Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-31 / 30. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. január 31. HÉTFŐ BRATISLAVA * XXX. ÉVFOLYAM 30. szám Ára 50 fillér MÉLTÓ VÁLASZ Az elmúlt hét végén Prágában tartották meg nagygyűlésüket szocialista kultúránk élenjáró művészei. Neves írók, színmű­vészek, zeneszerzők, festők, filmrendezők és más kulturális dolgozók fejezték ki őszintén, közhelyek nélkül odaadásukat nagyszabású, humánus társadalmi céljaink, pártunk politikája iránt. A helyszín is méltó volt az esemény jelentőségéhez. A prágai Nemzeti Színház hazánk népe évszázados politikai, szo­ciális, törekvéseinek az egyik szimbólumává emelkedett. Itt vallottak neves szerzők, művészek, rendezők olyan eszmékről, amelyeket csupán szocialista társadalmunkban valósíthatunk meg. Valamennyi felszólalás és a lelkes hangulatú nagygyűlés után elfogadott nyilatkozat is igazolja, hogy művészeink, kul­turális dolgozóink teljes mértékben tisztában vannak a szo­cialista kultúra társadalmi küldetésével, elkötelezett alkotó munkával járulnak hozzá kultúrpolitikai céljaink megvalósulá­sához. Olyan nemes fogalmakról is szóltak, amelyek elferdítve és méltatlanul szerepelnek a nyugati tömegtájékoztatási esz­közök propagandájában. Beszéltek az alkotói szabadságról, a polgárjogokról és a demokráciáról. Felelősségteljesen, a konk­rét politikai, szociális, társadalmi összefüggéseket mindig szem előtt tartva, hiszen ezeknek a fogalmaknak osztálylar- talmuk van. Jogos büszkeséggel szóltak arról, hogy a művész számára nincs nagyobb és nemesebb feladat, mint a nép szolgálata, fej­lett szocialista társadalmunk szellemi értékeinek a gyarapí­tása. Példák sokaságával igazolták, pártunk és kormányunk sokoldalúan gondoskodik kultúránkról, mert legfontosabb tár­sadalmi célunk dolgozóink anyagi és szellemi gazdaságának a szüntelen gyarapítása s ebben művészeinknek is fontos sze­rep jut. Találóan fogalmazott Bedťich Ŕíha: „Szeretem hazámat, él­ni, alkotni csak szülőházamban tudok. Évtizedeken át fára­doztam, hogy méltó legyek elődeimhez, akik szülőhazám fel­virágoztatásáért fáradoztak, és bányászainkkal, munkásaink­kal, földművesszövetkezeteink dolgozóival karöltve szocialista jelenünkért és jövőnkért fáradozunk. Tudom, nem biztos, hogy igyekezetemet művészi szempontból siker koronázza. De azt is tudom, hogy alapvető eszmei és művészi hozzáállásomban nem tévedhetek. Ebben rejlik az én szabadságom“. Bedŕich Prokoš, a prágai Nemzeti Színház tagja örömmel számolt be arról, hogy a cseh kultúra fellegvára, néhány év múlva Európa egyik legkorszerűbb kulturális létesítménye lesz. Államunk több mint háromnegyed millió koronát fordít az épület rekonstruálására. Peter Štilicha, a fiatal művészek véleményiét tolmácsolta. Beszámolt a kulturális minisztériu­mok, valamint a művészeti alkotó szövetségek eszmei, szer­vező, és művészeti munkájáról, amelynek eredményeképpen egyre több fiatal jelentkezik figyelemre méltó alkotásokkal. Hasonló sikerekről számoltak be színházi szakembereink, kép­zőművészeink és zeneszerzőink is. Szavaik, példáik ékesen bizonyították, hogy szocialista kultúránk egyre sokoldalúbban vesz részt dolgozóink életszemléletének és életmódjának a megfelelő formálásában. A nagygyűlés íésztvevői hangsúlyozták: munkájukkal egy nagy internacionalista család, társadalom- és emberformáló munkájához kapcsolódnak, közösen gyarapítják a szocialista világkultúra értékeit. Együttműködésüket egyre inkább elmé­lyítve azon az úton haladnak tovább, amelyet hat évtizeddel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatott meg a világ haladó gondolkodású népeinek. A nyilatkozat hang­súlyozza: „A helsinki béke-konferencia Zárónyilatkozata alap­ján országok és földrészek határain át nyújtjuk baráti job­bunkat. Tudatosítjuk: az igazi művészet és az igazi kultúra a nemzetek és az emberiség fejlődését, a népekközötti barátsá­got, az emberiek boldogulását és a béke ügyét szolgálja. Éppen ezért azonban megvetjük azokat, akik önzésük, gőgösségük, vagy elit-elméleteik alapján, sőt júdáspénzért, bárhol a világon — nálunk is akadt a renegátoknak és árulóknak ilyen marok­nyi csoportja — elszakadnak a néptől, tetteikben nem vesznek tudomást a dolgozók életéről, igazi érdekeiről és a^ impe­rializmus antihumanista erőinek eszközeivé válnak, a nemze­tek közötti viszálykodás hirdetőivé süllyednek.“ A nagygyűlés, több száz művészünk egyértelmű és spontán állásfoglalása méltó válasz a hazai és külföldi szocialistael­lenes erőknek. Kulturális dogozóink, akotóink a rágamakra — úgy, mint társadalmunk más területén — még igényesebb munkával felelnek. A művészeti alkotószövetségek küszöbön álló kongresszusán az Illetékesek elsősorban arról tanács­koznak majd, hogy mit kell tennünk szocialista kultúránk to­vábbi fejlődése érdekében, tehát azért, hogy művészetünk eszmei és művészi szempontból egyaránt még sikeresebben teljesíthesse társadalmi feladatait. SZILVÄSSY JŰ7SEF ESZMECSERE AZ IDEOLÓGIAI MUNKÁRÓL Hazautazott a magyar pártmimkásküldöttség (CSTK) — A Magyar Szocia­lista Munkáspárt pártmunkás­küldöttsége, amelyet Grósz Ká* roly, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztályának ve­zetője vezetett és amely a CSKP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett hazánkban, tegnap hazautazott. Itt-tartőzkodása során a dele­gáció ellátogatott a dél-morva- országi és a nyugat-szlovákiai kerületbe, ahol tájékozódott a CSKP ideológiai munkájának tapasztalatairól. A küldöttséget fogadta Dudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára is. A vendégeket elindulásuk előtt Vasil Befda, a CSKP KB osztályvezetője, Ján Škoda, az SZLKP KB osztályvezetője, és Ignác Janák, a nyugat-szlová­kiai kerületi pártbizottság ve­zető ttikára búcsúztatta. A trineci Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom Vasmű ko­hómunkásai a terv szerint eb­ben az esztendőben a tavalyi­hoz képest jóval több nyersva­sat gyártanak. Munkájukban nagy figyelmet szentelnek a ta­karékoskodásnak. 529 kg-ról 519 kg-ra csökkentették az egy tonna nyersvas előállításához szükséges koksz mennyiségét. Ezzel 10 millió koronás megta­karítást értek el. Felvételün­kön a 4-üs szánni nagykohó irányító központ ja. (F. Gabčan felvétele) ^ ■■ ■■ I ■■ *r II II "i II J * Gyumolcsozo egyuttmukodes ELUTAZOTT AZ NSZEP KÜLDÖTTSÉGE (CSTK) — A Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, ame­lyet Paul Verner, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára vezetett, szom­baton Prágából hazautazott. A vendégeket a Ruzynéi re­pülőtéren Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és a CSKP Köz­ponti Bizottságának más képvi­selői búcsúztatták. A búcsúzta­táson jelen volt Gerd König, az NDK csehszlovákiai nagykö­vete. Elindulásuk előtt Paul Ver­ner elvtárs és a küldöttség to­vábbi tagjai megtekintették a prágai Kotva Áruházat. Tájéko­zódtak az eladás megszervezé­séről, a vásárlóknak nyújtott szolgáltatásokról és az áruház ellátásáról. AZ NSZEP KB küldöttségé­nek csehszlovákiai látogatá­sa végén közös zárójelentést adtak ki, melynek szövege a következő: A CSKP KB meghívására 1977. január 26-a és 29-e kö­zött baráti látogatást tett Cseh­szlovákiában Paul Verner, az NSZEP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Láto­gatására elkísérték: Horst Tschanier, az NSZEP KB osz­tályvezetője, valamint Manfred Wetzel és Gerhard Diessner, az NSZEP KB dolgozói. Paul Verner elvtárs csehszlo­vákiai látogatásának fő célja az volt, hogy megbeszéléseket folytasson Josef Kempnývel, a CSKP KB Elnökségének tagjá­val, a KB titkárával, a CSKP KB további vezető dolgozóival, valamint néhány állami és gaz­dasági szerv vezető képviselői­vel, az NSZEP IX. kongresszu­sán és a CSKP XV. kongresszu­sán jóváhagyott határozatok megvalósításáról, a népgazda­sági tervezés és irányítás ta­pasztalatairól, valamint a köl­csönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés továbbfejlesztésének idő­szerű kérdéseiről, tekintetbe véve a KGST-tagállamok szo­cialista gazdasági integráció­jának fejlesztését. Csehszlovákiai látogatása so­rán Paul Verner elvtárs és kí­sérete megtekintette a ČKD Kompresszorgyárat, a jínonicei Motorlet Vállalatot, az Ipari Automatizálási Vállalat mate­matikai gépek kutatásával fog­lalkozó intézetét. Az üzemláto­gatások során tájékozódott a kollektívák munkaeredményei­ről és a pártszervezetek tévé kenységéről. Látogatása befejeztével Ver­ner elvtársat fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. A vendégek látogatása szívé­lyes, elvtársi légkörben zajlott' le és hozzájárult a CSKP és az NSZEP együttműködésének to­vábbfej lesztéséhez. A megbeszéléseken és ta­nácskozásokon jelen volt Gerd König, az NSZEP KB póttagja, az NDK csehszlovákiai nagy­követe. Az igazi művészet mindig a népet szolgálta Á művészeti alkot ószövetségek csehszlovákiai bizottságának nyilatkozatát hazai magyar művészeink, kulturális dolgozóink is teljes mértékben támogatj ák. Az alábbiakban két véle­ményt közlünk. Komád József rendező, a MATESZ művészeti vezetője megtorpanásaink, azok mindig az újért folyó küzdelem vele­járói. — A színház alapító tagjai huszonöt éve járják a vidék művelődési otthonait. Előadás­ról előadásra közvetlen kapcso­latba kerülnek a vidéki élettel, amelyet már távolról sem le­het a szó megszokott értelmé­ben vidékinek nevezni. Vidéki nézőink nemcsak, hogy jobb körülmények között élnek, de elvárásaik is mások, a szín­padról már nemcsak érzéki ki­elégülést, de elsősorban gon­dolatokat, örömet, életbe ve­tett hitet várnak. És mi öröm­mel állunk az ilyen igény szol­gálatában, mert hisszük, hogy az igazi művészet mindig a nép oldalán állott,.és mindig a népet szolgálta. Persze, akadnak még, akik szívesen vennék, ha színpadjainkon sem­mitmondó, bulvár, erkölcsileg romboló, pesszimista darabokat is játszanánk. Ha művészi sza­badság nevében egyesek ilyen programot ajánlanak, akkor mi nem kívánunk élni az ilyen­fajta szabadság lehetőségével. —ár Várady Béla, a MATESZ Thália Színpadának művészeti vezetője — A művészeti alkotószövet­ségek csehszlovákiai bizottsá­gainak prágai értekezletén el­fogadott nyilatkozatot színpa­dunk művészei is teljes mérték­ben támogatják. Társulatunk mindenkor a CSKP lenini nem­zetiségi politikájának szellemé­ben tevékenykedett, és megelé­gedéssel tölt el bennünket, hogy párt- és állami szerveink teljes mértékben támogatják művészi munkánkat. A válsá­gos időszakban is tudtuk, hol a helyünk. Művészi munkánk­kal erőnkhöz mérten támogat­tuk a társadalmunkban végbe­menő konszolidációs folyama­tot és jelenleg is nagyszabású társadalmi céljaink valóravál- tásáért fáradozunk. Dramatur­giai tervünket úgy állítjuk ösz- sze, hogy eszmei szempontból egyértelműen, művészileg pe­dig hatásosan szóljunk a né­zőkhöz, sikeresen formáljuk életszemléletét és életmódját. A nyilatkozat szellemének meg­felelően a jövőben még igé­nyesebb munkát végzünk és a színház látogatóit még szilár­dabban a proletár nemzetközi­ség és a szocialista hazafiság elvei alapján műveljük, nevel­jük. •— Üü — A Magyar Területi Szín­ház ebben az évben ünnepli megalakulásának 25. évforduló­ját, és — annak íúdatában, hogy munkánkat jól végeztük — örömmel vonhatjuk meg az- elmúlt negyed század mérle­gét. A közönségért vagyunk, amely létünk egyetlen igazoló- ja; a közönséget szolgáltuk és szolgáljuk, mindig szem előtt tartva a korszerű gondolatisá­got. Pártunk kultúrpolitikájá­nak szellemében, széles skálán mozoghatunk, mind a darabok kiválasztásánál, mind pedig a kifejezési módokat tekintve. Feladatunk a korszerű monda, nivalót korszerű eszközökkel, színesen, érdekesen kifejezni. A lehetőségek szinte kimeríthe- tetlenek, hiszen olyan korban és társadalomban élünk, ahol a régi elmúlása és az új szü­letése hozza felszínre a művé­szek és a közönség számára mindig izgalmas mondanivalót. Pártunk kultúrpolitikája és a színházunkról való konkrét gondoskodás jó lehetőségeket teremtett a fejlődéshez. Műsor­politikánk egyre jobb, tartal­masabb, ami pedig a színpadi kifejezést illeti, egyre vonzóbb, színesebb, hatásosabb, és ha vannak is e téren gondjaink,

Next

/
Thumbnails
Contents