Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)
1977-01-19 / 18. szám, szerda
FfllESZTIÜK A KAPCSOLATOKAT (Folytatás az 1. oldalrólf Mindkét fél érdeklődést tanúsított a kölcsönös árucsere bővítése iránt. Milan Vondruška cseh oktatásügyi miniszter tegnap szintén fogadta Charles Samba Sissokot. Megvitatták az iskolaüggyel kapcsolatos kérdéseket és a további együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap fogadta Prágában a Hrzán-palotában Charles Samba Sissokot. Megbeszélést tartottak a CSSZSZK és a Mali Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése feltételeinek megteremtéséről. Az együttműködés különféle területein kifejtendő tevékenységről tartott véleménycsere megmutatta, hogy mindkét fél részéről megvannak hozzá a kedvező feltételek. Ilyen együttműködés például a CSSZSZK nagyobb részvétele a Mali Köztársaság gazdaságának fejlesztésében. Amint hangsúlyozták, több lehetőség kínálkozik az együttműködésre az oktatásügy, a kultúra terén és más területeken. Kölcsönösen kifejezték meggyőződésüket, hogy a Mali Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett látogatása és itt folytatott tanácskozásainak eredményei fontos lépést jelentenek majd a két ország kölcsönös, hagyományos kapcsolatainak sokoldalú kibontakoztatására. A fogadáson részt vett Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere és Boubacar Kasse, a Mali Köztársaság csehszlovákiai nagykövete, akinek állandó állomáshelye Moszkva. FOLYAMATOS ÁRUELLÁTÁS, JŐ MINŐSÉG O. Svačina cseh iparügyi — A CSSZK Iparügyi Minisztériuma irányítása alá tartozó termelőüzemek az 1976. évi tervet 101,2 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy egy milliárd 178 millió korona értékű áruval termeltek a tervezettnél többet. A hazai piac ipari áruválasztékának mintegy 15,8 százaléka új, vagy lényegesen megváltoztatott árucikkből állt a múlt évben. Általában elmondható. hogy 1976-ban ismét megnővekedett a vásárlóközönség igénye — állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Prágában Oldfich Svačina, a CSSZK iparügyi minisztere. A szocialista országokba irányuló kiviteli tervet a tárca 1,9 százalékkal teljesítette túl, s a tervnek megfelelően teljesítette a tőkésországokba irányuló exportot is. A kedvező eredményekhez döntő mértékben hozzájárult az ipari dolgozók öntudatos munkakezdeményezése, különösképpen a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítése. A CSSZK Iparügyi Minisztériuma irányítása alá tartozó üzemekben 450 000 dolgozó kapcsolódott be a kongresszusi versenybe. Az 1977. évi feladatokról szólva a miniszter elmondta, hogy a vegyipari termelés 6,5 százalékkal növekszik. A CSSZK petrolkémiai létesítményei — a beruházások nagyságát és a termelés mennyiségét tekintve miniszter sajtótájékoztatója — páratlan jelentőségű létesítmények a csehszlovákiai vegyipar történetében. 1977-ben 2,7 százalékkal emelkedik a CSSZK közszükségleti iparának termelése, (sm) Részvétnyilvánítások (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levelében fejezte ki részvétét František Lýsek nemzeti művész, a Munkaérdemrend tulajdonosa elhunyta alkalmából a Cseh Szocialista Köztársaság Kulturálisügyi Minisztériumának, a Cseh Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetségének, a brnói Janáček Zeneakadémiának és az elhunyt családjának. Levelében kifejezést adott mély gyászának a kiváló művész, a nagyszerű ember és becsületes kommunista elhunyta alkalmából. František Lýsekkel — írja Husák elvtárs levelében — kiváló pedagógus, a Brnói Gyermekkórus megalapítója és sok éven át karmestere távozott az élők sorából, mely gyermekkar vezetésével jelentős sikereket ért el Itthon és külföldön. Életműve tartós értéke, elválaszthatatlan része marad szocialista kultúránknak. Ebből az alkalomból részvétét nyilvánította Ľubomír Strougal szövetségi miniszter- elnök is. Vereségükből nem okultak (Folytatás az 1. oldalról) mia tagjai így nyilatkoztak: „Elítéljük a Charta ’77 elnevezésű antiszocialista és reakciós pamfletet, amelyet a nyugati hírközlő eszközök terjesztenek, s amely durván rágalmazza életünket, népünk munkasikereit és szocialista rendszerünket. Hazánk valamennyi becsületes állampolgárával együtt felemeljük tiltakozó szavunkat a csődbe Jutott jobboldali elemek elszigetelt csoportjának tevékenysége ellen. Ezek az elemek még mindig nem vonták le a tanulságot 1968-1969- es vereségükből, és a nemzetközi reakció szolgálatában becsmérlik szocialista hazánkat. Jirí Vala, a prágai Nemzeti Színház művésze: „Nem lepett meg, hogy azok, akik a múltban felforgató politikai cselekedeteikkel annyi rosszat okoztak, ismét visszatértek a de- struktivizmus régi módszereihez, és Nyugaton az Igazság és a polgári jogok védelmezőiként akarnak tetszelegni. Hiszen ezek az emberek már régen a szocializmus renegátjai lettek, kirekesztették magukat hazánk dolgozóinak életéből.“ A koSical Kelet-szlovákiai Erdőgazdasági Vállalat csaknem 15 000 dolgozója nyilatkozatában egyértelmű támogatását fejezte ki pártunk politikája Iránt, mert — amint írják — ezt a politikát semmilyen politikai hajótöröttek rágalmazásai nem rendítik meg. Közös nyilatkozatot fogadtak el a bratislavai Komenský Egyetem Orvosi Karának hallgatói és dolgozói, valamint á bratislavai Egyetemi Kórhá7 és « Gyermekkórház alkalmq/ot- tal. Leszögezik, hogy a Cb irta ’77 nevű pamflet nem egyéb, mint céltudatos kísérlet szocialista vívmányaink felszámolására. Ezért határozottan elítéljük ezt az irományt, és támogatják szocialista rendszerünket, amelynek sokoldalú fejlesztéséért a jövőben is mindent megtesznek. Szerkesztőségünk címére is érkeztek újabb tiltakozó nyilatkozatok. A Pozbai Alapiskola és Óvoda pedagógusai többek között ezt írják: „Visszautasítunk minden kommunistaellenes törekvést. Szocialista hazánk humanizmusa, demokratizmusa közismert, de szót nem adhatunk a rendbontóknak. Törekvéseikre válaszunk: tanulóinkat továbbra Is kommunista szellemben neveljük.“ A FiFakovói (Fiileki) Városi Nemzeti Bizottság tagjai és dolgozói rendkívüli ülésen foglalkoztak a válaszadással, és ezt írják: „A szennyirat szerzőinek címére válaszoljuk, hogy bármilyen formában próbálkoznak az úszítással, a baráti Szovjetunióhoz és népéhez fűződő kapcsolatunk zavarásával, próbálkozásuk eleve reménytelen, mert nálunk nem terem számukra babér. Az ellenforradalmárok próbálkozásait népünk útálattal utasítja vissza,“ A Komárnói (Komáromi) Kikötő dolgozói a többi között ezt írják levelükben: „A szocializmus és népellenes próbálkozások nálunk eleve kudarcra vannak ítélve. Kijelentjük, hogy ml továbbra is tántoríthatatlan hívei vagyunk a proletár internacionalizmusnak, a szocializmus építésének, és készek vagyunk ezt bármikor, bármilyen körülmények között ts bizonyítana* FELHÍVÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE (Folytatás az 1. oldalról) újabb háború veszélyének csökkentésére, majd teljes kiküszöbölésére irányuló programot, mint a Szovjetunió. Ez a program olyan átfogó intézkedéseket tartalmaz, mint az erőszak alkalmazásáról történő lemondás a nemzetközi kapcsolatokban. Felöleli a fegyverkezési hajszával kapcsolatos valamennyi alapvető problémát. A béke megteremtésére irányuló valamennyi kezdeményezésünk megjelel a testvéri szocialista országok közös nemzetközi irányvonalának. Közösen harcolunk e kezdeményezések valóra váltásáért. A Szovjetunió és a baráti országok kezdeményezéseit támogatja az ENSZ tagállamainak jelentős része, valamennyi világrész néptömegei. A szocialista országok védelmi szövetségének békeszerete- tét bizonyítják azok a fontos javaslatok, amelyek a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Bukarestben megtartott ülésén hangzottak el. Azokról a javaslatokról van szó, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi résztvevője mondjon le a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról és ne bővítsék tovább a Varsói Szerződés, valamint a NATO tagállamainak körét. Szilárd meggyőződésünk, hogy békés céljainkat végül sikerül valóra váltani. Elérésük azonban csak harc árán lehetséges, mivel alkotó javaslataink gyakran süket fülekre, gyakran nyílt ellenállásra találnak. Amikor a Varsói Szerződés tagállamai felvetették a nukleáris fegyverek elsőként történő bevetéséről való lemondás gondolatát, a NATO egyértelmű nemmel válaszolt. Mi ezt nem fogadhatjuk el. Csökkente- nünk kell annak lehetőségét, hogy a Szovjetuniót a nukleáris fegyverek bevetésével fenyegessék. Ugyanakkor reméljük, hogy azok, akik végül is meghatározzák a különböző államok politikáját, józanul kezelik javaslatunkat. A Szovjetunió természetesen erősíti védelmi képességeit. Ez elkerülhetetlen, országunk és szövetségeseink biztonságáról sohasem mondtunk és mondunk le. Teljesen alaptalanok azonban az olyan állítások, amelyek szerint a Szovjetunió tovább kíván lépni védelmi szükségleteinél, s az „első csapás“ megtétele érdekében katonai előnyre törekszik. A Szovjetunió mindig meggyöződéses ellenjele volt és marad is az ilyen koncepcióknak. Erőfeszítéseink célja az, hogy ne kerüljön sor sem az első, sem a második csapásra, hogy egyáltalán ne legyen nukleáris háború. Véleményünk szerint védelmi erőnknek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy senki se kockáztassa meg békés életünk megsértését. Politikánk célja nem a katonai előny, hanem a fegyverkezés csökkentése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a tőkésországok politikáját olyan erők is meghatározhatják, amelyek felismerik a tűzzel folytatott játék veszélyeit, és képesek számolni korunk realitásaival. Reméljük, hogy a szóhasználatukban mutatkozó, s gyakran belső konjunkturális érdekek diktálta ingadozásaik ellenére józan hozzáállást tanúsítanak a világpolitikai problémákhoz. E józan hozzáállás tette lehetővé annak idején, hogy fordulat menjen végbe a Szovjetunió és Franciaország kapcsolataiban, létrejöjjenek az NSZK- val kötött ismert szerződések, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, a Szovjetuniónak az Egyesült Államokkal és más kapitalista országokkal kötött megállapodásai, összeüljön az európai biztonsági és együttműködést értekezlet, — egyszóval előbbre haladjon az enyhülés ügye. Valamennyien tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének elérése hatalmas erőfeszítésekkel járt. Az enyhülés során felhalmozott politikai tőke megőrzése szintén nem könnyű. Semmiféle nehézségéi akadály sem kényszeríhet azonban minket arra, hogy lemondjunk a béke megszilárdításáról, sérthetetlenné tételéről. Készek vagyunk arra, hogy az Egyesült Államok kormányával közösen jelentősen előbbre vigyük országaink kapcsolatait. Véleményünk szerint először is az 1974. végén Vlagyivosztokban kötött megállapodás alapján be kell fejezni a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás előkészítését. Egyes washingtoni politikusok most azon sajnálkoznak, hogy ez a megállapodás még mindig nem került aláírásra. Sajnálkozni persze lehet, de az elvesztegetett időt visszahozni nem. Ebből le kell vonni a szükséges következtetéseket. A Szovjetunió természetesen kész továbblépni a stratégiai fegyverek korlátozásának kérdésében. Előbb azonban meg kell szilárdítani az eddig elért eredményeket, meg kell valósítani azt, amiben Vlagyivosztokban megállapodtunk. Ezt követően át lehet térni a messzebbre mutató intézkedések megvitatására. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a jelenleg megvitatás alatt álló kérdéseket újakkal kiegészítve megnehezítjük és elodázzuk a problémák egészének megoldását. A lehetségekhez képest szeretnénk minél előbb megállapodást elérni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Nem ellenezzük, hogy az idevágó kérdéseket bármilyen szinten, és bárhol — Bécsben, Bonnban, Washingtonban vagy Moszkvában — megvitassuk. Jelenleg az európai politika legfontosabb feladata, hogy megvalósítsuk mindazt, amiben harmincöt állam képviselői másfél évvel ezelőtt Helsinkiben megállapodtak. Az összeurópai tanácskozás Záródokumentumát nemzetközi kötelezettségünknek tekintjük. Természetes, hogy a záródokumentum megvalósítása során egyes területeken már sikerült jelentősebb eredményeket elérni, más területeken viszont a szükséges intézkedések fokozatosan valósulnak meg, vagy esetleg csak most dolgozzák ki őket. Ebből a szempontból sok függ az államok politikai kapcsolatainak általános állapotától, másszóval az enyhülés színvonalától. A nyugati országokban gyakran kiemelik a Záródokumentum egyes megállapításait, és vitát kezdenek e kérdésekről. Ezeknek a lépéseknek a célja nyilvánvaló — megzavarni az összeurópai tanácskozás által megkezdett pozitív fejlődési folyamatot. E politika követői nem törődnek a szilárd európai békével. Arra törekszenek, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, s rá akarnak kényszeríteni, hogy olyan szabályok szerint éljünk, amelyek összeegyeztetheteíler nek a szocialista demokráciával és jogrenddel. Tevékenységük nem számíthat sikerre. A szocialista és más társadalmi rendszerű államok Helsinkiben közös munkával nagy eredményeket értek el. Komoly, a közös érdekeken alapuló tevékeny együttműködés volt ez. Ezt az együttműködést most tovább kell fejleszteni, és erre mi készek is vagyunk. Nagy, és jelentős feladatnak tartjuk kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztését Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, valamint más európai és nem európai országokkal. Kapcsolatainkat ezekkel az álamokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fejlesztettük és fejlesztjük a továbbiakban is. Síkraszállunk a közel-keleti háborús tűzfészek felszámolását szolgáló legaktívabb intézkedések megtételéért. A Közel- Keletnek szilárd, igazságos rendezésre van szüksége. Olyan rendezésre, amely nem sérti a térség egyetlen államának, egyetlen népének létfontosságú jogait sem. Izraelnek természetesen joga van az állami függetlenségre és a biztonságos létre, de ugyanilyen joggal rendelkezik a palesztinai arab nép Is. A közel-keleti probléma megoldásának útja — mi ezt már többször hangoztattuk — a genfi közel-keleti békeértekezleteri keresztül vezet. Jelenleg valamennyi érdekelt fél hajlik ezen álláspont elfogadására. Jelenleg valamennyi érdekelt fél hajlik a konferencia munkájának fél- újítására. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb jelentőségre tesz szert a genfi konferencia két társelnökének, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az együttműködése. Közös akarattal sok eredményt érhetnek el. Közös akarattal sokat te^ hetnek azért, hogy hozzá segít? sék az érdekelt feleket a kölcsönösen elfogadható megoldás- sok megtalálásához — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Nagy tapssal fogadott beszédének elhangzása után Leonyid Brezsnyev felolvasta a SzovjeU unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1976. december 7-én hozott rendeletét, amely védőid nek a második világháborúban tanúsított hősiességéért és kitartásáért, s a fasiszta német csapatokon a moszkvai csatá» ban aratott győzelemhez való hozzájárulásukért Tulát a „hős város“ címmel s az ezzel járó Arany Csillaggal tüntette ki. A rendelet felolvasása után az SZKP Központi Bizottságának főtitkára feltűzte a város zászlajára a kitüntetést jelző arany csillagot. Tito elnök Líbiában Belgrád — Joszip Broz Tito jugoszláv államfő tegnap Moa- mer El-Kadhafi ezredesnek, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsa elnökének meghívására háromnapos hivatalos, baráti látogatásra a Líbiai Arab Köztársaságba érkezett. Tripoliban a tárgyalások során a két államfő érint néhány időszerű nemzetközi problémát és megvitatja a két ország közötti együttműködés kérdéseit. Líbiai látogatása után a jugoszláv államfő Szadat elnök meghívására néhány napos hivatalos, baráti látogatást tesz Egyiptomban. — OLEG TROJANOVSZKIJ, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője levélben hívta fel Kurt Waldheim ENSZ főtitkár figyelmét arra, hogy a multinacionális cégek működési kódexének kidolgozásával foglalkozó munkacsoport ülésein az NSZK küldöttségének tagja a jogellenesen Nyugat-Berlinben működő „Szövetségi Kartell-hivatal“ egyik tanácsosa is. — DAMASZKUSZBA érkezett az a jobboldali libanoni küldöttség, amelynek vezetői Pierre Gemayel, a falangisták vezére és Frangié volt elnök. A küldöttség Asszad szíriai elnökkel Libanon politikai jövőjéről folytat megbeszéléseket. — INDIRA GANDHI indiai kormányfő tegnap rádióbeszédben jelentette be, hogy az alsóházi választásokat idén márciusban tartják. — DZSEMAL BI/EDICS, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Bijedlcs magánrepülőgépen Belgráaból Szarajevóba repült. — ANDREJ BARCÁK, hazánk' külkereskedelmi minisztere Moszkvában eszmecserét folytatott Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak további elmélyítéséről. __j 1977. I. 19. 2 LAPZÁRTAKOR ÉRKÉZÉIT
