Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-07 / 37. szám, hétfő
Sportsikerek a vizek es hajók városában Az utóbbi években fellendült a sportélet hazánk legdélibb járásának székhelyén, Komár- nóban (Komárom). A vízisportolók, az ökölvívók, birkózók, sakkozók, asztaliteniszezők, kosárlabdázók és röjjlabdázók jelentős eredményeket érnek el. E sportágak versenyzői is növelik a város hírnevét, mindenki nagyon büszke rájuk. Ha azonban a városban bárhol a helyi labdarúgást emlegetik, felcsillannak a szemek, megszólalnak az emberek. Hiába, a labdarúgásnak ebben a városban jelentős hagyományai vannak, több mint háromnegyed évszázados múltra tekinthet vissza, s az itteni lilafehérek most is sok örömöt szereznek a szurkolkónak. Az idősebbek gyakran emlegetik azokat az időket, amikor a komáromi lila-fehérekkel híres csapatok mérték össze tudásukat. A Rácz-kerti pálya, amelynek helyén ma korszerű iskola áll, sok szép labdarúgómérkőzés színhelye volt. A sóvárgásra mégsincs ok, mert a Spartak Komárno labdarúgói (képünkön) a modern Lenin- parki stadionban szemre is tetszetős, korszerű játékot nyújtanak hétről hétre és minden reménye adva van annak, hogy itt ismét a legjobb szlovákiai csapatokkal mérkőzhessenek. Ezeket a gondolatokat közöltem ölveczky Ferenc elvtárssal, a vnb elnökével, aki közel nyolc éve dolgozik tevékenyen a labdarúgó-szakosztály vezetőségében. — Hiába is mondanám — jelenti ki —, hogy ne a futball- ról beszéljünk, a végén úgyis a lila-fehéreknél kötnénk ki. Örömmel és büszkén közölhetem, hogy a Spartak labdarúgó szakosztályában nagyon jó a helyzet. Az együttes a divízió nagyon erős mezőnyében hárompontos előnnyel várja a tavaszi, idény mérkőzéseit. Célunk megőrizni ezt az elsőséget, amely városunk és csapatunk számára az SZNI.-ben való szereplést jelentené. Még a legvérmesebb szurkolók sem várták, hogy a csapat ilyen biztosan szerzi meg az őszi elsőséget. Arra is kevesen gondoltak, hogy a Topoľčanyban elszenvedett vereség az ősz egyetlen balsikere lesz, s azután már csak veretlenségi sorozat következik. Komáromban a játékoskeret lényegében nem változott. A szakosztály vezetősége helyesen cselekedett, amikor a régi edzőt kérte fel a csapat irányítására. Kádár István, az edző két évvel ezelőtt a kerületi bajnokságból a divízióba segítette az együttest. Ez érthetően jó hatással volt a játékosok lelkiállapotára. Ugyanaz volt a szurkolók véleménye is, akik bíztak a csapatban, azt elkísérték mérkőzéseire idegen pályákra is. Az itthoni mérkőzéseken nem ment ritkaságszámba az 1200—1400-as nézőszám. Az edző nagyon jő körülmények között dolgozhatott a csapattal, segítőtársakra talált a labdarúgó-szakosztály vezetőségének tagjaiban. Beigazolódott az az állítás, hogy ahol jó a labdarúgás, jó a közönség is. A komáromi csapat az ötödik forduló után került az élre 7 ponttal, az addig vezető Petržalkát győzte le. Különösen a Nové Zámky-i (Érsekújvár) találkozó volt sorsdöntő. Erről hadd nyilatkozzon ölveczky Ferenc. — Érsekújváron zúgott a hajrá Spartak, hiszen a 900 néző közül a legtöbb komáromi volt. A hazaiak nagyon jól képviseleti szerveknek. Nem profikat, vagy munkakerülőket nevelnek, csupán azokat a lehetőségeket, kedvezményeket biztosítják, amelyeket az előírások megengednek. A , labdarúgók azzal is tisztában vannak, hogy a futball a dolgozók szabad ideijének helyes felhasználását is elősegíti. A vezetőségnek és a játékosoknak nem közömbös, mivel tölti szabad ideje egy részét ez a mintegy 1400 néző. Nagyon jó az összhang a csapat és közönsége között. A játékosok, de a vezetők is jól tudják, hogy ez kötelez. A tét: visszahozni a Duna menti városba a rangosabb pontkiizdel meket. Veszélessé válhatna, ha most a félidőben az egység valamiképpen megbomlana. Szóba került az erősítés kérdése is. Ezzel kapcsolatban Ölveczky Ferenc úgy tájékoztatott, hogy bár bizonyos tárgyalások folytak, a szakosztály a tavaszi idényt az összeszokott játékosgárdával kívánja kezdeni és folytatni. A csapat fejlődőképes és még többet is nyújthat, mint ősszel. Az edzéseket december 20-ig folytatta, majd a téli alapozást a hegyekben és Patincén (Paton) végezte. játszottak, de a Spartak' még gólratörőbben. így a két szomszédvár labdarúgóinak színvonalas sportküzdelméből a komáromi került ki győztesen. Az egyesületen belül nagyon jó a politikai nevelő munka. A labdarúgócsapat valahány tagja megbecsülésnek örvend munkahelyén is. Többen tagjai a A játékosok és a szurkolók bizakodással tekintenek a jövőbe. Kitűnő támogatást kapnak a jrási párt és állami szervektől. A társadalmi szervek és szakszervezeti üzemi tanácsok is sokat megtesznek a város labdarúgása érdekében. KOLOZSI ERNŐ Merészebb csioicät fűztek Ifi Az OSP Galanta (Galánta) ökölvívói az elmúlt idényben sok örömöt szereztek szurkolóiknak. Az ifjúságiak is sikeresek voltak. Az SZNL ben az első helyen végeztek, majd a szlovákiai döntőben is legjobbnak bizonyultak. Megelőzték a múlt évi bajnokot. Nové Zámky (Érsekújvár) csapatát. Az országos döntőben az RH Ústí nad Labemmel mérkőztek és végeredményben másodikok lettek. Az I. ökölvívó-ligában az OSP Galanta felnőtt versenyzői negyedikek lettek, az országos egyéni bajnokságon két bajnoki címet szereztek. Tessényi és J. Bo- tanský révén. Szlovákia egyéni bajnokságán három galántai versenyző végzett az első helyen: J. Boťanský, Kovács P. és Karácsony. Porozsnyák Lászlótól érdeklődtünk az új idény előzményeiről. — Az előző idény liga-küz- delmei után átmeneti időszak következett, amely más szakemberek szerint is túl rövid ebben a sportágban. Csak későn tudtuk meg, mikor kezdődik az új idény (december 17-én) és tizenegy nappal ké , sőbb már heti négyszeri edzéssel készültünk a bajnoki rajtra. tislava csapatában versenyzett, Matta, Polgár és Strasz- szer. Hamarosan leszerel Sztoj- ka és Maron is. • Milyenek a kilátások az új idényben? — Merészebb célokat tűztünk ki, a legjobbak között szeretnénk végezni. Az előző sikeres idény arra ösztökél bennünket, hogy öregbítsük a galántai ökölvívás jóhírnevét. # # * A galántaiak rajtja kitűnően sikerült. Az első fordulóban az ostravai szorítóban szerepelve 12:8 arányban győztek, a másodikban az erősnek minősített dubnicai csapatot fogadták, ugyancsak 12:8-ra győzték le. CSÓKA ISTVÁN Hu jó a játék, az eső sem lehet a látogatottság akadálya. Ja] a durváskodóknak A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség legutóbbi irányelvei azt a célt szolgálják, hogy pályáinkról mihamar tűnjön el a kíméletlenség, a sportszerűtlenség, a durvaság. Ezzel kapcsolatban már említést tettünk arról, hogy a Játékvezetők Bizottsága fokozott szigort követel meg mindazoktól, akik az I. és II. liga mérkőzéseit vezetik, de ez egészen természetes követelmény az alsóbb osztályok bajnoki küzdelmeiben is. A szokatlanul sok sérülés, amelyre az őszi idény folyamán sor került, nemcsak a játékvezetőket figyelmezteti tevékenységük még megfontoltabb, alaposabb ellátására, hanem felelőssé teszi az úgynevezett szövetségi megfigyelőket is. Ezentúl egy-egy mérkőzés hivatalos megfigyelője, biztosa köteles lesz feljegyezni az esetleges sérülést, kivel, mikor történt, de azt is, ki okozta azt. Kíméletlen szigorral lépnek föl azokkal a játékosokkal szemben, akik hátulról „kaszálják el“ ellenfelüket, így teszik azt akció-, illetve harc- képtelenné. Az I. ligában a tavaszi nyitány fordulóiban csak azok a játékvezetők bíráskodhatnak, akik az őszi idényben a legjobbaknak bizonyultak. Mind- annyiuktól több határozottságot várnak el. Már most gondoskodás történt arról, hogy a bajnokság két, vagy három utolsó fordulójának mérkőzései azonos napon és ugyanabban az időben kerüljenek sorra. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség egészségügyi bizottsága elhatározta, hogy olykor ajzószervizsgálatot rendel el. Amennyiben ez pozitív eredményt hozna, felfüggesztik a a vétkes játékjogát, s egyesülete pontjaiból kettőt vonnak le, de a pályán kialakuló eredményt érvényben hagyják. AZ EDZŐK VÉDELMÉBEN A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség rendelete értelmében az 1977/78-as bajnoki évtől fogva a folyamatban lévő idény során egyetlen klub sem cserélhet edzőt. Erre a tiltó rendelkezésre nagy szükség volt, hiszen egy-egy csapat gyengébb szerepléséért mindig az edzőt tették felelőssé, már a szerződés lejárta előtt menesztették, vagy tudtára adták, hogy tovább nem tartanak igényt szolgálataira. Az I. ligás csapatokat arra kötelezik, hogy minden bajnoki mérkőzésen legalább egy olyan játékosnak kell a felállításban szerepelnie, aki még nem töltötte be huszonegyedik életévét. További követelmény, hogy a világítóberendezéseknek el kell érniük a kívánt szintet. Az I. liga minden csapatának jóképességű „B“ együttessel kell majd rendelkeznie. Mindezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a válogatott csapat keretének tagjait kíméljék meg elsősorban a fölösleges sérülésektől, a ligacsapatok is felnőjenek a nemzetközi feladatok nagyságához, s futballbíróink joggal várhassák el, hogy figyelembevegyék őkel nemzetközi mérkőzések játék vezető-küldésénél, kijelölésénél. Reméljük, hogy mindez mihamar a megvalósítás szakaszába jut és a következetes, szigorú ellenőrzés nem marad el. (za) Szuperliga ? Nem. Szuperjáték! • Vannak-e változások a csapatban? — Újra helyet kap Tessényi és Sárkány. A fiatal tehetségek közül sokat várunk az országos ifjúsági bajnok Do- manizsa Jánostól, akit Érsekújvárról igazoltunk át. Három újoncunk azelőtt az Inter BraA nagy labdarúgó klubok háza táján esztendőkkel ezelőtt felvetődött, hogy a Bajnokcsapatok Európa Kupájánál, a Kupagyőztesek Európa Kupájánál és az UEFA Kupánál érdekesebb küzdelemsorozat szükséges, hogy újra megteljenek a lelátók. Tíz évvel ezelőtt Santiago Barnabeu, a Real Madrid mindenható elnökének a vezetésével azon fáradoztak a szakemberek, hogy két esztendőn belül kiírják az európai szuperligát, amelyben összesen tizenhat csapat venne részt. Barnabeu és társai álma nem vált valóra. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szuperliga gondolatát teljesen elvetették. Az a törekvés, amely mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdődött, ma is él. A világ leghíresebb labdarúgó szakemberei és a legnagyobb klubok vezetői között napjainkban is dúl a szópárbaj. A pro és kontra vélemények csatája egyhamar nem is zárul le, de bizonyosak lehetünk abban, hogy az idő azoknak kedvez, akik a szuperliga mellett törnek lándzsát. Ez még akkor is valószínűnek látszik, hogyha Ar- temio Franchi, az Európai Labdarúgó Szövetség olasz elnöke az elmúlt évben, ha nem is teljesen egyértelműen, a szuperliga ellen foglalt állást. — Szerintem egy ország labdarúgásának az alapja a saját bajnoksága — mondotta. — Ha évenként kimentenénk a bajnokokat a legmagasabb szintű hazai küzdelemsorozatból, megkárosítanánk a nemzeti bajnokságot. A kérdés: az úgynevezett Európa-bajnokság, vagy ahogyan divatosan nevezik, szuperliga érdekessége nyereség lenne-e? Az is előfordulhatna, hogy egyes országokban erősen hátráltatná a sportág fejlődését. Ennek ellenére azt mondom: előbb vagy utóbb létrejön a bajnokok Európa-baj- noksága. Kontinensünkön nincsenek távolságok, az utazás nem jelentene problémát. Sok vitás kérdést kell még tisztázni, míg elérkezik az ideje a szuperliga kiírásának. A hazai bajnokságból egy vagy két csapatot kiszakítani valóban nem lenne helyes. Ám az újdonság híveinek képviselői erre is megfelelő érvekkel rendelkeznek. Azt mondják, hogy a bajnokok vasárnap a hazai bajnokságban küzdené- nek, szerdán pedig a szuperligában. A legmigyobb érv egy- egy szuperverseny rendszeresen fenntartaná a futballrajongók érdeklődését, ambicionálná a csapatokat az alaposabb felkészülésre. A nemzeti bajnokságra is ösztönzően hatna, mert a szuperligába való bekerülés nemcsak erkölcsileg jelentene sokat egyes kluboknak, hanem anyagilag is. A „védőügyvédek“ szerint a három európai kupa mai lebonyolítási formája megmaradna, de felettük lenne a bajnokok Európa-bajnoksága, amely nem kiesési alapon működne, hanem úgy, mint mondjuk az I. liga. Egyszóval a nemzeti bajnokságokhoz hasonló szabályok szerint. Szép elképzelés — papíron. Mert napjainkban is időponthiányban szenvednek a klubcsapatok és a válogatottak. Mi lenne akkor egy „Európa-bajnokság“ bevezetése után? Nehéz megmondani. A szuperliga ellenzői kontra- érvként azt hozzák fel leggyakrabban, hogy az új versengési forma a nemzeti bajnokságokat másodrendűvé sorolná. A másik érv: csak a legjobb európai együttesek számára jelentene ez előnyt, a többiek hátrányos helyzetbe kerülnének, ér„ a sűrített program miatt a nemzeti válogatottak mérkőzéseit is korlátozni kellene. Korai lenne még jósolni, hogy megvalósul-e a szuperliga, vagy sem. Napjainkban nem is látszik ez annyira szükségesnek, hiszen az európai kupaküzdelmek iránt újra nagy az érdeklődés Európa-szerte. Tehát nem is annyira a szuperligán kellene gondolkodni, hanem inkább a szjiperjátékon. Akkor lenne igazán sok közönsége a labdarúgásnak. (T. V.)
