Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-04 / 3. szám, kedd

JÔ GAZDÁI ÜZEMÜKNEK Éjszakai műszakokkal szabályozzák az áramfogyasztást 41 Évi másfél millió koronás anyagmegtakarítás A téli időszukbiin mutatkozó, fokozott energiaszükséglet kí­sérőjelenségei az áramelosz­lásban bekövetkező zavarok, amelyek nemegyszer megsza­kítják az üzemekben a folya­matos termelést. Ha * nincs áram, leállnak a gépek és több­ször megismétlődő, hosszabb ideig tarló veszteglésük ugyan­olyan gazdasági kárral járhat, mint például a nyersanyagok pazarlása, vagy akár a selejt. Tekintettel , arra, hogy — a nyersanyagoktól eltérően — a villanyáram nem raktározható el, a tartalékok összegyűjtése a későbbi, szűkösebb napokra vagy órákra elképzelhetetlen. Ezért csupán az energiával va­ló helyes gazdálkodással, az áramfogyasztás szabályozásá­val érhetők el a várt eredmé­nyek. leforgása alatt alig tett ki töb­bet 1,27 százaléknál. Az ezzel kapcsolatos megtakarítás pedig ugyanebben az esztendőben meghaladta a másfél millió ko­ronát. Cipra elvtárs brigádja ettől kezdve évről évre jobb ered­ményeket ért el. Nyersanyag- megtakarításuk a többi üzem- részleggel való szoros együtt­működés jóvoltából az 5. öt­éves tervidőszakban mintegy 7 millió koronára emelkedett. A brigád azonban nem elégedett meg ennyivel. Kötelezettségvál­lalásai a termelési terv ará­nyos teljesítésére, az utóbbi években pedig az energia-meg­takarításra is irányulnak. Václav Herčíknek, ' az üzem közgazdászának véleménye sze­rint nincs ma olyan termelési probléma, amelyet Jindrich jindrich Cipra átveszi a CSKP XV. kongresszusának kollektívája cím adományozásáról szóló oklevelet 1977. I. 4. Ezt az elvet tartják szem előtt a Szlovák Nemzeti Felke­lés nevet viselő hostivaf'i Mi^ tas n. v. dolgozói, akik bebizo­nyították, hogy az áramhiány okozta kedvezőtlen jelenségek a nap bizonyos őrálban — meg­felelő intézkedések foganato­sításával — megelőzhetők. A tehergépkocsik, a traktorok és a nehéz építőipari gépek ré­szére gumiabroncsokat gyártó vállalat dolgozói tehát megér­demelten vonják magukra a fő­város, sőt a közép-csehországi kerület figyelmét. Példát muta­tó kezdeményezésük, szocialis­ta munkaversenyeik eredménye­ként milliókra rúgó megtaka­rításaikkal az évek során nem egy égető problémát oldottak meg. Kevesebb hulladék — több áru A Gumiabroncsgy árban ma 30 szocialista munkabrigád dol­gozik. Kötelezettségvállalásaik értelmében a nyersanyagokkal és az árammal való takarékos­kodásra, valamint a munkater­melékenység emelésére törek­szenek. Erre mind a hengerlő- részlegben, mind a konfekciós részlegben, vagy akár a vulka­nizálórészlegben bőséges lehe­tőségük nyílik. És hogy a dol­gozók valóban szívükön viselik a társadalom érdekeit s jó gaz­dáik üzemüknek, az Jindrich Ciprával folytatott beszélgeté­sünkből is kitűnik. Cipra elv­társ a hengerlő részleg 32 ta­gú szocialista munkabrigádjá­nak vezetője. — A legnehezebb és az áram- fogyasztás tekintetében a leg­igényesebb gépeket a mi rész­legünkön üzemeltetjük, — mondja a brigád vezetője. — Ez tette szükségessé az éjsza­kai műszakok bevezetését. A konfekciós részlegen lényege­sen kevesebb géppel, tehát ke­vesebb áramfogyasztással, fő­leg a kétkezi munka érvénye­sül. Itt továbbra is napi két műszakban folyik a munka. A vulkanizálórészlegben azonban — a technológiai követelmé­nyeknek megfelelően -t- azelőtt is három műszakban dolgoz­tak, s így dolgoznak ma is. — Munkabrigádunknak 1966- ban történt megalakítása óta a kalanderezett textilhulladék csökkentésére törekedtünk — folytatja a vendéglátóm. — A brigád néhány éves fáradozása nem volt hiábavaló. Az 1970- ben 2,2 százalékra becsült tex­tilhulladék rövid egy esztendő Cipra brigádja meg ne oldana. Tagjai a havonta rendszeresen megtartott értekezleteken tá­jékozódnak az elmúlt hónap eredményeiről és nehézségei­ket külső segítség nélkül, ön­állóan küszöbölik ki. Ennek kö­szönhető, hogy az idei félmil­lió koronát képviselő anyag­megtakarításra vállalt kötele­zettségüket október végéig 200 000 koronával túlteljesítet­ték. — Módszerünk bevált, s ezért a jövőben is ezen az úton akarunk haladni — mondja Herčík elvtárs —, mert a ter­mékek minőségének rovására anyagmegtakarításoknak aligha lenne értelme. Ehelyett inkább a bonyolult energetikai hely­zet javulásához igyekszünk hozzájárulni. Köztudott ugya- iris, hogy a hengerlőrészleg gé­pei óránkénti 1000 kW áram fogyasztásával a legigényeseb­bek közé tartoznak, s ezért üzemeltetésük az áramelosztás­ban — tehát a gyárban is — a legnagyobb nehézségeket okozzák. Aki Jindrich Ciprát ismeri, az nem csodálkozik azon, hogy a brigád vezetője addig nem nyugodott, amíg ezt a problé­mát meg nem oldotta. A rész­leg dolgozói belátták, hogy a nagy mennyiségű áramot fo­gyasztó gépek a leggazdaságo­sabban az éjszakai órákban üzemeltethetők. Igaz ugyan, hogy eleinte nem értettek egyet valamennyien ezzel a megol­dással, amely az új munka- szervezés következtében szo­katlan változást jelentett az ejnberek életmódjában. Jind­rich Ciprának azonban a párt- bizottság és a szakszervezet segítségével sikerült meggyőz­nie a dolgozókat arról, hogy az éjszakai műszakok bevezetése -elengedhetetlen követelmény és a legfőbb feltétele az igényes tervfeladatok teljesítésének. A jó példa gyorsan terjed A tapasztalatok szerint a jó példának többnyire számos kö­vetője akad. Ez történt Cipra elvtárs esetében is. Szocialista munkabrigádjának kezdemé­nyezésére csakhamar mások is felfigyeltek. Az éjszakai mű­szakokra fokozatosan tértek át Rastislav David, majd Václav Janeček és a többiek munka­brigádjai. Ezzel az összefogás­sal — vagyis a 22 órától reg­geli 6 óráig tartó műszakokkal — biztosítják november eleje óta a termelési terv teljesíté­sét és az arányos áramfogyasz­tást úgy, hogy az egész napi energiaszükségletük 35 száza­lékát az éjszakai órákban fe­dezik. A körültekintő munkaszerve­zésnek köszönhető, hogy az éj­szakai műszakokban gyakrab­ban előforduló nehézségek nagy része a gépek rendszeres karbantartásával és javításával leküzdhető. Felhívásuk nem talált süket fülekre — Az energetikai helyze­tünkben mutatkozó nehézségek a téli hónapokban majdnem minden esztendőben megismét­lődnek — folytatja Václav Her­éik. — Első ízben két évvel ez­előtt fordultunk felhívással a hozzánk hasonló helyzetben le­vő, sok áramot fogyasztó üze­mekhez: térjenek át az éjsza­kai műszakokra. Az idén meg­ismételtük felhívásunkat, és a tapasztalatok szerint kezdemé­nyezésünk eredményes vojt. Példánkat máris sok helyütt követik. A ČKD üzemei, a Fő­városi Közlekedési Vállalat karbantartó- és javítóműhelyei és sokan mások megértették, mit vár tőlük a társadalom, és ha valamennyi gépipari üzem csatlakozna hozzánk, akkor még kevesebb üzemnek kelle­ne megszakítania a folyama­tos termelést az egyelőre még gyakran előforduló áramhiány miatt. A Mitas vállalat brigádjainak tehát minden okuk megvan az elégedettségre. A hengerlőrész- leget, ahol gumivegytiletet pré­selnek a chemlonból vagy mű­selyemből készült kordszövet-- be, havonta mintegy 20 millió korona értékű kalanderezett textilanyag hagyja el, amely­nek minőségét nem érheti bírá­lat. Kétségtelen tehát, hogy Jindrich Cipra szocialista mun­kabrigádját kezdeményezéséért és kiváló eredményeiért meg­érdemelten tüntették ki a CSKP XV. kongresszusának kol­lektívája büszke címével. KARDOS MARTA A kavicsbányában (A szerző felvétele.) Gémeskút mellett kavicshegyek A galántai járás déli részén, Čierna Voda (Feketenyék) ha­tárában, ahol egy „ösztövér“ kútágas állt, ma a gémeskút mellett 22 hektárnyi területen kavicsbánya létesült. A kavics kiváló minősége miatt két-há- rnmszáz kilométeres távolság­ból is eljárnak ide a teherau­tók. Az új üzemnek, amely már, a bratislavai Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányákhoz tarto­zik, jelenleg 29 alkalmazottja van. A kis kollektíva, amely a múlt év december elejétől egy szocialista munkabrigádot al­kot, 1976 márciusától — az in­dulástól — december közepé­ig több mint 400 ezer köbméter kavicsot termelt ki. Havi ter­vük szerint 45 ezer köbméter kavicsot keli kitermelniük, amit novemberben több mint 15 ezerrel túlteljesítettek. A kavicsbányából naponta, 1000—1500 köbméter kavicsot szállítanak el a .teherautók, a kavicshegyek viszont szüntele­nül nőnek. Ez természetes, hi­szen a kollektíva, amely három műszakban dolgozik, nemcsak teljesíti a napi tervet, hanem túl is szárnyalja. Az egy napra előirányzott tervük egyébként 2670 köbméter kavics kiterme­lése. A telepet, ahol a munkások egy része jelenleg korszerűen felszerelt barakkokban lakik, Kiss Zoltán villanyszerelővel járjuk körül. ö a szocialista munkabrigád egyik leglelke­sebb fiatal tagja. A szállítósza­lag mellett haladva, megtekint­jük a vastag huzalokkal part­hoz rögzített hajókotrót. Kísé­rőm elmondja, hogy a kotró­gép teljesítménye óránként 150—170 köbméter kavics fel­színre hozatala. A gép egyéb­ként 15 méteres mélységből bá­nyássza a kavicsot. Tavasszal n.'g egy nagyobb teljesítményű kotrógépet he­lyeznek üzembe, amely majd 40—50 méteres mélységből hoz­za fel a kavicsot. A kiváló mi­nőségű feketenyéki kavicsot pedig rövid időn belül már va­súti teherszállító kocsikban is szállítani fogják. FODOR RUDOLF Több szakmunkással ­nagyobb választék A bratislavai Nemzetközi Nő­nap Vállalat — közismert ne­vén a Cérnagyár — az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. Néhány terme­lőrészlegén új gépeket és be­rendezéseket szereltek fel, s. ugyanakkor bővült a náluk gyár­tott fonalak és cérnák válasz­téka is. A napokban Jozef Si- helský mérnökkel, a vállalat termelési igazgatóhelyettesé­vel beszélgettünk arról, hogy milyen eredményeket értek el 1976-ban, s melyek az 1977-re kitűzött feladataik. Az igazga­tóhelyettes örömmel válaszolt a kérdésekre. Öröme indokolt volt, hiszen — amint kiderült — a múlt évi feladataikkal, a nehézségek ellenére, idejében megbirkóztak. — Vállalatunk dolgozói a múlt évben csatlakoztak a Mladá Boleslav-i felhívást kö vetők táborához, s az akkor tett szocialista vállalásaik ér­telmében a bruttó termelési ter­vet több mint egy héttel az év vége előtt, pontosan december 23-án teljesítették — mondja Jozef Sihelský igazgatóhelyet­tes. — Nagyon örültünk annak is, hogy a kapitalista országok­ba irányuló kiviteli tervfelada­tainknak már december 7-én eleget tudtunk tenni. Az emlí­tett tervmutatók határidő előt­ti megvalósításával vállalatunk a bruttó termelési tervet 3,5 millió, az exportot pedig 1,5 millió korona értékkel teljesí­tette túl. Visszatérve a Mladá Boleslav-i felhívásra tett szocia lista vállalásunkra, szeretném elmondani a következőket: A vállalásban lefektetett „Intéz­kedések“ kidolgozásakor ala­posan áttanulmányoztuk a fel­hívás tartalmát. így annak tel­jes ismeretében — dolgozóink kezdeményezőkészségében bíz­va — elhatároztuk a felhívás­hoz való csatlakozást. A haté­konyabb termelésre és a jobb minőségű munkára ösztönző intézkedések haladéktalan tel­jesítését több mint ezer egyé­ni és 68 kollektív szocialista vállalással támasztották alá dolgozóink. A termelés növelé­se, a nálunk gyártott fonalak és cérnák választékának bőví­tése s gépi berendezéseink le­hető legnagyobb mértékű ki­használása az 1977-es év, vala­mint a 6. ötéves tervidőszak további éveire vonatkozó vál­lalások lényege. Szeretnénk jobban kihasználni a kutató és fejlesztési munkák eredménye­it, főleg azokat, amelyek a nyersanyagok gazdaságosabb kihasználására vonatkoznak. — Milyen mértékben nőve kednek 1977-re előirányzott feladataik a múlt évihez vi­szonyítva, s melljek azok a ne­hézségek,' amelyek leküzdése u legsürqősebb vállalatuk számá­ra? — Az idei árutermelési ter­vünk 2,5 százalékkal lesz ma­gasabb a múlt évinél. Az áru­termelés növelésével párhuza­mosan nő termékeink válasz­téka is. Ez utóbbi feladat tel­jesítése nem a legegyszerűbb, mert — sajnos — nincs ele­gendő képzelt szakmunkásunk. Megközelítőleg 7000 típusú fo­nalat és cérnát szállítunk éven­te a megrendelőknek, amelyek például színben, vastagságban és hosszúságban különböznek egymástól. Azért említettem a szakmunkáshiányt, mert a kor­szerű gépek kezeléséhez kép­zett és nagy gyakorlattal ren­delkező dolgozók kellenek. Az utóbbi években pedig, sajnos, eléggé nagy volt nálunk a munkaerővándorlás. 1976-ban a helyzet már javult ezen a terü­leten, amihez új szakintéze­tünk megnyitása is jelentősen hozzájárult. Ebben az évben pedig elkészül a 420 férőhe­lyes munkásszállónk is, s ez­zel a jövő évben remélhetőleg megoldjuk az említett problé­mát. Az elmúlt években külön­böző szociális intézkedések se­gítségével — példáu’ lakások kiutalásával — is erősítettük a vállalat szakmunkásgárdáját. Ha már a problémáknál tar­tunk, megjegyezném, hogy az áruválaszték tervében mutatko­zó lemaradás oka a szakmun­kások hiányán kívül a segéd­anyagokkal való rossz ellátás. Ezek hiánya ugyancsak jelen­tősen gátolja a feladatok ma­radéktalan teljesítését. — Mit tart legfontosabb fela­datuknak az új évben? — Elsősorban az előirányzott tervmutatók teljesítését. Má­sodsorban a minőség javítását minden egyes munkaszakaszon. Termékeink minőségével, saj­nos, a múlt évben nem lehet­tünk elégedettek. Jobb szerve­zéssel, irányítással, a vállalá­sok teljesítésével, nagyobb munkafegyelemmel szeretnénk elérni, hogy a nagy textil- és ruhaipari vállalatok, üzemek, valamint a kiskereskedelem lehetőleg kifogástalan terméke­ket kapjon tőlünk. Ebben az évben növeljük majd a szinte­tikus fonalak gyártását. A ké­zimunkázni szerető lányok és asszonyok örömére pedig el­mondhatom, hogy az idén 12,5 százalékkal több hímzőfonalat adunk üzleteinkbe, mint az el­múlt évben. A minőség javítá­sánál szeretnénk hasznosítani a szaratovi és a Ívovi dolgozók tapasztalatait, természetesen a saját feltételeinknek megfele­lően. Személyes kívánságaim közé tartozik az is, hogy a múlt évben felújított 2-es szá­mú üzemünk új gépeit a lehe­tő legnagyobb mértékben ki­használjuk. PAKOZDI GERTRÜU

Next

/
Thumbnails
Contents