Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-18 / 76. szám, péntek

II CSEHSZLOVÁK EPITÜIFAB FELADATAI ES EEllESZTESE /Folytatás az 5. oldalról) a kő, a homok és a kavics telepeivel, amelyeket többnyire jó minőségű mezi'-'azdasági talajon aknáznak ki. A vezf > dolgozók ezért megfelelő figyelni t fordítsanak a már kiaknázott tele - k termővé fordítására. építőipar iparosítása, de egyben a tüzelőanyag és energia megtakarítii. ii szempontjából ls alapvető jelentősébe van a szervetlen műszálak bázisára épülő szigetelő anyagok termelése fejlesztésének, amelyet új üzemek gyors felépítésével kell biztosítani. A jövőben már tarthatatlan állapot lesz importálni ezeket az anyagokat, vagy helyettük a költségesebb, de ugyanakkor gyúlékony műanyagokat használni. A téglagyártó ipar jelenleg bővíti termelési választékát és hatásosabban bekapcsolódik az építőipar iparosításába előgyártott elemek termelésével. Javulnak számos gyártmányának műsziki és gazdasági paraméterei, valamint esztétikai tulajdonságai. E tekintetben a vállalatoknak és vezérigazgatóságaiknak határozottabban kell haladniuk a megkezdett úton és ezzel egyidejűleg jelentősen javítaniuk kell az egész termelés minőségét és gazdaságosságát. A kerámiaiparban, ebben a hagyományos kiviteli ágazatban, elsőrendű feladat a gyártmányválaszték bővítése, az építkezési és karbantartási célokat, a hazai és a külföldi piac igényeit szolgáló gyártmányok minőségének tökéletesítése. Az építőanyagok termelésének rendkívüli jelentősége van a többi iparágazat és a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítése, valamint a belső piac ellátása szempontjából. Itt kötelesség a rendszeres műszaki-tanácsadó tevékenység kibontakoztatása, a kínálat, valamint a szállítás és az értékesítés célszerű formáinak elterjesztése. Az építőanyagot gyártó ipar fejlesztésére az eltelt két ötéves tervidőszakban jelentős beruházási eszközöltet fordítottunk. A hatodik ötéves tervidőszakban is ez a tendencia. Az építőipari miniszterek és vezérigazgatók saját beruházási politikájukat úgy orientálják, hogy az megfeleljen a korszerű építkezés követelményeinek. A feladat az, hogy az építőipari dolgozók saját beruházásaikat is jól és idejében készítsék elő s általában jelentős javulást érjenek el egyelőre ki nem elégítő realizálásukban. Az építőipar korszerű anyagi bázisa szempontjából mind nagyobb jelentősége van a kohászatnak, a gépiparnak, a vegy- és a fogyasztási iparnak, valamint a helyi gazdaságnak. Ezeknek a tárcáknak és ágazatoknak miniszterei, és vezető dolgozói sokkal nagyobb felelősségtudattal, kapacitásbelileg és műszakilag fejlesszék a szükséges gyártmányokat és gyorsabban oldják meg a felmerülő problémákat. Elsősorban az acélkonstrukciókra, szerelékekre, kádakra, kábelekre, faipari gyártmányokra, padlóburkolatokra és szigetelőanyagokra gondolunk. Továbbá gyengeáramú közlekedési és jelző berendezésekre, szabályozó automatikára, kazánházi berendezésre, felvonókra, légtechnikai berendezésekre, beleértve szerelésüket is. A műszaki fejlesztés meggyorsítása megkívánja az építőipar kutató- és fejlesztési alapja több mint 6500 dolgozójának jóval jobb felhasználását. Munkájának hatásfokát mindmáig elsősorban az csökkenti, hogy ez az aiap nem foglalkozik minden esetben olyan feladatokkal, amelyek időbelileg és tárgyi szempontból kölcsönösen egyeztetettek lennének. Ahhoz hasonlóan, hogy megkívánjuk a beruházások, a tervező és építőipari dolgozók kölcsönös együttműködését, a kutatásban is szavatolnunk kell a beruházás, a tervezés és a megvalósítás szférája kutatóintézeteinek programszerű együttműködését. Ez az építőiparban lényegesen meggyorsítaná a „Tudomány—technika—termelés" ciklusát. Ezzel összefüggésben feltétlenül szükséges, hogy a kutatóintézetek fejezzék be az építkezések, a gépek és a gyártmányok prototípusai kidolgozását, megvalósítását, kipróbálását és kiértékelését tökéletesítő kísérleti bázisuk fejlesztését. Nem engedhetjük meg a kutatás elszigetelődését a termelő szervezetek feladataitól, hanem ellenkezőleg, szavatolnunk kell hatékony segítségnyújtásukat az ötéves terv céljai és további perspektívák elérésében. Ezért az építőipari minisztériumoktól és a műszaki fejlesztés központi szerveitől megkívánjuk, hogy rövid időn belül dolgozzák ki az építőiparban az egységes országos műszaki politikát, amelynek célja főleg az ipari létesítmények és a járulékos beruházások építésében a minőségi változások elérése, illetve az építkezési befejező munkálatok ütemének meggyorsítása. E politika szerves részeként emelni kell az építés gazdasági színvonalát, javítani kell a minőségét és gondoskodni kell az anyagi alap komplex fejlesztéséről. A párt központi bizottsága azzal a meggyőződéssel fordul az építőipar tudományos kutatóbázisa valamenyi dolgozójához, hogy alkotó erejüket és képességeiket az építőipar iparosításának szentelik, hogy így fokozatosan elérjük az iparilag fejlett országok haladó paramétereit, építkezési határidőit és magas fokú munkatermelékenységét. Jelentős belső tartalékok ElvtársakI Az építőipar hatékonysága és teljesítőképessége növelésének jelentős tényezője a belső tartalékok mozgósítása és kihasználása. Vitathatatlan, hogy ezek a tartalékok jelentősek. A munkaidő jobb kihasználása az építőanyagokkal és gépekkel való felelősségteljesebb gazdálkodás, a munka rendje és minősége — ezek jelentik a gyenge pontokat az építészet munkájában. Ezért helyezü.-k hangsúlyt arra, hogy a tartalékok kiaknázása az építőipari dolgozók, elsősorban az irányítókáderek kötelessége legyen. Építőiparunk sokéves problémája a munkaidő elégtelen kihasználása. Ez a probléma a termelőeszközökkel való egyre jobb ellátottsága következtében egyre jobban előtérben kerül. Nagy veszteségek keletkeznek főleg a hét végén és elején, a műszak kezdetén és végén a munkaszünetek meghosszabbításával az anyag, a gépek szállításának zavarai, a munka rossz előkészítése, valamint az emberek fegyelmezetlensége miatt. Ha naponta 15 perccel jobban ki tudnánk használni a munkaidőt, legalább három százalékkal növelhetnénk az építőipar termelékenységét. Ezért minden építkezésen következetesen ki kell küszöbölni a munkaidő rossz kihasználásának okait, tökéletesíteni kell az anyag- és gépellátás szervezését, a munka előkészítését, a munkahét beosztását, s anyagi bírságot kell kivetni azokra, akik hanyagok, fegyelmezetlenek és felelőtlenek. Az építőiparban a társadalmi értékek nagy veszteségét okozza a termékek és az anyagok rossz kihasználása, pazarlása, a helytelen raktározásuk, mozgatásuk és szállításuk miatt keletkezett károk. Az építőiparban egyre nagyobbak a tartalékok, de sokszor előfordul, hogy ezek nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk. A lakosság nap nap után figyelemmel kísérheti az építészek munkáját. kapacitásait és legszakképzettebb dolgozóit. Népgazdaságunknak százmilliós károkat okoz. Az ostravai építőipari vállalatok munkájának elemzése azt mutatja, hogy a műszaki fegyelmezetlenség miatt átlagosan a termelés három-öt százalékát a bérek öt százalékát és az anyagi költségek két-három százalékát vesztik el. Ennek az elvi problémának a megoldásában példát mutat az ostravai Magasépítő Vállalatnak a minőség irányítására vonatkozó komplex programja, amelyet az említett elemzés alapján dolgoztak ki. A vállalat a program szerint szervezi az egyes építkezések kivitelezését, a műszaki megoldástól az anyag átvételén és raktározásán keresztül egészen a szabályok megtartásáig, s így biztosítják a következetes folyamatos ellenőrzést, egészen az építkezés minőségének végső ellenőrzéséig. Ily módon kell megoldania ezt a problémát a többi vállalatnak is. Javítani kell az építészeti munkák minőségét a javításoknál is. A javítások növekedését a lakásalap korszerűsítésével együtt elsősorban a kapacitások teljesítőképességének és a gépesítés fokának növelésével, a folyamatos munkaszervezéssel és a progesszív technológiák alkalmazásával kell biztosítani. Az építőipari minisztériumok feladata hogy teljes mértékben érvényesítsék felelősségüket, kidolgozzák és a gyakorlatban érvényesítsék a javítások műszaki fejlesztésének egységes koncepcióját. Magasai)!) szintű irányító munkát Elvtársak! Ezért az egyes építkezéseken előforduló rendetlenség, a munkaidő és a gépek kihasználatlansága nemcsak gazdasági veszteségeket okoz, hanem nagy politikai károkat is, mivel a közvélemény előtt ezáltal csökken szocialista építésünk eredményeinek jelentősége. Elsősorban az építésvezetőknek, a mestereknek és a munkacsoportok vezetőinek kell küzdeniük az említett fogyatékosságok kiküszöböléséért. Az építkezéseken a rendteremtés nem kedvez azoknak, akiit élősködni akarnak. Megszilárdítja a munkafegyelmet és a szocialista vagyon védelmét is. A fogyatékosságok ellen csakis akkor harcolhatunk sikeresen, ha jól előkészítjük a munkákat, időben biztosítjuk az anyagokat, progresszív munka- és anyagnormákat érvényesítünk, igényesen értékeljük a munkát, és ennek felel meg az anyagi érdekeltség is. Ezek a fő tényezők építkezéseink helyzetének rendezésében. Nagyon fontos, hogy az építőipari vállalatok és a termelési-gazdasági egységek irányító szervei felelősségteljesen foglalkozzanak az ellátás problémáival, és rendet teremtsenek az anyagok nyilvántartásában, tervezésében és vásárlásában. A termelési számvetésekből kell kiindulni, és állandóan szem előtt kell tartani, hogy minimális eszközökkel hogyan érhetjük el a lehető legjobb eredményeket. A munka minőségének javítása jelentős tartalék, amelynek kihasználása nagy hasznot hajt a társadalomnak, s jelentős gazdasági és politikai értékeket teremt. Nagyon sok függ a munka és a technológiai fegyelem megtartásától. Nem érthetünk egyet azzal a gyakorlattal, hogy az építkezések átadásánál több száz kisebb-nagyobb fogyatékosságot állapítanak meg, amelyek megkeserítik az új létesítmények tulajdonosainak életét. Ezek kiküszöbölése rendszerint rendkívül igényes és költséges, leköti más építkezések Az építőipar igényes feladatainak teljesítése a hatodik ötéves tervidőszakban, belső tartalékainak kiaknázása és további dinamikus fejlődésének biztosítása döntő mértékben a munka irányítása és szervezése színvonalának további javításától függ, az építőiparban ugyanúgy, mint az egész építkezési beruházásokban. Bizonyos előrehaladás ellenére e te

; rület irányításában még mindig komoly fogyatékosságok fordulnak elő, amelyek összességükben kedvezőtlenül befolyásolják , a népgazdaság fejlődését. A helyzet javítására foganatosított intézkedéseket csak lassan és nem elég következetesen valósítják meg. Hibák mutatkoznak a tervek egybehangoltságával kapcsolatban, a minisztériumok és a termelési gazdasági egységek nem dolgozzák ki megfelelő módon a kapacitások és az anyagok mérlegét. Elsősorban ennek következtében továbbra is kedvezőtlen a helyzet a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, amely jogos bírálat tárgyát képezi. Az állami terv kiemelt építkezései által kifejezett társadalmi szükségletek előnyben részesített kielégítésében is komoly nehézségekkel találkozunk. Ha tehát biztosítani akarjuk az építkezési beruházások és az egész építkezési folyamat hatékonyságát és jó minőségét, határozottabban kell megoldanunk a problémákat minden szinten. A párt Központi Bizottságának Elnöksége ezért úgy vélekedik, hogy az építkezési beruházások és az egész építőipar helyzetének megjavítására konkrét intézkedéseket kell foganatosítani a tervezésben, az irányításban, a szervezésben, a kádermunka területén, a párt, az állami és gazdasági irányítás minden szintjén, a legfontosabb fogyatékosságok hatékony elvi megoldására. Az építkezési beruházásokban és az építészetben valamennyiünknek reálisabbaknak kell lennünk, és konkrét felelősséget kell vállalnunk a XV. pártkongresszus irányvonalának megvalósításáért. A tavalyi eredmények és az idei tapasztalatok alapján az 1978. évi terv előkészítésével párhuzamosan meg kell határozni az építkezési beruházások és az építészet feladatait a hatodik ötéves tervidőszak többi évére is, úgy, hogy teljes mértékben teljesíthessük a XV. pártkongresszus határozatait, s ezáltal lehetővé tegyük a 7. ötéves tervidőszakba való folyamatos átmenetet. Ezután az irányítás és egész gazdaságunk minden erejét és eszközét a kidolgozott tervek teljesítésére kell összpontosítani. Ezzel kapcsolatban kiemeljük a központi tervező szerveknek azt a kötelességét, hogy a szövetségi és nemzeti reszortokkal, valamint a nemzeti bizottságokkal szorosan együttműködésben gazdaságunk távlati terve kidolgozása keretében jól bontsák le az állóalapok újratermelésének programját, ezáltal megteremtve az építészet komplex fejlesztése távlati irányvonalának döntő feltételét. Számolni kell azzal, hogy az építkezési beruházások valamennyi résztvevője számára lényfegesen igényesebb feltételek alakultak ki, elsősorban ami a beruházási eszközök következetesebb, jobb kihasználását, valamint a gyorsabb és jobb kivitelezést illeti. A központi ellenőrző szervek a legfontosabb építkezéseken és kivitelezőknél komoly fogyatékosságokat állapítottak meg az építőkapacitások biztosítása, az anyagszállítmányok terén és rámutattak, hogy hibák merülnek ' fel a kivitelezők és a technológiai berendezéseket szállítók közti együttműködésben. Ennek következtében késnek az építkezések, drágábbak lesznek, sőt a kapacitások kevésbé jelentős építkezésekre kerülnek. Ezért megköveteljük a minisztériumoktól, a termelési-gazdasági egységektől és a vállalatoktól, hogy jobban készítsék elő s valósítsák meg az építkezéseket, szilárdítsák meg a tervfegyelmet, mélyítsék el a kapacitások és az anyagok mérlegrendszerét, úgy, hogy az fokozatosan kibővüljön a központtól egészen a vállalatokig. A gazdasági ösztönzők fontos szerepe Rendkívül fontosnak tartjuk a szállítói ügyvitel rendszerének gyors kiépítését. A szállítói reszortok és a központi tervező szervek feladata, hogy még 1977-ben jelentősen megszilárdítsák ezt az ügyvitelt, és így hozzájáruljanak a helyzet javításához. Az irányításban sokkar nagyobb gondot kell fordítani a haladó munkamódszerek érvényesítésére. Az Olomouci és Plzefti Magasépítő Vállalat, a Prágai Vízépítő Vállalat és a Bratislavai Hydrostav már néhány éve következetesen erre törekszik. Más élenjáró vállalatok is jó tapasztalatokkal rendelkeznek. A kutatókkal és a tervezőkkel együttműködve, már az építkezések műszaki előkészítése során megteremtik a feltételeket az építés ipari módszereinek alkalmazásához, a fő kivitelezőkkel együtt. Megszilárdítják a vállalaton belüli kapcsolatokat és a munkakollektívák stabilizálására törekednek. Nagy munkatermelékenységet és kedvező gazdasági eredményeket érnek el. Tapasztalataikat teljes mértékben ki kell használni a többi vállalatban is. Ebben aktívabb szerepet kell betölteni a vállalatokon felüli és a reszort szerveknek is. Sok jó tapasztalatot szereztünk annak a lehetőségnek a kipróbálásánál, hogy hogyan javíthatjuk az építkezések folyamatosságát, hogyan rövidíthetjük le a határidőket a Ceské Budéjovice-i Magasépítő Vállalatban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az építkezések sorbavétele lehetővé teszi az építés nagyfokú koncentrálását, folyamatosságát, a határidők lerövidítését és az építőkapacitások jobb kihasználását. Ez csakis azzal a feltétellel valósítható meg, ha időben egybehangoljuk és szerződésileg biztosítjuk a feladatokat, ha az összes kivitelező jól felkészül és a kitűzött időpontokban teljesíti kötelességét. A beruházások kivitelezésénél a nagyobb hatékonyság elérése szükségessé teszi, hogy valamennyi résztvevő szakképzetten lebontsa az építkezések szervezésének terveit, úgy hogy azok szavatolják az állami terv határidejének megtartását, s az irányítás, valamint az építkezések egybehangolásának hatékony eszközei legyenek. Ennek érdekében nagyobb mértékben kell érvényesíteni a matematikai módszereket, és hatékonyan kell kihasználni a számítástechnikát. Az irányító dolgozóknak arra kell törekedniük, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az üzemek, a vállalatok és az egyének érdekeltsége, valamint a társadalmi érdekek között.. Ezzel kapcsolatban sok javaslatot kapunk a vállalatoktól és intézményektől, ezeket még ebben az ötéves tervben kísérletileg be kell vezetnünk. Az év elejétől új nagykereskedelmi árak érvényesek. Az építőiparban az a céljuk, hogy jobban ösztönözzék a befejező munkálatokat, a járulékos építkezéseket, elsősorban az egészségügyben, továbbá a hidak, a szennyvíztisztítók és más, • a társadalom számára fontos létesítmények építését. Az építőipari irányító szerveknek ügyelniük kell arra, hogy helyesen alkalmazzák az új nagykereskedelmi árakat, rendszeresen elemezniük kell hatásukat, és időben gondoskodniok kell az árátépítés céljainak megvalósításáról. (Kempny elvtárs beszédének befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.)