Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-12 / 42. szám, szombat

M akadályozni o kibonfiMsf Az ENSZ főtitkára folytatja közel-keleti körútját Jeruzsálem — Semmiféle ha­ladást sem sikerült elérni Kurt Waldheim Izraelben folytatott tárgyalásain — jelentette az AFP jeruzsálemi tudósítója. A világszervezet főtitkára csütörtökön két alkalommal összesen több mint öt órán át tanácskozott jigal Allon, kül­ügyminiszterrel, Jichak Rabin miniszterelnökkel és Simon Pe- resz hadügyminiszterrel: Izraeli tárgyaló partnereit tájékoztatta arról, hogy az érdekelt arab országok álláspontja szerint a Biztonsági Tanácsnak, vagy az ENSZ Közgyűlésének március­ban össze kellene ülnie, újabb határozatokat kellene hoznia a közel-keleti rendezés elősegí­tésére, s a PFSZ-nek részt kell vennie a genfi békekonferen­cián. Az izraeli vezetők értésé­re adta azt is, hogy a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet „lemondott“ egy olyan Palesz­tina megteremtésére irányuló tervéről, amelynek velejárója lenne Izraelnek, mint zsidó ál­lamnak a megsemmisítése, s kész beérni a Ciszjordániában és a Gázai övezetben létreho­zandó független palesztin ál­lammal. Az izraeli vezetők közölték Kurt Waldheimmel, hogy orszá­guk Genfben akár azonnal is kész tárgyalóasztalhoz ülni az arab államokkal, de nem haj­landó tárgyalni a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel. Újabb politikai botrány Washingtonban Washington — Washington­ban újabb politikai botrány rob­bant ki: az American Airlines légitársaság elismerte, hogy törvénytelen adományokat fo­lyósított sok jelenlegi és volt kongresszusi tag választási alapjához. Az amerikai képviselőház a legfrissebb botrány kirobbaná­sával egyidejűleg hozott dön­tést arról, hogy kivizsgálják az amerikai kongreszusl tagoknak a dél-koreai hírszerzés ügynö­kei és a Pák Csöng Hi rezsim más felelős tisztségviselői ré­széről történt megvesztegetését. A tárgyló felek álláspontja tehát semmiben sem közeledett egymáshoz. Egyébként a világszervezet főtitkára az izraeli vezetőkkel folytatot tanácskozásai után új­ságíróknak nyilatkozva kifejtet­te: a palesztin képviselet prob­lémája, „még nem oldódott meg“, s mindaddig nem ülhet össze a genfi konferencia, amíg el nem hárították ezt az akadályt. Waldheim közölte az újság­írókkal azt is, hogy március 1-ig jelentést tesz a Biztonsági Tanácsnak, s a tanács fog dön­teni arról, hogy egyáltalán összeüljön-e és mikor, a kö­zel-keleti helyzet megvitatásá­ra. Kurt Waldheim ma ismét Kai­róban tárgyal a közel-keleti kérdés rendezésének lehetősé­geiről. Damaszkusz — Cisz Jordánia arab lakossága a megszállt te­rület csaknem összes városára és falvára kiterjedő figyelmez­tető sztrájkkal tiltakozott az iz­raeli megszállás, a megszálló hatóságok terrorpolitikája el­len. Az egyiptomi népszavazás eredménye Egyiptomban csütörtökön nép­szavazást tartottak Anvar Szá­dat elnök 11 pontos rendelet- tervezetéről. A kormány szóvi­vője pénteken sajtóértekezleten ismertette a népszavazás hiva­talos végeredményét. Eszerint a népszavazáson resztvettek 99,42 százaléka szavazott „igen“-nel s hagyta jóvá a Sza- dat államfő javasolta rendkí­vüli intézkedéseket. A referen­dumon a szavazásra jogosultak 96,69 százaléka vett részt. A népszavazáson a szavazók „igennel, vagy „nemmel“ felel­hettek arra a kérdésre, hogy elfogadják-e azt a javaslatot, amely a többi között életfogy­tiglani kényszermunka-büntetést javasol „szabotázs-akciók“, a tüntetések, a sztrájkok szerve­zői ellen, továbbá előirányozza a magas jövedelmet élvezők fokozott megadóztatását, és sú­lyosan bünteti az adócsalást. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap a Kremlben fogad­ta a Szovjetunióban tartózkodó Kenneth Keithet, a Rolls Royce brit társaság elnökét. A beszél­getés témája a szovjet—brit tudományos-műszaki és ipari együttműködés volt. LEOPOLD LER csehszlovák pénzügyminiszter, Vladimír Jan- za, az Állami Tervhivatal alel­nöke, valamint csehszlovák szakemberek egy csoportja feb­ruár 7-e és 11-e között látoga­tást tett Moszkvában. AZ AMERIKAI Rockwell In­ternational cég 5 millió dollár összegű szerződést kötött a chi­lei fasiszta juntával. A szerző­dés keretében modern elektro­nikus felszerelést szállít a chi­lei politikai titkosrendőrség­nek ujjlenyomat-vizsgálatokhoz. JAROSLAV PROKOPEC, a CSSZK egészségügyi minisztere, aki munkalátogatáson Kubában tartózkodik, kubai kollégája kíséretében megtekintette az ország keleti részének történel­mi nevezetességeit. JURIJ ORLOV szovjet állam­polgár lakásában házkutatás során nagy mennyiségű szov­jetellenes és rágalmazó anya­got koboztak el a Szovjetunió prokurátorának beleegyezésé­vel. ALVARO CUNHAL, a PKP fő­titkára röviddel Rómába érke­zése után találkozott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitká­rával és Luigi Longőval, a párt elnökével. BERLINBEN befejeződött a Német—Szovjet Baráti Társaság Központi Bizottságának kétna­pos ülése, amely a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepségek előkészületei­vel foglalkozott. ALEXANDER HAIG amerikai tábornok, a NATO európai fő­parancsnoka február 17-én meglátogatja az NSZK-beli Lahr városban működő NATO kato­nai támaszpontot. Rómában tübb ezer diák vonult fel csiitürtökön azt követően, hogy vezetőik általános sztrájkot hirdettek az „örök város“ va­lamennyi oktatási intézetében. A több egyetem fakultásait immár a múlt hét óta megszállva tartó diákok tiltakoznak az oktatás­ügyi minisztérium tervezett reformja, valamint a szélsőjobboldali elemek terrorakciói ellen. (Foto ČSTK — AP) A PORTUGÁL KOMMUNISTÁK BÍRÁLJÁK A KORMÁNY POLITIKÁJÁT Lisszabon — Octavio Pato, a Portugál Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottsága tagjának elnökletével a Portugál Kommunista Párt élesen bírálta a szocialista párt kisebbségi kormánya tevé­kenységének néhány aspektu­sát és felhívta a figyelmet, hogy Soares miniszterelnöknek az antifasiszta egységre és po­litikai enyhülésre szóló felhí­vása nem kelthet pozitív vissz­hangot, ha nem kísérik konkrét kormányakciók a fasiszta ve­szély ellen és ha céljuk a dol­gozók forradalmi vímányai és jogai elleni további offenzíva. Pato felszólalásában kijelen­tette, hogy a fasizmus és a szeparatizmus elleni harc nem téveszthető össze a kormány és a jobboldal összekapcsolásával, a dolgozók elleni kemény el­járással, valamint a balqldáli erőkkel szemben mutatott ba­rátságtalan hozzáállással. Töb­bek között figyelmezetett arra, hogy a kormány ígéreteivel el­lentétben még mindig nem sa­játított ki 700 ezer hektár föld­területet, és a kormány táma­dásai a földreformmal szemben veszélyeztetik az állam felújí­tását. Pato elengedhetetlen intézke­désként követelte a fasiszta sajtó és az olyan szervezetek elleni szigorú fellépést, amelyek létezését alkotmányellenesnek jelölte meg. Követelte, hogy vessenek véget a volt titkos rendőrség tagjai ellen indított botrányos bírósági eljárásnak, valamint azt, hogy a joghata­lom kapcsolódjon be a demok­ratikus és alkotmányos rendbe. Ha a kormány elfogadja eze­ket az intézkedéseket, és szo­cialista, valamint gazdaságpoli­tikáját összhangba hozza az - alkotmánnyal, lehetőség nyílik arra, hogy leküzdjék a válsá­got, és továbbfejlesszék a por­tugál forradalmat — jelentette ki Pato. London, — Mario Soarez portugál miniszterelnök, aki hétfőn érkezik kétnapos hivata­los látogatásra Londonba, a Ti­mes című lapnak adott inter­jújában azt fejtegette, hogy „a portugál demokrácia számára létfontosságú“ az országnak a Közös Piachoz való csatlakozá­sa. gendő a szociális demagógia, s ezért fokozott mértékben terrorhoz folya­modik. Kiéleződnek az egyes tőkésál­lamok és monopolista csoportok közöt­ti kölcsönös ellentétek Is. Az Egyesült Államok lázas erőfeszítéssel törekszik a nyugati világban betöltött gazdasági és politikai hegemóniája csökkenésé­nek leküzdésére. A burzsoá rezsimek politikai válsága tükröződik az uralkodó körök ingatag voltában is. Az amerikai elnökválasz­tásokon nem annyira a demokraták győzelméről, mint a republikánusok ve­reségéről volt szó. Japánban a decem­beri parlamenti választásokon veresé­get szenvedtek a több mint 30 évig uralmon levő liberális demokraták. Svédországban a szociáldemokraták szenvedtek vereséget, akik 40 éven át nz ország legerősebb pártját alkották. Az olasz kormány labilitása immár köz­mondásos, de a legutóbbi választások helyzetét még ingatagabbá tették. Az NSZK-ban is a szociáldemokraták az őszi választásokon csak szoros több­séget értek el, Angliában pedig a mun­káspártiak az alsóházban csak csekély szavazattöbbségre támaszkodnak. Ez nemcsak a választók bizalmának vál­ságát fejezi ki az elmúlt években kor­mányon levő politikai reprezentáció iránt, hanem az uralkodó burzsoázia egyes csoportjai közötti kiéleződő köl­csönös súrlódásokról is tanúskodik. Nö­vekvő idegességüket mutatja, ami a gazdasági, a kül- és belpolitikai nehéz­ségek és sikertelenségek következmé­nye. A tőkés világ ugyanakkor mély er­kölcsi válságban is vergődik. Ez meg­nyilvánul a bűnözés növekedésében, a megvesztegetési botrányokban, politi­kai személyiségek páratlan botrányai­ban. Megnyilvánul a művészet deka­denciájában, a pornográfiában és a horrorban. Kifejezésre jut az okkultiz­mus és a vallási miszticizmus divatjá­ban. Az egykori etikai értékek válsága, amelyekkel a burzsoázia a történelem színpadán szerepelt, mindenekelőtt a fiatal embereket sújtja. Nem véletlen, hogy a burzsoá moralisták nem talál­nak gyógyírt a fiatal nemzedék „asz- szociális“ cselekedetei, hazaszereteté­nek csökkenése és „lázadozása“ ellen. Ebben a helyzetben csak természe­tes, hogy megnövekszik a nemzetközi reakció félelme a szocialista társada­lom országainak példamutatásától, amelyek meggyőző bizonyítékát adják a válságmentes fejlődésnek, a szociá­lis biztonságnak minden becsületesen dolgozó állampolgár számára. A bur­zsoá propaganda fő igyekezete arra irányul, hogy a tőkésállamok dolgozói­nak tömegeit elszigetelje a Szovjetunió és más szocialista országok példájá­tól, meggátolja őket abban, hogy Igaz- hű információkhoz jussanak a szocia­lizmus reális eredményeiről. Az antiszovjetizmus — az antikommunizmus magva Az antiszovjetizmus a győzelmes pro­letariátus első államának megalakulá­sától kezdve az antikommunizmus mag- vát képezi. Habár számos taktikai el­járása változik, ezen a téren a leg- reakciósabb világerők politikája és ideológiája megőrzi egyértelmű folya­matosságát. Hazánk idősebb polgárai még emlé­keznek a bolsevikokról terjesztett hát- borzongató mesékre, arra, hogy „gyer­mekeket esznek“, hogy „kollektivizál- ják a nőket“ stb. Ma az antiszovjetiz­mus természetesen másként igyekszik hatást gyakorolni. A lényeg azonban megmaradt: a Szovjetunió diszkreditá- lására, befeketítésére, megrágalmazá- sára törekszik. Hogy miért? Erre vilá­gos " válasz. A Szovjetunió gazdasági, polu.ivai, katonai és ideológiai erejé­nél fogva a haladás világerőinek fő bázisa, a fő akadály, amely meggátol­ja az imperializmust szándékainak megvalósításában. Az antiszovjetizmus ugyanakkor tá­madás a világhaladás, korunk forra­dalmi erőinek egysége ellen. Támadás a jelenlegi világ összes haladó erőinek érdekei ellen, tehát a szocializmus el­len Is Csehszlovákiában. Ezért az Igaz­ság terjesztése a Szovjetunióról min­den kommunista elsőrendű kötelessé­ge, és hatalmas eszmei fegyver a szo­cializmusért, a békéért, a világhaladá­sért folyó harcban. Tanúi vagyunk annak, hogy tovább­ra is éles politikai és ideológiai harc folyik a nemzetközi feszültség enyhü­lése ellen. A monopolista nagyburzsoá­zia reakciós erői arra törekszenek, hogy visszafordítsák a világban végbe­ment enyhülést, meghiúsítsák a külön­böző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élését, megállít­sák a forradalmi kibontakozást vala­mennyi kontinensen és ellenforradal­mi offenzívára térjenek át, amely fel­újítaná a tőkés uralmat az egész föld­kerekségen. Ez a legreakciósabb impe­rialista körök álma és hő óhaja, en­nek rendelik alá óriási gazdasági, po­litikai, katonai és ideológiai mechaniz­musuk tevékenységét. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy a burzsoázia bizonyos körei a nemzetközi feszültség enyhülését meg­kísérlik felhasználni az antikommuniz­mus régi céljainak kiharcolására. W. Grewe például „Az erők játéka a világ- politikában“ (Spiel der Kräfte in der Weltpolitik, Teorie und Praxis der in­ternationale Beziehungen, Düsseldorf — Wien 1970) című könyvében a követ­kezőket írja: „A feszültség enyhítésé­nek politikája végeredményben a mó­dosított célokra és módszerekre való áttérést, a kelet-európai népeknek a kommunista rezsimek alól való fel­szabadítására Irányuló rövid tartamú erőfeszítések feladását fejezi ki... irányzatot a keleti tömbben a hosszan tartó belső átalakulási folyamatokra, amelyek alatt a módszerek hatást gya­korolnak a keleti államok társadalmi­politikai rendszerének fokozatos átépí­tésére ...“ Az ehhez hasonló hangok nem az egyedüliek és kifejezik a burzsoázia azon részének erőfeszítéseit, amely a békés egymás mellett élést az Ideoló­giai és politikai diverzió legalizálására igyekszik felhasználni. Ezt teszi „Az eszmék és információk szabad cseréjé­nek“ Jelszava alatt is. A burzsoá ideológia számára egyra kevésbé előnyös a néptömegek tudatá­ért vívott harcban a kapitalizmus nyílt védelmezése. Ma inkább különféle re­formista koncepciókat terjeszt, ame­lyek a jelenkori burzsoá társadalom legkirívóbb fogyatékosságainak formá­lis bírálatával kapcsolatosak. A kapitalizmus nyílt propagálása si­kerének legkisebb reménye a forra­dalmi mozgalomban és a szocialista országokban van. Ezért itt az antikom­munizmus mindenekelőtt a revizioniz- musra támaszkodik. Ezt megerősítik saját, a Tanulságok­ban foglalt tapasztalataink Is. Az Idő múltával e dokumentum fő gondolatai­nak és általánosításainak a jelentősé­ge nem csökken, hanem növekszik. A jelenkori revizionizmus objektív anti- kommunista szerepéről nyert Ismerete­inket megerősítik más szocialista or­szágok, valamint a kommunista és munkáspártok tapasztalatai is. A tiltakozások jelentősége Az utóbbi években az antikommunis- ta érvelés súlypontja is részben meg­változik. A'viszonylagos tőkés konjunk­túra idején mindenekelőtt a magasabb nyugati életszínvonalról szóló tények­kel operáltak. Emlékezzünk csak pél­dául Šik 1968. évi televíziós-sorozatára. A súlyos gazdasági válság feltételei között azonban a burzsoázia hasonló érveléssel bizonytalan talajon mozog. Annál buzgóbban ijesztgetik a nyuga­ti közvéleményt a kommunista veszély- lyel. Hatalmas kampányokat szervez­nek az állítólagos szovjet katonai ve­szélyről. A vietnami, a laoszi és a kam­bodzsai nép győzelmét a szabad világ vereségeként tüntetik fel, az afrikai népek a kolonializmus és a fajgyűlölet elleni harcát kommunista beszivárgás­ként, a fasiszta diktatúra megdöntését Portugáliában kommunista ügynökök műveként, sőt gyakran „a békés egy­más mellett élés elveinek megsértése­ként“ igyekeznek feltüntetni. A nyu­gat-európai államok polgárai előtt a legsötétebb színekkel ecsetelik, milyen távlatok várnának rájuk, ha országaik­ban kommunisták állnának a kormány élén. A szocialista országok elleni pro­paganda fő éle ebben az időben és ez­zel összefüggésben abban az állítás­ban rejlik, hogy ezekben az országok­ban megsértik az alapvető emberi jo­gokat és az állampolgárok szabadság- jogait, hogy bár emelkedik az anyagi életszínvonal, de hogy ez „gulyás-szo­cializmus“, melynek a demokrácia el­vesztése és „kulturális sivárság“ az ára. MIROSLAV BOCIIENEK MILAN MATOüS (Folytatjuk/,

Next

/
Thumbnails
Contents