Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-19 / 18. szám, szerda

FfllESZTIÜK A KAPCSOLATOKAT (Folytatás az 1. oldalrólf Mindkét fél érdeklődést tanú­sított a kölcsönös árucsere bő­vítése iránt. Milan Vondruška cseh okta­tásügyi miniszter tegnap szin­tén fogadta Charles Samba Sissokot. Megvitatták az iskolaüggyel kapcsolatos kérdéseket és a to­vábbi együttműködés elmélyíté­sének lehetőségeit. Ľubomír Strougal, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap fogad­ta Prágában a Hrzán-palotában Charles Samba Sissokot. Megbeszélést tartottak a CSSZSZK és a Mali Köztársa­ság kölcsönös kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése feltételei­nek megteremtéséről. Az együttműködés különféle terü­letein kifejtendő tevékenység­ről tartott véleménycsere meg­mutatta, hogy mindkét fél ré­széről megvannak hozzá a ked­vező feltételek. Ilyen együtt­működés például a CSSZSZK nagyobb részvétele a Mali Köz­társaság gazdaságának fejlesz­tésében. Amint hangsúlyozták, több lehetőség kínálkozik az együttműködésre az oktatásügy, a kultúra terén és más terüle­teken. Kölcsönösen kifejezték meg­győződésüket, hogy a Mali Köz­társaság külügyminiszterének hazánkban tett látogatása és itt folytatott tanácskozásainak eredményei fontos lépést jelen­tenek majd a két ország köl­csönös, hagyományos kapcsola­tainak sokoldalú kibontakozta­tására. A fogadáson részt vett Bohus­lav Chňoupek, a CSSZSZK kül­ügyminisztere és Boubacar Kas­se, a Mali Köztársaság cseh­szlovákiai nagykövete, akinek állandó állomáshelye Moszkva. FOLYAMATOS ÁRUELLÁTÁS, JŐ MINŐSÉG O. Svačina cseh iparügyi — A CSSZK Iparügyi Minisz­tériuma irányítása alá tartozó termelőüzemek az 1976. évi ter­vet 101,2 százalékra teljesítet­ték, ami azt jelenti, hogy egy milliárd 178 millió korona ér­tékű áruval termeltek a terve­zettnél többet. A hazai piac ipari áruválasztékának mintegy 15,8 százaléka új, vagy lényege­sen megváltoztatott árucikkből állt a múlt évben. Általában el­mondható. hogy 1976-ban ismét megnővekedett a vásárlóközön­ség igénye — állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Prá­gában Oldfich Svačina, a CSSZK iparügyi minisztere. A szocialista országokba irá­nyuló kiviteli tervet a tárca 1,9 százalékkal teljesítette túl, s a tervnek megfelelően teljesí­tette a tőkésországokba irányu­ló exportot is. A kedvező eredményekhez döntő mértékben hozzájárult az ipari dolgozók öntudatos mun­kakezdeményezése, különöskép­pen a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítése. A CSSZK Iparügyi Minisztériuma irányítása alá tartozó üzemekben 450 000 dol­gozó kapcsolódott be a kong­resszusi versenybe. Az 1977. évi feladatokról szólva a miniszter elmondta, hogy a vegyipari termelés 6,5 százalékkal növekszik. A CSSZK petrolkémiai létesítményei — a beruházások nagyságát és a termelés mennyiségét tekintve miniszter sajtótájékoztatója — páratlan jelentőségű létesít­mények a csehszlovákiai vegy­ipar történetében. 1977-ben 2,7 százalékkal emelkedik a CSSZK közszükség­leti iparának termelése, (sm) Részvétnyilvánítások (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök levelében fejezte ki részvétét František Lýsek nem­zeti művész, a Munkaérdemrend tulajdonosa elhunyta alkalmá­ból a Cseh Szocialista Köztár­saság Kulturálisügyi Miniszté­riumának, a Cseh Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetségé­nek, a brnói Janáček Zeneaka­démiának és az elhunyt csa­ládjának. Levelében kifejezést adott mély gyászának a kiváló művész, a nagyszerű ember és becsületes kommunista elhuny­ta alkalmából. František Lýsekkel — írja Husák elvtárs levelében — ki­váló pedagógus, a Brnói Gyer­mekkórus megalapítója és sok éven át karmestere távozott az élők sorából, mely gyermekkar vezetésével jelentős sikereket ért el Itthon és külföldön. Életműve tartós értéke, elvá­laszthatatlan része marad szo­cialista kultúránknak. Ebből az alkalomból részvé­tét nyilvánította Ľubomír Strougal szövetségi miniszter- elnök is. Vereségükből nem okultak (Folytatás az 1. oldalról) mia tagjai így nyilatkoztak: „Elítéljük a Charta ’77 elneve­zésű antiszocialista és reakciós pamfletet, amelyet a nyugati hírközlő eszközök terjesztenek, s amely durván rágalmazza életünket, népünk munkasike­reit és szocialista rendszerün­ket. Hazánk valamennyi becsü­letes állampolgárával együtt felemeljük tiltakozó szavunkat a csődbe Jutott jobboldali ele­mek elszigetelt csoportjának tevékenysége ellen. Ezek az elemek még mindig nem von­ták le a tanulságot 1968-1969- es vereségükből, és a nemzet­közi reakció szolgálatában becsmérlik szocialista hazán­kat. Jirí Vala, a prágai Nemzeti Színház művésze: „Nem lepett meg, hogy azok, akik a múlt­ban felforgató politikai csele­kedeteikkel annyi rosszat okoz­tak, ismét visszatértek a de- struktivizmus régi módszerei­hez, és Nyugaton az Igazság és a polgári jogok védelmezőiként akarnak tetszelegni. Hiszen ezek az emberek már régen a szocializmus renegátjai lettek, kirekesztették magukat hazánk dolgozóinak életéből.“ A koSical Kelet-szlovákiai Er­dőgazdasági Vállalat csaknem 15 000 dolgozója nyilatkozatá­ban egyértelmű támogatását fe­jezte ki pártunk politikája Iránt, mert — amint írják — ezt a politikát semmilyen poli­tikai hajótöröttek rágalmazásai nem rendítik meg. Közös nyilatkozatot fogadtak el a bratislavai Komenský Egyetem Orvosi Karának hall­gatói és dolgozói, valamint á bratislavai Egyetemi Kórhá7 és « Gyermekkórház alkalmq/ot- tal. Leszögezik, hogy a Cb irta ’77 nevű pamflet nem egyéb, mint céltudatos kísérlet szo­cialista vívmányaink felszámo­lására. Ezért határozottan el­ítéljük ezt az irományt, és tá­mogatják szocialista rendsze­rünket, amelynek sokoldalú fejlesztéséért a jövőben is min­dent megtesznek. Szerkesztőségünk címére is érkeztek újabb tiltakozó nyilat­kozatok. A Pozbai Alapiskola és Óvoda pedagógusai többek között ezt írják: „Visszautasí­tunk minden kommunistaelle­nes törekvést. Szocialista ha­zánk humanizmusa, demokratiz­musa közismert, de szót nem adhatunk a rendbontóknak. Tö­rekvéseikre válaszunk: tanuló­inkat továbbra Is kommunista szellemben neveljük.“ A FiFakovói (Fiileki) Városi Nemzeti Bizottság tagjai és dolgozói rendkívüli ülésen fog­lalkoztak a válaszadással, és ezt írják: „A szennyirat szer­zőinek címére válaszoljuk, hogy bármilyen formában pró­bálkoznak az úszítással, a ba­ráti Szovjetunióhoz és népéhez fűződő kapcsolatunk zavarásá­val, próbálkozásuk eleve re­ménytelen, mert nálunk nem terem számukra babér. Az el­lenforradalmárok próbálkozá­sait népünk útálattal utasítja vissza,“ A Komárnói (Komáromi) Ki­kötő dolgozói a többi között ezt írják levelükben: „A szo­cializmus és népellenes próbál­kozások nálunk eleve kudarcra vannak ítélve. Kijelentjük, hogy ml továbbra is tántoríthatatlan hívei vagyunk a proletár inter­nacionalizmusnak, a szocializ­mus építésének, és készek va­gyunk ezt bármikor, bármilyen körülmények között ts bizonyí­tana* FELHÍVÁS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE (Folytatás az 1. oldalról) újabb háború veszélyének csök­kentésére, majd teljes kiküszö­bölésére irányuló programot, mint a Szovjetunió. Ez a prog­ram olyan átfogó intézkedése­ket tartalmaz, mint az erőszak alkalmazásáról történő lemon­dás a nemzetközi kapcsolatok­ban. Felöleli a fegyverkezési hajszával kapcsolatos vala­mennyi alapvető problémát. A béke megteremtésére irá­nyuló valamennyi kezdeménye­zésünk megjelel a testvéri szo­cialista országok közös nem­zetközi irányvonalának. Közö­sen harcolunk e kezdeménye­zések valóra váltásáért. A Szov­jetunió és a baráti országok kezdeményezéseit támogatja az ENSZ tagállamainak jelentős része, valamennyi világrész néptömegei. A szocialista országok védel­mi szövetségének békeszerete- tét bizonyítják azok a fontos javaslatok, amelyek a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Buka­restben megtartott ülésén hang­zottak el. Azokról a javasla­tokról van szó, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet vala­mennyi résztvevője mondjon le a nukleáris fegyverek elsőként történő alkalmazásáról és ne bővítsék tovább a Varsói Szer­ződés, valamint a NATO tagál­lamainak körét. Szilárd meggyőződésünk, hogy békés céljainkat végül si­kerül valóra váltani. Elérésük azonban csak harc árán lehet­séges, mivel alkotó javasla­taink gyakran süket fülekre, gyakran nyílt ellenállásra ta­lálnak. Amikor a Varsói Szer­ződés tagállamai felvetették a nukleáris fegyverek elsőként történő bevetéséről való lemon­dás gondolatát, a NATO egyér­telmű nemmel válaszolt. Mi ezt nem fogadhatjuk el. Csökkente- nünk kell annak lehetőségét, hogy a Szovjetuniót a nukleá­ris fegyverek bevetésével fe­nyegessék. Ugyanakkor remél­jük, hogy azok, akik végül is meghatározzák a különböző államok politikáját, józanul ke­zelik javaslatunkat. A Szovjetunió természetesen erősíti védelmi képességeit. Ez elkerülhetetlen, országunk és szövetségeseink biztonságáról sohasem mondtunk és mon­dunk le. Teljesen alaptalanok azonban az olyan állítások, amelyek szerint a Szovjetunió tovább kíván lépni védelmi szükségleteinél, s az „első csa­pás“ megtétele érdekében kato­nai előnyre törekszik. A Szov­jetunió mindig meggyöződéses ellenjele volt és marad is az ilyen koncepcióknak. Erőfeszítéseink célja az, hogy ne kerüljön sor sem az első, sem a második csapásra, hogy egyáltalán ne legyen nukleáris háború. Véleményünk szerint védelmi erőnknek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy senki se kockáztassa meg békés éle­tünk megsértését. Politikánk célja nem a katonai előny, ha­nem a fegyverkezés csökken­tése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a tőkés­országok politikáját olyan erők is meghatározhatják, amelyek felismerik a tűzzel folytatott játék veszélyeit, és képesek számolni korunk realitásaival. Reméljük, hogy a szóhasznála­tukban mutatkozó, s gyakran belső konjunkturális érdekek diktálta ingadozásaik ellenére józan hozzáállást tanúsítanak a világpolitikai problémákhoz. E józan hozzáállás tette le­hetővé annak idején, hogy for­dulat menjen végbe a Szovjet­unió és Franciaország kapcso­lataiban, létrejöjjenek az NSZK- val kötött ismert szerződések, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, a Szovjetuniónak az Egyesült Ál­lamokkal és más kapitalista or­szágokkal kötött megállapodá­sai, összeüljön az európai biz­tonsági és együttműködést ér­tekezlet, — egyszóval előbbre haladjon az enyhülés ügye. Valamennyien tudjuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhü­lésének elérése hatalmas erő­feszítésekkel járt. Az enyhülés során felhalmozott politikai tőke megőrzése szintén nem könnyű. Semmiféle nehézségéi akadály sem kényszeríhet azon­ban minket arra, hogy lemond­junk a béke megszilárdításáról, sérthetetlenné tételéről. Készek vagyunk arra, hogy az Egyesült Államok kormányá­val közösen jelentősen előbbre vigyük országaink kapcsolatait. Véleményünk szerint először is az 1974. végén Vlagyivosztok­ban kötött megállapodás alap­ján be kell fejezni a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás előkészítését. Egyes washingtoni politikusok most azon sajnálkoznak, hogy ez a megállapodás még mindig nem került aláírásra. Sajnálkoz­ni persze lehet, de az elveszte­getett időt visszahozni nem. Eb­ből le kell vonni a szükséges következtetéseket. A Szovjetunió természetesen kész továbblépni a stratégiai fegyverek korlátozásának kér­désében. Előbb azonban meg kell szilárdítani az eddig elért eredményeket, meg kell valósí­tani azt, amiben Vlagyivosztok­ban megállapodtunk. Ezt köve­tően át lehet térni a messzebb­re mutató intézkedések megvi­tatására. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a jelenleg megvitatás alatt álló kérdése­ket újakkal kiegészítve megne­hezítjük és elodázzuk a prob­lémák egészének megoldását. A lehetségekhez képest sze­retnénk minél előbb megálla­podást elérni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről. Nem ellenez­zük, hogy az idevágó kérdése­ket bármilyen szinten, és bár­hol — Bécsben, Bonnban, Wa­shingtonban vagy Moszkvában — megvitassuk. Jelenleg az európai politika legfontosabb feladata, hogy megvalósítsuk mindazt, amiben harmincöt állam képviselői másfél évvel ezelőtt Helsinki­ben megállapodtak. Az összeu­rópai tanácskozás Záródoku­mentumát nemzetközi kötele­zettségünknek tekintjük. Ter­mészetes, hogy a záródoku­mentum megvalósítása során egyes területeken már sikerült jelentősebb eredményeket el­érni, más területeken viszont a szükséges intézkedések fokoza­tosan valósulnak meg, vagy esetleg csak most dolgozzák ki őket. Ebből a szempontból sok függ az államok politikai kap­csolatainak általános állapotá­tól, másszóval az enyhülés szín­vonalától. A nyugati országokban gyak­ran kiemelik a Záródokumen­tum egyes megállapításait, és vitát kezdenek e kérdésekről. Ezeknek a lépéseknek a célja nyilvánvaló — megzavarni az összeurópai tanácskozás által megkezdett pozitív fejlődési folyamatot. E politika követői nem törődnek a szilárd európai békével. Arra törekszenek, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, s rá akarnak kényszeríteni, hogy olyan szabályok szerint éljünk, amelyek összeegyeztetheteíler nek a szocialista demokráciá­val és jogrenddel. Tevékenysé­gük nem számíthat sikerre. A szocialista és más társa­dalmi rendszerű államok Hel­sinkiben közös munkával nagy eredményeket értek el. Komoly, a közös érdekeken alapuló te­vékeny együttműködés volt ez. Ezt az együttműködést most tovább kell fejleszteni, és erre mi készek is vagyunk. Nagy, és jelentős feladatnak tartjuk kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztését Franciaor­szággal, az NSZK-val, Olaszor­szággal, Nagy-Britanniával, va­lamint más európai és nem eu­rópai országokkal. Kapcsola­tainkat ezekkel az álamokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fejlesztettük és fejlesztjük a továbbiakban is. Síkraszállunk a közel-keleti háborús tűzfészek felszámolá­sát szolgáló legaktívabb intéz­kedések megtételéért. A Közel- Keletnek szilárd, igazságos ren­dezésre van szüksége. Olyan rendezésre, amely nem sérti a térség egyetlen államának, egyetlen népének létfontosságú jogait sem. Izraelnek természe­tesen joga van az állami füg­getlenségre és a biztonságos létre, de ugyanilyen joggal ren­delkezik a palesztinai arab nép Is. A közel-keleti probléma meg­oldásának útja — mi ezt már többször hangoztattuk — a gen­fi közel-keleti békeértekezleteri keresztül vezet. Jelenleg vala­mennyi érdekelt fél hajlik ezen álláspont elfogadására. Jelenleg valamennyi érdekelt fél hajlik a konferencia munkájának fél- újítására. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb jelentőségre tesz szert a genfi konferencia két társelnökének, a Szovjetunió­nak és az Egyesült Államoknak az együttműködése. Közös aka­rattal sok eredményt érhetnek el. Közös akarattal sokat te^ hetnek azért, hogy hozzá segít? sék az érdekelt feleket a köl­csönösen elfogadható megoldás- sok megtalálásához — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Nagy tapssal fogadott beszé­dének elhangzása után Leonyid Brezsnyev felolvasta a SzovjeU unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének 1976. december 7-én hozott rendeletét, amely védőid nek a második világháborúban tanúsított hősiességéért és ki­tartásáért, s a fasiszta német csapatokon a moszkvai csatá» ban aratott győzelemhez való hozzájárulásukért Tulát a „hős város“ címmel s az ezzel járó Arany Csillaggal tüntette ki. A rendelet felolvasása után az SZKP Központi Bizottságának főtitkára feltűzte a város zász­lajára a kitüntetést jelző arany csillagot. Tito elnök Líbiában Belgrád — Joszip Broz Tito jugoszláv államfő tegnap Moa- mer El-Kadhafi ezredesnek, a Forradalmi Parancsnokság Ta­nácsa elnökének meghívására háromnapos hivatalos, baráti látogatásra a Líbiai Arab Köz­társaságba érkezett. Tripoliban a tárgyalások so­rán a két államfő érint néhány időszerű nemzetközi problémát és megvitatja a két ország kö­zötti együttműködés kérdéseit. Líbiai látogatása után a ju­goszláv államfő Szadat elnök meghívására néhány napos hi­vatalos, baráti látogatást tesz Egyiptomban. — OLEG TROJANOVSZKIJ, a Szovjetunió állandó ENSZ kép­viselője levélben hívta fel Kurt Waldheim ENSZ főtitkár figyel­mét arra, hogy a multinacioná­lis cégek működési kódexének kidolgozásával foglalkozó mun­kacsoport ülésein az NSZK kül­döttségének tagja a jogelle­nesen Nyugat-Berlinben műkö­dő „Szövetségi Kartell-hivatal“ egyik tanácsosa is. — DAMASZKUSZBA érkezett az a jobboldali libanoni kül­döttség, amelynek vezetői Pierre Gemayel, a falangisták vezé­re és Frangié volt elnök. A küldöttség Asszad szíriai el­nökkel Libanon politikai jövő­jéről folytat megbeszéléseket. — INDIRA GANDHI indiai kormányfő tegnap rádióbeszéd­ben jelentette be, hogy az al­sóházi választásokat idén már­ciusban tartják. — DZSEMAL BI/EDICS, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap repülő­gépszerencsétlenség áldozata lett. Bijedlcs magánrepülőgé­pen Belgráaból Szarajevóba re­pült. — ANDREJ BARCÁK, hazánk' külkereskedelmi minisztere Moszkvában eszmecserét folyta­tott Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak to­vábbi elmélyítéséről. __j 1977. I. 19. 2 LAPZÁRTAKOR ÉRKÉZÉIT

Next

/
Thumbnails
Contents