Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-25 / 24. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek*

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZ0TTSÁC3ÁNAK NAPILAPJA

1977. január 25.

KEDD

BRATISLAVA

*

XXX. ÉVFOLYAM

24. szám Ára 50 fillér

JOG, SZABADSÁG,

demokrácia

Változott a taktika. A burzsoázia hívei és szekér tolói mostanában már nem azt hangoztatják, hogy céljuk a rendszer „tökéletesítése“, és a szocializmust csupán „demokratikussá“ és „emberi arculatúvá“ akarják tenni. A szocializmusra többnyire

— ahogy legutóbb a charta ’77 szerzői már nem is hivatkoznak. Jogot, szabadságot, demokráciát emlegetnek. Valamilyen elvont — tértől és időtől elvonatkoztatott — általános jogra, szabadságra, demokráciára gondolnak. Az említett fogalmak azonban szintén konkrétak és osztálytartalmat hordoznak.

A jog például mindig valamely osztály törvényerőre emelt akarata. Tartalmát az uralkodó osztály anyagi életfeltételei és osztályérdekei határozzák meg. A burzsoá jog a tőkéseknek, a kapitalista világ híveinek érdekeit védi és fejezi ki. Az egyszerű nép, a többség, a dolgozók számára csupán formális jogokat biztosít. A mi társadalmunkban érvényesülő szocialista jog viszont korlátozza a volt uralkodó osztály jogait, és a többségnek, a dolgozó népnek biztosít messzemenő jogokat.

Hasonló a helyzet a szabadsággal és a demokráciával is. Ha jogról, szabadságról és demokráciáról beszélünk, nagyon fontos ezért mindig figyelembe venni azt, hogy mikor, kinek, milyen cél érdekében biztosítjuk a jogot, a szabadságot és a demokráciát.

A szocialista társadalomban a dolgozó nép érdekének a védelme, a törvényesség, az igazságosság, a társadalmi tulajdon és a munka megbecsülése, a néphatalom, a szocialista hazafiság és a proletár internaciaonalizmus, a tényleges egyenjogúság, a jognak a társadalom iránti kötelességekkel szoros egységben történő fejlesztése jelenti a jogot, a szabadságot és a demokráciát.

A mi társadalmunkban senkinek sincs — és ne is legyen!

— joga élősködni a másik embert kizsákmányolni, a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével hamis híreket terjeszteni, a szocialista építést és a szocialista jogrendet rágalmazni, felforgató, a népeket egymás ellen uszító propagandát űzni. A szocialista országok sajtója, rádiója és televíziója — a Helsinkiben elfogadott Záróokmány szellemének megfelelően — nem támogatja a béke és a népek barátsága ellen irányuló törekvéseket.

A fejlett szocializmus építésének az időszakában bonyolult- feladatok várnak megoldásra. Az igen bonyolult feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a demokrácia, ezen belül az üzemi demokrácia magas szintű érvényesülése. Nálunk a dolgozók — mint a termelési eszközök tulajdonosai, mint a szocializmus építői, mint a társadalom politikai és gazdasági életének aktív részvevői — különösen érdekeltek mind az állam, mind a gazdasági élet tökéletesítésében. A munkásosztály vezető szerepe érvényesülésének is alapvető feltétele a szocialista demokrácia és ezen belül az üzemi demokrácia megfelelő szintű érvényesülése.

A munkás, az alkalmazott és a termelés valamennyi résztvevője a munkásosztály vezető szerepét konkrétan a szocialista demokrácia keretében, az üzemi demokrácián keresztül érzékeli és érvényesíti. Az üzemi demokrácia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a dolgozók tulajdonosi mivoltuknak megfelelően részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a munkásosztály vezető szerepének az érvényesítésében.

A hatalom gyakorlása tartalmilag úgy nyilvánul meg, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó tömegek a részükre biztosított széles körű demokrácia és politikai Jogok alapján részt vesznek az üzemek, a vállalatok, a hivataloik és az intézmények ügyeinek az intézésében, azok vezetésében, a vezetők munkájának ellenőrzésében. Formailag pedig úgy, hogy megteremtik a részvétel feltételeit, a vezetés és irányítás formáját, módszerét. Mindezt saját környezetünkben naponta látjuk, észleljük, érvényesítjük. Azok azonban, akik a szocialista demokráciának és ezen belül az üzemi demokráciának nem ismerik a lényegét és a gyakorlatát, viszonyainkat másképpen ítélik meg* és rossz következtetésre jutnak. A charta ’77 kapcsán a nyugati világban kialakult lárma is annak tulajdoníthat, hogy a nyugati világ képviselői — bármilyen sokat beszélnek az „információ szabad áramlásáról“ — a szocialista országok életéről keveset tudnak. Nem tudják — vagy nem akarják tudni — azt sem, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban konszolidált a társadalom, viszonylag magas az életszínvonal, az emberek nyugodtak, a világnézetéért senkit sem üldöznek, a jog, a szabadság és a demokrácia nem csupán egyesek, hanem a többség, a dolgozók érdekét védi és szolgálja.

Ellenfeleink azt szeretnék, ha társadalmunkban elégedetlenség és zűrzavar uralkodna, ha a munkahelyek nem teljesítenék a tervet, ha a dolgozók bizalmatlanul tekintenének a párt és az állam vezetőire. Céljuk elérése érdekében — új taktikai módszerek — különféle zavart keltő akciókat szerveznek. Ám bármit akart és akar a tőkés világ és a tőkés világ képviselőit kiszolgáló hazai revizionisták és jobboldali opportunisták maroknyi csoportja, életünk nem az ő „jóslatuk“, hanem a marxista—leninista alapelvek és a CSKP világos és reális koncepciója szerint alakul. Bizonyítja ezt többek között a választások sikere, valamint az, hogy szinte naponta születnek a szebbnél szebb munkateljesítmények. A dolgozók politikai öntudata és a dolgozóknak a CSKP politikáját támogató igyekezete a termelési feladatok teljesítésében, valamint a charta ’77 tartalmát és szerzőit elítélő (a sajtóban a napokban folyamatosan közölt) határozott állásfoglalásaiban fejeződik ki.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi rendszerét és jogrendjét ért rágalomra tettekkel, ellenérvekkel, jó munkával válaszolunk. A tényleges Jog, a tényleges szabadság és a tényleges demokrácia jegyében.

BALÁZS BÉLA

NEM ENGEDJÜK MEG

vívmányaink veszélyeztetését

Prágai üzemek képviselőinek sajtóértekezlete külföldi újságírókkal

(ČSTK) — Prága több városkerületének dolgozói a Külügyminisztérium útján kérték, hogy külföldi újságírókkal találkozhassanak, azzal a céllal, hogy kifejezzék álláspontjukat egyrészt a charta '77-ről, de főleg azon „objektív és igazságos“ információkról, amelyeket

egyes tömegtájékoztatási eszközök Nyugaton terjesztenek és amelyekkel sértik Csehszlovákia népét és egész szocialista társadalmunkat.

A sajtóértekezletre tegnap a prágai Intercontinental szállóban került sor. Számos prágai üzem képviselői jöttek össze. Ott voltak továbbá a Nemzeti Színház művészeinek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyeinek, a Károly

Egyetem bölcsészeti és jogi karának, a mezőgazdasági, valamint a vegyészeti technológia főiskolának képviselői is, és harminc ország újságírói.

A sajtóértekezlet Vladimír Hyneknek, a prágai Szakszervezeti Tanács elnökének megnyitóbeszédével kezdődött. Hy- nek elvtárs beszédében azzal a kampánnyal foglalkozott, amelyet több nyugati tömegtájékoztatási eszköz indított a charta '77-el kapcsolatban, és amelynek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rágalmazása a célja. A kampányt elítélve hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia dolgozói elítélik rendszerünk ellenségei maroknyi csoportjának felforgató tevékenységét és felkérte a külföldi újságíróA Hrzin-paloiában meiezdüek a csehszlovák-finn tanácskozások

Martti Miettunen finn miniszterelnök megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját

A csehszlovák és finn küldöttség a tárgyalóasztalnál.

(ČSTK — telefoto)

(ČSTK) — Hétfőn a délelőtti órákban a prágai Hrzán-palo- tában megkezdődtek a tanácskozások Ľubomír štrougal csehszlovák szövetségi miniszterelnök és Martti Miettunen finn miniszterelnök között. Csehszlovák részről a tanácskozáson részt vettek Andrej Baröák külkereskedelmi miniszter, Dušan Spáčil külügyminiszterhelyettes, Antonín Kroužil, Csehszlovákia finnországi nagykövete és más személyiségek.

Finn részről jelen voltak Olli Johannes Auero, a Finn Köz(Folytatás a 2. oldalon)

kát, hogy az általuk képviselt sajtótermékek, rádió- és tévéállomások útján helyesen tájékoztassák a világ közvéleményét Csehszlovákia népének életéről.

„Teljes mértékben támogatjuk a CSKP politikáját és egyetértünk vele. Soha és senkinek nem engedjük meg, hogy szocialista vívmányainkat, vala(Folytatás a 2. oldalon)

Közös célok

Szovjet íróküldöttség az SZSZK miniszterelnökénél

(ČSTK) — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke tegnap fogadta Bratislavában a Szovjet írószövetség hivatalos küldöttségét, élén Georgij Markovval, a szövetség első titkárával.

A fogadáson részt vettek az SZLKP KB Elnökségének tagjai — Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára, Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere, Rudolf Jurík, az SŽLKP KB osztályvezetője és Andrej Plávka, nemzeti művész, a Szlovákiai írószövetség elnöke. Jelen volt Nyíkolaj Goncsaroo, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja és a küldöttséget kísérő Anatoltf Guszkov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének tanácsosa.

Peter Colotka elvtárs méltatta a szovjet írók érdemdús munkásságát, amely művészeink példaképe és amelynek eszmei alapján nőtt fel ifjú nemzedékünk. Hangsúlyozta a közös célokat, amelyek ma a szocialista országolk írói előtt állanak: tanúbizonyságot kell adni az új világért vívott küzdelemben elért sikerekről, hozzá kell járulni az új élet építéséhez és győzelméhez, valamint ország- gaink kulturális színvonalának további emeléséhez.

Szívélyes beszélgetés keretében szóltak még az írók és a két ország kulturális intézményei együttműködésének további elmélyítéséről.

Az nnlftommunizmusnak lellek szolgálalol

HATÁROZOTT ÁLLÁSFOGLALÁSOK A SZOCIALISTA ÁLLAMHATALMUNK ALÄAKNÁZÄSÄRA IRÁNYULÓ KÍSÉRLET ELLEN

A charta ’11 szerzői szelet vetettek és vihart arattak — így foglalható össze tömören a tiltakozásnak az a hulláma, amelyet országszerte kiváltott ez a rendszerünk alapjai ellen irányuló pamflet. A Csehszlovák Sajtóirodának és az összes tömegtájékoztatási eszköznek nap-nap után számos ilyen tiltakozást továbbít a posta, amelyek határozott szavakkal marasztalják el a charta ’11 tartalmát és szerzőit, leleplezve tényleges céljaikat.

Januári taggyűlésükön szerkesztőségünk kommunistái is foglalkoztak napjainknak ezzel az időszerű ideológiai és politikai kérdésével és egyhangúlag az alábbi állásfoglalást fogadták el:

„Az Új Szó kommunistáinak az a véleménye, hogy a chartu ’77 antiszocialista, antikommu- nista és szovjetellenes álláspontból indul ki, megállapításai közvetve és közvetlenül rágalmazzák a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi rendszerét és jogrendjét és részét képezik a szocialista közösség, a helsinki Záróokmány elvei, a feszültség enyhülésének folyamata, a békés egymás mellett élés alapelvei és az 1977. évi belgrádi konferencia pozitív lefolyása elleni támadásnak. Szerzői, akik 1968—

1969-ben nyíltan revizionisták, •jobbolali opportunisták és szovjetellenes uszítók voltak és akik továbbra is régi és helytelen nézeteiket képviselik, ezzel a pamflettel szolgálatot tettek az imperializmusnak, a nemzetközileg szervezett burzsoá reakciónak. Ez a pamflet a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempontjából egyértelműen ellenforradalmi és ezért a charta ’77 szerzőit és állításait is a leghatározottabban elítéljük.

Mi, az Oj Szónak, az SZLKP KB magyar nyelvű napilapjának kommunistái a hazánkat és a szocialista társadalmat ért rágalmakra lapunk hasábjain a jövőben is ellenérvekkel, jó munkával és konkrét tettekkel szándékszunk válaszolni. A Tanulságok című dokumentum platformján állunk. Következeden küzdünk és küzdeni fogunk a revizionizmus, a jobboldali opportunizmus és a szovjetelle- nesség minden megnyilvánulása ellen. Érvényesítjük a Helsinkiben elfogadott Záróokmány, valamint a kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján jóváhagyott dokumentumban lefektetett alapelveSc Szellemét. Következetesen teljesítjük a CSKP XV. ;xwíkongresszusának határosaiét.“.

IFolytatás a 2. oldalonl