Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-02 / 60. szám, szerda

Az értékelő taggyűlések tapasztalatai Lenini munkastílussal Beszélgetés Milan Grnác elvtárssal, a luceneci járási pártbizottság vezető titkárával Pártunk alapszervezeteiben lezajlottak a januári és a februá­ri taggyűlések, amelyeken a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének határozata alapján a kommunisták értékelték múlt évi tevékenységük eredményeit és kitűzték az elkövetkező időszak munkatervét. A pártélet e jelentős eseményeinek le­folyásáról beszélgettem Milan Grnáé elvtárssal, az SZLKP Luceneci (Losonci) Járási Bizottságának vezető titkárával. — A siker alapja a jó elő­készület. így volt ez a losonci járásban is? — Az értékelő taggyűlések járásunk mind a kétszáznyolc alapszervezetében a kitűzött időpontban lezajlottak. A 95,5 százalékos átlagos megjelenés­sel a részvételt illetően a kö­zép-szlovákiai kerületben a legjobbak közé kerültünk. Több mint hétszáz regisztrált tag is jelen volt az értékelő taggyű­léseken. A vitában a megjelen­tek 27,6 százaléka felszólalt. Az értékelő taggyűlések előkészí­tésében és lefolyásában a járási pártszervek ötszáznegyvenöt tisztségviselője és aktivistája vett részt, a felsőbb pártszer­veket pedig több mint félszáz elvtárs képviselte a januári és a februári taggyűléseken. Az előkészületeket az alap­szervezeti bizottságok a gondo­san kidolgozott politikai és szervezési intézkedések alap­ján a járási pártbizottság irá­nyításával végezték. A taggyű­lések anyagának kidolgozására alakított munkacsoportokban már a múlt év novemberétől te­vékenykedtek a pártbizottsági tagok, a pártcsoportvezetők és az üzem, a község, az intéz­mény különféle munkaszaka­szairól kiválasztott elvtársak. A járási pártbizottság akti­vistái közreműködésével hatha­tós és differenciált segítséget nyújtott az alapszervezeteknek. Az értékelő taggyűlések beszá­molóit és a határozati javaslato­kat idejében és behatóan meg­tárgyalták a járási pártbizott­ság illetékes osztályain, úgy­szintén az üzemi, a helyi és a városi pártbizottságokban. Az értékelő taggyűlések beszámo­lóinak kidolgozásakor általában két fő szempontot vettek figye­lembe: egyrészt azt, hogy a pártmunka általános színvona­la. formái és módszerei megfe­leljenek az idei növekvő fel­adatoknak és biztosítsák a kitű­zött célok elérését; másrészt pe­dig azt, hogy a pártszervezet tevékenysége, munkájának for­mái és módszerei összhangban legyenek a marxista—leninista alapelvekkel, a lenini munka­stílussal. Ezek a szempontok teljes mértékben érvényre ju­tottak az értékelő taggyűlé­sek előkészítésében és tárgyalá­saiban. Következetesen megtar­tották azt a követelményt, hogy a határozatok világosak legyenek, pontosan megszabják a feladatokat és a teljesítésük­ért viselt személyes felelőssé­get. — Milyen tapasztalatok von­hatók le a januári és a februá­ri taggyűlésekből? — Számunkra nagyon értéke­sek a taggyűlések eredményei. Legnagyobb jelentőségű az a tapasztalat, miszerint a párt­alapszervezetek működési terü­letük körülményeinek és felté­teleinek változatossága közepet­te teljes eszmei és szervezeti egvségben valóra váltják a pártnak a CSKP XV. kongresz­szusán kitűzött politikai irány­vonalát. A taggyűlések eredményei és határozatai akciós jellegűek, teljes összhangban vannak a pártmunka jelenlegi küldetésé­vel és járásunk további fejlesz­tésének céljaival. A taggyűlé­sek az elvtársak figyelmét a hatodik ötéves tervidőszak má­sodik évi feladatainak teljesí­tésére és túlszárnyalására össz­pontosították és arra serken­tették. hogy az élére álljanak a dolgozók ez irányú igyekeze­tének. 1977. Ezúttal is megmutatkozott, hogy ha szüntelen gondot for­III. 2. dítunk irányító és szervező munkánk tökéletesítésére, moz­5 gósítjuk a dolgozókat, feltárjuk a tartalékokat, minden munka­helyen jó minőségű és haté­kony munkára törekszünk, ak­kor biztosítani tudjuk a gazda­sági célok elérését. A párt­szervezetek mozgósító tevé­kenységének eredményességét igazolja járásunk dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszte­letére vállalt szocialista kötele­zettsége, melynek összesített értéke meghaladja a százhá­rommillió koronát. — Az értékelő taggyűléseken tehát nagy figyelmet szenteltek a gazdasági kérdéseknek? — Igen! Az 1976-os gazdasá­gi feladatokat járásunkban sí­keresen teljesítettük, az ered­mények értékelésével egyidejű­leg azonban a kommunisták rá­mutattak a nehézségekre és a fogyatékosságokra is. Az idei tervfeladatok nagyon igényesek, ezért a taggyűléseken névre szólóan és tárgyilagosan fog­lalkoztak azzal, mit várnak a kommunistáktól a kitűzött cé­lok elérése, a dolgozók kezde­ményezésének fejlesztése, a termelés minőségének javítása, hatékonyságának fokozása, az anyagok gazdaságos felhaszná­lása, a hanyagság és a felelőt­lenség leküzdése érdekében. Hasonlóképpen mélyrehatóan foglalkoztak a pártmunka for­mái és módszerei további javí­tásának kérdéseivel. Egyértel­műen megállapíthatjuk, hogy a januári és a februári taggyűlé­sek teljes mértékben igazolták a járási pártszervezet akció képességét. A taggyűléseken igen tné­lyenszántóan és kritikus szem­mel foglalkoztak az idei terv­feladatok teljesítésével kap­csolatos problémákkal. Komoly problémákat kell megoldani többek között a filakovoi Kovo­smaltban, valamint a luceneci Polanában. Az alapszervezetek évzáró taggyűlésein az elvtár­sak nyíltan és nagyon konkré­tan taglalták az idei tervfelada­tok teljesítéséi'• lényegesen be­folyásoló, megoldatlan kérdése- ' ket. A párttaggyűlések tárgya­lásaiból egyértelműen követke­zik, hogy a kommunisták és a többi dolgozók felkészültek fel­adataik teljesítésére, eleget akarnak tenni a társadalommal szembeni kötelességeiknek. A fogyatékosságok leküzdésével, a problémák megoldásával ehhez létre kell hozni a szükséges feltételeket. Az értékelő tag­gyűlések határozatai ezzel ösz­szefiiggésben konkrét intézke­déseket tűztek ki. A mezőgazdasági és az élel­miszeripari üzemek pártalap­szervezeteinek taggyűlései is részletesen foglalkoztak a gaz­dasági feladatok- teljesítésével és az idén rájuk váró munká­val. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére a mezőgazdasá­ján GrnáC gi dolgozók a feladatok túltel­jesítését tűzték ki. A munka­kezdeményezésben kiemelked­nek többek között az uherskéi, a buzitkai, a tomásovcei. a pol­tári, a lehotkai és a látkyi szö­vetkezet alapszervezetei, úgy­szintén értékes kötelezettséget vállaltak a gép- és traktorállo­más, a mezőgazdasági tetmény­felvásárló- vállalat és több más üzem pártalapszervezeteinek tagjai. Az értékelő taggyűléseken nagy gondot fordítottak a párt vezető szerepének érvényesíté­sével és a káderek beosztásával összefüggő kérdésekre. Mind­egyik pártszervezetben nagy fe­lelősségtudattal elemezték a tö­megpolitikai munkát és az eszmei nevelő tevékenységet. Ezzel összefüggésben behatóan értékelték a pártoktatás mene­tét főképpen a suricei, a buzit­kai, a belinai, a mytnai, a ßes­ké BrezöVo-i és a jelsovcei föld­mű vesszövetkezetek alapszerve­zeteiben, valamint az Agrostav vállalat és a Filakovoi Állami Gazdaság pártszervezeteiben. — Az elmondottakból' leszűr­hetjük azt a következtetést, hogy az értékelő taggyűlések jól megalapozták a pártmunka színvonalának további emelé­sét? Á gyűléseken sok megjegyzés hangzott el a pártmunka színvo­nalának emelésével összefüggés­ben. -A tárgyalásokból egyértel­műen azt a következtetést von­hatjuk le, hogy az év eleji tag­gyűlések magas színvonalat ér­tek el. Ezt elsősorban széles körű előkészítésüknek tulajdo­níthatjuk, amelyben koncentrá­lódott a kollektív tudás és ta­pasztalat. Megmutatkozott, hogy az alapszervezetekben megvan a lehetőség, egyszersmind azon­ban múlhatatlanul szükség is van a taggyűlések előkészítése színvonalának további emelésé re. A taggyűléseket időelőnnyel kell előkészíteni és ezen a té­ren : fokozni kell a, pártcsopor­tok-és a' kommunisták részvéte­lét. Az értékelő taggyűlések vi­tájában indokoltan bírálták az olyan taggyűléseket, amelyek­nek csupán tájékoztató jellegük van, amelyeken nem foglalkoz­nak kellő tárgyszerűséggel a problémák megoldásával. Az el­következő időszakban a járási pártbizottság, az üzemi,-a váro­si és az alapszervezeti pártbi­zottságok rendszeresen ellen­őrizni fogják az értékelő tag­gyűléseken kitűzött intézkedé­sek valóra váltását. Az értékelő taggyűléseken he­lyesen emelték ki annak szük­ségességét, hogy valamennyi kommunista teljes felelősség­tudattal munkálkodjék a CSKP XV. kongresszusán kitűzött fel adatok teljesítéséért. GÁL LÁSZLÓ Építkezéseink részére fontos termékeket, különféle típusú csö­veket készítenek a Kerámiai Üzemek tomáSovcei gyárában. (CSTK-felvétel) ÚJ LENDÜLETTEL NAPJAINK KULCSFONTOSSÁGÚ FELADATA A termelés hatékonyságának" és minőségének fokozására irá­nyuló törekvés napjaink sürge­tő feladata. Ennek a követel­ménynek a fontosságát hang­súlyozta az SZKP, XXV. és pár­tunk XV. kongresszusa is. Nem véletlen tehát, l^a a minőség előtérbe helyezése szerves ré­szévé vált pártunk gazdaság­politikájának. Pártunk igyekezete a társa­dalom növekvő szükségleteinek kielégítésében gazdagon kama­tozott. Erről tanúskodnak azok a sikerek is, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa prog­ramtervezetének teljesítésében elértünk. Az eredmények nem hullottak önmaguktól az ölünk­be. A Központi Bizottság mun­kájának megfontoltsága, az egész párt, az állami, gazda­sági, társadalmi szervek és szervezetek, a Nemzeti Front összes társszervezete nagy po­litikai-szervezési munkája áll mögöttük. Szívós küzdelem volt ez, amelyben naponta megnyil­vánult a kommunisták és a pártonkívüliek hősiessége és ál­dozatkészsége. Ebben az alkotó munkában terveink és céljaink valósággá érlelődtek. Mindenki, aki csak valamivel is hozzájárult az eredményekhez, joggal lehet büszke, hogy cselekvő módon támogatta szocialista hazánk népgazdasága fejlesztésének és erejének növelését. A CSKP XV. kongresszusa utáni időszakban is, amelyet népünk társadalomformáló igye­kezete jellemez, minden erőt a kongresszus célkitűzéseinek elérésére fordítunk. A párt a termelés hatékonyságának és minőségének elsőrendű követel­• menyét nem véletlenül hang­súlyozza. A hatékonyság és a minőség kérdései törvényszerű­en át meg átfonják a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlesztésének egész irányelvét, legyen szó bár az ipar vagy a mezőgazdaság fej­lesztéséről, .a tudományos ku­tatásról, a termelés műszaki korszerűsítéséről, a lakosság növekvő szükségleteinek kielé­gítéséről vagy a gazdasági ve­zetés módszereinek tökéletesí­téséről, mindenütt mint kulcs­fontosságú problémák lépnek az előtérbe. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a párt XV. kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: „A CSKP XIV. kongresszusának a hatékony­ság növelésére és a növekedés intenzív tényezőinek kihaszná­lására irányuló hosszú távlatú stratégiai vonala teljes mér­tékben érvényes a következő időszakra nézve is." A szocia­lista társadalom mindig figyel­met szentelt a hatékonyság és a minőség kérdéseinek. Ennek az alapvető politikai irányelvnek a követése azt je­lenti, hogy ki kell aknázni az összes tartalékokat és forráso­kat, amelyekkel a gazdaságban rendelkezünk, teljes mértékben érvényesíteni kell a tudományos-műszaki forradalom vívmányait, biztosítani a beru­házások magasabb színvonalát és hatékonyságát, s nem utol­sósorban rákapcsolni gazdasá­gunkat a szocialista gazdasági integráció folyamatára. A termelés és a munka ma­gasabb fokú hatékonyságának, minőségének biztosításában az ember — a termelő — legna­gyobb kincsünk, tartalékaink aranyfedezetét képezi. Egész tevékenységünkben, minden igyekezetünkben vissza kell tükröződnie a lénynek, hogy a munka hatékonyságával és mi­nőségével szemben támasztott igények növelése mögött min­denekelőtt az ember áll, aki ezeket a bátor elhatározásokat teltekké változtatja. Hogy si­keresen meg tudjunk birkózni a kitűzött gazdasági feladatok­kal, meg kell nyernünk min­den egyes munkaerőt az új cé­loknak. Mindenekelőtt arról van szó, hogy mindnyájan meg­értsék; éppen a munka haté­koaysága és minősége az, amely döntő módon befolyásol­ja társadalmi előrehaladásun­kat. A munka minősége fokozásának kérdését azonban nem kapcsolhatjuk össze csak a jobb minőségre vagy a fegyel­mezetlenség felszámolására irá­nyuló törekvéssel, egyszer­smind valamennyi szakaszon ar­ra kell törekednünk, hogy meg­változzon az emberek, a ter­melők, a vállalatok és üzemek, a munkaközösségek és az egyé­nek közötti kapcsolatok minő­sége. A minőség javítása így felöleli minden munkás, mes­ter, mérnök tevékenységének igen széles területét, minden vezető állású dolgozó, kommu­nista és pártonkívüli tevékeny­ségét. Ennek az igyekezetnek az élén — amely a munka ma­gas fokú hatékonyságának és minőségének biztosítására, a jó emberi kapcsolatok elmélyí­tésére irányul — a kommunis­ták állnak. Minden üzemben, minden műhelyben, minden munkahelyen szüntelenül fog­lalkozniuk kell ezekkel a kér­désekkel. Ez fontos irány a j)árt munkájában, a társadalmi szervek és szervezetek minden­napi tevékenységében, amely a munkához való kommunista vi­szony feltételeinek, a kommu­nista erkölcs kialakításának biztosítására irányul. A párt minden egyes tagjá­tól, a vezető állású dolgozótól és mindnyájunktól magas fokú felelősséget, politikai elkötele­zettséget, az új és a haladó iránti érdeklődést követpl. Minden dolgozót be kell vonni a vezetésbe, a jő gazdálkodásra, értékeink gyarapítására, be­csületes munkaviszonyra kell nevelni. Az a tény, hogy az elmúlt ötéves terv a szocialista társa­dalom építésének legsikeresebb időszakai közé tartozott, vala­mint a 6. ötéves terv első éve gazdasági feladatai teljesítésé­, nek eredményei arról tanúskod­nak, hogy nemcsak jól tudunk gazdálkodni, hanem rendelke­zünk is minden feltétellel, hogy még jobb eredményeket érjünk el. , Kiapadhatatlan forrás a szocialista verseny állandó fejlesztése, magasabb formál­nak támogatása, a komplex ra­cionalizációs brigádok tevé­kenysége, minőségi színvonalá­nak emelkedése és a Szovjet­unióban bevált formák gyakor­lati érvényesítése — egyebek között a szaratovi és a lvovi mozgalom — amelyek a terme­lés minősége és hatékonysága egyetemes fokozására irányul­nak. Ezek azok az utak, ame­lyek megmutatják, hogyan kell tovább növelni a munka terme­lékenységét, fokozni a terme­lés minőségét és az egész gaz­daság hatékonyságát. Pártalapszervezeteink értéke­lő taggyűlései ay CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban a munkastílus ja­vítása, a pártélet élénkítése és a párton kívüli tömegek meg­nyerése mellett foglaltak hatá­rozott állást. A párt azt akar­ja, hogy a kommunisták az alapszervezetben igényesen és nagy felelősséggel ellenőrizzék a munka eddigi eredményeit a XV. kongresszus és a CSKP KB ülései határozatainak teljesíté­sét. Erre köteleznek minket Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöké­nek újévi beszédében elhang­zott szavai is: „Azoknak a feladatoknak a teljesítése, ame­lyeket különösképpen a gazda­ságban kitűztünk, feltételezi, hogy ebben az évben a gazda­sági terv teljesítésében nagyobb súlyt helyezzünk minden mun­ka hatékonyságának és minő­ségének fokozására, hogy min­denütt a lehető legjobban gaz­dálkodjunk a társadalmi eszkö­zökkel. Minden munkahelyen, az üzemekben, a földművesszö­vetkezetekben, a tudományos és kutatóintézetekben és másutt, fokoznunk kell az igényességet a feladatok teljesítésével és önmagukkal szemben, azért, hogy mindenki a lehető legna­gyobb mértékben járuljon hoz­zá mindennapi munkájával gaz­daságunk és egész szocialista társadalmunk fejlődéséhez." STEFAN PEVNY mérnök, az SZLKP KB lektora

Next

/
Thumbnails
Contents