Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-07 / 6. szám, péntek
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE TELJESÍTIK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT % A MÜLT ÉVBEN 41 000 ÓRÁT DOLGOZTAK LE TÁRSADALMI MUNKÁBAN # A GYÁR, A SZÖVETKEZET ÉS A KÖZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉN SOK MÜLIK % A VITÁS KÉRDÉSEKET MIELŐBB TISZTÁZNI KELL Az utóbbi években, hónapokban Gemerská Horkan (Gömör- horkán) gyakran megfordultam. Jártam a papírgyárban, az iskola építésén meglátogattam régi ismerősömet, Miksztaj Józsi bácsit, az építkezés vezetőjét. A nemzeti bizottságon azonban legalább négy éve nem jártam. Mulasztásom akarván pótolni az év végén benyitottam oda. Azon nyomban észrevettem, hogy a választásokkor őrségváltás történt. Hurak Zoltán, a hnb új elnöke szorgalmasan dolgozott, olyan elmélyülteti írt, hogy érkezésem észre se vette. Min dolgozik — kérdeztem. miután ráköszöntem. — Számvetést készítek — felelte kurtán, majd cigarettára gyújtott, s mélyen leszíva a füstöt, folytatta. — Bár még csak néhány hete vagyok jelenlegi beosztásomban, 1960 óta a községben élek, így jól ismerem a fejlődését. — Mivel dicsekedhetnek? — A leginkább arra v;igyunk büszkék, hogy a Z-akcióban 1975-ben elkezdett és az új választási programba is belefoglalt iskolát a napokban átadtuk rendeltetésének. A két tantermen és a szertárakon kívül 3- szobás tanítói lakás is lesz benne. Bár két hónappal a határidő előtt adtuk át rendeltetésének, a tanítás csak az új tanévben kezdődhet meg benne. Az ígért berendezéseket mindeddig nem kaptuk meg. Amíg megérkeznek, addig tereprendezést végzünk, és bekerítjük az épületet. Ezzel kezdjük az új évben társadalmi munkánkat. Részben üzemel már a Honvédelmi Szövetség Z-akció keretében épült autómosórámpája, illetve a szövetség székháza, amely a hnb és a HSZ közös beruházása keretében épült, illetve épül. Hatezer órát dolgoztak itt a szövetség tagjai. Ebben kap majd helyet a körzeti kiképzőközpont is. Legfőbb gondjuk, hogy mielőbb megfelelő olajkályhákat tudjanak szerezni. — Munkánkat, az ügyintézést nagyban megkönnyíti majd, hogy januárban felköltözünk az emeletre — mondja — ahol tágasabb irodahelyiségünk és üléstermünk is lesz. Ezekbe a helyiségekbe átépítés után a gyárból ide költözik a posta. Telefon berregése zavarja meg beszélgetésünket. Amíg az elnök a szomszéd irodahelységben beszélget, belenézek a készülő kimutatásokba, a társadalmi munka múlt évi mérlegébe. Arról győződöm meg, hogy a több mint 1300 lakosú község 928 700 korona értékű kötelezettségvállalását 1 millió korona értékben teljesítette. A nemzeti bizottságok járási versenyének 2. kategóriájában 1974-ben és 1975-ben is az első helyen végeztek. — A Nemzeti Front választási programjának teljesítésére a választások óta nagy gondol fordítunk — mondja, visszatérve íróasztalához. — Az idén az állatorvosi lakást gyermekorvosi rendelőnek és tanácsadónak ORVOSI TANÁCSADÓ ÖREGEDES is ÖREGSÉG li. Az idős ember számára fontos a magány, amely az önállóság érzetét kelti benne. Ez azt jelenti, hogy az idős ember rossz néven veszi — és a lelkivilágára káros hatással van —, ha úgy bánunk vele, mint a kisgyermekkel, kézen lógva vezetjük. Az idős, koros ember szereti nézni, követni az élet folyását, szeret olyan személyekkel találkozni, akikkel hamar talál közös témát. Mivel ebben a korban majdnem törvényszerfíek a hallási, látási és mozgási zavarok, az öregedő embernek nagyobb megértésre van szüksége a környezetétől. Ezek a zavarok gyakran depressziós állapotokhoz, kedélyvesztéshez vezetnek, agresszivitást váltanak ki. Ezzel függ össze pl., hogy gyakran eltitkolják egészségi állapotukat, betegségüket, ellenzik az orvosi kezelést, vagy épp ellenkezőleg eltúlozzák apró-cseprő bajaikat, bántal- maikat. Mivel a látási zavarok gyakran megfosztják az idős embert az olvasás gyönyörétől, szükséges, hogy idejekorán szakorvost keressen fel. Hasonlóképpen a hallási zavarok megszüntetése, a modern technika vívmányai (hallókészülékek) lehetővé teszik számukra a zene élvezetét. Az említett zavarokon kívül igen gyakoriak az ízületek és a hátgerinc elváltozásai, fájdalmai. Az élet folyamán az ízületek porcogója elhasználódik, végül teljesen eltűnhet. Az ilyen ízületek gyakran okoznak panaszt. Az ízületek felületén a porcogó pusztulása után a csont is károsodhat, deformálódhat, rendellenes kinövések jöhetnek rajta létre. Ez a folyamat úgyszólván törvényszerű s a korral függ ösz- sze. Ezért a sétabotot szégyen nélkül használjuk az olyan ízületek, mint a csípő, térd és boka megterhelésének enyhítésére. A bot használata elejét veheti sok balesetnek, törésnek stb. Az idős embernek a mozgásra, sétára nagyon nagy szüksége van, mivel a séta nemcsak az érrendszer működésére van jótékony hatással, hanem járás közben a hasfal izomzata is erősödik, ami főleg a zsigerek működését tartja rendben. A civilizáció lényegesen megváltoztatta a természetes táplálkozás rendjét., mégpedig a cukrok javára és a fehérjék rovására. A korral is változik táplálkozásunk, mivelhogy könnyebben rághatok és emészthetek a cukrot tartalmazó ételek a kenyér, a sütemény és a tésztafélék. A cukrok nem tartalmazzák viszont az élet számára feltétlen szükséges anyagokat, mint amilye-. nek a vitaminok, fehérjék, ásványi sók és zsírsavak, használatuk csak a kellemes ízük miatt terjedt el. A cukrok az idős ember hiányos mozgása következtében zsiradékokká változnak át és így közvetlen kapcsolatban állnak a szív és érrendszer elváltozásaival és megbetegedéseivel. A cukor túlzott fogyasztása veszélyes idősebb korban, ezért korlátozni kell, és nemritkán teljesen ki kell iktatni az étlapból. A hús és a zsír telített zsírsavakat tartalmaz, amelyek károsak a szervezetre, ezért a szakemberek a szív és érrendszer betegségeiben szenvedő emberek és idősebbek részére is a hús és a zsír csökkenését javasolják. Ezeket több gyümölcs, zöldség, növényi olajak, valamint gabonafélék fogyasztásával kell pótolni. Az idős kornak a felsorolt árnyoldalakon kívül megvannak a maga szépségei. Az idős ember nagy életismerettel bír, tapasztalatokkal rendelkezik, amelyeket értékesen felhasználhat maga és környezete javára, ami nyugalmat és biz- lonságérzést nyújt számára. Az idős kor elérésével senki se vonuljon vissza teljes tétlenségbe, hanem egészségi állapotának megfelelően keressen magának olyan elfoglaltságot, amely rendszeres tevékenységet biztosít számára. Aki egész életén keresztül dolgozott Ss egyik napról a másikra tétlenné válik, az testileg-lelkil.eg összeroppan, idő előtt megöregszik. A munkát a korai és ' káros megöregedés legfontosabb ellenszerének tartjuk. Az idős ember lehetőleg olyan munkát keressen, amit szívesen végez, de ugyanakkor ne legyen megterhelő és ne menjen a pihenés rovására. Ur. M. KARASOVA, CSc. alakítjuk át. Szabályozzuk a patakokat, csinosítjuk községünket. Erőnkből ez évben többre nem futja. A megbízatási időszak további éveiben rádiósklubot építenek, kibővítik a helyi vendég- iá lóüzemet, átépítik a közvilágítási hálózatot, a s'zorosi út árkát betonkockákkal rakják le, renoválják a tűzoltószertárat és a motorkerékpárverseny pályáját olyan sorrendben, ahogy azt az anyagi eszközök majd megengedik. — Munkánkban, az egyes Z- akcíós építkezéseknél igen sokat segített a Vöröscsillag Földművesszövetkezet és természetesen a helyi cellulóz- és papírgyár is — folytatja az elnök a beszélgetést. Bízom abban, hogy a jövőben is megta- x* Iá Íjuk a közös nevezőt, jóllehet maguk is nem kis feladatok előtt állnak. Elővesszük a Nemzeti Front járási választási programját. A program szerint sor kerül a cellulózgyár fejlesztésére, megkezdik a víztisztító állomás építését. A fürdő öltözőkabinaji fölé emeletet építenek, s ott munkásszállót rendeznek be. A tevékenyen dolgozó, de ma már kicsinek bizonyuló üzemi klubot 2 millió korona ráfordítással bővítik. Azt is a programból tudjuk meg, hogy at üzem társasberuházással óvodát és bölcsődét épít. — A reánk háruló feladatokat lépésről lépésre teljesíteni fogjuk — mondja búcsúzóul az elnök. Számítunk a szakbizott-. ságok és minden képviselő aktív munkájára, a lakosság megértésére, segítségére, hiszen magunknak építjük, szépítjük községünket. így lesz majd 1976-nál még eredményesebb az új év Gömörhorkán is. NÉMETH JÁNOS Hosko Pavol felvétele A proletár és a szocialista internacionalizmus „A proletár és szocialista internacionalizmus egyike kiilpoli tikánk pilléreinek, és egyik forrása annak a pozíciónak, amelyet ma országunk a világban elfoglalt, alapja népünk testvéri kapcsolatainak a Szovjet unióval és a többi szocialista országgal. Belőle jakad az ősz tályszolidaritás és a csehszlovák nép szoros szövetsége a f nrradulmi erőkkel az egész világon“ /A CSKP XV. KONGRESSZUSÁNAK ANY AGÁRÓL j A proletár és a szocialista internacionalizmus jelentős, időszerű kérdés, mely befolyással van az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenységének eredményeire. Nem véletlen ezért, hogy ezzel az elvvel, alkalmazásával a mindennapi politikai gyakorlatban Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa is foglalkozott. A proletár internacionalizmus — és ma már azt mondhatjuk, a szocialista internacionalizmus is — sok éves múltra tekinthet vissza. A proletár szolidaritás születése nemzetközi méretekben tulajdonképpen a .forradalmi munkásmozgalom keletkezéséhez, konkrétan a marxizmus keletkezéséhez kapcsolódik, amely a proletár internacionalizmust a munkásosztály ideológiája elválaszthatatlan részeként formálta meg. Lényegét kifejezi az ismert jelszó: „Világ proletárjai', egyesüljetek!“, amelyet a munkásosztály első nemzetközi pártjának, a Kommunisták Szövetségének megalakítói tűztek ki. Ami a szocialista internacionalizmust illeti, ez — korát tekintve — fiatalabb. Keletkezése . összefügg a szocialista országok közösségének kialakulásával a második világháború után. De már így is sokszor bebizonyította, és a gyakorlatban naponta bizonyítja életképességét és erejét. Ezzel összefüggésben felmerülhet a kérdés: miért ez a „két] éle“ internacionalizmus, illetve mi a különbség közöttük? Prol e tár in ternaciona 1 i zmus alatt a munkásosztályon belüli, s az egész világ proletárjai közötti kapcsolatokat értjük. Ezek alapja az egységes magatartás, a kölcsönös segítség és támogatás. A szocialista internacionalizmus már nem egy osztályon belüli, hanem a szocialista államok közötti kapcsolatok kifejezése. Nincs tehát semmiféle különbség a lényegben. Mert mint ahogy a CSKP XV. kongresszusán elhangzott: „...kifejezni, érvényre juttatni és fejleszteni a proletár és a szocialista internacionalizmus eszményeit, a nemzetközi forradalmi mozgalomnak ezt. a nemes elvét, a dolgozó nép valamennyi rétegének létérdeke.“ Abszolút természetes ez, mert a világ osz- tálymegosztottságú, s a történelem számos esetben bizonyította, hogy az osztályküzdelem & szocializmus, a kommunizmus és a béke javára csakis és kizárólag ennek az elvnek az érvényesítésével érhető el. Mindenekelőtt a szocialista internacionalizmus az, ami a szocialista országokat —■ eltérően a tőkésországoktól — le- győzhetet lenné, gazdaságilag erőssé, virágzóvá tette és teszi, éspedig valamennyi dolgozó érdekében, tekintet nélkül nemzetiségükre. Az SZKP XXV. kongresszusa ezzel kapcsolatban megállapította: „Minden egyes szocialista nemzet felvirágzásával és a szocialista államok szuverenitásának megszilárdulásával egyidőben egyre több közös elem merül fel polili ká ju k ban, gazdaságuk ba n, társadalmi életükben, fokozatosan kiegyenlítődik fejlődésük színije. A szocialista országok jokozatos egymáshoz közeledésének ez a folyamata most egész konkrétan, mint törvényszerűség mutatkozik. E téren érthetően sok függ az uraimon levő pártok politikájától, attól, hogyan tudják védelmezni az egységeI, harcolni az elszigetelődés és a nemzeti elkülönülés ellen, tekintenél lenni a közös internacionalista feladatokra és egységesen eljárni e feladatok megvalósít ásában.“ A proletár és a szocialista internacionalizmus megvalósításával kapcsolatban látni kell, hogy a tőkésvilág — jóllehet reménytelenül vergődik általános válságában — nem adja meg magát harc nélkül, hanem szintén egységre törekszik saját területén a forradalmi mozgalom ellen, s a szocialista közösség országai ellen is. Összefogja a politikai, gazdasági, katonai és kulturális eszközöket abban a csalóka reményben, hogy föl tudja használni azokat megmenekülése érdekében. A dolgozók tőkés kizsákmányolásának nemzetközi jellegét a maguk korában a marxizmus—leninizmus klasszikusai leleplezték. Lenin ezeket írta: „A tőke nemzetközi erő. Ahhoz, hogy le lehessen győzni, szükség van a munkások nemzetközi szövetségére, a munkások nemzetközi testvériségére.“ A burzsoá rendszer uralkodó osztályának egységre való törekvése, amelyet elsősorban a profit motivál és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ellen irányul, egészen más jellegű. Lényegében ugyanis nemzetek fölötti, kozmopolita — a haza és a 1977. I. 7.
