Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-05 / 4. szám, szerda

Színvonalasabban fejezzük be az építkezéseket A BERUHÁZÁS A TERVEZŐK, A BERUHÁZÓK ÉS VALAMENNYI SZÁLLÍTÓ KÖ­ZÖS ÜGYE # A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN A KIEMELT ÉPÍTKEZÉSEK # ÖSSZEVONT SZOCIALISTA VÁLLALÁSOK if| AZ ÉV ELEJÉTŐL ÖSSZEHANGOL­TAN DOLGOZNI A KITŰZÖTT CÉLOK ELÉRÉSÉÉRT Lengyel ta'órcntnrnk A poznaní gépgyárban az elmúlt húsz évben több mint (iOO hajó­motort gyártottak, ezekből 250-et külföldi megrendelők részére. (Felvétel: ČTK — CAF) Épül a legnagyobb szánátrakó - ál lomás A Košicei Ipari Építkezések termelési-gazdasági egység múlt évi eredményeihez jelentős mér­tékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezőkészsége, amely a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítése érdeké­ben bontakozott ki. A széles körű kezdeményezés eredmé­nye: Szlovákiában 94 központi­lag irányított és más fontos építkezési beruházást határidő előtt befejeztek. Ehhez hozzá­járult a Bratislavai Mélyépítő és Magasépítő Vállalat is. To­vábbá a gép-, kohó- és más Ipari ágazatok néhány vállala­ta is hatékony segítséget nyúj­tott az építőknek. A segítőtár­sak sorában van még néhány tervezőintézet, szerelővállalat és az érdekelt beruházóvállala- tok. A szlovákiai építőipari dol­gozók tavalyi kezdeményezései­nek eredményeiből levont is­meretek és tapasztalatok alap­ján egyértelműen megállapít­ható: az akció helyes volt, de most sokkal nagyobb sikerek­ről adhatnánk számot, ha a kiemelt és központilag irányí­tott építkezéseken dolgozó vál­lalatok már kezdettől fogva konkrét tettekkel támogatták volna. A Košicei Ipari Építkezések termelési-gazdasági egység dol­gozói az említett tapasztala­tokból okulva már a múlt év őszén megkezdték az 1977-es évi „rajtra“ való alapos felké­szülés* A tevékenység tökéletesítéséről von szó A szóban forgó vállalatok ta­valy elsősorban az építőmun­kák határidő előtti befejezésé­re törekedtek. Példájukat az SZSZK építőipari ágazatának több vállalata, valamint a Bra­tislavai Vasútépítő Vállalat — amelyet a Szövetségi Közleke­désügyi Minisztérium irányít — Is követte. A tavalyi kezde­ményezésnek nem minden eset­ben lett üzemképes, új terme­lési kapacitás az eredménye. Tehát a várt gazdasági ered­ményt nem hozta meg minden határidő előtt átadott építke­zés Most pedig a Košicei Ipari Építkezések termelési-gazdasá- gi egység vállalatai és vezető dolgozói olyan kezdeményezést indítottak el, melynek segítsé­gével az építkezések befejezé­sét tökéletesebbé teszik. Az építkezés döntő fontosságú résztvevői összevont szocialista kötelezettségvállalásainak se­gítségével határidő előtt és tel­jesen befejezve adják át a legfontosabb építőipari létesít­ményeket a megrendelőknek. A példaadók A Košicei Ipari Építkezések termelési-gazdasági egységhez tartozó vállalatok közül a kö­vetkezők határozták el, hogy 1977-ben az említett szempont figyelembevételével dolgoznak: a bratislavai Priemstav, a Ko- šicei Kohóépítő Vállalat, a bra­tislavai Stavoindustria és a 2i- linai Mfiemlékkarbantart-ó Vál­lalat. Példájukat a következő vállalatok követték: ® a technológiai berendezése­ket szállító és a szerelő­munkákat végző vállalatok: a Pferovi Gépgyár, a prágai ČKD Dukla, a Breznói Híd- gyár a chrudimi Transpor- ta, a sninai Vihorlat, a Mi- levskói Szellőztetőberende­zés-gyártó Üzem, a bratisla­vai Termostav, a klatovyi Skoda, a Bratislavai Elek­trotechnikai Szerelővállalat, a prágai Zukov, a Bratisla­vai Ipari Automatizálási Üzem, a Pferovi Gépgyár szerelőüzeme, a Nové Mes­(CSTK) — A turnovi Granát Iparművészeti Terinelőszü vet kezet a gránátkőékszerek egyedüli gyártója hazánkban. Ékszerészei tavaly 56,5 millió korona értékű árut készítettek. A szövetkezet csaknem egymillió koronával túl­teljesítette tervét. A termékek mintejfy ötven százalékát expor­tálják. to nad Váhom-I Szellőzte­tőberendezés-gyártó Válla­lat bratislavai üzeme, a prágai Cseh Gépipari Válla­lat és továbbiak. • További fontos alszállító vállalatok: a bratislavai Sta­ving, a Brnói Ipari Építke­zések, a Levicei Szlovák Kőbánya és mások. ® Tervezőintézetek: a trenčíni Keramoprojekt, a Košicei Kohóipari Tervezőintézet, a Katonai Tervezőintézet, a bratislavai Kovoprójekta és a Kohóipari Tervezőintézet. • A következő beruházóválla­latokról és szervezetekről van szó: a bratislavai Nyu­gat-szlovákiai Cement- és Mészipari Vállalat, a Prá­gai Építőanyaggyárto Válla­lat, a Bratislavai Élelmi- szeripari Gépgyár, a Brezo­vá pod Bradlom-i Sodrony- gyár, a tlmačei S. M. Kirov Szlovák Energetikai Gép­gyár, a bratislavai Szlovák Nemzeti Galéria és a prá­gai Tranzit Gázvezeték Vál­lalat. A felsorolt vállalatok össze­vont szocialista vállalásaikban lefektették: hozzájárulnak ah­hoz, hogy a létesítmények pró­baüzemelése egy vagy két hó­nappal a tervezett határidő előtt megtörténhessen. Közöt­tük az alábbi építkezések is szerepelnek: a rohožníki Zá­horie kombinát, a Svidníki Élelmiszeripari Gépgyár, a Brezová pod Bradlom-i Sod­ronygyár, a bratislavai Szlovák Nemzeti Galéria második sza­kasza. A bratislavai központi építőanyagraktár, valamint a kalinyinszkajai kompresszorál­lomás építése az orenburgi tranzit gázvezetéken. A Košicei Ipari Építkezések termelési-gazdasági egység ve­zetősége természetesen még nem mondta ki az utolsó szót a kezdeményezésre vonatkozó­an. Jozef Behunčík mérnöknek, a termelési gazdasági egység vezérigazgatójának véleménye szerint a népgazdasági és tár­sadalmi szempontból legfonto­sabb beruházások építési ha­táridejének lerövidítésére még bizonyára számos további vál­lalatot nyernek meg. Feltéte­lezhető tehát, hogy 1977 első heteiben növekedik majd az összevont szocialista vállalások száma, amelyek a beruházá­sok határidő előtti befejezésé­re és a beruházási eszközök hatékonyabb, gyorsabb aktivi­zálására vonatkozik. A legfontosabb építkezések Szlovákiában 34 kiemelt és központilag irányított építke­zést kell ebben az évben befe­jezni, összesen 5 milliárd 229 millió korona költséggel. Köz­tük szerepelnek a következők: a bratislavai Matador első részlege, a ružomberoki Közép­szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyár első részlege, a Bratislavai Tejüzem, a lučeneci Kerámia Burkolócsempe-gyártó Üzem, a Nové Zámky-i Húsfeldolgozó Kombinát, a Bratislava-Mlynské Nivy-i Panelgyár rekonštruk- ciója, a levicei transzformá­tortelep technológiai részlege, a Veľký Krtíš-i Liaz üzem, a Prešovi Gördülőcsapágygyár, Bratislavában a Lamači útról az autosztrádára vezető bekö­tőút építése, a Bratislavából Prága felé kivezető főút fel­újítása, a Liptovský Mikuláš-i Tejüzem, a bratislavai Kozme­tika, a kapušanyi üzemanyag­elosztó, a Dudincei Gyógyinté­zet és mások. Válaszokra várunk Ügy, mint az elmúlt évben, az SZSZK legfelsőbb párt- és Az idei év első negyedében 20 olyan újfajta gránátkőékszer ké­szítését kezdik el, amelyekbe a csaknem kizárólag Dél-Csehország- ban található inoldavit-követ teszik. A szüvetkezetben mes­terséges és természetes drá­ga- és féldrágaköveket is csi­szolnak. állami szervei elvárják, hogy a minőségi szempontból« igé­nyesebb 1977-es „košicei“ kez­deményezést az építőipar va­lamennyi vállalata, üzeme, a közvetlen és központi beruhá­zók, tervezővállalatok, vala­mint a technológiai berendezé­sék szállílói megfelelően tá­mogassák tökéletesen előké­szített szocialista vállalások­kal. A kiemelt és a központilag irányított legfontosabb beruhá­zások határidő előtti befejezé­sére irányuló összevont szocia­lista vállalások — érthetően — nem születhetnek egyik napról a másikra. Az egyik vállalatban egy vagy két hét alatt elkészülhetnek, másutt pedig egy hónapig, sőt tovább is eltarthat a kidolgozásuk. Vi­szont érdemes belekezdeni ilyen harcba. Végül is a CSKP KB 3. és 5. ülésén hozott ha­tározatok a beruházások vala­mennyi résztvevőjét erre köte­lezik. Az új mozgalomnak — amelynek ismét a Košicei Ipa­ri Építkezések termelési-gazda- sági egység vállalatainak dol­gozói a kezdeményezői — minden támogatást és segítsé­get meg kell adni a miniszté­riumoktól kezdve egészen a termelőkig. A napokban beje­lentett új kezdeményezésben sokkal többről van szó, mint az az első pillanatban tűnik: a fő cél: a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évére ki­tűzött feladatok sikere« telje­sítéséhez szükséges lehető legjobb feltételek megterem­tése. JÁN RAJNlC Nagy Mihály, a Trhové Mý- to-i (Vásárútí) Csehszlovák— Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet főkerté­sze korán megismerkedett a földdel, a növényekkel és a jó­szággal. A szövetkezet megala­kulása után egy évtizedig a traktor kormánykerekét forgat­ta. Amíg fiatalabb volt, szere­tett nyargalászni az acélpari­pával, de később egészségi okokból műhelyben kellett mun­kát vállalnia. Ebben az idő­szakban sokat gondolkozott a jövőn. Lehetősége nyílt rá, hogy az esti tagozaton elvégez­ze az általános középiskolát, majd a dunaszerdahelyi járás több mezőgazdasági dolgozójá­val együtt a hároméves mező- gazdasági szakiskolát látogat­ta. Nagy érdeklődéssel hallgat­ta itt a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Főiskola tanárai­nak előadásait, akik akkoriban népszerűsítették a szabolcsi gyümölcs termesztési módszere­ket. Mire befejezte a tanulmá­nyait, annyi szaktudást szer­zett, hogy a szövetkezet veze­tősége bátran rábízhatta a gyü­mölcsös irányítását. Elég sivár kép fogadta a gyümölcsösben. A földel fel­verte a gyom, a munkacsopor­tok között nem volt teljes az egyetértés. Fáradságos, türel­mes munkával az öt csoportból egyet alakított és kiharcolta, hogy külön gépparkot kapja­nak. Napokon át nézegette a gyümölcsfákat. Megállapította, hogy a termőágak kinyúltak, elvékonyodtak, nehezen tartják a gyümölcsöt. Nem nyugodott bele ebbe az áldatlan állapot­ba. Eszébe jutottak a moson- magvaróvári tanárok előadásai, akik sokat beszéltek a szabol­csi metszési módszerekről. Búj­ta; lapozta a szakkönyvekel is, s a csoport tagjaival hozzáfo­gott a koronaalakítási munkák­hoz. Visszavágták az ágakat, ily módon a termőrügyek a vastagabb ágakra szorultak. Lassan megszülettek az első eredmények. A gyümölcs gyor­(ŰSTK) — A Lovosice mellet­ti Prosmykyban épülő új szén­átrakó állomás az utóbbi hat­van év legnagyobb vízi közleke­dési beruházása hazánkban. Átrakodási alapterülete — 9 hektár — a legnagyobb lesz Európában. Ezer tonna szenet 24 perc alatt rakhatnak át, a maximális napi kapacitás 35 600 tonna lesz. sabban és erőteljesebben fejlő­dött, az előző évekhez viszo­nyítva jóval kevesebb hullott a földre. A felvásárló szervek is felfigyeltek a változásra, mert egyszerre több első osztályba sorolható gyümölcsöt vásárol­tak tőlük. Bátran beneveztek a gyü- mölcskiállltásokra is, amelyek­ről mindig hoztak haza elisme­rő okleveleket, érmeket. Ezek jó része ott díszeleg a gyü­mölcskertészet kis irodahelyi­ségében. 1972-ben a bratislavai gyümölcs-, zöldség- és virág- kiállításon a Starking és a Golden Delicious aranyérmet kapott. A „Csallóköz termése“ kiállításon minden évben ki­tüntetést kaptak. A tavalyi ki­állításon almájuknak és őszi­barackjuknak ítélték oda az aranyérmet. Annyi gyűlt már össze a kitüntetésekből, hogy elég őket elrendezgetni. A gyümölcsös ma a közös gazdaság kincsesbányája. Éven­te legalább kétszáz mázsa al­mát szednek minden hektárról. De volt már olyan év is, ami­kor 420 mázsa termett hektá­ronként. Száz hektár termésé­ért 15 millió koronát kapnak. Ez a bevétel annyi, mint egy kisebb szövetkezet évi forgal­ma. Újabb öt hektáron telepítenek almafákat. Ezek koronáit már orsós módszerrel alakítják ki. Sűrűbben ültetik a fákat, 1,5 méteres tő- és 5 méteres sor­távolságra. Az alacsonyabb fák­ról könnyebben szedhetik majd a termést. Harminc hektáron kivágják a magas fákat és oda iá alacsony törzsíjeket ültetnek. Átalakul, fiatalodik a gyümöl­csös, s a jövőben még több hasznot hoz a szövetkezetnek, ]ó kereseti lehetőségét nyújt a tagoknak és vitamindús gyü­mölcsöt a lakosságnak. Évről évre több a. termés, ezért a raktározási gondok is növe­kednek. A problémákat lénye­gében már megoldották egy 140 vagonos hűtőház építésé­vel. A gyümölcsöl itt 2—4 fo­Az új telep lehetővé teszi majd, hogy folyamatosan szál* lítsák az észak-csehországi me­dencében kibányászott szenet a chvaleticei villanyei'öműbe, valamint az Elba és a Moldva menti többi erőműbe. Az átra­kó telep évi kapacitása 1980 elején eléri a 10 millió tonnát. kos hőmérsékleten hét hónapig is jó állapotban tárolják. Elő­fordult már, hogy kilenc hóna­pig is üde maradt az alma. Az előző évi termésből az új év nyárutóján vittek kiállítás­ra és aranyérmet nyertek. A gyümölcsös mellett kisebb területen zöldséget termelnek. A fóliasátrak alatt termelt pap­rikáért hektáronként 000 000 koronát kaptak. A szabadföldi részben 100 000-120 000 koro­na értékű paprikát is szedtek hektáronként. Olyan eredmé­nyek ezek, amelyekre a szövet­kezet tagjai büszkék lehetnek. Nagy Mihály télen is gyak­ran sétálgat a gyümölcsösben. Szemlélgeti a fákat és azon töri a fejét, hogy mikor kezd­jenek hozzá a metszéshez. Elő­re látja, hol pattannak ki majd a csokrokban, füzérekben a termő rügyek. Voltak olyan fü­zérek is, amelyeken tizenki­lenc almát számláltak. Mind egészségesek, első osztályúak voltak. Napbarnított arcút a síksá­gokon kergetőző szél edzette meg. A traktorosból lett gyü­mölcs- és zöldségkertész most kamatoztatja az évek hosszú során át összegyűjtött tapasz­talatokat. Üjabb megoldásokon, korszerűsítéseken töri a fejét. Pihenésre alig jut ideje. Csak akkor űz el gondot, bajt, ami­kor fejébe nyomja a vadászka­lapot és vállára akasztja a pus­kát. Ilyenkor kikapcsolódik é; a szenvedélyének él. Már sike rült elejtenie egy olyan őzba- kot, melynek trófeája az orsz<- gos vadászkiállításon 158 pon tot kapott. Aktívan dolgozik vadászszövetség helyi szerve­zetében, részt vesz a nagy kör­vadászatokon, a sok-sok szóra­kozást nyújtó vadászvacsorá­kon. Piros almát terem a föld a Kis-Duna mentén, ott, ahol va­lamikor csak bozót termett. Nagy Mihály igyekezetének és tudásának legjavát adta a nagy műhöz. BALLA JÓZSEF Gyártmányaik keresettek ÍHvoh almái terem u /öli! Gazdagon kamatozik az igyekezet és a hozzáértés

Next

/
Thumbnails
Contents