Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-19 / 77. szám, szombat
A CSEHSZLOVÁK ÉPÍTŐIPAR FELADATAI ES FEJLESZTVE A CSKP Központi Bizottságénak 6. ülésén az Elnökség jelentését Josef Kempný elvtárs terjesztette elő (Josef Kempný elvtárs beszámolóján nak első részét lapunk pénteki számában közöltük.) Az eddiginél jobban ki kell használni a bérpolitikát a terv döntő feladatainak támogatására, az építőipar hatékonyságának fokozására. Az építőipari minisztériumoknak a bérszabályozásban kell próbálniuk a differenciált mutatók érvényesítését, és intézkedéseket kell javasolniuk a bérek hatékonyságának fokozására, elsősorban a nagy teljesítményű gépekkel folytatott munkáknál a többmüszakos üzemeltetésnél, valamint a kiemelt építkezésekre átcsoportosított dolgozóknál. Ki kell terjeszteni a teljesítménybérezést, és kísérletileg be kell vezetni a bérezés olyan formáit, amelyekben jelentős szerepet játszanak a határidő, a minőség és a gazdaságosság. A gazdasági ösztönzésben ’ progresz- szív formát jelentenek az egyes objektumok és az egész építkezések idejében való befejezéséért kiírt célprémiumok. Elsősorban a műszaki-gazdasági dolgozóknál következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a prémium a meghatározott cél elérésétől függjön, és a prémiumokat ne osszák szét minden évben, figyelmen kívül hagyva a végső társadalmi hatékonyságot. A vállalatok vezetőségének nagyobb előrehaladást kell elérniük a hozras- csot elmélyítésében. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatban meg kell határozni a konkrét célokat az anyagok, az üzemanyagok és az energia megtakarításában, következetesen érvényesíteni kell a progresszív normákat és limiteket, a szigorú nyilvántartást, a termelési kalkulációk szerint kell dolgozni, és a valóban elért eredmények szerint kell jutalmazni. A termelési kalkulációkat, amelyeket eddig csak a vállalatok fő tevékenységére dolgoztak ki, ki kell terjeszteni a többi területre is. Ennek az a küldetése, hogy az egész vállalat az igazgatótól a munkásokig tudja, milyen költségekkel dolgoznak. Ez nagyon hatékony eszköz az ellen a negatív gyakorlat ellen, hogy a mennyiségi mutatókat teljesítik, de ugyanakkor nem csökkentik a költségeket és nem érik el a tervezett társadalmi hatékonyságot. Mindenki vállaljon felelősséget Elvlársak! Az építészeti munkálatok növekvő mennyisége és struktúrájúk megváltozása a technika bonyolultsága és a magas hatékonyság követelménye minden szinten fokozza a közvetlen irányítás szerepét. Ettől függ a kitűzött feladatok Időben történő, jó minőségű teljesítése a fennálló fogyatékosságok kiküszöbölése. az építkezések helyzetének rendezése, az igényesebb légkör kialakítása, amelyben jobban értékelnék a jó minőségű, idejében elvégzett munkát, és elítélnék a hanyagságot. Az építőipar feladatainak teljesítése a hatodik ötéves tervidőszakban megköveteli, hogy a két építőipari minisztérium lényegesen jobb tevékenységet fejtsen ki. Elsőrendű kötelességük a kitűzött feladatok teljesítésének sokoldalú biztosítása, ehhez kell vezetniük, irányítaniuk, ellenőrizniük a termelési gazdasági egységek tevékenységét. Lényegesen nagyobb alkotó aktivitást és szervezőtevékenységet várunk el a két minisztériumtól az építőipar fejlesztése távlati koncepciójának kidolgozásában, a kapacitások struktúrájának megváltoztatásában e fontos 'nép- gazdasági ágazat iparosítása további szakaszának megvalósításában. Ezekben a minisztériumokban is jobb eredményeket kell elérni az egységes országos műszaki politika előkészítésében és megvalósításában, a tipizálás és a szabványosítás szélesebb körű érvényesítésében. A minisztériumoknak kezdeményezőbben és nagyobb körültekintéssel kell irányítaniuk a szakosított vállalatok és a vállalatokon felüli szervizszervezetek építését, ilyen pl.: a központi betonkeverő, raktárak, javítóműhelyek, gépesítési központok, szociális létesítmények és munkásszállások. A Központi Bizottság mai gyűlése alapján a minisztériumok konkretizálják és kiegészítik a XV. pártkongresz- szus határozatainak teljesítésére hozott intézkedéseket. A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak hatékonyabban kell irányítaniuk a helyi építőipari vállalatokat. Elsősorban egyes munkaszakaszok — az anyagi-műszaki ellátás, a nagy teljesítményű gépek kihasználása, a műszaki fejlesztés, a termelés és munka- szervezés haladó módszereinek központi irányítása szükséges. Az irányítás javításához az eddiginél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a termelési-gazdasági egységek kezdeményező és koncepciós tevékenységének. Elsősorban tőlük függ az egységes műszaki és beruházási politika megvalósítása, az elemző és ellenőrző tevékenység tapasztalatainak általánosítása és kamatoztatása. Megköveteljük tőlük, hogy az építőipari vállalatok lehetőségeinek, műszaki ellátottságuknak alaposabb ismerete alapján szak- avatottabban döntsenek. A hatékonyság növelése és a határidők megtartása érdekében a nagy építkezéseken és az összpontosított építkezéseken jobban ki kell használni az irányítás diszpécser-módszerét, beleszámítva az automatizált rendszerek alkalmazását is. Ez hozzájárul a korszerű építőipari technika, elsősorban a drága gépek és szállítóeszközök hatékony kihasználásához, valamint a munkaszervezés javításához. A nagy és az összpontosított építkezéseken a bonyolult feltételek között jelentősen megváltozik a munkakollektívák kialakítása és szervezése. Az építésvezetők és a munkacsoportvezetők közvetlen irányítómunkája a tervfeladatok teljesítésének fontos tényezője A CSSZK és az SZSZK kormányának szintjén, a szövetségi kormánnyal együttműködve, komplex módon mérlegelni. kell az irányítás és a tervezés elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket, és intézkedni keli az építőipari kapacitások szerkezeti módosításának meggyorsítására és szakosítására, az építőipar további iparosítására, valamint arra, hogy több erőt és eszközt össz- pontosíts^pak • legfontosabb építkezéseken. 1977. III. 19. Elvtársak! Az irányítómunka minősége szempontjából rendkívül fontosak a vezető káderek. Az építőiparban munkájukban vitathatatlan pozitív eredményeket értek el. Döntő mértékben hozzájárultak az építőipar dinamikus fejlődésének, valamint az építőanyagok gyártásának irányításához, valamint ahhoz, hogy előrehaladást értek el a kapacitásoknak a kiemelt területekre és kulcs- fontosságú építkezésekre való összpontosításában. Miben rejlik az irányítás fő problémája és az építőipari vezetők munkájának legnagyobb hiányossága? Abban, hogy nem felel meg a fejlődés intenzív tényezői gyors növekedése szükségleteinek. Ezek a tényezők a tudományos-műszaki ismeretek széles körű alkalmazásának szükségszerűségével függnek össze. És éppen ezek a döntőek a társadalmi munka ráfordításának csökkentésében, a források optimális kihasználásában, a tudomány, az emberek alkotóképessége és kezdeményezése hozzájárulásának fokozásában. Az irányító káderek — és ez nemcsak az építőiparra, vagy az építkezési beruházásokra vonatkozik — eddig még nem tudják teljes mértékben irányítani a társadalmi munkamegosztás elmélyülésének következményeit. Ez az elmélyülés az építőiparban fokozza az összefüggések bonyolultságát s a rendszeres egybehangolással szemben támasztott igényeket a szükséges folyamatosság és hatékonyság elérése érdekében. Nagyon gyorsan növekszenek a követelmények a döntések fontosságával és idejével, az irányítási akciók kidolgozottságával szemben, ami elképzelhetetlen az irányítás új módszerei nélkül, beleszámítva természetesen a megfelelő műszaki eszközök kihasználását is. A kiindulópontot a vezető dolgozók politikai és szaktudásának rendszeres elmélyítése, személyes képességeik és ismemteik továbbfejlesztése, valamint annak a képességüknek a kihasználása jelenti, hogy irányítani tudják a gazdasági szervezetek konkrét feladatainak megoldását, a kollektívák szociális fejlődését. A gazdasági vezetők között soknak bevált, gazdag gyakorlati tapasztalatai vannak, sok építkezésen vettek részt, és bebizonyították, hogy jól tudják irányítani a munkakollektívákat. Azonban a feladatok igényességének növekedése, valamint a munkások és a műszakigazdasági szakemberek szakképzettsége növelésének fontossága megindokolja azt a követelményt, hogy a vezetők is fokozzák szakképzettségüket; nem tűrhetjük meg, hogy képzettségük egy szinten mozogjon, sőt, ami egyes esetekben előfordul, csökkenjen. A szakképzettség rendszeres elmélyítésének meg kell felelnie a szakosítás szükségleteinek és az építőipari kapacitások ezzel kapcsolatos rugalmas átcsoportosíthatóságának. Az építőiparnak ez a specifikus jellemvonása a következő időszakban is megnyilvánul majd. Ezen a téren egyre jelentősebb a műszaki és irányító dolgozók- szerepe. Elsősorban tőlük és szakképzettségüktől függ, hogy a hagyományos foglalkozású helyi kollektívákkal együttműködve, hogyan tudják idejében és jól teljesíteni a feladatokat. Az építőiparban a vezetés hatékonyságának fokozása érdekében az illetékes párt-, állami és gazdasági szerveknek intézkedni kell többek között a kadertartalékok kiválasztásának és felkészítésének tökéletesítésével, a káderek elosztásával és értékelésével kapcsolatban. Elvtársak, a CSKP Központi Bizottsága értékeli az építőknek és a társadalmi termelés azon ágai dolgozóinak a munkáját, akiknek érdeméből sikere- sen telJesítjük a párt beruházási politikájának céljait. A szocializmus nagy építkezései, a népgazdaság hatalmas anyagi-műszaki bázisa az iskolaügy, a tudomány és a kultúra, az egészségügy, a sport és a társadalom szociális szükségleteinek fejlesztését szolgáló nagyarányú építkezés a kiterjedt lakásépítkezéssel együtt azt igazolja, hogy sikeresen teljesítik partunk programját ezen a területen. Ugyanakkor az építők, a tervezők és a műépítészek nagy seregének ügyes munkáját bizonyítja. A kommunisták példamutatása A sikerek, amelyeket elértünk, ösz- szefügnek a kommunista építők áldozatkész munkájával, a pártszervek és -szervezetek céltudatos tevékenységével a népgazdaság e jelentős területén. A CSKP Központi Bizottsága mai ülése határozatainak valóra váltása során a pártmunka állandó fejlesztéséből, a tartalékok és lehetőségek ismeretéből indulhatunk ki. Ezeket pártmunkánk hosszú időre szóló irányzataként kell értelmezni, amelynek során a kommunisták áldozatkészsége és személyes példamutatása, a hatékony politikai-szervezői, eszmei-nevelő és tömegpolitikai munka a párttagokat magas fokú aktivitásra ösztönzi, és lényegesen növeli a pártmunka befolyását és hatékonyságát ezen a szakaszon. A határozatok igényessége, amelyeket ma jóváhagyunk, megkövetelik, hogy harcoljunk a rutinosság, a maradiság, a szűkkeblű helyi és csoportérdekek ellen, küzdjünk a személyes felelősség és fegyelem lenini alapelvének megszilárdításáért. Ezt alátámasztják azoknak a felméréseknek az eredményei is, amelyeket a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága végzett a két Építésügyi Minisztériumban. Ezeket a következtetéseket fel kell használnunk. A pártmunka hatékonysága kritériumának a kitűzött feladatok konkrét teljesítésében elért eredménynek kell lennie. A pártszerveknek és -szervezeteknek erre kell összpontosítaniuk a kommunisták erőfeszítését, e cél érdekében kell megnyerniük a dolgozókat. Ezek a követelmények vonatkoznak a minisztériumokban, a főigazgatóságokon, a vállalatokban, a nagy építkezéseken, a kutató- és tervezőintézetekben és az építőipari termelés valamennyi egységében működő pártszervezetekre. Mindenekelőtt haladéktalanul és kezdeményezően kell lebontaniuk a CSKP határozatait saját munkahelyük feltételeire azzal a céllal, hogy az alkotó erőfeszítéseket a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésére, napjaink kulcsfontosságú kérdéseinek a megoldására — a teljesítmény növelésére, a munka minőségének javítására, s a népgazdaságnak ezen a szakaszán észlelhető bonyolult problémák megoldására és fogyatékosságok kiküszöbölésére összpontosítsák. A CSKP KB Elnökségének jelentése rámutat a teendőkre. Ez azonban megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek, valamint az illetékes gazdasági vezetők a problémákat ne csak számon tartsák, hanem rugalmasan, haladéktalanul és határozottan keressék a problémák megoldásmódját. Az építőiparban tevékenykedő pártszervek és -szervezetek politikai-szervező és eszmei-nevelő munkájának igényességét megsokszorozzák a bonyolult munkafeltételek, az a tény, hogy a dolgozók gyakran hosszú ideig távol vannak családjuktól, kénytelenek változtatni munkahelyüket és más-más kollektívában dolgozni. Ehhez járul az a körülmény is, hogy bizonyos javulás ellenére ebben az ágazatban még mindig alacsony fokú a pártszervezettség — csupán 5—10 százalék között mozog. Habár folytatódik a tagállomány általános fejlődésének emelkedő irányzata —a tagállomány a XIV. kongresz- szustól 1976. december 31-ig 5,9 százalékról 10,1 százalékra növekedett —, még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol kevés a párttag. Olyan munkahelyek is találhatók, ahol egyetlen kommunista sem dolgozik. Ez vonatkozik a tervezőintézetekre és a vállalatok műszaki osztályaira is, ahol az átlagos szervezettség csupán 5,8 százalék. Annál nagyobb a vezető dolgozók felelőssége, hogy a CSKP XV. kongresz- szusa irányvonalának megvalósítására irányuló törekvés élén álljanak és személyes példamutatásukkal megnyerjék a dolgozókat a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak kezdeményező teljesítésére. Az a tény, hogy az építőiparban alacsony a párttagok aránya, nagyban fokozza a párttagok és -tagjelöltek magas fokú elkötelezettségével szemben támasztott igényeket. Fel kell őket vértezni és el kell mélyíteni az eszmeinevelő munkát úgy, hogy a párttagok és tagjelöltek tájékozottságuk és tájékozódási képességük folytán nevelő hatást fejtsenek ki a dolgozók között. E probléma fokozatos megoldásával egyidejűleg a pártszervezeteknek a felsőbb pártszervek hathatós segítségével szerfb-ző és eszmei-nevelő munkájukkal meg kell teremteniük a tervfeladatok sikeres teljesítésének feltételeit. Ez egyebek között megkívánja, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a kulcsfontosságú kérdéseknek, az egyes munkahelyek problémáinak, a a terv minőségi mutatóinak és azoknak az okoknak bíráló elemzésére, amelyek fékezik a munka hatékonyságának növekedését. Hatékonyabban kell kihasználni a korszerű technikát és a munkaidőt, mert ennek elmulasztása gyakran komolyan gátolja a jó gazdasági eredmények elérését. Ezzel egyidejűleg feltétlenül következetesebben kell élni a gazdasági vezetés feletti ellenőrzés jogával, ami azonban nem korlátozható — amint ez még megtörténik — csupán a vezető dolgozók beszámolóinak és tájékoztatójának formális megvitatására. Szükséges, hogy az egyes munkahelyek helyzetének konkrét ismeretére, a párttagok és pártonkívüliek széles körű aktívája ismereteire, javallataira és bírálatára támaszkodjanak, és ezeket az észrevételeket fel tudják használni az adott problémák megoldása során. Az Igényes feladatok teljesítésében jelentős szerepük van a nagy építkezéseken létesített üzemi és építkezési pártbizottságoknak, valamint a vállalati pártbizottságoknak. Egyéb tevékenységükön kívül nagyobb áttekintéssel kell irányítaniuk és segíteniük az alapszervezeteket a pártélet kibontakoztatásában, növelniük kell munkájuk hatékonyságát, céltudatosan kell egybehangolniuk a kommunisták és a többi dolgozó erőfeszítéseit a tervfeladatok teljesítése érdekében, mindennapos munkát kell kifejteniük az emberek körében problémáik megoldására törekedve. Ezzel egyidejűleg gondoskodniuk kell arról, hogy a kommunisták politikai munkája a gazdasági szervekben, az FSZM-ben és a SZISZ-ben is olyan feltételek kialakításához vezessen, amelyek közepette széleskörűen érvényesülnek a jó ötletek, a konstruktív bírálat és a gyümölcsöző kezdeményezés. Egyszóval olyan légkört kell kialakítani, amelyben növekszik az emberek öntudatos részvétele a közös munkában, s ezzel szemben nem tudnak érvényesülni azok, akik a többiek, az egész társadalom rovására szeretnének ügyeskedni. A szakszervezetnek a SZISZ-szerve- zelekkel szoros együttműködésben sokoldalúan támogatnia kell a fiatal dolgozók kezdeményezésének kibontakozását, meg kell nyerni őket, hogy a (Folytatás a 6. oldalonJ
