Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-23 / 53. szám, szerda

Megtérülő befektetés Szociális gondoskodás egy szövetkezetben A faluból ellátni a tárás! székhelyig, jó időben kivehe­tők a magasba nyúló házak vo­nalai. A távolság mindössze 8—10 kilométer, kitűnő az au­tóbusz-összeköttetés, így Dvory nad Zitavou (Udvard) lakosai közül többen a lárási székhely üzemeiben dolgoznak* A helybeli Aurora efsz-nek ennek ellenére sincsenek mun­kaerő-problémái. Az 5800 hek­tár mezőgazdasági területre 913 dolgozó tagja van. ebből hat- vanat az elmúlt évben vettek fel. Az új tagoknak több mint a fele férfi és 34 éven aluli, ötvenedik életévüket mindössze hárman töltötték be. Szakképe­sítéssel oedig húszán rendelkez­ne1' — A járási székhely ipari üzemeinek árnyékában ez fi­gyelemreméltó eredmény — mondom elismerően Suman Jó­zsefnek, az üzemi pártbizottság elnökének. — Valóban figyelemreméltó, elsősorban persze azért, mert nagyon komoly és tervszerű munka kellett ahhoz, hogy ezt elérjük. Idejében észrevettük a változást, ami a mezőgazdaság fejlődésének és a mezőgazda­ságban dolgozók életszínvonala emelkedésének törvényszerű következménye. Vagyis azt, hogy a parasztot valamikor földhöz kötő „falun születtem falun maradok“ leiszó a ma emberét már nem tartja falun. Dolgozni akar. de ott, ahol job­bak a feltételek. Ha a jobb fel­tételeket az ipar adja, oda megy. ha viszont mi megad juk, akkor marad. Ma már a falusi ember sem nézi csupán azt. hogy mennyit keres, ha­nem azt is. hogy milyen felté­telek mellett dolgozhat. Például már vetekedtünk a járási ipari üzemekkel keresetek terén, mégis többen itt hagytak ben­nünket. és a jobb feltételekért az utazást is vállalták. Ez persze még a hatvanas évek elején volt, akkor, amikor az egyes mezőgazdasági üze­mek a dolgozókról való szociá­lis gondoskodásra nagyon ke­veset fordítottak. — Felénítettük a százas te­hénistállót. de a 10—18 fejő részére még egy szobát sem ter­veztünk. ahol átöltözhettek volntf — summázza az akkori helyzetet, a pártelnök, majd el­hallgat. és mosoly fut át az ar­cán. — Átöltözés... mibe. hogyrn öltöztek volna, hiszen munka­ruhát sem káptak. jöttek az otthoni ruhában, elvégezték a munkát és volt eset. hogv még a trágvás csizmát sem tudták megmosni. Régen dolgozik a szövetke­retben. iól emlékezik a kezdet­re, az első lépésekre. Arra ké­rem. beszélien ezekről. — Az első szociális helyisé­get. a hatvanas évek eleién a naevtodepen építettük fel. öl­tözővel. zuhanyozóval ellátva. Persze, idő kellett, amíg az ál lateondozók természetesnek vet­ték hogv ezt használni is kell &vokrjn át iőformán nem is vet­ték feénvbe Lényegesebb vál­tozás a hatvanas évek végén következett be. amikor munka­ruhát és cipőt kp^ritfinií adni a dnlt?r>7óknak. Teltpk múltak az évek. és velük ná^huzamosan alakult, változott a szociális gondosko­dás tartalma formáin. A leg­számottevőbb vúltozás 1974- ben következett be — Ilven vagv olyan formá­ban valamennyi mező^azdasá®' tiz^rn gondoskodik a dolgozók­ról d° ez ma már nem elég. A gondoskodásnak komplexnek és tervszerűnek kell lennie, hogv sokoldalúan és hosszú tá­von adhassák meg mindazt, ami szükséges. Szociális ter­vünket 1974 ben fogadtuk el. mint a gazdasági terv szerves részét, és teljesítését rendsze­resen ellenőrizzük. 1974-ben vezettük be például az új ra­cionális bérrendszert. Emelt órabért fizetünk a nehéz körül­mények között végzett munká­ért, pótlékot adunk azért, ha valaki mérgező anyagokkal dol­gozik, kifizetjük a túlórákat, és prémiumot adunk azoknak, akik munkaszüneti napon is dolgoz­nak. Ez elsősorban üzemeink vezetőitől kíván pontosabb mun­kát. Például a növénytermesztő üzem traktorosát akkor Is fizet­ni kell, ha — mondluk — ve­tőgépével a föld végén várako­zik az agronómusra. mivel az a munkakezdésnél nem jelent meg idejében. Ilyen és hasonló kiesések növelik a kiadást, és csökkentik az íizemág bevéte­lét. Számba vesszük a szociális helyiségeket telepek, mecha- nizációs központok szerint. Va­lamennyi helyen faházat építet­tek öltözővel, hideg-meleg víz­zel és zuhanyozóval, valamint étkezőhelyiséggel. — Tehát kihordják az el>édet a munkahelyre. Felelet helyett feláll, hív, hogy tartsak vele. A szövetke­zet irodájától csak pár lépés az üzemi konvha. Suman József, az üzemi pártbi­zottság elnöke — Z-akcióban építettük — mondja nem kis büszkeséggel, miközben végigvezet az egyes helyiségeken. Nagy Júlia és Németh Gizel­la már felkészültek az ebéd ki­osztására. — Ma 280 ebédet főztünk — mondja Nagy Júlia. — Nagy ré­szét már szétküldtük a munka­helyekre, itt csak néhányat adunk ki. Bableves kolbásszal és lekváros bukta van ebédre. Közösen végignézzük a válto­zatos étrendet kínáló étlapot. — Mára halat terveztek — mondom az étlapra mutatva. — Sajnos, nem mindig kap­juk meg azt, amit szeretnénk. — Mindig ennvi ebédet főz­nek? — Van úgy. nogy 400—500 ebédre kapunk rendelést. A pártelnök szól közbe. — Ez elsősorban nyáron és ősszel van, amikor a határban dolgozóknak 1s kivisszük az ebédet. A szemközti épületbe, a szö­vetkezet klubjába is benézünk. Renko Etel végigvezet a ter­meken. és közben tájékoztat a programról. — Hétfő kivételével minden­nap nyitva vagyunk. Van há­rom tánccsoportunk és egy énekcsoportunk. Gyakori vendé­geink az egyes színtársulatok. Naponta 40—50 fiatal keresi fel a klubot. Társasjátékok, to­vábbá biliárd- és oingpongasz- tal, egv színes és egv fekete­fehér tv ■ áll rendelkezésükre. Frissítőket és kávét is árusí­tanak. — Mi az, ami bántja a klub­vezetőt? MEGKEZDTÉK AZ ÁRPA VETÉSÉT (ČSTK) — Szlovákiában első­nek a lehnicei fiégi) — Dunaj­ská Streda-i [dunaszerdahelyi) járás — szövetkezet tagjai kezdték meg a tavaszi árpa ve­tését. Eddig 5 hektárnyi terü­letet vetettek be. Ezenkívül a talajsimítást és a boronálást is megkezdték. A termőtalaj még nedves ugyan, de az emberek már felkészültek a tavaszi munkákra, a talaj előkészítésé­re. A járás mezőgazdasági dol­gozói feltételezik, hqgy e hét végére befejezik az őszi veté­sek trágyázását. Munkájukban nagy segítségükre vannak a Slovair Légiforgalmi Ttosaság repülőgépei. — Aránylag kevés lány jár klubunkba? Talán megváltozik a helyzet, mivel rendszeresítjük a pénteki teadélutánokat mag­netofon szolgáltatta zene mel­lett. Elköszönünk, s kísérőmmel út­ban az iroda felé még röviden összegezzük azt, ami a komp­lex gondoskodás elmaradhatat­lan része. Nagy gondot fordíta­nak például az üzemi lakások építésére. A meglevő 14 lakás mellé az idén négy OKAL tí­pusút építenek fel, és a terv szerint évente újabb négy la­kást adnak át. elsősorban az állattenyésztésben dolgozók szá­mára. A családi házat építőket kölcsönnel segítik. A jobb ká­derellátás érdekében ösztöndíja­sokat vesznek fel, akik az isko­la elvégzése után náluk fognak dolgozni. Jelenleg 16 ösztöndí­jas szakközépiskolába, egy pe­dig főiskolára jár. És még min­dig nem mondtunk el mindent, hiszen dolgozóikat „menetrend“ szerint közlekedő buszjárattal szállítják munkahelyükre és on­nan haza. Évente több száz ar­ra érdemes tagjukat viszik el külföldi kirándulásra, küldik üdülésre és gyógykezelésre, gyermekeiket pedig pionírtá­borokba. Végezetül a jövő tervei is szó­ba kerülnek. — Természetesen még többet akarunk — mondja a pártel­nök. — Az új farmokon fokoza­tosan bevezetjük a munkaszü­neti napokat, az emberek szál­lítását traktorvontatta autóbusz- pótkocsi helyett mikrobusszal akarjuk megoldani. Szeretnénk, ha lenne üzemi orvosunk, Lip- toská Marán pedig üzemi üdü­lőt építünk. Mindez sokba ke­rül. de ugyanakkor sokszoro­san megtérülő befektetésről van szó. Adunk a tagoknak és kapunk tőlük odaadást, helyt­állást a munkában, ami jó ter­melési eredményeink titka. E sikerek viszont lehetővé teszik, hogy a dolgozókról való szociá­lis gondoskodásunk még széle­sebb körű és még tartalmasabb legyen. EGRI FERENC Cselekvően a kulturáltabb életért JÄRÄSKÖZI VERSENY A LEGRENDEZETTEBB ÉS LEGTISZTÁBB CIGÁNYTELEPÉRT Már évek óta keressük annak módját, hogy az elmaradott kö­rülmények között élő cigány lakosok cselekvően, maguk is hozzájárulnak életük kulturál­tabbá tételéhez. A nemzeti bi­zottságok törekvése azonban csak szórványosan járt siker­rel. Ez volt az egyik oka annak, hogy örömmel fogadtuk 1975 tavaszán a Csehszlovák Vörös- kereszt Rimavská Sobota-i (Ri­maszombati) Járási Bizottsága kezdeményezése nyomán a jnb és a Vöröskereszt Járási Bizott­sága által közösen kiírt ver­senyt a legrendezettebb és leg­tisztább cigánytelepért. Ez a verseny csak három hétig tar­tott, de útmutató jelentősége volt. Lemérhettük, hogy még a legelmaradottabb viszonyok kö­zött élő cigányokat is meg­nyerhetjük a versengésnek. A Rimaszombati Járási Nem­zeti Bizottság kedvezően ítélte meg a verseny eredményeit és tapasztalatait, s kidolgozta to­vábbi kritériumait. A cél az volt, hogy növeljük a cigány lakosok foglalkoztatottságát, tö­kéletesítsük gyermekeik óvodai és iskolai nevelését, javítsuk a higiéniai feltételeket, lakáskul­túrájukat, környezeti viszonyai­kat, és csökkentsük körükben a bűncselekmények számát. Ilyen kritériumok alapján, ame­lyek már általában összefügg­nek a cigány lakosság kulturá­lis és szociális színvonala eme­lésének problémáival, 1975. ok­tóber elsejétől 1976. szeptem­ber 30-ig kihívásos versenyben állt egymással a rimaszombati és a Kosice-vidéki járás. A két járásból 10—10 község vett részt ebben a versenyben, amelynek győztese Barca lett a rimaszombati járásból a Kassa- vidéki Jászó és Kecerovce előtt. A járásközi versenyben 14 047 ponttal a rimaszombatiak vitték el a pálmát, mert a Kassa-vi- déki járás esak 11801 pontot szerzett. ADÁSVÉTEL ■ Eladó garázsolt Moszkvics 408 as (60 000 km-rel) 19 600,— körömiért. Marianič, Bernolákovo. 0-197 ■ Olcsón eladó Fiat 128. Telefon: Bratislava 648-662. 0-246 ■ Családi ok miatt eladó RAN­GER típusú új lakókocsi négy személy részére. Sándor Attila, Záhradnícka R3/32., 945 01 Komár­no. 0-250 II Eladó jó állapotban levő ga­rázsolt Moszkvics 408-as. Ár megegyezés szerint. Fekete And­rás, Vrakúň 84. 0-253 H Eladó régebbi ház — 2 szoba. 2 konyha és további 3 helyiség — Štvrtok na Ostr. Azonnal beköl­tözhető. K. Posvanec, Štvrtok na Ostrove. 0-255 KÖSZÖNTŐ Hl A drága édesapának, nagyapá­nak és férjnek, Manczal Alajosnak, Nagyfödémes 67. születésnapja alkalmából hosz- szú, örömteli életet és jó egész­séget kíván felesége, leánya, veje, unokái: Laci, Melinda és Zoltán 0-2.45 jg] A g ó c s Dezsőnek és felesé­gének, Almágy Házasságkötésük 35. évfordulója alkalmából erőt, egészséget, hosz- szű boldog életet kíván két lánya, vejel és kisunokája Tomika 0-252 édesapát, nagyapát, apőst és test­vért, Foglsinger Vilmost, s részvétükkel, virágadományaik­kal enyhítették mély fájdalmun­kat. Gászoló özvegye, lánya, fia. veje és unokái, Sanylka, Zolika Ú-242 ■ Köszönjük a rokonoknak, ba­rátainknak, ismerősöknek, a vág- sellyel Hydrostav munkásainak, akik részvétükkel enyhítették fáj­dalmunkat a drága férj, apa és nagyapa, Bán Géza temetésén 1977. február 3-án Pe­reden. A gyászoló feleség és család 0-237 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak, akik 1977. február 13 án elkísérték utolsó útjára Ziman Pált, a Chíabai Hnb elnökét. Gyászoló felesége, fiai, édes­anyja és testvérei 0-248 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonoknak, Ismerősöknek, jó barátoknak, szomszédoknak és munkatársak­nak, akik a felejthetetlen édes­apát, M a 1 y Ferencet 1977. január 8 án elkísérték utol­só útjára a nagycétényi temetőbe, s vlrágadományaikkal, részvétük­kel Igyekeztek enyhíteni fájdal­munkat. Gyászoló özvegye és leánya Otilka. 0-251 MEGEMLÉKEZÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, ismerősöknek, mun­katársaknak, a hnb elnökének bú­csúszavaiért -és mindazoknak, akik 1977. február 10-én elkísér­ték utolsó útjára a püspöki teme­tőbe a tragikusan elhunyt férjet, ■ Az idő múlik, de az igaz sze­retet nem múlik el soha. Kőt év­vel ezelőtt távozott el közülünk a felejthetetlen drága jó féri, édesapa és nagyapa, S v i n g e r István. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek számára egy néma pil­lanatot ezen a számunkra rendkí­vül szomorú évfordulón. A gyászoló család Ű-247 Szélesebb alapokon Az SZSZK Cigány Lakosság Kérdés-eivel Foglalkozó Kor­mánybizottságának Titkársága figyelemmel követte a példás cigánytelepekért folyó versenyt, és részt vett értékelésében is. A tapasztalatok alapján módo­sította és kiegészítette a ver­seny feltételeit, s azokat ismer­tette a cigány lakosság kérdé­seivel foglalkozó összes járási bizottsággal, felszólítva őket, hogy 1977-ben kapcsolódjanak be ebbe a versenybe. Ez év januárjában a verseny feltételeivel tüzetesen megis­merkedtek az olyan helyi és városi nemzeti bizottságok tiszt­ségviselői. képviselői és dolgo­zói, amelyek hatáskörében na­gyobb számban élnek cigány lakosok. A nemzeti bizottságok ezt követően megszervezték a cigány lakosság gyűléseit, ame­lyeken nemcsak ismertették a verseny feltételeit, hanem az esetek zömében megtárgyalták azokat az intézkedéseket is, amelyek segítségével eleget te­hetnek a kritériumoknak. Eze­ken a beszélgetéseken részt vettek a cigány lakosság kér­déseivel foglalkozó járási tit­kárságok dolgozói, s ott ahol több a cigány lakos, a jnb-k tanácsai cigány lakosok kérdé­seivel foglalkozó bizottságainak tagjai is. A járások zöme örömmel fo­gadta ezt a versenyt. Tisztában vannak azzal, hogy segítségük­re lesz a cigánykérdés folyama­tos megoldásában. Ez nem lesz könnyű feladat. Nemcsak azt kívánja meg, hogy az illetékes tisztségviselők és dolgozók rendszeres kapcsolatban állja­nak a cigány lakosokkal, ha­nem ezzel egyidejűleg ellen­őrizni kell a kitűzött célok megvalósítását és főleg segítsé­get kell nyújtaniuk egyes ver­senyfeltételek teljesítése érde­kében. Igényes feltételek A versenyfeltételek szerint például három pont jár a köz­ségeknek, illetve a városoknak minden 6-éves cigánygyerekért, a ki ez év szeptember 1-én meg­kezdi az iskola látogatását, és ezt megelőzően óvodába, illet­ve legalább óvodai előkészítőbe járt, mégpedig 1977 februárjá­tól júniusig. Úgyszintén három pontot kapnak minden olyan gyerekért, aki neszt vesz a ci­gánygyerekek számára szerve­zett nyári üdültető-nevelő tá­borozáson és hat pontot a pio­nírtáborban való részvételért. A versenyben álló cigány la­kosoknak sokat kell segítenünk telepeik rendezésében és szépí­tésében. Továbbá az eddiginél aktívabb tevékenységet kell ki­fejtenünk a cigány családok átköltöztetésekor településeik­ből a községekbe. A verseny­ben ezzel kapcsolatban szerez­hető a legtöbb pont. A közsé­gek egy-egy cigányputri le- lebontásáért 20 pontot, új kú­tért 25 pontot, új WC-ért 15 pontot, minden emésztőgödörért 10 pontot, a lakóhely környe­zetének szépítéséért (virágok, díszbokrok, gyümölcsfák kiül­tetése) 5 pontot kapnak. Ezen­kívül egy-egy pontot a társadal­mi munkában ledolgozott min­den 10 óráért. Rendszeres ellenőrzést A példás cigánytelepekért ki­bontakozó verseny sikere meg­kívánja, hogy negyedévente rendszeresen ellenőrizzék. Ezál­tal a cigány lakosok, valamint a nemzeti bizottságok képvise­lői és dolgozói tisztában lesz­nek azzal, hogy járási viszony­latban hogyan állnak helyt. A verseny megindult. A járási nemzeti bizottságok megtették a szükséges politikai és szer­vezési intézkedéseket. Ezért feltételezhető sikeres lefolyása és az 1977. évi eredmények alapján esetleges besorolása a nemzeíf bizottságok versenyé­be. IMRICH FARKAS, az SZSZK Cigány Lakosság Kérdéseivel Foglalkozó Kormánybizottságának titkára APRÓHIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents