Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-15 / 45. szám, kedd
események margójára ¥ MEGÁLLAPODÁS CIPRUS JÖVŐJÉRŐL Márciusban folytatódik a két ciprusi közösség vezetőinek párbeszéde Nicosia — Makariosz érsek, ciprusi elnök sajtóértekezletén bejelentette: Rauf Denktassal, a ciprusi török közösség vezetőjével tartott találkozóján megállapodás született arról, hogy Ciprus szövetségi, egységes, két közösségből álló; független és el nem kötelezett politikát folytató állam lesz. Makariosz elnök és Rauf Denktas találkozójára még Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár Jelenlétében került sor. Miként Makariosz sajtóértekezletén hangoztatta, megegyeztek, hogy március végén Bécsben újból összehívják a két közösséq vezetőinek tavaly februárban meqszakadt értekezletét. Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője, szintén megelégedéssel nyilatkozott a létrejött megállapodásról és elismerte, hogy a ciprusi görög fél jelentős lépést tett a meqoldás irányában. A moszkvai Pravda ciprusi tudósítója a két közösség tárgyalásainak felújításáról született megállapodásról írva hangsúlyozta: haladó körökben úgy vélik, hogy ami a ciprusi kérdésnemzetközi vonatkozásait illeti, azokat széles képviseletü nemzetközi értekezleten lehetne rendezni úgy, miként azt annak idején a Szovjetunió is javasolta. Az ilyen nemzetközi értekezleten meg lehetne vitatni, hogy milyen nemzetközi garanciákkal szavatolhatnák Ciprus függetlenségét, szuverenitását, területi sérthetetlenségét és egységét. A rhodesiai rendezés évekbe telhet Washington — „Az amerikai ENSZ-nagykövet szerint a rhodesiai kérdés megoldása évekbe telhet, s az Egyesült Államoknak, ha katonailag nem is, de politikailag jelen kell lenni Afrikában“, — mondotta Andrew Young, az USA ENSZ- nagykövete, aki a múlt héten afrikai körúton járt. A néger politikus Carter elnök személyes megbízottjaként tárgyalt a Rhodesiát övező „frontországok“, valamint Nigéria vezetőivel. X Plaochet-jun- ta több mint hároméves rémuralma a gazdasági csőd szélére sodorta Chilét. Elsősorban a gyerekek azok, akik leginkább meg- sínylik a terror következményeit. Szomorú statisztikai adat, hogy a kisgyermekek 80 %-a hiányosan táplált. Az aránytalanul eltorzult gyer- mek testek önmagukért beszélnek és vádolják a chilei fasisztákat. VÁLTOZÁSOK A TANZÁNIAI KORMÁNYBAN Nyugat-Európa nem vállal közvetítő szerepet Dar es-Salaam — július Nye- rere, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke kormány- alakítást hajtott végre. A kelet-afrikai ország új miniszter- elnöke Edward Sokoine, eddigi hadügyminiszter lett. A távozó kormányfő, Rashidi M. Kawawa, aki 15 éven át töltötte be ezt a tisztséget hadügyminiszter lett az új kormányban. Tanzánia új külügyminisztere Ben Mkapa, eddigi lagosi fő megbízott (nagykövet] lett. Az államfő Edwin Mtei-t, a Tanzániát, Kenyát és Ugandát egyesítő Kelet-afrikai Közösség főtitkárát pénzügy- és tervezési miniszterré nevezte ki. A Reuter angol hírszolgálati iroda ismerteti az új tanzániai kormányfő politikai pályafutását. A 38 éves politikust 1965- ben választották be a parlamentbe. A hadügyi tárca élén öt éven át állott. Bonn — Nyugat-Európa csak „kisegítő“ feladatokat kíván ellátni a közel-keleti helyzet megoldásában, nem vállalja a közvetítő szerepet. Ezzel a megállapítással sommázta Genscher nyugatnémet külügyminiszter bárom arab országban tett látogatását a bonni külügyminisztérium szóvivője. A nyugatnémet külügyi tárca vezetője Damaszkuszba n és Kairóban tárgyalt, rövid időt Ammanban is töltött. Genscher megállapítása szerint „minden korábbinál kedvezőbb légkör“ van kialakulóban a térség válságos helyzetének rendezésére. A szíriai, Jordániái és egyiptomi vezetőkkel folytatott tárgyalásaiból ' azt a következtetést vonta le, hogy „arab részről elfutottak az álláspontok újrafogalmazásához". FOLYTATÓDIK A HOLLANDIAI SZTRÁJK Kellemetlen leleplezés London — Az ír Köztársaság egyik legtekintélyesebb lapja, az Irish Times leleplezte, hogy az ír rendőrség egészen hasonló kínvallatási módszereket alkalmaz terrorizmussal gyanúsított letartóztatottakkal szemben, mint az angol biztonsági erők Észak-írországban. Mint ismeretes, az Európa Tanács emberi Jogi bírósága előtt folyó perben Anglia a múlt héten hosszas halogatás után kénytelen volt elismerni a kínvallatások tényét és Sámuel Silkin főállamílgyész a kormány nevében ünnepélyes ígéretet tett, hogy az elítélt módszereket soha többé nem alkalmazzák. Miközben Strasbourgban folytatódik az ír kormány pere az angol kormány ellen a rendőri brutalitások elkövetőinek megbüntetéséért és az ulsteri visz- szaélések feltárásáért, az Irish Times leleplezése nyilván kellemetlenül érinti a strasbourg-i panaszost, a dublini kormányt. Hága — Második hetébe lépett a hollandiai sztrájk, mivel a szakszervezetek és a munkaadók között a hét végén sem jött létre megállapodás a béremelésekről, illetve az inflációs mozgó bérskála bevezetéséről. A szakszervezetek előzetes terve alapján ezen a héten újabb kulcsfontosságú üzemekben, üzemrészlegekben szüntetik be a munkát, s ezek kihatása rendkívül nagy lesz, a sztrájk ugyanis lehetetlenné teszi más üzemek munkáját. A rotterdami kikötő dokkmunkásainak például csak eqy része hagyta abba a rakodást, de ez máris fennakadásokat okoz nemcsak Hollandia, hanem más országok ellátásában is. A nyugatnémet vas- és acélipar számára például nem érkezik a megszokott ütemben a szükséges vasérc. Az eheti tervezett sztrájkok között szerepel a többi között a Shell-olajvállalat kulcsfontosságú üzemrészlegeinek leállása. TANÁCSKOZÁSOK AZ ÚJ CSATORNA-SZERZŐDÉSRŐL Panama — Ellsworth Bunker amerikai nagykövet Sol Lino- witz latin-amerikai külügyi szakértő társaságában Panamába érkezett. A két diplomata tegnap kezdte meg tárgyalásait Nicolas Gonzalez Revilla külügyminiszterrel a Panama-csatornára vonatkozó új szerződés kidolgozásáról. Bunker érkezésekor adott sajtónyilatkozatában kijelentette: Carter elnök nagyon fontosnak tartja, hogy a szerződés a lehető legrövidebb időn belül létrejöjjön. Kommentárunk A bécsi Hofburgban megkezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások újabb fordulója. Mint ismeretes, a megbeszélések december közepén befejeződött tizedik szakaszában sem sikerült e bonyolult témakörben haladást elérni. Most, a szokásos téli szünet után tehát immár a tizenegyedik fordulóra gyűltek össze a résztvevő országok küldöttségei. Mi az oka, hogy esztendők óta nem halad előre a bécsi tanácskozás munkája? Melyek azok a nehézségek, amelyek hátráltatják a haderőcsökkentési tárgyalásokon a mielőbbi kibontakozást? Elsősorban az, hogy az álláspontok még mindig távol állnak egymástól. Ennek két fő oka van. Az egyik a dolog természetéből adódik: különböző társadalmi rendszerű országoknak, a Varsói Szerződés, illetve a NATO államainak képviselői ülnek egy asztalnál, és a nemzetközi kapcsolatok legkényesebb vonatkozásairól, katonai kérdésekről tárgyalnak. Az erőviszonyokról van szó, amelyeket mindkét fél a biztonság egyik fő tényezőjének tart. Ebből a szempontból érthető tehát, hogy a tárgyalások nem mentesek a problémáktól. De tény az, hogy gyorsabb ütemben haladhatnának, ha a nyugati fél rugalmasabb magatartást tanúsítana, pozitívan reagálna a szocialista országok konstruktív javaslataira. A Varsói Szerződés államainak szilárd véleménye az, hogy a közép-európai haderő- és fegyverzelcsökkentés nem sértheti egyik állam biztonságát sem és egyik fél sem futhat egyoldalú előnyökhöz. Ezeknek az országoknak az álláspontja a következő: a tárgyalások valamennyi közvetlen résztvevője kölcsönösen csökkentse haderőit és fegyverzetét az egyenlő kötelezettségvállalás alapján, úgy, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen kárt, és egyik fél se jusson egyoldalú katonai előnyökhöz. szág földrajzi helyzete a döntő, hanem együtt az egész: a két fél katonai ereje, hadiipari potenciálja, gazdasági fejlettsége együttesen. Ezért a Varsói Szerződés országai számára nyilvánvalóan nem fogadható el az a NATO-javaslat, amely azonos létszám megállapítást akar a szárazföldi erőknél, de hallgat a légierőről és a nukleáris fegyverzetről. A haderőcsökkentési tárgyalások problémái Ennek megfelelő volt a Varsói Szerződés államainak első és máig is alapvető- javaslata. Csökkentse mindkét fél 1975- ben 20—20 ezerrel, 1976-ban 5, és 1977-ben 10 százalékkal mind szárazföldi, mind légi, mind nukleáris fegyverkezetét és csapatainak létszámát a szóban forgó térségben, vagyis az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, illetve az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxemburg területén. A csökkentés mind a hazai, mind a külföldi erőkre vonatkozna. A NATO-országok javaslatai azonban más megfontolásokat követtek, olyanokat, amelyek nem felelnek meg az eredeti alapelvnek. Azt kívánják, hogy a csökkentés csak a szárazföldi erőket érintse, és a Szovjetunióra csaknem háromszor annyi mértékben vonatkozzék, mint az Egyesült Államokra. A fegyveres erők csökkentése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés kövesse Európában. Ebből a szempontból nem egy-egy fegyvernem létszáma, nem is egy-egy orUgyanakkor az előrehaladás érdekében a Varsói Szerződés küldöttel elveik feladása nélkül igyekeztek figyelembe venni a másik fél álláspontját, és ennek megfelelően kiegészítő Javaslatokat tettek az idők folyamán. így a szocialista országok lehetségesnek tartották annak a nyugati kívánságnak a figyelembevételét, hogy a csökkentést a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje meg. Az érdemi tárgyalásra vaió készségről tanúskodik a szocialista országok tavaly előter- tesztett kompromisszumos javaslata is, amely a legjobb alapot adja a kölcsönös érdekű megállapodás elérésére. Az előrehaladást szolgálja az is, hogy nemrégen a szocialista országok megismételték egyik javaslatukat: a tárgyalások időszakára a résztvevő államok „fagyasszák be“ haderőik létszámát. Ez bizalomkeltő intézkedés lenne, és bizonyítaná a megegyezési szándékot, megkönnyítené az előrehaladást, lépést jelentene a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez. A tárgyalások tizedik fordulójában az előrelépést akadályozta az is, hogy Kanada és a nyugat-európai államok nem hajlandók kötelezettséget vállalni arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen mértékben csökkentik fegyveres erőiket a második szakaszban. A nyugati fél továbbra is elutasítja a szocialista országoknak a nemzeti fegyveres erők felső hatására vonatkozó javaslatát. Komoly akadály az is, hogy a NATO a légierőt és az atomeszközökkel felszerelt alakulatokat továbbra is ki akarja zárni a csökkentésből. A Varsói Szerződés országainak megítélése szerint Közép- Európa szóban forgó térségében általános katonai erő- egyensúly van. Ilyen következtetés vonható le a fegyveres erők összlétszámából, amelyet a tárgyalásokon a felek ismertettek — mégpedig a szocialista országok saját adataikat fél esztendővel korábban közölték, mint nyugati partnereik. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az egyensúly bomlana meg, ha a fegyveres erők csökkentésénél — a nyugatiak kifejezésével élve — az asszimetrikus módszer érvényesülne. A biztonsági értekezlet lezárulásával, amely Helsinkiben a földrész politikai együttműködési rendszerét foglalta okmányba, s a Varsói Szerződés bukaresti tanácskozásán elhangzott felhívás fényében fokozott figyelem fordul a bécsi tárgyalásokra, amelyektől joggal várja a közvélemény, hogy eredményeivel kiegészítse a politikai enyhülést. PROTICS JOLÁN Választások Dániában A dán választópolgárok ma járulnak a szavazóurnákhoz. Négy éven belül harmadszor kerül sor a kis skandináv országban a parlament újraválasztására. Ez alkalommal a helyzet, ami a kormányt lemondásra és a törvényhozás feloszlatására késztette, igen elgondolkoztató. Dánia kiélezett belpolitikai helyzetének hátterében az ország súlyos gazdasági gondjai állanak. A sürgető gazdasági és szociális problémák megoldásának kérdésében nézeteltérések támadtak a pártok között. Az országban jelenleg 180 ezer munkanélküli van (a munkaképes lakosság 8,5 százaléka). Emelkednek az adók, a lakbérek és az árak; fokozódik az infláció. Ezzel egyenes arányban csökken a tömegek életszínvonala, s az országban növekszik a nyugtalanság. Az egykamarás parlamentnek, a Folketingnek 179 tagja van, közülük kettő a Färöer-szigete- ket, kettő pedig Grönlandot képviseli. A képviselőket négy évre választják, de 1964 óta átlagosan csupán két évig tevékenykednek. Aktív és passzív választójoggal rendelkezik minden húsz évnél idősebb dán állampolgár. A küldötteket több mandátumű választási körzetekben közvetlen és titkos szavazással választják. Az 1953-ban kiadott választási törvény kimondja, hogy 135 mandátumot a választási körzetekben szereznek meg, a többi 40 a pártok között oszlik meg a választások összeredménye alapján. Ahhoz, hogy egy párt igényt tarthasson a .negyven mandátum valamelyikére, legalább egyet teljesítenie kell a következő három követelmény közül: a választások során legalább egy körzeti mandátum megszerzése, a három választókerület közül kettőben annyi szavazat szerzése, amennyi egy képviselő megválasztásához szükséges; országos viszonylatban az érvényes szavazatok legalább 2 százalékának megszerzése. Ez a határozat gyengíti a kisebb és újonnan alakult pártokat. Az 1960-as parlamenti választások során ílymódon bejutott a parlamentbe Dánia Kommunista Pártja, 1971-ben pedig a baloldali Szocialista Párt. Dánia legerősebb politikai pártja az 1871-ben megalakult Szociáldemokrata Párt. A burzsoá pártok pillére az Agrár Liberális Párt, amely a személyi és gazdasági szabadságot, a magántulajdon sérthetetlenségét és a vállalkozói szabadságot hirdeti. A parlament harmadik legerősebb pártja, a Haladás Párt- ja. Dánia Kommunista Pártja 1919. november 9-én a dán munkásosztály élcsapataként alakult meg. Célja a hatalomátvétel és a kizsákmányolás minden formájának kiküszöbölése. A dán kommunisták 1932-től 1960-ig, majd 1973-tól ismét helyet kaptak a parlamentben. Ott vannak az ország megújításáért folytatott harc élvonalában. A DKP jelölteket állít mind a 103 körzetben, azonban arra törekszik, hogy az országban egy új baloldali többség iöjjön létre. Választási programjában hatékony intézkedéseket követel a munkanélküliség ellen, sürgeti a katonai kiadások korlátozását, a dán külpolitika felülvizsgálatát, de mindenekelőtt az ország kilépését a NATO-ból és a Közös Piacból. Dániában egyre többen vannak, akik az ország helyzetének javulását az új perspektivikus gazdasági kapcsolatokban látják. Ilyeneket pedig elsősorban a szocialista országokkal, a Szovjetunióval létesíthetnek. fkil
