Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-17 / 47. szám, csütörtök
Korszerű építőipar - fokozott feladatok AZ ERŐKET A DÖNTÖ ÉPÍTKEZÉSEKRE ÖSSZPONTOSÍTJÁK $ 29 716 LAKÁST ADNAK ÁT EBBEN AZ ÉVBEN SZLOVÁKIÁBAN Q NAGYOBB KÖVETELMÉNYEK AZ ÉPÍTŐANYAG GYÁRTÁSSAL SZEMBEN IS 1977.. II. 17. A múlt héten beszámoltunk arról, hogy uz építőipari vállalatok vezető dolgozói számára párt- és gazdasági aktívaértekezletet rendeztek Bratislavá- ban. Az aktíva résztvevői Július Kinka, az SZSZK 'építésügyi minisztere első helyettesének előadásából megismerkedhettek a reszort idei feladataival. Az alábbiakban az értekezleten elhangzottak alapján beszámolunk az építőiparban dolgozók múlt évi eredményeiről, arról, hogy milyen alapot teremtettek az idei, ugyancsak igényes feladataik megvalósításához. A hatodik ötéves tervidőszak második éve az építőiparban sem lesz „lazább“, mint az első volt, pedig az építőipari dolgozók a múlt évben sem pihentek. Ezt bizonyítják az eredményeik is, amelyekről az építők és az építőanyag-gyártók a múlt év végén számot adhattak. Voltak persze az ágazatnak olyan vállalatai is, amelyek lemaradtak a teivteladatok teljesítésében. Egyrészt ennek a következménye, hogy az építőipar a beruházások terén csupán 99,2 százalékos tervteljesítést ért el. A lemaradást az esetek többségében a nem kielégítő irányítómunka okozta s az, hogy nem használták ki megfelelő mértékben a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Ha már a negatívumok felsorolásával kezdtük a sort — amelyekre a beszámolóban nyíltan és bírálóan rámutattak —, meg kell említenünk, hogy jelentős lemaradás volt a Bratislava fejlesztéséből az építőipari vállalatokra háruló tervfeladatok megvalósításában is. Az építőmunkákban részt vevő vállalatok ezen a területen csupán 96^5 százalékra teljesítették a tervet, amely szintén a már említett fogyatékosság következménye. A múlt évben a bratislavai beruházások építésében elvégzett munkák értéke 632 millió korona volt, ami csupán elenyésző részét képezi a 6. ötéves tervidőszak végéig megvalósításra váró, több mint 4 milliárd koroniy értékű feladatoknak. Sok a tennivaló a komplex lakásépítés terén is. Ez a munkaszakasz már évek óta fájó pontja az építőipari vállalatoknak, de nagyon kevés a javulás. A járulékos beruházások kivitelezése mindig elmarad a lakótömbök elkészülése mögött, ami a későbbiekben az építőknek és az ottlakóknak^egyaránt sok bosszúságot okoz. fíppen ezért az építőipari vállalatok számára megszabott legfontosabb feladatok közé tartozik, hogy jobb irányítással és munkaszervezéssel a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböljék a hibákat ezen a területen is. A lakásépítés terén azonban nemcsak negatívumokról adhattak számot az építők. A múlt év folyamán ugyanis teljesítették tervüket, és 29 669 lakást adtak át az arra váróknak. Sajnos, a lakások egyötödét csak decemberben adták át, s így a hajrámunka a minőség rovására ment. A hibák kiküszöbölése pedig újabb kapacitásokat vesz igénybe. A példamutatók Az építő- és az építőanyag- ipari vállalatok közölt azonban a döntő többség jó példát mutat a tervteljesítésben. Az értekezleten különösen azok a vállalatok krrptak nyilvános elismerést, amelyek a kiemelt beruházások kivitelezésén dolgoztak, illetve dolgoznak. Főleg azért, mert ezek az évi tervüket — a gyakori és joggal emlegetett objektív nehéz? ségek ellenére — túlteljesítették. Ezek közé tartoznak a Jaslovské Bohunice-i atomerő-' mű építői, valamint az orenbur- gi gázvezeték és a tranzit gázvezeték építői is. Nem maradtak le azok a kivitelező vállalatok sem, amelyek más energetikai építkezésekbe kapcsolódtak be. Nagyon jó tapasztalatokat szereztek azok a vállalatok, amelyek követték az Ipari Építkezések termelési-gazdasági egység dolgozói által kezdeményezett mozgalmat. Közismert, hogy a versenybe bekapcsolódók az építkezések határidő előtti és lehetőleg hiba nélküli befejezésére törekedtek. Az építőanyagokat gyártó vállalatoknak az idén ugyancsak fokozott gondot kell fordítaniuk tervfeladataik teljesítésére, mert az ő lemaradásuk végső sorón hátráltatja az építővállalatok folyamatos munkavégzését. A tudományos-műszaki fejlesztés szerepe az építőiparban Az új. technológiai eljárások kidolgozásával és azok gyors gyakorlati alkalmazásával az építőiparban is jelentős eredmények érhetők el, mindenekelőtt a munkatermelékenység növelése terén. A Magasépítő Vállalatok Kutató és Fejlesztő Intézetében olyan feladatokat végeznek, amelyek megoldásával jelentősen hozzájárulnak az egyes .eljárások munkaigényességének csökkentéséhez s a minőség javításához. Az új műszaki eljárások kidolgozásába nagymértékben bekapcsolódnak a komplex racionalizációs brigádok is, amelyek hatékonyan együttműködnek a kutatóintézetekkel. A reszortban egyébként a múlt évben 317 komplex racionalizációs brigádot tartottiik nyilván, amelyekben a műszakiak és a munkások karöltve dolgoztak több mint 300 feladat megoldásán. Az ágazat vállalatai más kutatóintézetekkel is sikeresen együttműködnek, amit a következő példával igazolhatunk. A Mélyépítő Vállalatok kihasználták a Hegesztőipari Kutatóintézet dolgozóinak tevékenységét. Itt az épülő gázvezeték csöveinek összehegesztésére olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek eredménye: öt órával rövidebb ideig tart egy varrat elkészítése, mint a hagyományos módon, s lényegesen csökkentek a költségek is. Szociális gondoskodás a dolgozókról Az ágazatban — ahogy azt a múlt évi felmérések is mutatják — a dolgozókról való szociális gondoskodás nincs a legjobb színvonalon. Egyrészt ennek is a következménye, hogy az ágazatban elég magas a munkaerő-vándorlás. A gazdasági és irányító dolgozóktól ez a terület is lényegesen jobb hozzáállást igényel, mert dolgozók nélkül nem valósíthatók meg az egyre igényesebb feladatok. A szakmunkásképzést is körültekintőbben kell kezelni, mert míg kevés az ács és a betonozó munkás, sok a villanyszerelő és más szakember. A jövőben javítani kell a munkavédelmi feltételeket is. ezen a területen alkalmazni kell az új módszereket. Tökéletesíteni kell a tervezőmunkát Az építkezések tervdokumentációinak elkészítésekor ki kell küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek lényegesen hátráltatják az építkezések menetét. Itt elsősorban a tervező szakemberek segítségére és munkájára van szükség. A minőség és a gazdaságosság jegyében a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak teljesítéséért jelszó az ő tevékenységükre is vonatkozik. Említettük már több ízben is, hogy az építők és az építőanyag-ipari vállalatok idei feladatai lényegesen nagyobbak, mint a múlt évben voltak, hiszen a tavalyi lemaradásokat is pótolni kell. A fokozott feladatok elsősorban a minőség javítására és a gazdaságosság növelésére vonatkoznak. Ez -t- mint már több alkalommal hangsúlyoztuk — igényesebb és színvonalasabb irányítómunkát követel meg az építőipari vállalatok vezető dolgozóitól. Az ágazat vállalataim egyébként 2,6 százalékkal több mun ka elvégzése vár az idén, mint tavaly, ami csaknem másfél milliárd korona értékű munkát jelent. A komplex lakásépítés keretében a járulékos beruházásokra az idén 326 millió koronával többet fordítanak. Ebben az évben ;iz ágazat vállalatainak 29 716 lakást k,ell átadniuk. Feladatul tűzték ki, hogy az év első felében az épülő lakások 44 százalékát, a harmadik negyedév végéig pedig a 65—70 százalékát átadják az igénylőknek. A folyamatos tervteljesítést nemcsak a lakásépítő vállalatoktól követelik meg, hanem valamennyi beruházás kivitelezőitől. Célul tűzték ki, hogy az első félév végére az idei feladatok 45 százalékát elvégzik. A pártaktíva-értekezleten ha* tározataik közé tartozik az is, hogy a kiemelt, központilag irányított és valamennyi fontosabb építkezésen — különösen a gép- és energetikaipari beruházásokon — fokozott figyelmet szentelnek az építkezések tökéletesebb előkészítésének és a kivitelezők, valamint a szállítók közötti szorosabb együttműködésnek. Az idei feladatok meghatározásakor a múlt évi eredmények bíráló elemzéséből indultak ki. Az ágazat dolgozói tisztában vannak a velük szemben támasztott követelményekkel, amelyek teljesítése érdekében igényes szocialista vállalásokat tettek. A szocialista munkaversenybe bekapcsolódva, jelentősen növelik a munkatermelékenységet, és 0,5 százalékkal növelik a munkaidő kihasználását. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy uz építőipari vállalatok dolgozói magukévá tették a CSKP XV. kongresz- szusa határozatait, amelyek népgazdaságunk továbbfejlesztésére irányulnak. PÁKÜZDI GERTRÜD Mielőtt a tavasz beköszöntene Az építőipari gépek jobb kihasználását segíti elő az az irányító központ, amelyet négy álló- és egy furgókamerával és üzemi tévével szereltek fel a Prágában épülő Lhntka—Libuši lakótelepen, (Felvétel: ČTK —- J. Sibek) Még csak február közepén járunk, napközben, de főleg reggel jó a meleg téli kabát, mégis egyre több szó esik a tavaszról. Különösen a mező- gazdasági dolgozók — és elsősorban a gépjavítók — körében, akik számára február már a tavaszt jelenti. Két vagy három hét, vagy talán már csak egy van hátra az indulásig? Nehéz ezt pontosan megjósolni. Mindenesetre úgy kell dolgozni, hogy a gépek az első alkalmas napon munkába kezd hessenek. — Vajon a komáromi járásban így lesz-e? — kérdeztem Bucz Sándortól, a Komárnói (Komáromi) Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság főgépesítőjé- től. — Így lesz, a gépek téli javítását még a tavasz beköszönte előtt befejezzük. Olyan ősz után, mint amilyen az utóbbi volt, ez nagy eredmény. Az átázott, puha talaj nagyon megviselte a gépeket, különösen a tői függ és csak másodsorban a géptől. Persze ez megközelítően sem jelenti azt, hogy a gépekre esetleg kisebb gondot fordítunk. A javításokat már említettem, de ugyanilyen fontos, hogy mindig a legjobb, legkorszerűbb technika álljon rendelkezésünkre és e technikát maximálisan kihasználjuk. Most tavasszal a szemes kukorica elvetéséhez 12 Monoair 12 soros nyugatnémet gyártmányú vetőgépet veszünk. Ezeket a gépeket a Hetényi Agrokémiai Központ kukoricatermesztő csoportja .kapja meg, és e csoport irányításával a gépekkel egyes mezőgazdasági üzemekben csoportosan fognak dolgozni. Ezzel elérjük maximális kihasználásukat, mivel a járás más-más helyén a kukoricavetés idejében bizonyos időkülönbség mutatkozik. Hasonlóan nagy gondot fordítunk az egyéb gépek maximális kihasználására, és úgy irányítjuk az újítómozgalmat, hogy az arra érdefíucz Sándor jögépesitü kerekes traktorokat, mivel a gyengébb vontatókat is be kellett kapcsolni a mélyszántásba' s nem egy esetben csak két traktor tudta elhúzni az ekét. A növények megkésett vegetációja miatt ráadásul elhúzódtak a munkák, így a több javítást rövidebb idő alatt kellett elvégezni. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a mezőgazdasági üzemeknek járási szinten maximális segítséget nyújtottak. Még december elején egy bizottság járta végig a gépjavítóközpontokat, tagjai ellenőrizték a gépek be- teleltetését, összeírták a hibákat, majd kimutatást készítettek az alkatrészigényről. .— A járás alkatrészigényét átadtuk az Agrotechnikának. Azokat az alkatrészeket, amelyekből elég van, közvetlenül a mezőgazdasági üzemeknek utalják ki, azokat pedig, amelyekből kevés van, közvetítésünkkel kapják az üzemek. — Tavalyhoz viszonyítva jobb a helyzet? — Valamivel jobb. Nagyon sokat jelent az alkatrészraktárak szakosítása, mivel így a * bevásárlók tudják, hogy ezt vagy azt az alkatrészt hol keressék, illetve hol ne keressék. — Kielégítő a javítások jelenlegi helyzete? — A kidolgozott időterv szerint dolgozunk, sőt a mező- gazdasági üzemek többségében a téli javításokkal a tervhez viszonyítva előbbre vannak. A kevesebb fennakadással és problémával járó javítások tették lehetővé, hogy az idén olyan jellegű előkészületekre is gondoljunk, amire — egyéb gondok miatt — az előző években az erőből és főleg az időből nem futotta. Amint kiderült, a gépkezelők és a gépeken dolgozók téli iskoláztatására gondol. Az ilyen jellegű oktatás már hagyományos, de az idén tartalmasabbá tették. Nemcsak a gépek kezeléséről és karbantartásáról, hanem az agrotechnikai követelmények jelentőségéről is beszéltek. Tehát szó esett például arról is, hogy miért kell pontosan dolgozni. Mi annak a következménye — a társadalomra, az üzemre és az egyénre. nézve —, ha ennek vagy annak a növénynek » magját nem vetik az előírt mélységbe. — Nagyon lényeges ez, hiszen a siker elsősorban az embertől, munkájának lainőségémes újítások mielőbb járási közkinccsé váljanak. — A gépeken kívül bizonyára a szárítók javításáról sem feledkeznek meg. — 24 lucernaszárítónk van. Tavaly 29 000 tonna zöldlisztet készítettünk, de az idei terv már 35 000 tonnát ír elő. Két dolgot tartunk szem előtt. Egyrészt, hogy valamennyi szárítót idejében üzemképessé tegyük, másrészt hogy a szárítókat a lehető leggyakrabban üzemeltethessük. Az indulás kezdetének előbbrehozását és a folyamatos üzemeltetést a fűfélék termesztésével igyekszünk megoldani. — Probléma, nehézség? — Az is akad, és nem is kevés. Annak ellenére, hogy a nehézségeket igyekszünk megoldani. Problémát okozott pl. a gépek jótállási javítása. Most Ögyallán műhelyt adtunk a szervizszolgálat embereinek. Az egyes mezőgazdasági üzemekben nehézséget okoz bizonyos alkatrészek elkészítése, mivel az esztergapad mellett még nincs marógépünk. Segítünk, hogy ez utóbbit is beszerezhessék. Gondot okoz egy-egy gép hiánya. Kevés pl. a kukoricaadapterünk, több hatsoros cukorrépát betakarító gépre lenne szükségünk. Nagyon hiányoznak a mezőgazdasági tehergépkocsik, helikopter hiányában pedig nem tudjuk kellően gondozni a teraszokon levő szőlőket. Tudom, olyan problémák ezek, amelyek kiküszöbölése nem egy-két nap kérdése, és saját találékonyságunkkal, valamint a gépek hathatós átcsoportosításával is enyhíteni kell e nehézségeket. Ugyanakkor azonban már nehezebben érthető meg olyan probléma, mint amilyen a tej- házak hűtől. Úgy tűnik, hogy 1980-ban már 33 hűtőnk fog hiányozni. Pedig van elég, tudomásom szerint az Ágra Pre- louč mint országos monopolgyártó eleget tudna szállítani. Csak éppen nincs elegendő ember, akik beszereljék e berendezéseket. A gép- és traktorállomások beszerelnék — van rá emberük is —, ha megvásárolhatnánk a berendezést és ők közvetíthetnék. Egyszóval: üzleti nézeteltérés áldozatai vagyunk, aminek véleményem szerint a lehető legrövidebb időn belül meg kellene oldódnia. EGRI FERENC
