Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-23 / 53. szám, szerda

A košicei Kelet-szlovákiai Vasmű csoüzemének dolgozói eddig egymillió tonna spirálcsövet gyártottak. Idei tervük 114 1)00 ton­nát ír elő. Legnagyobb megrendelőjüknek, a Szovjetuniónak több mint 80 000 tonnát szállítanak. Felvételünkön: Ladislav Závodsky, a szocialista munkabrigád tagja, műszakvezető előkészíti a csö­veket ellenőrzésre. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) Korszerűsítés a Chomutovi Csöhengerdében és Vasgyárban AZ ARANYJELVÉNYES KOČIŠ BRIGÁD Tagia/ aranykezű emberek... (CSTK) — A chomutovi Cső- hengerdében és Vasgyárban az 1980-ig ferjedő időszakra vo­natkozóan kidolgozták a minő­ség javításának és a termékek használati értéke növelésének programját, amely hozzájárul a megrendelői igények jobb ki­elégítéséhez. A program előké­szítői elsősorban az energeti­kai, gépipari és a vegyipari termékekre összpontosították fi­gyelmüket. Mivel a termékek minőségét nemcsak maga a ter­melés, hanem a termelés meg­kezdése előtti fázis is megha­tározza, a gyárban bevezetik a minőségirányítás átfogó rend­szerét. Ez azt jelenti, hogy a termékek minőségét az alap­anyagoktól kezdve a termelési technológián át az árutováb­bításig ellenőrizni fogják, be­leértve a gyártási ellenőrzést és a gépek ellenőrzését is. A termelés megkezdése előtt a hengerde dolgozói a vállalat szakosztályainak dolgozóival megvitatják, hogy célszerű és hatékony-e egy új technológiai eljárás, a hőmegmunkálás, a maratás, az olajtalanítás. En­nek az a célja, hogy operatívan befolyásolják a, végtermékek minőségét. Olyan készülékeket állítanak munkába, amelyek megakadá­lyozzák az anyagok minőségé­nek rosszabbodását. A vállalat­hoz tartozó Július Fučík üzem­ben új gépsort adnak át, amely eltünteti az acél felületéről a kohászati megmunkálás hibáit. Nagy figyelmet szentelnek a vállalat dolgozói az exportfel­adatok teljesítésének. Az asz­faltozócsarnok egy részét arra használják fel, hogy a továbbí­tásig itt tárolják a kis átmérő­jű csöveket, így a csövek nin­csenek kitéve az időjárás sze­szélyeinek. A terv szerint a chomutovi gyár az idén 6,3 százalékkal több árut termel, mint tavaly. Gyártmányaiból nemcsak a már hagyományos, nagy átmé­rőjű csövek kerülnek kivitel­re, hanem 600 tonna különle­ges csövet is készítenek ex­portra acélötvözetből. Ezt a Szovjetunióba szállítják. Közel hét esztendős Ján Ko­čiš szocialista munkabrigádja, melynek huszonhat tagja a Szlovák Magnezitművek jelša- vai üzemének központi karban­tartóműhelyében dolgozik. Igen fontos munkát végeznek: alkat­részeket készítenek és javíta­nak a bányaüzemben használa­tos, Import útján beszerzett gé­pekhez Szerényen, hasznosan mun­kálkodik a Ján Kočiš vezette szocialista munkabrigád. Ezt az üzemben, a vállalatban az ille­tékesek, sőt a rožňavai (rozs- nyói) járási szervek és mások is jól tudják. Ezért mindenki megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy a Kočiš-brigád az üzemben elsőként nyerte el az arany fokozatot. Az ünnepélyes aktusra a jelšavai magnezit­üzem szocialista munkabrigád­jainak közelmúltban megrende­zett értekezletén került sor, me­lyen részt vett Ladislav Abra­hám elvtárs, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke. A brigádvezetőt munkahe­lyén, a Teplá Voda-i központi karbantartóműhelyben kerestem fel. Kalapácsok, reszelők, he­gesztők, vasköszörűk zajától visszhangzott a csarnok. A be- járthoz legközelebb álló fiatal­embert megszólítottam. — Ján Kočiš brigádvezetővel szeretnék beszélni, itt van? — Igen, amott, annál a nagy keréknél dolgozik — hangzott a válasz —, szólok neki, hogy keresi. Néhány perc múlva kezet szorítottunk fán Kočiš brigádve­zetővel. A brigád krónikájával és jegyzeteivel a hóna alatt ér­kezett az irodába. Röviden be­mutatkozott. — Harmincnégy éves vagyok, Magnezitovcén lakom a csalá­dommal. Van egy hat- és egy hároméves lányunk. Hogy mi­lyen tisztségeket látok el? Van belőlük bőven. Itt a mun­kahelyen — ahol a brigádtagok fele kommunista — a pártszer­vezet elnöki tisztségét én lá­tom el, tagja vagyok a járási pártbizottság plénumának, a Magnezitovcei Hnb tanácsának. Kočiš elvtárs szívesebben be­szél a közösség munkájáról, eredményeiről, mint önmagáról. Elém tette a vaskos krónikát, belelapozott. Az első jelentős dátum: 1969. október 1. Ekkor alakult meg a brigád, vezetőjévé Ján Kočiš elvtársat választották. 1972. de­cember 21-én elnyerték* a szo­cialista munkabrigád első, majd 1974. július 27-én a második fo­kozatát. A krónika minden évben megörökítette a brigád munka­feladatainak, vállalásainak si­keres teljesítését. 1975-ben a brigádtagok hozzátartozóik je­lenlétében a „Vihorlat“ víztáro­ló környéki üdülőben értékel­ték a kollektíva munkájának eredményeit. Egy évvel ké­sőbb „Az SZNF nyomában“ ak­ció keretében közös kirándu­lást szerveztek Banská Byslri- cába és környékére. Ezeket a közös rendezvényeket fényké­pek örökítik meg a krónika lapjain Ján Kočiš A Kočiš-brigád tagjai fiata­lok, a munka, a politikai és társadalmi élet iránt élénken érdeklődő emberek.*A kollektí­vából tizenhármán párttagok, mindannyian a CSSZBSZ és ki­lencen a SZISZ aktív tagjai. A brigádtagok politikai és szak­mai neveléséről sem feledkez­nek meg. Például Anna Szeke- resová és Helena Kotrbová az ipariskola esti tagozatán, hár­man az üzemi munkaiskolában folytatják tanulmányaikat. Tö­rök István és Ján Kočiš a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemét látogatja. Többen társadalmi tisztségeket is be­töltenek. Ketten képviselők, má­sok az FSZM üzemi és műhely­tanácsában tevékenykednek, vagy éppen a SZISZ-szervezet vezetőségi tagjai. Aranykezű emberek a Kočiš- brigád tagjai. így nyilvánítot­ták véleményüket a brigádról a jelsavai magnezitüzem vezetői, Ondrej Furman igazgató és má­sok. A továbbiak folyamán té­nyek is igazolták ezeket az el­ismerő szavakat. Amint már el­mondtuk, a Kočiš-brigád tagjai alkatrészeket gyártanak és ja­vítanak igen fontos gépekhez, s éves terveiket folyamatosan, jó­val túlszárnyalják. Ezzel je­lentős mennyiségű devizát ta­karítanak meg népgazdasá­gunknak. Például 1975-ben ter­ven felül 394 000 korona érté­kű alkatrészt gyártottak, és az alkatrészjavítás tervét 71000 koronával túlszárnyalták. Ta­valy — amikor 78 000 koroná­val növelték a tervezett alkat­részgyártást — az éves tervet 677 000 korona értékben 133,2 százalékra, az alkatrészfelújí tás, — javítás tervét 163,6 szá­zalékra teljesítették. Az aranyjelvényes brigád ve­zetője örömmel számolt be ar­ról, hogy 1978 végéig konkrét programot készítettek. Ennek alapján öt százalékkal túlszár­nyalják az alkatrészgyártást, a javításoknál tíz százalékkal csökkentik a tervezett költsé­geket, s racionalizációs intéz­kedésekkel 200 000 koronát ta­karítanak meg. A^Kočiš-brigád az aranyjel­vények átvétele alkalmából to­vább módosította programját, s a NOSZF 60. évfordulója, vala­mint a 9. országos szakszerve­zeti kongresszus tiszteletére, ér­tékes felajánlásokat tett. Ezek­ről a brigádvezető tájékozta­tott. — Tudatában vagyunk annak, hogy eddig elért eredmé­nyeinknél többre is képesek va­gyunk. Ezért vállaltuk, hogy ez év június végéig terven felül 22 500 korona értékben gyár­tunk pótalkatrészeket. A javí­tási munkálatokkal, a színes- fémhulladék, az elhasznált al­katrészek gazdaságos, újból va­ló felhasználásával több mint hatvanezer koronát takarítunk meg. Brigádunk tagjai százhúsz órát dolgoznak a revúcai, két­száz órát pedig a jelšavai óvo­da építésénél. Felépítjük továb­bá a Teplá Voda-i vasútállo­más várótermét is. KULIK GELLÉRT Ésszerűbben jutalmazni, szigorúbban ellenőrizni Évek óta a komárnói (komá­romi) járás legjobb szövetke­zetei közé tartozik a pribetai (perbetei) Egységes Földmű­vesszövetkezet. Gazdálkodási eredményei az elmúlt 15 évben folyamatosan javultak, vissza­esés egyetlenegyszer sem volt, és most sincs szégyenkezni va­lója sem a vezetőségnek, sem a tagságnak. Az elmúlt évben — amikor az aszály nagyobb volt az 1947-es szárazságnál — lényegében azonos területen és azonos taglétszám mellett az 1962-es összbevétel közel ötszö­rösét érték el, csaknem három­szor volt nagyobb a fejési át­lag, az évi átlagkereset több mint ötszöröse az akkorinak, és az idén kifizetett jutalék az eddigi legnagyobb a szövetke­zet történetében. A jó eredmények és a meg­érdemelt anyagi elismerés csak fokozták az évzáró közgyűlés ünnepélyességét, amelyre az el­múlt hét végén került sor. Az ünneplőbe öltözött tagok, idő­sebbek és fiatalabbak a meghí­vott vendégekkel, köztük Benyó Mátéval, az SZNT alelnökével együtt érdeklődéssel hallgatták végig a vezetőség beszámoló­ját, amit Nagy Ferenc elnök mondott el. — Számok, eredmények iga­zolják. hogy az elmúlt évben sem gazdálkodtunk rosszul. Vannak kimagasló sőt orszá­gos méretben is figyelemre méltó eredményeink, fgy el­adási terveinket hiánytalanul leljesítettük. Nem tagadhatjuk azonban, hogy bizonyos fogya­tékosságok és problémák is munkánk velejárói voltak, és ezek következetes éltávolításá­ZÄRSZÄMADÄS PERBETÉN val még jobb eredményeket ér­hetnénk el. Igényes, bíráló értékelés kö­vetkezett ezután. A beszámoló sorra vette az egyes gazdasági ágazatokat. Számvetés és előre­tekintés volt ez egyszerre, hi­szen részletesen taglalta az eredményeket és párhuzamosan rámutatott a taralékokra: — A növénytermesztés nem teljesítette bruttó tervét, első­sorban az egyes növényeknél előfordult kiesések miatt. A mi feladatunk, hogy levonjuk a tanulságokat. Öntözhető terüle­tünk nincs, így ennek megfele­lően kell kidolgozni a szemes kukorica termesztésének prog­ramját. Az árpánál elsősorban a sörárpa termesztésére kell összpontosítani a figyelmet. A kertészet is adós maradt, nem teljesítette a tervet, viszont túl­szárnyalta eladási tervét a fó­lia alatt termesztett növények­nél. Ez is irányjelző, akárcsak a cukorrépa, amelynél 427 má­zsás átlaghozamot értünk el. A siker alapja a nagy egyedszám volt, az* ami nem volt meg a szabadföldön termesztett papri­kánál. Miért? Azért, mert a kertészek, gyenge palántát ül­tetlek ki, és a saraboló, sok palántát tönkretett. Ezzel az elnök eljutott egy újabb területhez, a munkához való viszonyhoz, amit nemcsak a dolgozók, hanem a vezetők oldaláról is boncolgatott. A cukorrépa termesztéséért fele­lős vezetők az egyelést köve­tően végigjárták a cukorrépa területét és minden egyes dol­gozó munkáját a minőség sze­rint értékelték. Ugyanezt a szőlőben dolgozókkal már nem csinálták, és így mindenkinek egyformán fizettek. — Az idén ésszerűbben, ol­csóbban és többet kell termel­nünk, s ez csakis úgy lehetsé­ges, ha mindenkit szigorúan munkája szerint fogunk jutal­mazni. Bérlevonással sújtjuk azon traktorosainkat, akik a pihenés idején is pöfögtetik gé­peiket, kevesebbet adunk azok­nak, akik miatt az átlagosnál na­gyobb a malacelhullásunk, és ter­mészetesen többet azoknak, akik leginkább hozzájárulnak ahhoz, hogy az idén a tavalyi 3060 literes fejési átlagunkat tovább emeljük. A jobb minő­ség érdekében a vezetőktől és a tagoktól is az eddigieknél át­gondoltabb, fontosabb és fele­lősségteljesebb munkát várunk. Ha így lesz, akkor minden bi­zonnyal az eredmények sem maradnak el. Elsősorban e meggyőződését hangsúlyozta a vitában felszó­laló Benyo elvtárs is. — Ürömmel jöttem Perbeté- re. hiszen ismerem a szövetke­zetei, tudom, hogy a sikerek kitartó munka és szilárd mun­kafegyelem eredményei, amiért a tagoknak és a vezetőségnek egyaránt köszönet lár. Az em­ber mindig többet és jobbat akar, ez vele született tulajdon­sága és ez természetesen az it­teni tagságra is érvényes. A jobbat akarás lényeges előfel­tétele a nagyobb feladatok tel­jesítésének. Az akarat azonban önmagában még kevés. Nem lenne elég, ha nem állnának mezőgazdasági dolgozóink ren­delkezésére korszerű gépek, ha nem lenne rá lehetőség, hogy a. legújabb tudományos és mű­szaki ismereteket a gyakorlat­ban is érvényesíthessék. Nagy jelentősége van az egyéni kez­deményezésnek is. ami elsősor­ban a kollektíva keretében le­hetséges. A szövetkezeiben er­re is adott a lehetőség, hiszen 13 szocialista munkabrigád van itt 300 taggal, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 2,5 millió korona értékű vállalalást tettek. E versenyszellem érde­me, hogy a szövetkezet a járás élenjáró szövetkezeteinek sorá­ba tartozik és e megtisztelő he­lyet minden bizonnyal a jövő­ben is megtartja. A közgyűlést követően Magda Ottó főzootechnikust az állat­tenyésztés szakaszán hasznosít­ható tartalékokról kérdeztem — Tavalyi tejhozamunkat el­sősorban a gondosabb selejte­zés. a jobb arányú vemhesség és a megfelelő színvonalú ete­tés által értük el. Az idei ter­vünk 3100 liter. A biológiai alapanyag ehhez adott, elsősor­ban az emberi munkában rejlő tartalékokat akarjuk hasznosí­tani, főleg a szocialista munka­verseny további szélesítése ál­tal. A sertéshízlalás jobb ered­ményeit az új istálló, a malac­nevelését pedig a gondosabb ál­lattartás adja majd. Legalább egy példát megemlítek. Az el­lető malacketrecei fölé hősu­gárzókat szereltünk. így a ma­lacok nem bújnak anyjuk mel­lé, tehát nem kell félni, hogy az agyon nyom ja őket. — Mi hozza majd a többletet a növénytermesztés szakaszán — kérdeztem Nagy Lászlót, a szövetkezet főagronómusát. — A cukorrépával szeretném példázni. Öntözés nélkül 120 hektáron olyan átlaghozamot értünk el. amely országos mé­retben is figyelemre méltó. A siker nem véletlen, hanem terv­szerű munka törvényszerű kö­vetkezménye. Gondosan válasz­tottuk meg a fajtát, megfelelő volt a talajelőkészítés. szaksze­rű a vetés és mindent megad­tunk a növénynek, amit az ag­rotechnika előír. Az idén e min­den területre kiterjedő figyel­met valamennyi növénynél ér­vényesíteni fogiuk Az olcsóbb és ésszerűbb meg­oldás a gépesítés szakaszán is követelmény jakab Lajos főgé­pesítő a legfontosabb intézke­désekről szólt — Első helyen említem a tervszerű munkát. Ennek kö­szönhet jiik hogy a javításokkal jól állunk, a tavasz nem talál készületlenül bennünket. Fon­tos. az íizemanyagfogvasztás csökkentése. Vállaltuk hogv hektáronként 10,8 literről 1.0,8 literre csökkentjük a fogyasz­tást. ami közel 65 000 korona megtakarítását jelenti. Ennek egyik feltétele a gépek gazda­ságos kihasználása, elsősorban az üresjáratok megszüntetése Ezért, létrehoztuk a szállítási csoportot. Az idén tavalyhoz viszonyítva 5 százalékkal keve­sebb pótalkatrészt akarunk fel­használni. ami 72 000 korona megtakarítást eredményez. En­nek feltétele a napi tökélete­sebb karbantartás, amire máris nagy gondot fordítunk. —ej — 1977.

Next

/
Thumbnails
Contents