTÓBERI FORRADA­LOM ÉRDEMREND A SZOVJET SZAKSZERVEZETEKNEK Moszkva — A szovjet szakszervezetek teg­nap megnyílt XVI. kongresszusának megnyitó ülésén Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csaknem kétórás be­szédet mondott. A kongresszust Alekszej Sibajev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke nyitotta meg. Az Elnökségben Leonyid Brezs­nyev mellett foglaltak helyet: Alekszej Koszi­gin, Andrej Kirilenko, Andrej Gromiko, Fjodor Kulakov, Dmitrij Usztyinov, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a Szovjetunió miniszterel­nök-helyettesei, a szakszervezetek vezetői és más közéleti személyiségek, valamint a kül­földi delegációk vezetői. A csehszlovák szak szervezeteket négytagú küldöttség képviseli, amelynek élén Karel Hoffmann, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke, a CSKP KB Elnökségének tagja áll. Mint Sibajev bejelen­tette, a kongresszuson 30 szovjet szakszervezet mintegy 113 millió tagjának képviseletében a fórumon 5032 küldött van jelen. Több mint száz ország és számos nemzetközi szervezet delegációi is ott voltak a kongresszus üléstér- mében. Sibajev külön is üdvözölte a Szakszer« vezeti Világszövetség küldötteit. Az Elnökség, a Titkárság és a Revíziós Bi­zottság, valamint a mandátumvizsgáló bizott­ság megválasztása után a küldöttek elfogad­ták az egyhetes kongresszus napirendjét, amelynek legfontosabb eseménye a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa által előter­jesztendő beszámoló megvitatása lesz. Ezután Alekszej Sibajev Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának adta át a szót. t Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság és a Titkárság nevé­ben köszöntötte a szovjet mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség és az alkal­mazottak szakszervezeteinek küldötteit, a dolgozó assszo- nyok és az ifjú nemzedék kép< Nem elég csak szavakkal... Idézet a napisajtóból: „A szlovákiai építőipari vállalatok jelentős része Zlobin hozras- csot-módszerét nem érvényesíti átfogóan, a mozgalomban több­nyire csak kevés munkabrigád és dolgozó vesz részt. Ennek az az oka, hogy a vállalatot ve­zető gazdasági dolgozók he­lyenként opportunista magatar­tást tanúsítanak az üggyel kap­csolatban. A progresszív terme­lési módszer helyességét szóban mindenki elismeri, sajnos azon­ban már kevésbé törődik szé­les körű érvényesítésével a la­kásépítésben, a járulékos és az ipari beruházások építésében, a mélyépítésben, vagy az építő­ipar más munkaterületein.“ Az is hiba, hogy az építő­ipari vállalatok pártszervezetei és üzemi pártbizottságai — bár tavalyi évzáró taggyűléseiken és konferenciáikon helyes ha­tározatokat hoztak, — nem von­ják le a következtetéseket, a tanulságokat abból a tényből, hogy a Zlobin-módszer érvénye­sítése csak lassan terjed az egyes vállalatokban és üzemek­ben. Többnyire megelégednek a vezető gazdasági dolgozóknak a felelősséget magukról elhárí­tó magyarázataival; akik azt mondják, hogy a módszer érvé­nyesítéséhez még nem adottak a feltételek. Főként azzal ér­velnek, hogy nekik jobban meg­felel, ha kényelmesen halad­nak a már kitaposott, bár ke­vésbé hatékony úton. Három év — gyenge eredmény A Szlovák Építésügyi Minisz­térium vállalataiban a terme­lőmunkában tavaly 71 200 al­kalmazott dolgozott, közülük Zlobin módszerét csak 7503 dolgozó, összesen 230 brigád érvényesítette. A számítások azt mutatják, hogy ők csak a 10,5 százalékát teszik ki az építő­ipari termelés és az építő­anyaggyártás programját köz­vetlenül megvalósított dolgo­zóknak. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy Zlobin módszerének bevezetéséről Szlovákiában már 1974 óta szó volt, ez bizony so­vány eredmény. Az embernek mindebből az a benyomása, hogy egyes válla­latok csak azért alakítottak Zlobin-módszerrel dolgozó bri­gádokat, hogy a felsőbb szerve­ket elvakítsák. Éppen ezekre a vállalatokra kellene gondot for­dítaniuk a vezérigazgatóságok vezetői dolgozóinak és megelő­zésképpen a Szlovák Építésügyi Minisztérium dolgozóinak is. Nincs olyan dolog ugyanis, ami csak úgy önmagától létrejön, még a Zlobin-módszer alkalma­zása sem. Kevés a pozitívum A magasépítő vállalatok ter­melési-gazdasági egységének vállalatai közül a žilinai Kö­zép-szlovákiai Építőipari Válla­latban és a michalovcei Magas­építő Vállatban a legkritiku­sabb a helyzet. Itt csak egy-egy (Folytatás a 2. oldalon] viselőit. A szakszervezetek te­vékenységének jelentőségét méltatva megállapította, hogy u szovjet szakszervezetek a kommunizmus iskoláját alkot­ják. Gazdasági kérdésekről szólva az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a szovjet népgazdaság megnövekedett méretei felve­tették a tervezés és az irányí­tás tökéletesítésének problémá­ját az egész gazdasági mecha­nizmus megjavításának kérdé­sét. Ebben az irányban nagy munka folyik. A központi ter­vező és ^gazdasági szervek a megfelelő konkrét javaslatok előkészítésével vannak elfog­lalva. A párt hatalmas jelentő­Ľubomír Štrougal fogadta Krsztyo Tricskovot (CSTKJ — Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap Prágában, a Hrzán-palo- tában fogadta Krsztyo Tricsko­vot, a BKP KB Politikai Bizott­ságának póttagját, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának alelnökét, a BNK álla­mi ellenőrző bizottságának el­nökét, aki hazánkban tartózko­dik. A fogadáson részt vett Fran­tišek Ondrich miniszter, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke és Georgi Via- dikov, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. séget tulajdonít annak, hogy ezt a munkát ne halogassák sokáig. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta az „alulról" jövő kezde­ményezés társadalmi-gazdasági szerepét a szocialista államban, beszélt a szocialista munkaver­seny jelentőségéről és a mun­kafegyelem megszilárdításának kérdéseiről. A gazdaság mére­teinek nagyarányú bővülésével hatalmas méretekben megnöve­kedett az az ártalom is, ame­lyet a munkafegyelem, a terve­zési és technológiai fegyelem minden egyes megsértése okoz. Nagy teret szentelt az SZKP KB főtitkára a szovjet mező- gazdaság, ezen belül az állat- tenyésztés fejlesztésével kap­csolatos kérdéseknek. Kijelen­tette: „Azt a nagy feladatot tűztük magunk elé, hogy biz­tosítsuk a lakosság fennakadás nélküli ellátását jó minőségű, teljes értékű és változatos élelmiszeripari termékekkel“. Különleges jelentőségű ebből a szempontból a hús és húster­mékek termelésének fejleszté­se. Az állattenyésztésben a fel­adat az ágazat ipari alapokra történő átállítása, amihez azon­ban jelentős időre van szükség. Ennek megfelelően a Központi Bizottság többször figyelmezte­tett a túlkapások, a kapkodás megengedhetetlenségére a spe­cializált állattenyésztő gazda­ságok szervezésében. Sajnos, nem mindenütt vették tekintet­(Folyt at ás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents