Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-18 / 48. szám, péntek

Pozitív mérleg a Dukla alatt...

A céltudatos munka eredményeit értékelik

A svidníki járás pártszervezetei és kommunistái Kelel-Szlo- vúkiában az elsők között láttak hozzá az értékelő taggyűléseken az eddig végzett munka eredményeinek elemzéséhez. A tapasztalatokról Simon Kolcun elvtárssal, az SZLKP Svidníki Járási Bizottságának vezető titkárával beszélgettünk.

• Milyen észrevételeik vannak a járásban eddig lezajlott értékelő taggyűléseikkel kap csolatban?

— Azzal kezdeném, hogy pártszervezeteink a CSKP KB Elnökségének erre vonatkozó irányelvei szellemében, alaposan és felelősségteljesen felkészültek az értékelő taggyűlésekre. Ezt bizonyítják eddigi tapasztalataink. Az iskolákban és kulturális intézményekben, de már több termelőüzemben is lezajlottak ezek a gyűlések, melyeken a tagság részvétele meghaladta a 93 százalékos átlagot. Kedvezően étrékelhetjük a kommunisták vitafelszólalásait is. Ezeken a tggyűléseken az elért eredmények értékelésén kívül, a kommunisták az őszinte bírálat hangján foglalkoztak a környezetükben észlelt fogyatékosságokkal, valamint a megvalósításra váró feladatokkal. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy ezek a gyűlések színvonalasak, az adott körülményekből és az élet fejlődéséből törvényszerűen eredő feladatokról, személyekre szóló, konkrét tennivalókról tárgyalnak. Örömmel állapíthattuk meg, hogy a társadalmi fejlődés problémáinak rendezését, a gazdasági, szociális és kulturális feladatok teljesítése feltételeinek megteremtését a lenini munkastílus szellemében, tudományosan végzik. Megnyilvánult a gyűléseken az is, hogy a kommunisták tudatosítják, mennyire fontos a párt vezető szerepének növelése. Ez az elmélet ma már gyakorlattá vált a pártalapszervezetek, a kommunisták mindennapos tevékenységében. A taggyűléseken van mit értékelni, hiszen járásunkban mind az 5. ötéves tervidőszak folyamán, mind a 6. ötéves tervidőszak első évében aránylag szép eredményeket értünk el.

• Az elmúlt év mérlege ked vezőnek mondható?— A legnagyobb örömmel mondhatom, hogy igen. Néhány alapvető eredményre szeretnék külön rámutatni. Üzemeink dolgozói például az iparban 6,9 százalékkal túlszárnyalták a megnövekedett feladatokat. Az exportfeladatokat a munkatermelékenység folyamatos nö- velésevel, a termékek minőségének javításával és a költségek csökkentésével teljesítették. A legeredményesebb dolgozó üzemek között említhetem a stropkovi Tesla telefongyárat, a svidníki ruhagyárat, a Poloimpregnát stb. Ipari tize meinkben jelentősen emelkedett a pátrmunka színvonala, különös tekintettel a párt vezető szerepének sikeres érvényesítésére. Fokozódott a kommunisták, a gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek aktivitása. Erre a jövőben még nagyobb szükség lesz, hiszen járásunkban 1980-ig közel 42 százalékkal növekszik az ipari termelés. Hegyvidéki járás vagyunk, de a mezőgazdaság terén is igényes feladatokat kell megvalósítanunk. Eddigi ered ményeink is figyelemre méltóak. Tavaly járásunk területén első ízben sikerült 29 mázsán felüli átlagos hektárhozamot elérnünk a kalászosokból. De vannak olyan közös gazdaságaink, mint a tokajíki és a Nižná Olšava-i szövetkezet, melyek 43 mázsás hozamot értek el. Ezek az eredmények egyáltalán nem jogosítanak fel bennünket önelégültségre, hiszen a

6. ötéves tervidőszakban 47

százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést.

Kolcun elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy az elmúlt év kedvező eredményeinek eléréséhez nagyban hozzájárult az is — amint ezt az értékelő taggyűléseken is leszögezték —, hogy jelentős mértékben javult a járási pártszervezet irányító és ellenőrző munkájának színvonala, erősödött a párt egysége és akcióképessége. Különösen nagyra értékelik a járás dolgozóinak lelkes munkáját.

— Mégsem akarom azt állítani — hangsúlyozta Kolcun elvtárs —, hogy az értékelt időszakban nem akadtak problémáink. Sajnos, még nem minden munkahelyen értük el a pártmunka kellő színvonalát, de különösen gazdasági téren vannak még jelentős, kihasználatlan tartalékaink. Az irányító és ellenőrző munkában tiem egységes a színvonal. Találkozunk még elvétve a szocialista törvényesség, a munkafegyelem, a szocialista erkölcs megsértőivel. Ezeket a fogyatékosságokat teljes alapossággal felmérték az évzáró taggyűlések, s egyidejűleg, szükségszerű konkrét intézkedéseket javasoltak felszámolásukra. A járásunkban eddig lezajlott taggyűlések pozitívumaként megemlíteném még, hogy pártszervezeteink, kommunistáink többsége az elért eredmények mögött mindig az alkotó embert, mindennapos munkáját látja. Ha fogyatékosságokkal találkoznak, figyelmük arra irányul, hogy ezeket közös erővel, időben eltávolítsák, s a termelőerőket és -eszközöket, az emberek tudását, képességét és tapasztalatát a közös cél, a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítsák. Ilyen értelemben születtek az értékelő pártgyűlések határozatai.

KULIK GELLERT

let ív veteránok

EGY UTCAI PÁRTSZERVEZET ÉjRTÉKELÖ TAGGYŰLÉSE

Mindig szívesen látogatok idős párttagok közé, ezért a napokban örömmel vettem részt az idős kommunisták komárnói IV. utcai pártszervezetének januári értékelő taggyűlésén. Ismételten meggyőződhettem arról, hogy olyan emberek közé jöttem el, akik ugyan a termelésből már nem mindnyájan veszik ki részüket, ám a pártmunkában, a pártpolitika propagálásában a párt még mindig számíthat rájuk. Sőt, gazdag élettapasztalatuk szinte nélkülözhetetlen.

Az utcai pártszervezet évzáró gyűlése 1975 decemberében határozatot fogadott el, hogy tagjai a XV. pártkongresszus évében lakókörzetükben szorosan együttműködnek majd a polgári bizottságokkal és a nemzeti bizottságok képviselőivel, s így igyekeznek elősegíteni a választási prog ram, a Z-akció feladatainak sikeres megvalósítását, a kötelezettségvállalási mozgalom kibontakoztatását, a választási előkészületeket, a választások sikeres lebonyolítását, valamint a 6. ötéves terv igényes feladatainak teljesítéséi. A határozatok elfogadását konkrét tettek követték, és az idős kommunisták magas korukat meghazudtolva jó példával jártak elől. A XV. pártkongresszus tiszteletére a pártszervezet keretében 400 óra ledolgozására vállaltak kollektív szocialista felajánlást. Ezenfelül a pártszervezet néhány tagja, Szacoglu Endre, Ribarocs Lajos, Fáb- ry fíálint, Hutka Stefan, Goda János és Fésű Antal összesen 450 óra ledolgozásával tettek

egyéni vállalást. Valamennyi szocialista felajánlás az életkörnyezet védelmére és szépítésére, javítására irányult. A vállalásokat az idős emberek 70 órával túlteljesítették.

A választások előtt sikeresen megszervezték a nyilvános bemutató gyűlést. Ennek előkészítésében bebizonyították, hogy az agitációs munkában a párt mindig számíthat rájuk. Körzetükben néhányan személyesen látogatták meg a vá lasztópolgárokat.

Ott voltak az utcai szerkezet tagjai a válasz tóhelyiségekben is, és többen közülük, például Lengyel Sándor, Benko Emil, Fábry Bálint, Milošovi^ Karol, Hakszer Ferenc az urnákkal ellátogattak a beteg vagy idős választópolgárokhoz.

Az élénk vitában sok hasznos hozzászólás hangzott el. Szavaik igazolták, hogy az idős kommunisták tanácsai nagyon értékesek. A pártmunkához való hozzáállásuk pedig példamutató. A felszólalók többsége felháborodással nyilatkozott a charta ’77 szerzőiről. Nyíltan kifejezték: a szocializmust nem engedjük beszennyezni, vív- ímínyait megvédjük. Mert mi hosszú éveken át ezért harcoltunk.

A IV. utcai pártszervezet kommunistái 1977- ben is tevékenyen részt kívánnak venni a párt- politika valóra váltásában.

KOLOZSI KKNÓ

1977II. 18.

A plzeiíi Skoda Müvek dolgozói a hatodik ötéves tervidőszak második évében igényes feladatok előtt állnak, amelyek elsősorban az új erőmüvek építésével és az atom- energetikai program megvalósításával kapcsolatosak. A termelés a tavalyi évhez viszonyítva 6,7 százalékkal növekszik. Fokozódik az export termelésük is. így például a turbinagyárban 12 gőzturbinát készítenek, amelyeknek összteljesítménye meghaladja majd az 1100 megawattot. A hengerde dolgozói Törökország részére hengerde- berendezést gyártanak. Felvételünkön: Stanislav Ungr, géplakatos, szocialista munkabri- gádtag, pörköt csiszol egy vol- gográdi hengermű részére.

(Felvétel: CSTK — J. Vlach)

A szocializmus és a nemzetek

Tanulmánygyűjtemény a nemzetiségi kérdésről

N

éhány éve (pontosabban:

1973. október 23-án és 24-én) Moszkvában A szocialista nemzetek fejlődése és internacionalista együttműködése címmel nagy jelentőségű nemzetközi tudományos konferencia zajlott le. A Szovjetunió és a szocialista országok tudományos és oktatási intézményei állal rendezett összejövetelen a tizenegy országból érkezett tudósok és közéleti személyiségek hetven előadást tartottak. A konferencián elhangzott fontosabb előadások (összesen negyven) A szocializmus és a nemzetek címmel most könyvalakban is megjelentek.

A jelenleg folyó eszmei csatározásokkor különösen időszerű a nemzetiségi kérdésről olvasni. Az ellenünk irányuló és az utóbbi napokban különösen megélénkült imperialista propaganda azt a benyomást igyekszik kelteni, mintha a burzsoázia mást sem tenne, csak a nemzetek érdekeiről és az emberi jogokról gondoskodna. A szabadságszerető népek ellen elkövetett agressziót, az idegen földek bekebelezését, a demokratikus jogok elfojtását és a terrorista rezsimek hatalomra juttatását Is úgy tünteti fel, mint a nemzeti érdekek védelmét.

A burzsoázia ideológusai tagadják a jelenlegi világ mély konfliktusainak oszlályjellegét. Saját érdekeiknek megfelelően használják fel a nemzeti öntudat fejlődésének ellentmondásait, a nemzetiségi kérdés bonyolultságát is. Pedig á nemzeti mozzanatok valódi értelmét elsősorban az határozza meg, hogy melyik osztály áll a nemzeti mozgalom élén, és milyen társadalmi célokat követ. Az élenjáró társadalmi erők, miközben a társadalmi haladás érdekeit védelmezik, maximálisan elősegítik a nemzeti haladást is. A nemzeti viszonyok marxista—leninista megközelítése konkrét történelmi, társadalmi tartalmuk alapos elemzésén, valamint azon a felismerésen alapszik, hogy a dolgozók céljai és érdekei nemzetiségüktől függetlenül azonosak. Ugyanakkor ez a megközelítés feltételezi a dolgozók sajátos nemzeti követeléseinek gondos számbavételét, amelyeket" a mi pártunk is változatlanul nem elvontan, hanem a szocializmusért és a kommunizmusért folyó küzdelem érdekeinek szemszögéből vizsgál.

A nemzeti kérdés marxista — leninista és burzsoá opportunista megközelítése közötti különbségnek az a lényege, hogy — Lenin szavaival — ,,A burzsoázia mindig a maga nemzeti követeléseit helyezi előtérbe, mégpedig feltétel nélkül. A proletariátus szempontjából ezek a követelések az osztályharc érdekeinek vannak alárendelve.“ A burzsoázia ideológusai nem veszik észre az internacionalista eszmék életerejéről tanúskodó jelenségeket, az új típusú nemzeti viszonyok diadalát, a szocialista országok testvéri együttműködésének szakadatlan szélesedését és elmélyülését, a világforradalmi mozgalom növekedését. Többek között azt bizonygatják, hogy a huszadik század a nacionalizmus évszázada, hogy a marxista—leninista tudomány,

amely racionális Ismérvekkel dolgozik (társadalmi gazdasági, osztályjellegű, történelmi materialista elemzés), képtelen feltárni a nacionalizmus természetét, amely lényegében — szerintük — „irracionális“ és „megfoghatatlan“ jelenség. Elvetik azt a nézetet is, hogy a nacionalizmus az antagonisz- tikus társadalmi viszonyok szüleménye.

Az említett kötet nemcsak cáfolja a téves nézeteket, hanem a történelmi fejlődés tényei- vel igazolja a marxista—leninista nemzetfelfogás igazát, időszerűségét. Elismeri, hogy a nacionalizmus a világfejlődés reális ténye. A jelenség lényegét, a társadalmi életben betöltött szerepét azonban nem a biológiai vagy , pszichológiai természetről való elvont elmélkedéssel magyarázza, hanem objektív, társadalmi, osztály- jellegű elemzés segítségével. A lenini tanítás alapján úgy tekint a nacionalizmusra, mint a

burzsoá ideológia egyik irányzatára, és megkülönbözteti az elnyomó és az elnyomott nemzetek nacionalizmusát. Az utóbbiban láttatja a meghatározott demokratikus, antiimperial ista tartalmat. Amellett érvel, hogy a kommunisták nem tagadják a nemzeti büszkeség, a nemzeti érzések törvényes és természetes jellegét, de fellépnek ezek eltorzítása, a magasabbrendű- ség és a nemzeti kivételesség elve hirdetésének a megnyilvánulása ellen. Elsősorban azért, mert minden nacionalizmus, még a legkifinomultabb is, magában hordozza a nemzeti kivételesség eszméjét. A kommunisták világnézete, a marxizmus—leninizmus a viszálykodást szülő nacionalizmus helyére az internacionalizmust, a nemzetek baráti kapcsolatát és együttműködését állítja.

A kötet tanulmányai meggyőzően bizonyítják azt is, hogy a burzsoá ideológusok és politikusok megkísérlik a szocialista világrendszer nemzetei közötti kapcsolatok két oldalát, a nemzetit és a nemzetközit szembeállítani, csak a nemzeti elemekre terelni a figyelmet és a nacionalizmust táplálni. Ebben az irányban hat az egyes kommunista pártokban jelentkező, a marxizmus—leninizmustól eltérő álláspont Is.

A marxista—leninista felfogás szerint a szocialista világ- rendszer közös érdekei a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeinek alapvető azonosságát tükrözi. A szocialista nemzeti érdek és a szocialista világrendszer egésze érdekeinek alapvető azonossága a termelési viszonyok azonos jellege mellett a gazdasági életben érvényesülő kettős tendencián nyugszik. A termelőerők fejlődése alapján fejlődik a szocialista országok népgazdasága. Egyidejűleg a napjainkban lejátszódó tudományos-technikai forradalom következtében a termelőerők a szocialista világrendszerben kezdik túlnőni az egyes népgazdaságok kereteit, erősödik nemzetközi jellegük. A szocialista államok közötti kapcsolat a szocialista nemzeti és nemzetközi érdekek kölcsönösségén alapszik, annak az elvnek a jegyében, hogy — Leonyid Brezsnyev szavaival — „Az általános törvényszerűségek és az egyes országok konkrét történelmi sajátosságainak figyelembevétele nélkül nem lehet építeni a szocializmust. E két tényező figyelembevétele nélkül nem lehetséges a szocialista államok közötti kapcsolatok helyes fejlesztése sem.“

A kötetben szereplő három csehszlovákiai szerző írása IKarel Pomajzl: A szocialista nemzetek kialakulásának kérdései a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, Juraj Zvara: A

nemzeti viszonyok szocialista irányításának előnyei, Ivan Hutira: A párt harca a csehszlovák föderáció lenini elveinek kialakításáért és e harc jelentősége nemzeteink fejlődésébenI Csehszlovákia sajátos nemzeti és nemzetiségi viszonyait elemzi.

* szocializmus és a nem- /jj zetek című — több mint ötszáz oldalas kötei öt részre oszlik. Az első rész A nemzetekről és a nemzetek közötti kapcsolatokról szóló marxista—leninista tanítás szerepe a világszocializmus erősödésében és fejlődésében, a második rész A szocialista r.emzetek kialakulása és fejlődése, a harmadik rész a Nemzeti viszonyok a szocializmusban, a negyedik rész A szocialista országok népeinek együttműköd. se és közeledése egymáshoz, az ötödik rész Az internacionalista nevelés kérdései címm 1 közli a témával kapcsolatos, az említett konferencián elhangzott előadásokat. A nemzetiségi kérdésnek úgyszólván valamennyi problematikáját érintő, hat nyelven (oroszul, bolgárul, magyarul, németül, lengyelül és csehül) megjelent kötethez P. N. Fodoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke írt rövid bevezetőt.

BALÁZS BÉLA