Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-11 / 41. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? LOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. február 11 PÉNTEK BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 41. szám Ára 50 fillér A „10 PONT" NEM MINK H A szocialista brigádük, mint termelő közösségek, leggyak­rabban a tenne léssel, a terv teljesítésével, a minőség javítá­sával kapcsolatban kerülnek szóba. Sok brigádról azonban azt is tudjuk, hogy tagjaik társadalmi munkát végeznek, részt vesznek környezetük szépítésében, alakításában, idős embe­reket látogatnak meg, jó szóval, ajándékokkal kedveskednek gyermekotthonuk lakóinak, egyszóval segítenek, becsületesen megfogják a munka végét mindenütt, ahol szükség van rá­juk. Az együttlétnek ebben a formájában, mint minden em­beri közösségben számtalan lehetőség nyílik sokféle hasznos, közös tevékenységre Az említetteken kívül: a művelődés- »e is. A termelésben kimagasló teljesítmenyeket nyújtó brigádok legtöbbje ezen a területen ugyancsak példamutatóan dolgo­zik. Találnak időt, módot arra, hogy a társadalom biztosítot­ta kulturális lehetőségeket^ okosan használják ki, ugyanakkor uiaguk is kezdeményeznek, például, amatőr csoportokat ala­kítanak, műsoros esteket, kiállításokat rendeznek. Örvendetes jelenség ez, hiszen a dolgozók szellemi kultúráját gazdagít­ják. Népünk kulturális színvonalának emelése — elsősorban a gazdasági és társadalmi élet rohamos fejlődésének köszön­hetően — napjaink egyik legidőszerűbb és a jövő szempont­jából is rendkívül fontos, állandóan fokozott figyelmet köve­telő feladata lett. Szeretnénk hangsúlyozni a fokozott figyelmet, ugyanis nem kevés még azoknak a szocialista brigádoknak a száma, ame­lyek nem alkotnak ütőképes, egységes gárdát, inkább csak papíron léteznek. Amikor egyik alkalommal megkérdeztem egy brigádtagot, milyen viszonyban vannak a kultúrával, meg­vonta a vállát és mosolygott. Túl merészet kérdeztem. Persze, az ilyen viszonyulásnak ezer és egy oka lehet, kezdve a vezetéstől, amely tizedrangú kérdésként kezeli a munkások kulturális igényeinek korszerű kielégítését és a minimális feltételeket sem biztosítja a művelődéshez (egyes helyeken a megfelelő tisztálkodáshoz sem), egészen az ingázó­kig, akik naponta több órát ntaznak munkahelyükre és visz- sza, ráadásul, otthon beállnak a „második műszakba“, sokuk­nak se szombatjuk, se vasárnapjuk. Marad számukra a rádió és a televízió, az újságok és jobbik esetben a könyvek, ame lyek ugyan fontos és ma már nélkülözhetetlen közvetítő esz­közei a kulturális értékeknek, információknak, ismereteknek, de nem pótolhatják a jó közösségi szellem erejét, amely a szocialista brigádot is összetartja és intenzívebb munkára, jobb eredmények elérésére serkenti, a művelődés területén is Ezekre az eredményekre aztán büszke (ehet a brigád és kü- lön-külön minden tagja, hiszen egy közösségben „adhatta“, realizálhatta önmagát. Ebben az esetben szintén érvényes az a marxi tétel, amely szerint: „Csak a többiekkel való közös séghen kapja meg az egyén az eszközöket ahhoz, bogy ké­pességeit minden irányban kifejlessze, tehát csak a közösség­ben válhat lehetővé a személyes szabadság.“ A szép sikereket elért és szinte naponta elérő, társadal­munk építésében rangos szerepet játszó szocialista brigád- mozgalmat éppen ezért kell — mindenütt, ahol erre eddig nein kerítettek sort — megtisztítani elsősorban a formaliz­mustól, amely főképpen a kulturális tevékenység területén jelentkezik. Ma, amikor közös célunk elérni, hogy az embe­rek szocialista módon, tehát tartalmasén, egészségesen, ered­ményesen, anyagiakban és szellemiekben mind gazdagabban éljenek, felelőtlen — mert haszontalan és sokat ártó — az olyan hozzáállás, melynek következtében a szép tervek csu­pán papíron valósulnak meg, esetleges „jó pontok “érdeké­ben. Ugyanakkor ne higgyük azt sem, hogy valami nagyon sokat változtat az egyén gondolat-, érzelem- és ízlésvilágán, a közösségi szellemen az évenkénti egy-két közös kirándulás, színház- vagy mozilátogatás. A dolgozók műveltségi szintjét egyszeri akciókkal vagy kampányszerűen nem lehet emelni. A szocialista brigádmozgalomban is átgondoltan és terv szerűen irányított, rendszeres munkára van szükség, amelybe a dolgozók aktívan bekapcsolódhatnak, tehát nsmcíak pasz* szív befogadóként vehetnek részt a közművelődési folyamat­ban. Persze, ennek a munkának a minősége, hatékonysága nem csupán a brigádvezetőtől és a brigád tagjaitól függ, ez a munka igényli a vezetés, a különböző szervezetek, sőt a kulturális intézmények megértését és segítségét is. Nem kívánunk tanácsokat osztogatni, hiszen a kisebb-na- gyobb vállalatok, üzemek és szövetkezetek dolgozói jobban is­merik lehetőségeiket. Amelyeket azonban — szabadjon eny- nyit megjegyezni — mindenütt egységes szellemben, a felada­tot mindnyájan magukénak érezve, az eddigieknél jobban ki lehet és ki kell használni. BODNAR GYULA üdvözlő táviratok A CSKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött a Pa­raguayi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának abból az alkalomból, hogy kiszabadult a börtönből Antonio Maidana, a párt elnöke és Julio Rojasa, Alfred Alcorta, valamint Ana- nis Maidana, a Paraguayi Kom­munista Párt vezető képviselői. Az elvtársak kiszabadulása a hosszú évekig tartó fogságból — áll többek között az üdvözlő táviratban — Paraguay haladó és demokratikus erőinek újabb győzelme abban a küzdelem­ben, amelyet Stroessner fa­siszta rendszere ellen vívnak, egyben nagy sikere a széles körű nemzetközi szolidaritás­nak a paraguay-i nép igazsá­gos küzdelme támogatásában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Japán Szocialista Párt 4U. nemzeti kongresszusát. A táviratban a Központi Bizottság sok sikert kíván a japán haladó szellemű és békeszerető erők egységé­nek további megszilárdításá­hoz, és a japán dolgozók jogai­ért vívott harcához. Párttitkárok értekezlete (ČSTK) — /osej Haviinnak, a CSKP KB Titkársága tagjá­nak, a KR titkárának vezetésé­vel országos értekezletet tar­tottak tegnap Prágában a párt kerületi és városi bizottságai­nak ideológiai titkárai a párt művelődéspolitikai és ideoló­giai területen kifejtett tevé­kenységének időszerű kérdé­seiről. Bevezetőben Miroslav Miiller, a CSKP KB kulturális osztály- vezetője a párt művelődéspo­litikai céljainak megvalósítása terén szerzett tapasztalatokkal foglalkozott. Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agi- tációs osztályának vezetője és Jan Majcharčík, a CSKP KB oktatás- és tudományosügyi osztályának vezetője ezután az agitáció, a propaganda, az ok tatás és i tudomány területén folyó pártmunka időszerű kér­déseiről és jelenlegi feladatai ról beszél a kongresszusi hatá­rozatok megvalósításával kap csolatban. Szovjet vendégek Broiislovóbon Elvtársi beszélgetésen az SZLKP Központi Bizottságán (CSTK) — A CSKP Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tar­tózkodó szovjet pártmunkás­küldöttség Ivan Kapitonov elv- társnak, az SZKP KB titká­rának vezetésé­vel tegnap Bra­tislavába érke­zett. A küldöttsé­get Cestmír Lo- vétinský, a CSKP KB Tit­kárságának tagja, a KB osz­tályvezetője kí­sérte. A küldöttség­gel együtt Szlo­vákiába érke­zett Gennagyij Fominov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetsé­gének tanácso­sa. A vendégeket a bratislavai repülőtéren szívélyesen üdvö­zölte )ozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi párt- bizottság vezető titkára, Vladi­mír Trvala, az SZLKP KB osz­Jozcf Lenárt elvtárs a repülőtéren Ivan Kapi­tonov társaságában. (Felvétel: ifj. Zagar — Č3TK | tályvezetője, Ignác Janák, a nyugat-szlovákiai kerületi párt- bizottság vezető titkára és a párt más funkcionáriusai. Jelen volt Nyikolaj Goncsa- rov, a Szovjetunió bratislavai fökonzulja. fFoli/tatás a 2. oldalon/ „Összkomfort" a Szaljut—5-ön Folytatják programjuk teljesítését a Szojuz—24 pilótái Értékelték eredményeiket (ČSTK) — A Bratislava-vidé- ki járás legnagyobb társult földművesszövetkezetének, a Záhorská Niva Efsz-nek tagjai tegnap tartották meg első év­záró taggyűlésüket. Az értéke­lő tanácskozáson megjelent Ján Janik, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára is. Moszkva — Második munka­napjukat kezdte meg csütörtö­kön Viktor Gorbatko és Jitrij Glazkov űrhajós a Szojuz—24 •—Szaljut—5 űrállomáson. Az automatikus és kézi irá­nyítással végrehajtott össze kapcsolás után az űrhajósok szerdán reggel láttak hozzá a rendezkedéshez. Először Glaz- gov fedélzeti mérnök szállt át a Szaljut—5-re. Ellenőrizte az ott elhelyezeti műszereket, majd miután meggyőződött ró­la, hogy az űrállomás minden berendezése kifogástalanul mű ködik, jelt adott Corbatkónak is az átszállásra. A két űrha­jós szerdán este már a Szaljut —5-ről, szkafanderüket levet­ve, kényelmes munkaruhában köszöntötték a moszkvai tele­vízió nézőit. Az egyenes köz­vetítés során lelkesen számol­tak be első élményeikről. Gor­batko, aki tíz év.vel ezelőtt egy kevésbé „kényelmes“ űrhajón már járt egyszer a világűrben, külön kiemelte, milyen kelle­mes meglepetést okozott szá­mára az űrállomás tágassága a jó munkakörülmények. Az összekapcsolt Szojuz—24 és Szaljut—5 súlya 25 tonna. Hossza 23 méter, a munkahe­lyiségek nagysága mintegy 100 köbméter. Az űrállomás teljes üzembe helyezése után a két űrhajós hozzálátott a munkaprogram ban előírt feladatok elvégzésé­hez. Feladataik között szere­pel, hogy népgazdasági célú felhasználásra fényképfelvé teleket készítsenek a Föld fel­színéről, tanulmányozzák az atmoszférában lejátszódó jelen ségeket. Technológiai kísérle teket, valamint orvosi és bio lógiai kutatásokat végeznek. A Gorbatko és Glazkov által ki próbált munkamódszerek hoz­zásegítik a későbbi űrrepülések résztvevőit, hogy szükség ese­tén maguk, földi segítség nél­kül megjavítsák az űrállomás meghibásodott berendezéseit. A Szojuz—24 pilótáinak az űrállomáson eltöltött első mun­kanapját értékelve A. Sz. Jeli- szejev, a repülés irányítója megállapította, hogy Gorbatko és Glazkov kiválóan oldotta meg feladatait. Felhívta a fi­gyelmet a két űrhajós közötti tökéletes összhangra, tevékeny­ségük összehangoltságára, amely a megfelelő földi felké­szülést bizonyítja. Új típosú, polioreián szige­telésű abszorpciós hűtő- szekrények gyártását kezd­te meg tavaly november­ben a Nové Zániky-i (érsek- újvári) Elektrosvit vállalat. Az idén 110 000 ilyen hűtő- szekrényt gyártanak, felvé­telünkön: Tibor Ruškár és Severín Minárik a hűtő- szekrények műszaki ellen­őrzését végzik. (Fölvétel: ifj. A. Zagar — ŰSTK|

Next

/
Thumbnails
Contents