Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-18 / 17. szám, kedd

A déčíni kórházban átadták az új bővített radiodiagnosz- tikai osztályt. A teljesen automata korszerű műszerek le­hetővé teszik a radiodiagnosztikus kivizsgálások számá­nak lényeges növelését, beleértve a vérkeringési és a szív­betegségek vizsgálatát is. A berendezések lényeges részét a Chirana vállalat, a többit pedig a KGST-taqországok üzemei gyártották. Felvételünkön: Vladimír Knob és Véra Doležálková laboráns, az angiografikai munkahely dolgo­zói. (Felvétel: ČTK — O. HolanJ VÁLASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN K. B.: A nyugdíjelőírások már több mint húsz éve Isme­rik a végzett munka nehézségi foka, kockázatossága és a fenn­álló nagyobb balesetveszély alapján az I., II. és III. mun­kakategóriába való beosztást. Az I. munkakategóriába tar­tozó munkaköröket az 1975/121 sz. ú] társadalombiztosítási törvény 12. §-ának 1. bekezdé­sében foglalt felsorolás tartal­mazza. Ezek a munkakörök: a mélyművelésű bányákban vég­zett vájármunka, vágatok tö­rése, a tényleges repülésben dolgozó személyzet (pilóták, rádiósok, stb), a tengeri ha­jók legénysége, a hutákban és kémiai üzemekben végzett rend­kívüli nehéz és egészségre ár­talmas munka, a keszonokban dolgozók és a búvárok mun­kája, a jelentős sugárveszély­nek kitett munkahelyek, a ra­dioaktív kőzetek bányáiban a lelőhelyen végzett munkák, érc­bányák, amelyekből a kibányá­szott ércet Ipari megmunká­lással dolgozzák fémmé, to­vábbá a magnezit, azbeszt, gra­fit, kaolin, tűzálló agyagfélék, kerámiahámok, gipsz, földpát, kvarc, a kémiai feldolgozásra, vagy olvasztásos megmunkálás­ra szánt kovabányákban vég­zett munkák (a fedőréteg szín­vonala alatt és a külszíni fej­tések esetében a meddőréteg eltávolítása utáni lelőhelye­ken végzett munkák). Ide tartoznak még a kőfejtés és megmunkálás, a kő, kvarc, ko­va, földpát darabolási és őrlé­si munkál, a tűzálló gyártmá- nyok^formázó munkál, a kerá­miai "alapanyagok megmunkálá­sa, akkor, ha a munkakörnye­zetet támadó hatású, erősen koncentrált, szállingózó rostos (fibroplasztlkus) por szennye­zi és ennek következtében a dolgozók nagymértékben ki vannak téve a tüdőbeporzás (szilikózis) veszélyének. Az idézett rendelkezés a II. munkakategóriába tartozónak minősíti a törvényben külön meg nem nevezett foglalkozá­sokat, amelyeket csak rendkí­vül nehéz munkafeltételek mel­lett lehet végezni. Ezeknek a foglalkozásoknak jegyzékét az egyes minisztériumok és főha­tóságok vezetik az általuk irá­nyított munkaágazatokra vo­natkozóan. Az I. és II. munkakategóriá­ba a dolgozók mintegy 10 %-a tartozik. Minden más munka­kör. akár fizikai, akár szelle­mi munka, minden külön meg­határozás nélkül i III. munka­kategóriába tartozik (a dolgo­zók 90 %-a). Tehát a tanítók, tanárok munkája is a III. mun­kakategóriába van sorolva. A veszélyességet és a nehéz­ségi fokozatot a törvény az 1. és II. munkakategóriák eseté­ben az öregségi és a rokkant- nyugdíjak kedvezőbb feltételei­vel részesíti előnyben. így az öregségi nyugdíj alapösszege az I. munkakategóriában a ha­vi átlagkereset 60 %-a, ha a dolgozó legalább 25 éven át volt munkaviszonyban és ebből legalább 20 éven át az I. mun­kakategóriában, és foglalkozá­sa a járadék'génv keletkezése­kor még tartott (a korhatár 55 év), — a II. munkakategőriá­ban a havi átlagkereset 55 %-a, ha a dolgozó a szükséges 25 munkaévből legalább 20 évet a II. munkakategóriában dolgo­zott le és foglalkozása a járadékigény megnyílása­kor még tartott a (korhatár 58 év), — a III. munkakategó­riában pedig a havi átlagkere­set 50 %-a. Az I. és II. munkakategóriá­ban az említett százalékokhoz hozzá kell számítani a munka- viszony 21. éve után, a III. munkakategóriában pedig a munkaviszony 25. éve után a nyugdíjkorhatár eléréséig min­den ledolgozott évért az I. munkakategóriában a havi át­lagkereset 2 %-át, a II. mun­kakategóriában a havi átlagke­reset 1,5 %-át és a III. munka­kategóriában a havi átlagke­reset 1 %-át. Az említett emelések eseté­ben csak a 18. életév betöltése után ledolgozott éveket lehet figyelembe venni. Ezekkel az emelésekkel azonban legfeljebb 20 %-ot lehet a nyugdíjkorha­tár eléréséig hozzászerezni. Ez a korlátozás nem vonatkozik az I. munkakategóriába tartozó nyugdíjigénylőkre, akik az elő­írt minimálisan 25 munkaévből legalább 20 évig az I. munka­kategóriába sorolt munkát vé­gezték. Akik különböző munkakate­góriákban dolgoztak, azoknál először a III., majd a II. és vé­gül az I. munkakategóriában le­dolgozott éveket kell értékelni a százalékos emelés szempont­jából. A gyakorlatban a III. mun­kakategóriában a 18. életév be­töltése után az 50 %-os alap­nyugdíjhoz 25 évet kell ledol­gozni, 18 + 25 = 43, tehát a 60. életév eléréséig 17 év alatt az 50 %-hoz még 17 %-ot tud sze­rezni, így a nyugdíj havi át­lagkeresetének 67 %-a lenne. Ezt az átlagkeresetet a nyug­díjkorhatár elérése előtti 5, vagy 10 év bruttókeresetéből kell kiszámítani aszerint, me­lyik kedvezőbb a dolgozó szá­mára. Mindhárom munkakate­góriára vonatkozik az a sza­bály, hogy a 2000 koronán fe­lüli átlagkeresetnek csak az egyharmada számít be a nyug­díj megállapításának alapját képező havi átlagkeresetbe. Pl. a havi 2700 koronás átlagkere­setet az említett előírás értel­mében 2233 koronára kell csök­kenteni (redukálni). Az ön nyugdíja 32 ledolgozott éve alapján az említett 2233 koro­na redukált havi átlagkereset 57 százaléka, tehát 1272 koro­na lenne. CS. A.: Ha mint nyugdíjas nem dolgozik tovább, és a 970 koronás nyugdíjához saját ma­ga és felesége számára nem tud még bizonyos összeget hoz­zákeresni, akkor az új nyugdíj- törvény (1975/121) 42. §-a ér­telmében kérheti, hogy nyug­díját kettőjüket figyelembe vé­ve havi 1100 koronára emeljék. Ebben az esetben a helyi nem­zeti bizottság nyújtja a kisegí­tő szolgálatot (szociális gon­dozást). Kérheti, hogy azt fi­zetés nélkül nyújtsák. FÜRDÖBEUTAL0 JELIGÉRE: írja meg nevét és címét, vá­laszolunk. DR. F. J. A tűzesetek nem kis károkat okoznak népgazdaságunknak. Számuk sokkal kevesebb volna, ha minden munkahelyen meg­tartanák a tűzrendészen előírásokat. Hogy az elmúlt évben milyen volt a helyzet a galántai járásban, afelől Adam Boö~ kai tűzoltóőrnagytól, a Járási Tűzoltófelügyelőség parancs­nokától érdeklődtem. • Milyen károkat okozott a tűz az 1975-ös évben? — Járásunkban az elmúlt év­ben 54 tűzesetet jegyeztünk fel. Az anyagi kár 2 345 000 ko­rona. Az előző évhez viszonyít­va tavaly a tűzesetek száma néggyel, az anyagi károké pe­dig 1 532 200 koronával volt kisebb. Másképpen festene a helyzet, ha a vlčanyi (farkas- di) szövetkezetben jobban vi­gyáztak volna. A műhelyek fű­tését szolgáló aggregátor helyi­ségének építésénél nem tartot­ták meg az előírásokat. Ennek következtében tűz keletkezett, mely nemcsak a műhelyt pusz­tította el, hanem a pótalkat­rész-raktárt is. A kár közel másfél millió korona. Q Mi a tüzek leggyakoribb oka? — Az emberi hanyagság és közömbösség. Igaz, ezt igen sokszor nehéz bebizonyítani, mivel a vétkeseket nem érjük tetten. Gyakran okoz tüzet — főleg a mezőgazdaságban — a régi, korszerűtlen villanyveze­ték. Az ilyet elég túlterhelni és a rövidzárlat következtében a pókhálós, poros vezeték azon­nal lángra kap. A múlt évben a gyerekek is hat tűzesetet idéztek elő. • Mit tettek a tűzesetek megelőzése érdekében? — Tavaly 118 üzemben vé­geztünk ellenőrzést. Ott, ahol idejében nem számolták fel az általunk észlelt fogyatékosságo­kat, szigorúan léptünk fel ve­lük szemben. Négy üzemnek ösz- szesen 14 000 korona bírságot kellett fizetnie. Több személyt is megbírságoltunk. A már em­lítetteken kívül a fűtési idő­szak megkezdése előtt további 251 ellenőrzést tartottunk. A legtöbb üzemben már odafigyel­nek a tűzrendészeti előírások­ra. Akadnak azonban még olyan gazdasági vezetők is, akik a tűz megelőzését másodlagos kérdésként kezelik. Ez a hely­telen nézet előbb-utóbb meg­bosszulja magát. ® Hogyan veszi ki részét a Tűzoltószövetség a megelőző munkából és milyen az önkén­tes tűzoltók felszerelése? — A múltban az együttműkö­dés nem volt a legjobb, de az utóbbi időben e téren is lénye­gesen javult a helyzet. Főleg a községekben segítenek a csa­ládi házak ellenőrzésében. Sze­retném felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a tűz megelőzésében Igen sokát tehetnek a nemzeti bizottságok Is. Elrendelhetik az ellenőrzést és figyelemmel kö­vethetik az észlelt fogyatékos­ságok eltávolítását. Joguk van a mulasztókat megbírságolni. A képviselők közeli tanfolyamán erről a kérdésről szeretnék be­szélni. A felszerelésük jő, csu­pán a vontatóeszközökkel van probléma. Az utóbbi években a Z-akció keretében 7 új tűzoltó­szertár épült fel. Több község­ben a meglevőket korszerűsí­tik. ® Milyen a helyzet az üze­mekben? — Nehéz kérdés. Ott, ahol a kézi tűzoltókészülékeket a hasz­nálat után nem dobják el, ha­nem elteszik, illetve feltölte­tik, van még tartalék is. Má­sutt viszont a hanyagabbak pa­naszkodnak, hogy nem tudják ezeket beszerezni. Szerintem ezen a téren is a gazdaságos­ságra kell törekedni, tudatosí­tani kell, hogy a készülékek be­szerzése devizába kerül. A fe­lelős gazdasági vezetők is utá­nanézhetnének, hol vannak a kiürült készülékek, miért írták le azokat a leltárból. A tűzcsa­pok a mezőgazdasági üzemek egyes farmjairól még hiányoz­nak. Több mint két évig gon­dot okozott a tűzcsap-elosztó­fejek kicserélése Is. A múlt év végén az Agrostav ezekből egy teherautónyit szerzett, úgyhogy az idén e téren is rendet te­remtünk. • Az önök hatáskörébe tar­tozik az egyes tervrajzok véle- ményezése és ezen kívül részt vesznek az épületek átadásánál is. Mik e téren a tapasztala­taik? — A szóban forgó idő alatt 540 tervről mondtunk véle­ményt és 70 épület átadásánál vettünk részt. Kár, hogy a la­kóházak átadásához a nemzeti bizottságok nem mindig hívnak meg bennünket és mi csak ké­sőn vesszük észre a tűzrendé­szeti előírások megsértését. Az egyik 11 emeletes épületben például alacsony a víznyomás. Ennek ellenére a 8. emeletig már laknak benne. Mindezt te­tőzi, hogy az előírt 80 mm-es tűzcsap-vezeték helyett csupán 52 mm-eset építettek be. A lép­csőház fölött a tetőn nem épí­tettek szellőztetőt. Ez azt je­lenti, hogy tűz esetén a füst nem tud távozni, megtölti a fo­lyosókat, vagy a lakásokba szi­várog. Ez pedig megengedhe­tetlen. Mi megtesszük az írásos jelentést, és az illetékesek dol­ga a hibákat helyrehozni. © Az idei évben milyen cé­lokat tűztek maguk elé? — Megalkuvás nélkül harcol­ni, hogy járásunkban a tűz egy­re kevesebb kárt okozzon nép­gazdaságunknak, hogy a szabá­lyok megsértőit szigorúan fele­lősségre vonjuk. Javítani sze­retnénk a munkavédelmi elő­adók felkészítését. Az idei év hazánkban a minőség javításá­nak éve. Eszerint akarjuk mi is a munkánkat végezni. NÉMETH JÁNOS Riasztó statisztikák! A természet védelme valamennyiünk feladata Az ökológiai egyensúly fel­borulásával kapcsolatosan nap­világot látó statisztikák felett mind a mai napig sokan két­kedve csóválják a fejüket. Óha­tatlanul felvetődik a kérdés: hát lehetséges ez? Lehetséges, hogy évente több állatfaj, hasz­nos madár, rovar pusztul ki teljesen? Elképzelhető, hogy a rohamosan fejlődő ipar sok esetben szinte jóvátehetetlen károkat okoz a környező ter­mészetben, számos vegyipari termék állandó jelleggel, vagy hosszú időre szennyezi a fo­lyók vizét? Nos, bár nem ért­hetünk egyet az ún. Római Tár­saság világvégét jósló jelenté­sével, tény, hogy az életkör­nyezet védelmével összefüggő kérdések valamennyi fejlett ipari országban mind súlyo­sabb gondokat okoznak. A szocialista országokban, így hazánkban is az államve­zetés legmagasabb szintjén fog­lalkoznak az életkörnyezet vé­delmének a problémáival. Meg­különböztetett figyelmet for­dítunk az ipartelepítésre, a szűrő- és tisztítóberendezések­re, vizsgáljuk a mezőgazdaság­ban használatos vegyszerek, műtrágyák káros mellékhatá­sait. A rendelkezésre álló fel­mérések, vizsgálatok — bár nem adnak okot borúlátásra — figyelmeztetnek, jelzik a ve­szélyt, amellyel a tudományos­technikai forradalom korszaká­ban élő embernek feltétlenül szembe kell néznie. Nyilvánvaló, hogy a környe­zet védelme nem csupán a tu­dományos Intézmények, az Il­letékes kormányszervek felada­ta. össztársadalmi, sőt nemzet­közi összefogásra van szük­ség, ha a menet közben felme­rülő problémákat Idejében akarjuk megoldani. Csupán az a tény, hogy egyes jelenségek­re felhívjuk a figyelmet, sokat nyomhat a latban. Nem szólva a példamutatás erejéről. Nem új felfedezés, hogy a környeze­ti ártalmakkal szemben a leg­helyesebb a természet erejét felvonultatni. Zöldövezetek lé­tesítése, parkosítás, madárvéde­lem, általában az állatvédelem. mind-mind hozzájárulnak az ökológiai egyensúly fenntartásá­hoz. Nem kevésbé az érvényes előírások szigorú megtartása is. Mivel permetezzünk, mikor permetezzünk? Hol mossuk meg a személygépkocsit, hová öntsük a fáradt olajat stb? Te­hát ne csupán az ipari komple­xumok füstölgő kéményeire lessünk aggódva, hanem alapo­sabban nézzünk szét házunk tá­ján is. Sok kicsi, sokra megy — tartja a népi mondás. S mennyire igaza van, hiszen egyetlen liter olaj több száz li­ter vizet szennyez állandó jel­leggel. Számos példát sorolhatnánk fel, amelyek gyakran elkerülik néhány polgártársunk figyel­mét. A környezet „apró“, szin­te jelentéktelennek tűnő szeny- nyezől országos viszonylatban tetemes károkat okoznak. Hazánkban a környezet vé­delmével összegfüggésben szá­mos törvényerejű kormányren­delet, határozat látott napvi­lágot. Más kérdés, hogy sokan nem Ismerik a szóban forgó rendeleteket. S itt, ezen a pon­ton számítunk elsősorban a tár­sadalmi szervezetek, a Szocia­lista Akadémia, a nemzeti bi­zottságok aktív közreműködé­sére. Olyan szintű és hatékony­ságú propagandára gondolunk, amelyet nagyon dicséretre mél­tóan a Szlovák Televízió végez. Alapos érvelésre, objektív hely­zetfelmérésre, ha szükséges, kritikára, ám mindenkor a 'le­hetséges megoldások felvillan­tására is. A sajtóban egyre sűrűb­ben látnak napvilágot riasz­tó statisztikák. Egy pillanatra megdermesztenek, gondolkodó­ba ejtenek. Jő lenne azonban, ha éppen a statisztikák, felmé­rések nyomán egyre széleseb­ben bontakozna ki a természet védőinek, barátainak mozgal­ma. A nevelést sohasem lehet eléggé korán kezdeni. Közis­mert tény, hogy a plonírszer- vezet országos méretben is ki­váló eredményeket ér el, az „if­jú természetbarátok körei“ egy olyan mozgalom alapbázisát, utőnpótlását jelentik, amelynek hazánkban immár hagyománya van. Nos, ennek a hagyomány­nak az ápolása valamennyiünk feladata. Nem csupán feladata, hanem érdeke, ha úgy tetszik: létérdeke. BALOGH P. IMRE A bratislavai Meopta vállalat 1976-ban több mint egymillió ko­rona értékben gyártott terméket terven felül. Felvételünkön: Mi­roslav Fodor ellenőrzi a Costar expozíciós kamerát. (Felvétel: V. Andor — CSTK) 1977. I. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents