Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-19 / 49. szám, szombat

A CSKP XI/. kongresszusa határozatának szellemében 1977« II. 19. «z eszmei-politikai nevelés kérdései -a pártalapszerve/etek értékelő taggyűlésein Beszélgetés Milan Vaskó elvtárssal, a Partizánskei Augusztus 29 Cipőgyár üzemi pártbizottságának elnökével Ha általános, tág megfogalmazását akarjuk adni a Parti­zánske! Augusztus 29 Cipőgyár pártalapszervezetei. értékelő tag­gyűlései tanácskozásának, akkor azt a rövid kérdőmondatot kell ide írnunk, amelyet a vitában sokan felvetettek, s amelyre a tag­gyűlések igyekeztek választ adni: miért szükséges a kommu­nisták, a pártonkívüli dolgozók eszmei-politikai nevelése? Milan Vaško elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke minden taggyűlésen jelen volt, s a beszámolókhoz fűzött szóbéli kiegé­szítőjében e problémának nagy figyelmet szentelt. A visszaem­lékezés után szívesen válaszolt kérdéseinkre. Mindenekelőtt arra, hogy az ideológiai-politikai nevelés milyen helyet foglal el az alapszervezetek munkájában? — Az ideológia életben a párt vezető szerepe a marxizmus— leninizmus hegemóniáját jelenti, azt, hogy következetesen betöl­ti valóságfeltáró és ideológiai funkcióját: tudományos megalapozottsággal, a munkásosztály osztály harcában álláspontjából idejében választ adjon a társadalmi és a politikai gyakorlat által felvetett minden lényeges kérdésre. Minden osztály ideológusai természetszerűen sajátosan értelmezik a valóságot, a kor kérdéseit, és a válaszok­ban saját osztálycéljaikat tartják szem előtt. Ezek nem mindig egyértelműek, gyakran megtévesztik azokat is, akiknél az elmé­leti tisztánlátás különösen fontos, mivel az osztályharc frontvona­lában helyezkedik el. Ezért döntő — főleg most, amikor az im­perialista propaganda a charta ’77 szennyiratot pártunk és szo­cialista rendszerünk ellen akarja felhasználni —, hogy a párt kellő időben pontos és osztályszempontból elfogadható válaszo­kat adjon korunk minden lényeges kérdésére, a társadalmi fej­lődés napirenden levő feladataira. Ezt a feladatot pártalapszerve- zeteink helyett senki sem végezheti el. Terveikben pontosan rög­zítették az eszmei-politikai nevelés feladatait. A pártoktatás kere­tében például 1226 kommunistán kívül 248 pártonkívüli dolgozó látogatja az oktatási év tanfolyamait. A többiek részére pedig a tömegszervezetek által szervezet szemináriumokon nyílik lehető­ség eszmei-politikai tudásuk bővítésére. • - Hogyan segíti ezt a fontos tevékenységet az üzemi párt bizottság? ^ — Köztudomású, hogy nálunk évek óta jó munkát feji ki ezen a téren a politikai oktatás segítségére létrejött kabinet, mely po­litikailag képzett lektorait bocsátja a pártalapsžervezetek és. a tömegszervezetek rendelkezésére. A politikai kabinet az üzemi pártbizottság közvetlen irányításával fejti ki tevékeny­ségét, de nem nélkülözzük a járási pártbizottság ideológiai ősz tályának segítségét sem. Eszmeileg, ideológiailag jól felkészül­tünk a harc intenzívebb formáira. Tanfolyamainkon tanulmányoz­zuk az ellenség taktikáját, módszereit. Ezért dolgozóink már csí­rájában felismerték a pamflet szerzőinek megtévesztő kísérleteit. • Városuk a cipőgyártás fellegvára. Hogyan jut érvényre a gyárban az erkölcsi normák rendszere? — Értékelő taggyűléseink behatóan foglalkoztak a kérdéssel. Több alapszervezetünk beszámolója hangsúlyozta: A kommunis­ta erkölcs abból a felismerésből kiindulva, hogy a munka tette az embert emberré, és hogy az emberi társadalom nem állhat fenn a természetet megváltoztató termelő tevékenység nélkül: megfogal­mazta azt a követelményt, hogy mindenkinek erkölcsi köteles­sége dolgozni. Könnyű belátni, hogy e követelmény teljesítés© és a fejlett szocialista társadalom építése között szükségsze­rű a kapcsolat. Az erkölcsi tényezőknek ezen a területen külön­leges szerepűk van. Gyárunkban anyagi ösztönzéssel intenzívebb és jobb munkára serkentjük dolgozóinkat. Munkakörünkben az ember a legkülönfélébb képességeit foglalkoztatja és fejleszti, ezáltal személyiségét is gazdagítja. Nagyon sok pozitív példát hozhatnánk fel erre vonatkozólag gyáregységeinkből. Nálunk szalagrendszerü termelés folyik. Ezért a megnövekedett termelékenység birtokában lehe­tőség nyílik a társadalmilag szükséges munkaidő további jelentős csökkentésére, ami inég több. lehetőséget nyújt dolgozóinknak ké-f pességeik kibontakoztatásához. Ezt a célt szolgálja a szaratovi. s legújabban a Ivovi gyártmányminőségi mozgalom, mely egyre na­gyobb teret hódít gyáregységeinkben. • Köztudomású, hogy a cipőipar ma már női szakma. Hogyan értékelik munkájukat a pártalapszervezetekben és a gyáregysé gekben? — Zömmel valóban nőket foglalkoztatunk. A pártUtggyüléseken e tárgyban felszólalók többnyire hangsúlyozták, hogy a minőségi munkát nagyban befolyásolja a vezetés színvonala. Anna Duriano vá elvtársnő, a 2. számú gyáregység dolgozója felhívta a figyel­met arra, hogy főleg a küzdp vezetőknek, mestereknek nemcsak általában bizalmat, hanem konkrét biztatást és segítséget kell nyújtani. Mert gyakran előfordul — különösen leendő női vezető, vagy mester esetében —, hogy csuk a munka nehezét, gondját ecsetelik előtte, aztán jelentik, hogy a szóban forgó elvtársnő visszarettent, nem vállalta a beosztást. Alapszervezeteink nagy figyelmet szentelnek a tagjelöltek felvételének, de a sók fárado­zás ezen a téren nem járt teljes sikerrel, mert párttagságunk létszáma nincs arányban a nők foglalkoztatottságával. Ezenkívül i\z ingázás, illetve a bejárás is kedvezőtlenül befolyásolja az ered­ményeket. • Végigjártuk a cipőgyárat, alkalmunk volt megismerkedni a2 ügyes kezű lányok, asszonyok lelkes munkájával. Kellemes meg lepetésként halott szerteágazó, pontos tájékozottságuk, áttekintő sük a bel- és a külpolitkai eseményekről. Ez is az eszmei neve­lőmunka eredménye? — Határozottan. Persze ehhez hozzásegíti őket az is, hogy rendszeresen olvassák a pártsajtót. Zdenék Ruš elvtárs, az üzemi pártbizottság sajtóterjesztője a 3. számú alapszervezet értékelő taggyűlésén ar­ról tájékoztatta a kommunistákat, hányán járatják az újságokat. A Pravdának, a Rudé právónak, a Hlas l'udunak 2350, a Portéléi­nek 1460 előfizetője van, ugyanakkor a gyár melletti újságosbódé­ból is mind egy szálig naponta elfogynak az újságok, folyóiratok. A párt magyar nyelvű napilapját, az Új Szót pedig legalább öt- venen olvassák. Pártalapszervezeteink tehát minden lehetőségei kihasználnak arra, hogy bővüljön a kommunisták és a párton­kívüli dolgozók ismerete, szilárduljon tudományos világnézete, s ezek már önmagukban is magukban hordják a politikai tisztán­látást és a tájékozottságot. Nem utolsósorban gazdasági tervfel­adataink teljesítését is jelentősen elősegítik. Egy célt, egy eszmét szolgálnak BÍRÁLÓ IGÉNYESSÉG A GYŐZELMES FEBRUÁR EFSZ KOMMUNISTÁINAK TA­NÁCSKOZÁSÁN ># TERMELŐMUNKA ÉS ÖNTUDAT# LENINI ELVEK SZERINT ÉLNI, VEZETNI ÉS A FELADATOKAT TELJESÍTENI A gbelcei (köbölkúti) Győ­zelmes Február Efsz pártalap- szervezetének 53 kommunistá­ja a szövetkezet pártonkívüli tagjainak cselekvő közreműkö­désével jelentős mértékben növelte a közös gazdálkodás tekintélyét. A termelés külön­böző szakaszain 577-en dolgoz­nak, s minden tizedik párttag. Együttes jó munkájuknak kö­szönhető, hogy a szárazság el­lenére sikeresen zárták az el­múlt évet. Hogy miért tartják jónak 1976-ot, arra az alap­szervezet értékelő párttaggyű­lésének tartalmas beszámolója is válaszolt, melyet Mankovic- ký István elvtárs, alapszerve­zeti elnök, tapasztalt pártmun­kás terjesztett elő. Megnövekedett aktivitás jó volt hallani, hogy a párt- alapszervezetben szigorú mér­céje van a rendnek, fegyelem­nek. Erre utal az is, hogy mind a pártbizottsági, mind pedig a taggyűléseket az előre ki­dolgozott program szerint rendszeresen megtartják, sőt, év közben további négy plená­ris ülésen tanácskoztak a CSKP XV. kongresszusa gazda­ságpolitikai határozatainak tel­jesítéséről. A pártéletben meg- növekedett aktivitás a termelő- munkában sem hagyott alább. Példa erre az őszi terménybe­takarítás, a szüret, mely nem­csak a szövetkezetieket, csa­ládtagjaikat, hanem a falu la­kosságát is cselekvésre mozgó­sította. A kedvezőtlen időjárás így is megvámolta a közös gazdaság eredményeit. Ennek ellenére a szövetkezet bruttó termelési tervét teljesítette, s a most következő zárszámadási gyűlésen az évi béralap 16 szá­zalékát fizetheti ki prémium­ként a tagjainak. Az alapszervezet kommunistái elkötelezetten dolgoznak a szá­mukra kijelölt munkaszakaszo­kon, s ezzel magukkal ragad­ják a szövetkezet tagságát. Az állattenyésztésben azonban ele­nyésző a számuk, ahol az el­ért eredmények távolról sem felelnek meg lehetőségeiknek. A beszámoló ezt a tényt sem kendőzte el; noha 223 literrel túlszárnyalták az előirányzott tehenenkénti évi fejésátlagot, 3095 liter tejet fejtek, a súly- gyarapodás s ezáltal a húsfel­vásárlás állami tervét mindösz- sze 83 százalékra teljesítették. Az év közben az élve világra jött borjúból 52 elhullott, ami bizony nem vet jó fényt az ezen a szakaszon dolgozó ál­latgondozók munkájára. A pártbizottság beszámolójá­nak — nagyon helyesen — a termeléshez kapcsolódó párt- munkáról, a kommunisták esz­mei-politikai neveléséről volt a legtöbb mondanivalója. S nem­csak azért, mert a XV. kong­resszus dokumentumai, a CSKP KB plénumüléseinek ha­tározatai ezt így követelik, ha­nem azért is, hogy az elköve­tett hibákból okulva sikeresen megkezdhessék a tervidőszak második éve még igényesebb feladatainak és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett fel­ajánlásaiknak teljesítését. Nem csoda tehát, ha e kér­dések köré kapcsolódtak a vita­felszólalások is. A kialakult egységes vélemények szinte kö- vetőleg sürgették a kongresz- szusi határozatoknak csakúgy, mint az efsz termelési tervé­nek következetesebb teljesíté­sét, a munkafolyamatok töké­letesítését. Lenini munkastílus a jó eredmények-feltétele — De a termelés korszerűsí­tésének és növekedésének — hangsúlyozták -— a jó szövet­kezeti légkör kialakítása is el­engedhetetlen feltétele. Ehhez kapcsolódott a kom­munisták ama követelése, hogy a szövetkezet gazdasági vezetői gyakrabban látogassák meg a munkaszakaszokon dolgozókat, mert az irodában való begubó- zás, a papírirányítás nem hat kedvezően a termelés fejleszté­sére. Vagyis? A vezetés sikeré­nek legfontosabb feltétele az élő kapcsolatban, a lenini mun­kastílusban rejlik. A lenini stí­lus alkotó jellegű, szubjektiviz­mustól mentes. Ez a stílus nagyfokú igényességet köve­tel a kommunista vezetőktől, igényességet magukkal és má­sokkal szemben. Kizárja az ön­elégültséget, ellentmond a bü­rokratizmus és a formalizmus bármiféle megnyilvánulásának. Mindezek után érthető, miért hangsúlyozták az értékelő tag­gyűlésen a párt munkastílusát, amelynek elsajátítása, gyakor­lati érvényesítése kétszeresen kötelezi a szövetkezet kommu­nistáit. A CSKP KB ötödik ülé­se nyomatékosan felhívta erre a gazdasági vezetők figyelmét, akiknek legszentebb kötelessé­ge, hogy valóban kommunista módon dolgozzanak, vezessenek és lenini módon oldják meg a feladatokat. Elvi bírálat A Győzelmes Február Efsz kommunistáinak értékelő tag­gyűlésén — bátran leírhatjuk — a pártos, bíráló igényesség dominált. Az eredményeket és a hibákat együtt, egyszerre ve­tették fel, és soha sem állítot­ták őket szembe egymással. A vita mentes volt mindenfajta túlzástól, egyoldalúságtól, a problémákat összefüggése ikben, kölcsönhatásukban, valósághű­en vetették fel, úgy, ahogy azok a mindennapi életben je­lentkeznek. Ezért Mankovický elvtárs zárszavában elégedetten je­gyezhette meg: — Értékelő taggyűlésünk tel­jesítette küldetését, a pártélet magas fokú iskoláját jelentette. A pártszerű, demokratikus kri­tikai szellemről tanúskodott. Tényeken alapuló kritikai vé­leményeket hallottunk, feltéte- lezgetések, gyanúsítgatások nélkül. A bíráló és a megbírált megbízott egymásban, tudták, hogy ugyanaztv akarják, egy célt, egy eszmét szolgálnak. S ez mindenképpen jó előjele szövetkezetünk társadalmi fel­adata sikeres teljesítésének. A párt iffú katonája Lelkes fiatalember a vágfar- kasdi és a negyedi Haladás egyesült Efsz főgépesítő mér­nöke. Egyszerű sima frizurát visel. Kerek arcáról életkorát is könnyen le lehet olvasni, ami inkább innen, mint túl van a harmincon. Ha korát tekintjük, kevesen dicsekedhetnek olyan gazdag közéleti tevékenységgel, mint Mészáros Győző. \ 6500 hektá­ros gazdaságban betöltött tiszt­ségén kívül a hnb, a knb kép­viselője, tagja a Nemzeti Front és a SZISZ Központi Bizottsá­gának. — Bírja-e erővel ezt a meg­terhelést? Mielőtt érdemben válaszolha­tott volna, ránk nyitották az ajtót szűkre méretezett irodá­jában. Az érkezők — nyilván közvetlen munkatársai — a gépjavítások üteméről, helyze­téről tájékoztatták, panaszkod­tak a pótalkatrészhiányra. — Ez utóbbit — szólt hozzá­juk — egyelőre nem tudjuk enyhíteni. Azt azonban kije­lenthetem, hat új traktorral bővíthetjük erőgépeink számát már a tavaszi munkák első szakaszában... A mérnök határozott szaval látszólag megnyugtatóan hatot­tak. Saját énje azonban sehogy sem tudott megbékélni, főleg a traktorok javításának ütemé­vel. Amikor ismét magunkra maradtunk, határozottan kife­jezte véleményét. — Hát kérem! Előrelátható­lag úgy néz ki, hogy tizenöt erőgépünket éppen «tz alkat­részhiány miatt nélkülöznünk kell majd a tavaszi munkák­ban. Ezután rövid kényszerszünet következett. Átlapozta a kimu­tatási naplókat és mint aki visszanyerte önbizalmát, barát­ságos hangon folytatta a be­szélgetést. — Előttük nem akartam ki­fakadni, mutatni, hogy dühös vagyok. Mert munkatársaim ke­rek-perec megmondták volna: nem bízom bennük, holott nem egyszer kisegítették a szövet­Mészáros Győző kezetet az alkatrészhiány csá­vájából. Kertész János, Pál Zol­tán, Pintér László, Jágrik Pavol és a többiek kiváló szakembe­rek, példamutató kommunisták. Bízom bennük, mert remélhető­leg most sem hagynak cser­ben ... Mészáros Győző szintén kom­munista. Tavaly az alapszer­vezet augusztusi tanácskozásán lett a párt sorkatonája. — Tényleg ez a helyzet — bólint. — Előnynek tartja-e, hogy kommunista? — Mit mondjak? Őszintén be­vallom, részemről nem előny és nem hátrány. De minden­képpen valami olyan többlet, amelyet számomra csak a párt­hoz tartozás nyújthat. Kölcsönösen vitatkoztunk és kettős értelemben szóltunk er­ről a többletről. Egyrészt azon követelmények felsorakoztatá­sával, amelyeket a párt támaszt a kommunistákkal szemben. Van azonban egy másfajta többlet is: mindaz, amit a kom­munista a pártmunkában sze­rezhet. Többek között a politi­kai műveltség, a reális ítélő­képesség, szervezőkészség, a bírálat iránti fogékonyság. Olyan fejlődési folyamat ez, amely szinte észrevétlenül ala­kítja személyiségét, tágítja a kommunista látókörét, gyara­pítja jellemének előnyös voná­sait. A tettre kész mérnök — egyébként parasztszülők gyere­ke — eddigi életútjával, a tagjelöltségi ideje alatt tanú­sított helytállásával kifejlesz- ' tette magatartásában e nemes wnásokat. Úgy ahogyan az megfogalmazódik a kommunis­ták önmaguk elé állított köve­telményeiben és mindabban, amit tőlük a környezetük el­vár, amiért becsüli és követi őket. Gyorsan elfutott az idő. Mé­száros elvtárs búcsúzóul az -el­ső kérdés válaszával szorít ke­zet: — A velem együtt élő embe­rek sorsáért, azokért, akikért a nagy megterhelést- végered­ményben c párttag a kommu­nistákra kötelező áldozatot, többletet magára vállalja, szí­ves-örömest én is vállalom. Az oldal anyagát írta: SZOMBATI! AMBRUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents