Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-08 / 38. szám, kedd
Tmtttafett kliifüittis is ismerik Eddig 22 országba szállítottak malátát # Javítani kell a sörárpa minőségét Q Növelik a maíátatermelést $ Üj beruházások A hatvanas években épült fel Hurbanovóban (Őgyallán) Szlovákia legfiatalabb és egyben legkorszerűbb sör- és malátagyára. A malátagyártó részleg tíz évvel ezelőtt ikezdte meg üzemelését, míg az „Aranyfácán“ védjegyű sör 1969-ben került először forgalomba. Az elmúlt tervidőszakban az ógyal- lai sörgyár a hajógyár után a komárnói (komáromi] járás második legnagyobb exportra szállító ipari létesítménye volt. Az itt készített kiváló minőségű maláta és sör a külföldi piacon is ©lismert és keresett termékké vált. Ján Riman mérnök, a gyár igazgatója az idei termelési és exportfeladatokról szólva elmondotta, hogy 1977. évi tervük mintegy 35 000 tonna maláta és 600 000 hektoliter sör gyártását irányozza elő. Legfontosabb kiviteli termékük a maláta, melyet az elmúlt tíz esztendőben öt világrész huszonkét országába szállították. Az ógyallai malátát Ismerik például a Szovjetunióban, Kubában, az NDK-ban és Jugoszláviában, Japánban, Venezuelában, az NSZK-ban, Svájcban, Svédországban. Hazánk jelentős és számottevő évi malátakivitelének mintegy 13 százaléka Ögyalláról származik. A maláta iránti növekvő kereslet szükségessé teszi a malátagyártó részleg bővítését. A meglevő mellé egy azonos kapacitású új részleget építenek, így az üzem évi malátatermelése eléri a 60 000 tonnát. Ez lesz hazánk legnagyobb malátagyára. Az új részleg felépítése 180 millió 200 ezer korona beruházást igényel, s építését a hatodik ötéves tervidőszak végén, 1979-ben kezdik meg. A malátagyártás legfontosabb alapanyaga a sörárpa, melynek minősége nagyban befolyásolja a maláta és végső soron az abból főzött sör minőségét is. A legmegfelelőbb erre a célra a magas fehérjetartalmú árpa. A sörárpát a szomszédos járásokból vásárolják fel, de évről évre jelentős mennyiségű árpát vásárolnak a kelet-szlovákiai országrészből is. Az Őgyallán gyártott évi 35 000 tonna malátából az üzemben évente mintegy 7—8 ezer tonnányi mennyiséget használnak fel a sörgyártás folyamán. Az idén a tervek szerint 600 ezer hektoliter „Aranyfácánt“ főznek. Ebből a mennyiségből ellátják a komáromi és a vele szomszédos járásokat, s ezenkívül Szlovákia-szerte mintegy 60 vendéglátóipari üzemet. Az „Aranyfácán“ védjegyű sör az elmúlt években minőségben fel zárkózott a pilzeni sör mellé, amit számos hazai és nemzetközi elismerés és elsősorban az egyre növekvő igény is bizonyít. A sörgyár gyártási programjában nem várható változás. Nyolc- tíz- és tizenkét fokos világos sört és a tizenhárom fokos ún. „Fekete fácánt“ fognak gyártani. Ezenkívül itt gyártják még a konzervsöröket is a Pito elnevezésű, alkohol- mentes sört, melynek íze egyezik az alkoholtartalmú, barna színű nedűvel, de diétázók és gépkocsivezetők is fogyaszthatják. Az évi 600 ÜÜ0 hektoliter sör mintegy 48 százaléka palackokban került a fogyasztók asztalára. Szlovákiában a sörfogyasztást általában a palackozott sörök iránti fokozódó kereslet jellemzi. A növekvő Igények kielégítésének érdekében tervbe vették, hogy korszerű, az eddiginél nagyobb teljesítményű palackozó gépsort állítanak üzembe. A gépsor elhelyezésére szolgáló munkacsarnok építését a Hydrostav nemzeti vállalat dolgozói még az idei év első neg yed éhe n m eg k ezdi k. A szomszédos Magyarországon is nagy elismerést vívott ki magának a sörkedvelők körében az ógyallai „Aranyfácán“. Déli szomszédainknak évente mintegy 10 000 hektoliter sört importálnak Ögyalláról. Jelentős termelési- és export- feladalok várnak az idén is az ógyallai sör- és malátagyár dolgozóira. Ezek teljesítése jó munkaszervezést és alkotó kezdeményezést igényel. Az elmúlt évi gazdasági eredmények alapján feltételezzük, hogy a sörgyár dolgozói az idén is hiánytalanul teljesítik, illetve túlszárnyal jak a rájul^ háruló terv- feladatokat. K. NÉMETH ISTVÁN Fokozott gondoskodás a dolgozókról Hozzájárulnak a népgazdaság megszilárdításához 1977.. 11. 8. A mezőgazdaságban dolgozó szakszervezeti tagok küldöttei a Dunajská Stredában (Duna- szei-d a helyen) megtartott járási konferencián — visszatekintve az elmúlt ötéves időszakra — meghatározták legközelebbi teendőiket. Kiss Ferenc, a járási bizottság elnöke beszámolójajában felvetett néhány olyan gondolatot, amelyekkel érdé in es foglalkozni. Vezérvonalként húzódott végig a beszámolón, hogy a mezőgazdasági dolgozók más üzemek és intézmények munkásainak segítségével rendszeresen teljesítették a szerződéses eladási terveket. Egyes ágazatokban lényegesen meggyorsult a termelés. A dolgozók munkakezdeményezése hatására évről évre jobbak az eredmények. A beszámolóból és a vitából azonban azt is megállapíthatjuk, hogy sok még a fel nem használt tartalék. Lényegesen nagyobb hektárhozamokat lehetne elérni az ipari növényekből, főleg cukorrépából. A termelési terveket jobban össze kellene hangolni a társadalmi érdekekkel. Erre vonatKozólag máris megtörténtek az első in rézkedések. A 6. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági ázemek a szán tóterület 62 százalékán termelnek gabonát Mivel az utóbbi években zavarok mutatkoztak a lakosság uöldstvg- és gyft mölcsellátásában, 1980-ig a múlt évhez viszonyítva a zöld- »ég termő terű lete 21 százalékkal, a gyümölcsé 71 százalékkal, a szőlőé pedig 160 százalékkal növekedik. Ha ez megvalósul, a mezőgazdasági Jtoigozók lényegesen több zöldséget és gyümölcsöt adnak a közellátásnak. A vita során Tóth József, a Mezőgazdasági Felvásárló és í8üátó Vállalói dunaszerdaiiftlyi üzemének igazgatója bejelentette, hogy 200 millió korona beruházással új raktárakat építe nek. Naponta mintegy 80 vagon jó minőségű keveréket szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek. Nagy eredménynek számít, hogy a sertések vágósúlya 115, a hízó szarvasmarháké pedig 575 kilogramm. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen vágósúlyú állatokból a feldolgozó üzemek dolgozói jó minőségű húst nyerhetnek. A felvásárló üzem dolgozóinak zöme bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A kötelezettségvállalások teljesítésében élen jár a hat ezüstérmes és a 15 bronzérmes szocialista munkabrigád'. A konferencián' sok szó esett a mindennapi fáradságos munkát végző emberekről. Erről a kérdésről többek között Teplicky Sándor, a Čalovói (Nagymegyeri) Nagy hizlalda üzemi szakszervezeti bizottságának tagja beszélt. Bejelentette, hogy üzemünkben egyre jobb körül menyek között élnek a dolgozók. Az átlagos havi kereső. 2478 korona. A szociális alap bői jelentő? összegeket ford) vinak a dolgozók megsegítésé re. Az ötéves időszakban 7 raillió 700 ezer koronát hasz náltak fel szociális célokra ßartos Andor mérnök, a já rási mezőgazdasági igazgatóság vezetője vitazáró beszédében megköszönte a mezőgazdasági dolgozók eredményes munkáját és egyben javasolta, hogy az állami gazdaságokban tökélete sítsék a munka szervezését. A résztvevők elítélték a charta ’77 pamflet aláíróinak felforgató tevékenységét, és elhatározták, hogy még jobb minő ségü munkával járulnak hozzá az ország gazdasági helyzetének további megszilárdításához. (ball a) s A Királyfiéiul ecen épülő új bútorgyár jelenlegi képe (Molnár János felvétele) KIEMELT ÉPÍTKEZÉS — GONDOKKAL A jelentősebb beruházásokat általában körültekintően élőké szítjiik. így történt ez a Spišská Nová IVes-i „Nový Lomov“ Bútorgyár Kráľovský Chlmec-i (kiráiyhelmed) üzemének esetében is, de a szokottnál talán még több megbeszélés, tanácskozás foglalkozott a városi és járási szervek javaslataival, amíg végre megszületett a döntés. A bútoripar általános, országos méretű fejlesztésével össz hangban az új gyár elsősorban a környék lakosságának biztosít munkalehetőséget ezen belül a nőknek is. Teljes üzemeltetés idején közel 600 embernek, fele részben nőknek nyújt majd munkalehetőséget. Jelenleg már hatalmas épületek körvonalai bontakoznak ki a Perbenyik felé vezető út szélén, ahol az új gyár épül. Milyen eredménnyel? Erre a kérdésre Jakab Sándor elvtárstól, az új létesítmény igazgatójától kaptuk meg a választ. — Ez a közel 300 millió koronás értékű ráfordítást igénylő beruházás a 6. ötéves tervidőszak egyik kiemelt építkezéseként szerepel a tervben. Mindannyian örülünk annak, hogy a tervezett idő előtt, még az 5. ötéves tervidőszak végén sikerült megkezdeni a? építkezést. Erre azért kerülhetett sor, mert a tervezővállalat, a prágai Lignoprojekt dolgozói idejében jó tervet készítettek el. így a kivitelező vállalat, a humennéi Chemkoslav a tervezettnél korábban hozzáláthatott a munkához. A jól előkészített építkezésen kezdetben eléggé lassú ütemben haladt a munka. A Chemkostav nem rendelkezett kellő kapacitással, késett a felvonulási építkezés. Talán meglepte őket az időre elkészült terv? Mindenesetre az történt, hogy nehezen lendültek munkálja, majd a kemény tél akadályozta a munkát. Tavaly márciusban még fagyos talajban dolgoztak a gépek. Egyéb objektív tényezők is hátráltatták a földmunkák folyamatos végzését, a közművesítést — főleg a nagy mennyiségben jelentkező talajvíz. E körülmények kö velkeztében valójában csak 1976 nyarán indulhatott meg az építőmunka, aztán már lassanként formát öltöttek az előre gyártott elemekből összeállított első épületek. Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a Chemkostav nemzeti vállalat dolgozói tavaly 25 millió korona értékű, a tervezettnél 10 millióval kevesebb munkát végeztek el ezen az építkezésen. Emiatt az idén legalább 55 millió korona értékű munkát kell elvégezni. A tervteljesítésben bekövetkezett „csúszást“, nem lehet egyértelműen a kivitelező vállalat számlájára írni. Ez igazságtalanság lenne. Mert — amint megtudtuk — minden igyekezetükkel azon voltak, hogy még a tél beállta előtt befedjék a csarnokokat. De nem volt mivel! A bratislavai Ipari Épületelemgyár két üzeme nem szállította rendszeresen, a megállapodásoknak megfelelően az úgynevezett kettes „T“ alakú tartóoszlopokat, illetve az áthidaló fedőelemeket. Belelapoztunk néhány hivatalos aktába, az ellenőrző napok jegyzőkönyveibe, Jakab igazgató jelentéseibe. Az illetékesek, sőt a trebišovl járási szervek is, több esetben sürgették a fedőanyagok szállítását. Például a Chemkostav termelési igazgatójának, lán Hežely mérnöknek egyik szeptemberi jelentéséből — amit a járási szervekhez intézett — azt olvashatjuk, hogy az új bútorgyár termelőcsarnokának építéséhez szükséges 507 darab „TT“ tartóoszlopból, amelyekből a harmadik negyedévien 350, a negyedik negyedévben pedig 356 darabot kellett volna leszállítani, szeptember elejéig csupán 132 darab érkezett az építkezésre. Végül a košicei Ipari Építkezések termelési gazdasági egységének vezérigazgatója, Jozef Réhunüik elvtárs intézkedései nyomán a košicéhez közeli ge- csői házgyárban elkezdték gyártani a „TT“-elemeket. Ezekből — amint Jakab Sándor igazgató elmondta — most már van elegendő, viszont a Sereden gyártott fedőelemekből 30 helyett csak nyolcat kaptak. Nagy kár, hogy a téli hónapokban a fedetlen csarnokba — ahol fedél alatt már az első munkálatokat lehetetett volna végezni — kénye-kedve szerint tekintgethet be a fagyos arcú hold. Az idén komoly feladatok megvalósítása vár a kivitelező vállalat dolgozóira, hiszen az év második felében már a műszaki berendezések szerelésén a sor. Azt pedig szükségtelen különösebben magyarázgatni, hogy mit jelentene, ha az NSZK-beli Hildebrand cég az előre meghatározott időben nem kezdhetné el a korszerű berendezések szerelési munkálatait. Nemcsak annak a veszélye állna fenn, hogy 1978 novemberében az új bútorgyár beindítása elmaradna, hanem annak is, hogy esetleg szégyenkeznünk kellene külföldi partnereink előtt. Nem beszélve arról, hogy népgazdaságunk évente közel 200 millió korona értékű bútor gyártását várja ettől az új üzemtől. Többek között tízezer, sokféleképpen variálható lakó- szobafalat, közel húszezer darab kárpitozott ülőgarnitúrát. Ezek jelentős részét kivitelre fogják gyártani. Az épülő új üzem részére szükséges szakemberek előkészítése iránt érdeklődve Jakab Sándor igazgató elmondta, hogy jelenleg mintegy 150 tanulója van az üzemnek. Egy részük a Spišská Nová Ves-i vállalati szakmunkásképzés keretében? illetve a Perbenyíken működő régi bútorüzemben tanulja a szakmát. Intézkedéseket tesznek annak érdekében is, hogy a Spišská Nová Ves-i Faipari Középiskolába, valamint a zvolení Faipari és Erdészeti Főiskolára Bodrogköz vidékéről több fiatal kerüljön. Az ország egyéb részéből érkező szakembereket nem várják „üres kézzel“. Eddig 32 vállalati lakást építettek a számukra, a 6. ötéves tervidőszakban 70 hasonló lakás felépítésével számolnak. Számtalan példa igazolja, hogy ezen az építkezésen is érdemes a politikai tömegmunka és a szoicalista munkaverseny szervezésére az eddiginél na- gyob súlyt fektetni. Különösen egy ilyen kiemelt képítkezés esetén, ahol ezekre a mozgósító tényezőkre nagy szükség lenne. KULIK GELLERT A Slovnafl vojanyi üzemében az idén több mint másfél millió tonna szovjet ásványolajai dir. fiznak fel. Felvételünkön Andrej Tkáč, a Dukla szocialista munkabrigád tagja. (Felvétel: A. HasCák - CSTK)
