Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-17 / 16. szám, hétfő

VIL»« P R 04 C T A ft J A I * « Y ft* 0 I i f T E K f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. január 17. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXX. ÉVFOLYAM 16. szám Ära 50 fillér KÖZÉLETI AKTIVITÁS Szlovákiában a járási nemzeti bizottságok tanácsai a napok­ban vitatják meg a választási gyűléseken elhangzott észrevé­telek és javaslatok Intézésére vonatkozó jelentéseket. A 36 000 javaslat és észrevétel értékes kezdeményezést jelent a Nemzeti Front választási programjainak gazdagítására, a nemzeti bizott­ság munkájának megjavítására. A járási nemzeti bizottságok tanácsai ellenőrzik, hogy eddig mit intéztek el, s egyúttal ál­lást foglalnak azokhoz a javaslatokhoz, amelyek megvalósítása jelentősebb pénzügyi eszközöket igényel. Természetesen olyan észrevételek is elhangzottak, amelyek a kerületi nemzeti bizott­ságok, a minisztériumok vagy a kormány jogkörébe tartoznak. Ezeket összegezik, átadják az illetékes felsőbb szerveknek, s egyúttal ügyelnek arra, hogy mindegyikhez állást foglaljanak, és az állampolgárok a nyilvános gyűléseken megtudják, milyen eredményekhez vezetett kezdeményezésük, mi valósítható meg javaslatukból. Az észrevételek és javaslatok intézésének ez a módja kifejezi a szocialista demokrácia érvényesülését a gyakorlatban, vala­mint a dolgozók spontán részvételét a közügyek intézésében. A közeljövőben újabb alkalom nyílik a köaéleti aktivitás foko­zására. Véget ért a polgári bizottságok megbízatási időszaka. Ezek a bizottságok elsősorban a nagyobb községekben és vá­rosokban fontos kapcsot jelentenek a nemzeti bizottságok és a lakosság között. A bizottságok értékelik ötéves munkájukat, a Nemzeti Front szervei és szervezetei mérlegelik, kiket java­soljanak újból az eddigi tagok közül, és kikkel egészítsék ki a bizottságokat. Amikor az elmúlt megbízatási időszakot értékelve fogyatékos­ságokról beszéltünk, elsősorban az új lakótelepeken és az egyes városkerületekben kifejtett munkára gondoltunk. Városaink gyors gyarapodásával az új lakótelepeken számos probléma vetődik fel. Az új negyedek lakói nem alkotnak zárt közössé­get, ez is talán egyik oka annak, hogy közéleti aktivitásuk gyengébb, és a nemzeti bizottság hatása sem oly nyilvánvaló. A problémát a másik oldaláról is meg kell vizsgálni: a foko­zott aktivitás, a nemzeti bizottsággal való szorosabb kapcso­lat a lakótelepek lakosai számára is hasznos lenne a különbö­ző nehézségek, akadályok kiküszöbölésében. Mindez lehetővé teszi, hogy a polgári bizottságok hasznos és eredményes mun­kát fejtsenek ki. Ezért is gondolunk számuk növelésére, amit az is szükségessé tesz, hogy az elmúlt időszakban sok község egyesült. Szlovákiában jelenleg 2010 polgári bizottság van, amelyek­ben 18 990 állampolgár dolgozik. A legtöbb bizottság ered­ményesen tevékenykedik. Segítenek abban, hogy az állampolgá­rok megismerkedjenek a nemzeti bizottságok határozataival, hozzájárulnak a határozatok teljesítéséhez azáltal, hogy előse­gítik a lakosság kezdeményezésének és aktivitásának fejleszté­sét. Bekapcsolódnak a lakosság nevelésébe, az emberek közti jó viszony kialakításába, tolmácsolják a lakótelepek, a város­negyedek, a községek lakosainak szükségleteit, kívánságait. Számos esetben szoros kapcsolatot építettek ki a képviselőkkel. Figyelemmel kísérték a lakosság egyéni szükségleteit, rendkí­vüli segélyt javasoltak az idősebbeknek, magukra hagyottaknak, javasolták a gyermekek felvételét óvodába vagy bölcsődébe, és segítettek az olyan népszerűtlen problémák megoldásában is, mint az együttélésszabályait megsértő emberek nevelése, figyel­meztették azokat, akik zavarták az éjjeli csendet, akik az al­kohol hatására rendbontást követtek el. Mindez — amelyet a bizottságok tagjai szabad idejükben fej­tenek ki — nagyon hasznos tevékenység. A polgári bizottságok a nemzeti bizottságoknak fontos segítőtársai még akkor is, ha nincs olyan hatáskörük, mint az állami szerveknek, és nincs döntési joguk. Ezzel kapcsolatban vitás kérdések is felmerültek. V oltak pl. olyan polgári bizottságok, amelyek saját pecsétet követeltek. Mire lenne ez jó? Hiszen a nemzeti bizottságok szakbizottságainak sincsen pecsétje. Rövidesen tehát megválasztjuk a polgári bizottságok tagjait. Ezt megelőzően értékeljük eddigi munkájukat. Az új tagokat nyilvános gyűléseken választják meg újból öt évre. Egy-egy bizottságnak a helyi viszonyok szerint 10-15 tagja lesz. Bratis- lavában, Košicén és más városokban azt az elvet akarják érvé­nyesíteni, hogy a polgári bizottságok száma azonos legyen a választókörzetek számával. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy számuk megkétszereződne. Az eddig eredményesen dolgo­zó tagokon kívül olyan állampolgárokat kell a bizottságokba választani, akik érdeklődnek a közélet iránt, részt vesznek a társadalmi munkában, tekintélyt szereztek, aktívan dolgoznak a társadalmi szervezetekben. Košicén például a jelölés során számítanak a választási bizottságok legaktívabb tagjaira. Az egyesített falvakban a nemzeti bizottságok képviselői is tagjai lehetnek a polgári bizottságoknak. A polgári bizottságok tagjait abban az időszakban választjuk, amikor már ismerjük az idei feladatokat, állást foglaltunk a választási gyűléseken elhangzott észrevételekhez, és kibonta­kozik a nemzeti bizottságok új versenye a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Ezért a válasz­tások előkészítése keretében meg kell szervezni az új felaján­lásokat, amelyek elsősorban tf választási programok teljesíté­séle irányulnak. Mindez kétségtelenül hozzájárul a lakosság közéleti aktivi­tásának fokozásához, az egyes lakóhelyek fejlesztéséhez, prob­lémáik fokozatos megoldásához és az életkörnyeaef'további ja­vításához. (Pravda) Befejeződött a békeerflk vilägfna Csehszlovák hozzájárulás a tanácskozás nagy sikeréhez Moszkva — A békeerők vi­lágfórumának moszkvai tanács­kozásai szombaton kerekasztal mellett 13 vitacsoportban foly­tatódtak. A csoportok munká­jában aktívan részt vettek a csehszlovák küldöttek, akik a feszültség enyhülésének egyes szempontjaival kapcsolatban ki­fejtették a csehszlovák állás­pontot. A munkacsoportok tanácsko­zása széles összefüggésü kér­désekkel foglalkozott. Az egyes csoportok képviselőinek sajtó- értekezletén bebizonyosodott, hogy a résztvevők a nemzetkö­zi békemozgalom időszerű tevé­kenységének valamennyi alap­vető kérdésében azonos állás­pontot foglalnak el. A csoportok vitájából az a következtetés vonható le, hogy a békeerők egységének és együttműködésének eszméjét mind helyi és országos, mind nemzetközi viszonylatban ér­vényre juttatják. Szó esett a közvéleményről, arról, hogyan tájékoztassák a nyilvánosságot, hogyan mozgó­sítsák segítségét a nemzetközi feszültség enyhülése időszerű kérdéseinek megoldása során, a béke megszilárdításáért és a leszerelésért indított akciókban. Számos nyugati küldött rámu­tatott arra, hogy a nyugati saj­tó nagyobb része elégtelenül vagy helytelenül tájékoztat az emberiség létkérdéseiről, a bé­ke megőrzéséért és a leszere­lésért vívott harcról, és a tájé­koztatási eszközök sok esetben ellenségesen viszonyulnak a feszültség enyhülésének és a leszerelésnek gondolatához. A béke nem jelenti azt, hogy az elnyomott megbékiil elnyo­mójával, hangoztatták a felszó­lalók a nemzeti felszabadító és antikolonialista mozgalom prob­lémáival foglalkozó csoportban. Egységes álláspontjuk: az eny­hülés folyamata hatásos fegy­ver és segítség Dél-Afrika, Pa­lesztina és Ciprus népeinek, mindazoknak, akik az imperia­lizmus, a fasizmus, a neokolo­nializmus és a fajüldözés ellen harcolnak. Az érdeklődés előterében a leszerelés kérdései álltak. A csehszlovák küldöttség tagjai a vitacsoportokban különféle kérdésekkel kapcsolatban fej­tették ki álláspontjaikat. Josef Kruzela, a Csehszlovák Békebi­zottság képviselője ahhoz a kérdéshez szólott hozzá, hogyan kell áthidalni a konfrontáció veszélyét és fokozatosan elérni a leszerelés céljait. Kijelentet­te, hogy a leszerelési hajsza az atomkorban sokkal veszélye­sebb az emberiségre nézve, mint bármikor régebben. Josef Műd- roch, a Csehszlovák Békebizott­ság alelnöke hangoztatta, hogy az európai politikai légkör ja­vulása ösztönzést adott a gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésére, ami visszahat a feszült­ség további enyhülésére. Meg­érett az idő, hogy a nemzetkö­zi kereskedelmi kapcsolatok­ban elháruljon minden akadály és megszűnjenek a megkülön­böztető intézkedések. Csehszlo­vákia a más államokkal folyta­tott kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésének reális programját tűzte ki. A vitacsoportok szombat dél­után befejezték munkájukat és lehetővé tették a világfórum résztvevőinek, hogy tüzetesen vitassák meg a feszültségeny­hülés folyamatának összes szempontjait. A feszültség enyhülése és az emberi jogok problémaköre kö­zötti összefüggés elemzése so­rán a küldöttek túlnyomó több­sége megállapította, hogy az emberi jogok érvényesülésének legnagyobb akadálya az impe­rializmus, főként az amerikai imperializmus létezése. A vita bevezető részében felszólalt Mi­roslav Novák, a csehszlovák huszita egyház pátriárkája. Megállapította, hogy jelenleg az emberi jogok kérdése a két társadalmi rendszer ideológiai harcának a tárgya lett. Hang­súlyozta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkot­mánya rögzíti az állampolgárok összes jogait és kötelességeit. Alapvető jognak tartjuk az élet­hez való jogot, hogy sem ki­zsákmányolás, sem háború ne veszélyeztesse az emberi életet. E kérdés vitájában a Dél-afrJ- kai Köztársaság, Dél-Korea, KÚr ba, Nagy-Britannia, Guayana, Bolívia és más államok béke*- mozgalmának képviselői is fel­szólaltak. Mint várható volt, az egyes csoportok vitája nem csupán a megadott témákra összponto­sult. Új gazdasági kapcsolatok meghonosítása a jelen egyik legidőszerűbb kérdése. Azért kell megteremteni e kapcsola­tokat, mert a gazdasági kap­csolatok jelentős részének mai jellege csupán az Imperialista monopóliumok kizsákmányoló érdekeinek felel meg, de szö­ges ellentétben van az államok túlnyomó többségének létérde­keivel. Ez különösen kidombo­rodik az imperialista hatalmaké­nak a fejlődő országokhoz való viszonyában, amelyet mély an­tagonizmus jellemez, — han­goztatta fán Tomko, a csehszlo­vák küldöttség tagja. A békeerők moszkvai világ­fóruma tegnap befejezte mun-* káját. A tegnap délelőtti plená­ris ülésen beszámolók hangzot­tak el a 13 vitacsoport megái* lapításairól. A csehszlovák küldöttség ne­vében dr. Tomáš Trávníöek pro­fesszor, a Csehszlovák Nemzett Front Központi Bizottságának alelnöke, küldöttségünk vezető­je felszólalásában kiemelte, hogy az 1973. évi moszkvai bé­ke-világkongresszus küldöttei különféle világnézetek, politi­kai pártok, társadalmi szerve­zetek különféle társadalmi ré­tegekből származó képviselői voltak, de keresték és megta­lálták a közös platformot, amely jelentősen hozzájárult a nemzetközi biztonság szavato-. lására irányuló világtörekvés­hez, hasznára volt a béke ügyé­nek és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése megvalósítá­sának. A moszkvai világkong­resszus alapelvei és eszméi az­óta már többször bebizonyítot­ták életképességüket a gyakor­latban. Ezt igazolja a békeerők jelenlegi világfórumának lefo­lyása is, melynek során minden feltétel létrejött a konstruktív párbeszédre és újabb békoerők csatlakozására. A csehszlovák küldött beszé­de végén hangoztatta, Cseh­szlovákia népei a Szovjetunió és további szocialista országok népeivel együtt támogatják a békéért, a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért folyó további harcnak az SZKP XXV. kongresszusán meghirdetett programját és tevékenyen részt vesznek annak megvalósításá­ban. Ezek a programelvek tel­jes mértékben visszatükröződ­nek a csehszlovák állam kül­politikájában. Tekintettel a Szovjetunió döntő részvételére a békéért és a népek szabad- ságáért folyó vtlágküzdelem- ben, Csehszlovákia népe rendkí­vül nagyra becsüli a Szovjet* unió békepolitikáját és azt a tevékenységet, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ebben az irányban fáradhatatlanul fcí- fejt. Maguk felett mondtak ítéletet Dolgozóink országszerte felháborodottan tiltakoznak Szlovákia legnagyobb állami gazdaságának dolgozói éles hangú nyilatkozatban ítélik el a válságos évek megvesztege­tett és kudarcot vallott po­litikusainak csoportját, amely ismét megkezdte szocialis­ta rendszerünk durva rá­galmazását és lebecsülését. Nyilatkozatukban leszögezik: „Biztosítjuk párt- és állami szerveinket, hogy a Michalov- cei Állami Gazdaság dolgozói nem hagyják magukat félreve­zetni a megvesztegetett politi­kusok hamis elméleteivel, mert felismerték aljas szándékaikat. Ezért még nagyobb határozott­sággal törekednek majd min­den politikai és gazdasági fel­adat becsületes teljesítésére, hogy ezzel is elősegítsék a ha­jótörött és önjelölt politikusok vereségét. Állami gazdaságunk dolgozói az üzemi pártbizott­ság vezetésével senkinek sem nyújt lehetőséget arra, hogy aláássa szocialista rendszerün­ket.“ □ □ Dr. Pavel Handzo professzor, a bratislavai Komenský Egye­tem Orvostudományi Karának prodekánja így nyilatkozott: „A hajótöröttek és önjelöl­tek című cikk megjelenése az első pillanatban ámulatba ej­tett, hogy hazánkban még min­dig vannak olyan személyek, akik ilyen szégyenteljes módon igyekeznek megmérgezni a szo­cialista országépítés alkotó légkörét. Amikor elolvastam az ún. Charta ’77 aláíróinak név­sorát, tisztában voltam azzal, hogy olyan személyekről van szó, akiknek 1968—1969-ben nem sikerült megváltoztatni társadalmi rendszerünket és megmásítani politikai irányvo­nalunkat. Nerc-' nyugodtak bele [Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents