Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-15 / 14. szám, szombat
A hatékonyság növelésének jelentős eszköze Új nagykereskedelmi árak léptek érvénybe 1977. január 1-én • A kiskereskedelmi A nagykereskedelmi íirak komplex rendezése 1976-ban befejeződött, eredményesen elkészültek az állami terv és az állami költségvetés átszámításával járó igényes munkák. A gazdaságban kialakultak a feltételek az új nagykereskedelmi árak érvényesítéséhez. A szövetségi kormány a feltételek felülvizsgálása után 1977. január elsejétől számítva jóváhagyta az új nagykereskedelmi árak bevezetését. Az említett időponttól kezdve a szocialista szervezetek új árakban számolják el a szállítóimegrendelői kapcsolatok lebonyolítását, a termékeket, a teljesítményeket, az ipari és építőipari munkákat és szolgáltatásokat, a szerelő-, tervező- és geodéziai munkákat, a kereskedelmi árrés haszonkulcsát, a bel- és külkereskedelmi tevékenység díjszabásait, az anyagi műszaki ellátás teljesítményeit, a vásárlásokat, a te- heráru-szállítás költségeit stb. A nagykereskedelmi árak rendezése ugyanakkor nem érinti a kiskereskedelmi árak területét, vagyis azokat az árakat, amelyeken a dolgozók saját szükségleteiket fedezik. A kiskereskedelmi árak továbbra is változatlanul érvényesek. Az új nagykereskedelmi árak bevezetésével teljesítettük a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok egyik dönárak változatlanok írta: MICHAL SABOLČlK miniszter, a Szövetségi Arhivatal vezetője tó jelentőségű feladatát, amely az árrendszer területére vonatkozott: „Olyan árrendszert kell kiépíteni, amely jobban kifejezi a termelésre fordított társadalmilag szükséges munka mennyiségét, éspedig a nagykereskedelmi árak általános színvonalának stabilizálása és csökkentésük lehetőségeinek keresése mellett“. Az élő és a tárgyiasult munka gazdaságosságának és hatékonyságának növelésére, az új technika bevezetésének ösztönzésére, a termékek minőségének javítására csak az olyan ésszerű árak gyakorolhatnak nyomást, amelyek a lehető leghűbben tükrözik a társadalmilag szükséges költségeket, csak az ilyen árak mellett kerülhetnek hátrányos helyzetbe azok a termelők, akik az említett utakon nem haladnak. A nagykereskedelmi árak komplex rendezése a CSKP XIV. és XV. kongresszusán elfogadott irányzatoknak megfelelően a népgazdaság intenzív és hatékony fejlesztését segíti elő. A népgazdasági és vállalati szintű döntési folyamatokat ésszerű árakkal kell alátámasztani. A komplex átépítés kiinduló lépés a szükséges feltételek kialakításához. A nagykereskedelmi árak komplex rendezésének cáljai Az ár annál jobban tudja teljesíteni értékmérő feladatát, minél objektívebben tükrözi az ún. társadalmilag szükséges költségeket, minél inkább olyan kritériummá válik, amely mozgósítja a költségcsökkentés és a gyártmányfejlesztés folyamatait, s végső fokon a"társadalmi munkatermelékenység növelését. A nagykereskedelmi áraknak az iparban, az építőiparban, a teheráru-szállításban és a népgazdaság többi ágazatában megvalósított rendezése megoldja azokat a deformációkat is, amelyek a nagykereskedelmi árrendszerben a hatvanas évek végén a gazdaság ösztönös fejlődése következtében keletkeztek. Ezek a deformációk lényegesen gyengítették a nagykereskedelmi árak hatékonyságát a termelés és a beruházások gazdaságosságának és hatékonyságának növelésében, valamint a társadalmi újratermelési folyamat további területein. Különösen negatívan hatottak a döntési folyamatokra. A CSKP KB 1974-es novemberi ülésének határozataival összhangban az új nagykereskedelmi árakban a behozott nyersanyagok 1973—74-es árnövekedésének hatása is megnyilvánul. A vállalatok mindeddig állandó árakon vásárolták a nyersanyagokat, s a külön- bözetet az állami költségvetésből térítettük meg. Ez elferdítette a behozott nyersanyagok tényleges költségeire vonatkozó információkat. Ezeket a költségeket ugyan aránylag pontosan ismertük, de mivel nem voltak átvetítve a hazai nagykereskedelmi árakba, nem tudtuk pontosan megállapítani, hogy a behozott nyersanyagok a termelés egyes fázisaiban hogyan értékesülnek. Ez viszont problémákat okoz a nyersanyagok gazdaságos kihasználásában és az egész újratermelési folyamat gazdaságosságában. Elsősorban tehát a végtermékek reális költségeinek ismeretéről van szó az egyes termelővállalatok szempontjából. Az általunk végzett számítások alapján eddig is kimutattuk a nyersanyagdrágulásnak a termelési szakágazatok nagykereskedelmi árszínvonalára gyakorolt hatását, s ezeket az információkat a központi gazdasági szervek rendelkezésére bocsátottuk a tervező- és irányítótevékenység objektivizálá- sa céljából. Ezek az értesülések azonban nem pótolhatták a nagykereskedelmi árakat, amelyek pontos információk hordozói az egyes vállalatok, műhelyek és munkahelyek számára abban a vonatkozásban, hogy mibe kerül nekünk a behozott anyag vagy gép, mennyi társadalmi ráfordítás szükséges a nyers- és az alapanyagok, a félkész áruk, a gépek és egyéb termékek behozatalához és az energiatermeléshez. Az új árak az egész népgazdaságban az energia-, nyersanyag- és alapanyag-fogyasztás reális költségkalkulációiból indulnak ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. Az említett változások következményeivel úgy kell » megbirkózni, hogy a termelésben, a gyártási folyamatok ésszerűsítésében és a külkereskedelemben aktív intézkedésekkel növeljük az egész népgazdaság hatékonyságát. Az új nagykereskedelmi áraknak jelentős szerepük lesz ebben a munkában. Az árrendezés új árrelációkat hozott létre 1977. I. 15. A nagykereskedelmi árak egymáshoz való viszonyának helyes megállapítása fokozza az említett irányzatok hatását. Az új árrelációk kialakítása során már figyelembe vettük a termelés új műszaki színvonalát, a minőség és a hatékonyság szempontjait, valamint a nyersanyagok behozatalának megváltozott árfeltételeit. Az árrelációk hatása a behozatali igények csökkentésére, a nyersanyagok és az energia fokozottabb kihasználására, a minél kisebb beruházási költségekkel járó és munkaerőmegtakarítást eredményező új technika bevezetésének támogatására irányul. Az volt a cél, hogy az árrelációk fejlődése összhangban legyen a tudományos-műszaki fejlődéssel, s elősegítse a gazdaság hatékony szerkezeti változásainak megvalósítását. A CSKP XIV. kongresszusán elfogadott fő feladatok között szerepel, hogy keresni kell a nagykereskedelmi árszínvonal csökkentésének lehetőségeit. Az árszínvonal 2,6 százalékos csökkentésével ezt a feladatot is teljesítettük. Ezt a behozott nyersanyagok árnövekedésének negatív hatása ellenére is a népgazdaság hatékonyságának fokozása tettp lehetővé. Ez nagyon igényes feladat volt, mert kb. 2 millió ár esetében követelte meg a behozatali árak átvetítését a kalkulációba, s egyúttal azt is szükségessé tette, hogy maximális mértékben kihasználjuk a termelési költségek csökkentésében, valamint az egyes ágazatok és szakágazatok aránytalanul magas nyereségességének csökkentésében rejlő lehetőségeket. Ezt a feladatot az önelszámoló szféra dolgozóival szoros együttműködésben sikerült teljesíteni, miközben az említett tényezők az árképzés folyamatában a vállalati szintű kalkulációs alapokba is bekerültek. Michal SabolčP Hangsúlyozni kell, hogy az előirányzott célok elérését éppen a kalkulációs alapok feldolgozásában részt vevő vállalati dolgozó felelős hozzáállása segítette elő. A vállalatok, a vezérigazgatóságok és a központi szervek dolgozóiból álló széles gazdasági aktívák egységes hozzáállásához a CSKP KB 1974-es novemberi ülése szolgált alapul, amely egyértelműen feladatul adta, hogy a behozatali árnövekedés következményeit a népgazdaságban a hatékonyság és a gazdaságosság növelésére irányuló aktív intézkedések érvényesítésével kell megoldani, s ezek nem gyakorolhatnak hatást a kiskereskedelmi árakra és a lakosság életszínvonalára. Az új nagykereskedelmi árak a népgazdaság számára reálisabb és igényesebb kritériumokat képeznek a gazdasági tevékenység hatékonyságának értékeléséhez. Egyúttal megfelelő információkat nyújtanak a társadalmi költségekről a gazdaságirányítás minden fokozata számára, akár behozott, akár hazai termékekről van szó. További lépésekre van szükség ahhoz, hogy az új árak elősegítsék a hatékonyság sokoldalú növelését, s fokozzák a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének hatékonyságát, ahogy azt a CSKP XV. kongresszusa feladatul adta. Az új nagykereskedelmi árakban a jövedelmezőség kb. egy- harmadával csökkent, s a nyereség új, gazdaságilag indokolt arányokban oszlik meg az egyes ágazatok között. A meglevő árrendszerben a nagykereskedelmi árak a termelésnek kb. az egyharmadában nem fedezték a költségeket és a nyereséget, indokolatlanul alacsony jövedelmezőséget és vesztesé- ge$ termelést okoztak. Ezzel szemben az eddigi nagykereskedelmi árak színvonala a termelésnek több mint kétharmad részében aránytalanul magas volt, s gazdaságilag indokolatlan nyereségekhez vezetett. A jövedelmezőségben tapasztalt korábbi különbségeket, amelyek többnyire a hatvanas évek végén ösztönösen keletkeztek, az új nagykereskedelmi árak megszüntették. A kalkulációkban ezért a gazdaságilag indokolt nyereség szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes termékeknél nem keletkezhet veszteség. Azok a vállalatok, amelyek nem az árakban lefektetett átlagos költség- ráfordítással fognak termelni, hanem azokat az egyes szakágazatokban vagy az egyes termékeknél túllépik, alacsonyabb nyereséget érnek el, esetleg veszteséges lesz a termelésük. Ezért az a feladat vár ránk, hogy azok a vállalatok is az új nagykereskedelmi árakban kifejezett költségek szintjén termeljenek, ahol egyelőre még túllépik a társadalmilag szükséges költségek színvonalát. Éppen ebben rejlik az új árak aktív szerepe a vállalatok gazdálkodásában. Nem az volt a célunk, hogy „az ár által biztosítsunk nyereséget a termelő számára“. Éppen ellenkezőleg. Az ár segítségével minden termelőt arra akarunk ösztönözi, hogy ésszerűsítse a termelést, megtakarításokat érjen el, teljesítse az évi terv feladatait, s elérje az ár új tartalmából, á társadalmilag szükséges költségek új színvonalából eredő célokat, amelyek az élő és a tárgyiasult munka hatékonyságának fokozását feltételezik. A veszteséges termelés okait nem az árakban, hanem a termelés ésszerűsítésében, a jobb munkaszervezésben, a termelőeszközök és a munkaerő gazdaságosabb kihasználásában, a műszaki színvonal emelésében, a minőség javításában — mindent egybevetve: a termelési költségek eddiginél jobb fej* lődésében kell megoldani. Minden szinten gátat vetünk az olyan törekvéseknek, amelyek a belső tartalékok mozgósítása helyett az árak emelését követelik. A komplex árrendezés a! nagykereskedelmi árak ésszerűsítését jelenti, s fontos részét képezi a hatékonyság növelésére irányuló törekvéseknek. Az árrendszer további tökéletesítése A CSKP XV. kongresszusának határozata feladatul adja, hogy az irányítás tökéletesítésében hatékonyabban ki keil használni a bér-, a pénzügyi és az árösztönzőket a tervteljesítés leghatékonyabb útjainak érvényesítéséhez. Szükséges, hogy a nagykereskedelmi árak betöltsék a termelés és a forgalmazás ráfordításainak értékmérő szerepét, s hatékonyan befolyásolják a gazdasági fejlődést a terv irányzatainak megfelelően. Az árak rendezése jelentős intézkedés volt, de csak kiindulási alapot képez az árrendszer ésszerűsítésének egész folyamatában. A továbbiak során figyelembe kell venni a gazdasági feltételek fejlődését, az irányítási rendszerrel szemben támasztott igények növekedését, s ennek-’megfelelően kell gondoskodni a nagykereskedelmi árak további aktualizálásáról, tökéletesíteni kell az új termékek árképzését, az árösztönzést, fejleszteni kell az ár- szabályozás állami rendszerét, s szilárdítani az árfegyelmet. A nagykereskedelmi árak rendezésének komplex kiértékelése szerint, valamint a hatodik ötéves tervidőszak belső és külső feltételeinek fejlődése alapján további lépésekre kerül sor a nagykereskedelmi árrendszer ésszerűsítésének folyamatában. A további ésszerűsítésnek elsősorban arra kell irányulnia, hogy a tervezett feladatok teljesítésében növekedjen az árak hatékonysága. Tökéletesíteni kell majd az árrelációkat is. Az árakkal alá kell támasztani a hatékony szerkezeti változásokat, a nyersanyagok, a fémek, a tüzelőanyagok és az energia gazdaságosabb kihasználását, s a szocialista irányítási rendszer alapelveivel összhangban elő kell segíteni a behozatali árak gazdasági hatásainak optimális megoldását. A legfőbb feladatok közé tartozik a beruházások hatékonyságának növelése, a termelési állóeszközök idejében való üzembe helyezése. A beruházási döntések során ki kell szélesíteni a megelőző árfelmérés érvényesítését. Ilyenkor szem előtt tartjuk, hogy a termelés fokozottabb beruházási igényességét megfelelő munkaerő-» anyag- és energiamegtakarítás, vagyis termelési hatékonyság egyensúlyozza ki. Arra is törekszünk, hogy a lakásépítés szakaszán jobban érvényesüljenek az összesített árak. Feltételeket akarunk teremteni a progresszív értékelési formák kiszélesítéséhez a polgári járulékos beruházások az ipari építkezések, a közművesítés és a befejező építőipari munkák folyamán. A nagykereskedelmi árak 1977. január elsejével megvalósított komplex rendezése rámutatott arra, milyen igényes és sokoldalú folyamat a gazdaságosság és hatékonyság szempontjainak szigorú érvényesítése. Az irányítás minden fokán maximális igyekezetet kell kifejteni annak érdekében, hogy elérjük a minőségi fejlesztésben előirányzott célokat, mert ezekből Indul ki a nagykereskedelmi árrendszer további ész- szerűsítése a hatodik tervidőszakban. Ez nemcsak az árképzés alapjait képező költség színvonalát érinti, hanem az árrelációkat is. Nem fér hozzá kétség, hogy a komplex árrendezés a nagykereskedelmi árrendszer számos fogyatékosságát megoldotta. Nem oldott meg azonban mindent. Megvalósítása nem azt jelenti, hogy örökérvényű, „ideális“ árrendszert sikerült kialakítani, azonban jelentős szakaszt képez a nagykereskedelmi árrendszer fokozatos ész- szerűsítésében. Az árak hatását a népgazdaságban állandóan tökéletesíteni kell egyrészt a tervszerű irányítórendszer fejlesztésével összhangban, másrészt pedig a népgazdaság tervszerű változásaival és arányosságainak tényleges fejlődésével összefüggésben. Az árrendszer ésszerűsítése a rendszer egyes láncszemeinek és az egyes árak fokozatos tökéletesítésének szakadatlan folyamata. Megjelent a Pártélet 1. száma 1976. december 19 én töltötte be 70 életévét L. I. Brezsnyev elytárs, az SZKP KB főtitkára. A lap új száma ebből az alkalomból közli p CSKP KB-nak, valamint az SZKP KB-nak L. I. Brezsnyev elvtárshoz intézett üdvözlő levelét. Indítőcikknek számít A. Indra elvtárs, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése elnökének Az emberek döntenek c. cikke, mely az utóbbi évek eseményeit elemzi az ez évi feladatok szemszögéből. Itt kell megemlítenünk a CSKP KERB negyedik üléséről szóló beszámolói, valamint A nemzetközi szolidaritás győzelme c. cikket is, mely Luis Corvalánnak, a Chilei KP Központi Bizottsága főtitkárának a fasiszta börtönből való szabadulása jelentőségét méltatja. A CSKP alapszervezeteiben ezek ben a napokban már folynak a taggyűlések. Velük kapcsolatosak a lapnak A taggyűlések gondos előkészítése, a Miként biztosítják be a januári és februári taggyűléseket? (feleletek a szerkesztőség kérdéseire), illetve a Munkánk kritikus felmérése c. cikkei. Időszerű pártpolitikai kérdéseket vetnek fel A párt tiszta pajzsa (a kelet-csehországi pártellenőrzö szervek tapasztalatai], A ta&ságj alapról (tájékoztató a kerületi és járási pártbizottságok tanácskozásairól) és a Válasz a pártnak és a kormánynak c. írások. Külön felhívjuk az olvasók figyelmét az Internacionalizmus a gyakorlatban c. cikkre, mely a testvéri országok dolgozóinak szocialista munkaversenyét méltatja sok-sok konkrét példa fel- használásával. A lap új számában ezúttal több értékes tanulmány jelent meg. Ilyen pl. a Tanulmányozzuk a CSKP történetét c. sorozatban A cseh és szlovák nép -antifasiszta és nemzeti felszabadító harca élén (1938—1945), a Meg kell nyerni a tömegek többségét a CSKP politikájának támogatására ;i( CSKP KB 1947 januári ülésére emlékeztető cikk), A szocialista tudományos dolgozó nevelése, A tudományos világnézet formálása a kommunista nevelés fű alkotóeleme (a pártoktatás 4 témájához), valamint A szocialista életmód — a fejlett szocialista társadalom építésének kulcsfontosságú feladata c. cikk. Befejezésül megjegyezzük, hogy a folyóirat A világ kommunista és munkáspártjai címmel új sorozatot indított. A hét fejezetből álló sorozat a lap utolsó két oldalán olvasható. (kj)
