Új Szó, 1977. január (30. évfolyam, 1-30. szám)

1977-01-18 / 17. szám, kedd

Az enyhülésnek nincs más alternatívája Közlemény a moszkvai békefórum üléséről Moszkva — A békeerők világfóruma küldötteinek plenáris ülése a moszkvai tanácskozás végán közleményt hagyott jóvá, amcíy megállapítja: A világ száztizenöt országának 500 küldötte 1977. január 14-e és 16-a között Moszkvában találkozott a békeerök világfórumán, és megtárgyalta a nemzetközi enyhülési folyamat megszilárdítá­sával, elmélyítésével és konszolidálásával, valamint a folyamat akadályainak leküzdésével kapcsolatos létfontosságú kérdéseket. A részt vevő államok politikai pártjainak, valamint a nemzet­közi és nemzeti szervezetek maga3 rangú képviselőinek részvétele a fórumnak rendkívüli jelentőséget adott. A fórum a világ köz­véleményének széles körű színképe volt, amely korunk legége­tőbb problémákul szóló véleménycserére és közös párbeszédre ült öss-e nem kormányfői szinten. A találkozón 13 vitacsoport­ban faiyt a munka. Valamennyi csoport értékelte az enyhülés legfontosabb aspektusait — az enyhülés fogalmát, az elmélyíté­séhez vezető utakat, az ezen az úton előforduló akadályok le­küzdésének lehcíőségeit, az enyhülés és korunk legfontosabb nemzetközi problémáinak kapcsolatait — a leszerelést, a nemzeti függetlenséget és szabadságot, az új nemzetközi gazdasági ren­det, valamint az emberi demokratikus szabadságjogokat. A pár­beszéd nagy figyelmet szentelt a világ közvéleménye új felada­tának, valamint a békeerők együttműködésével kapcsolatos kér­déseknek. A politikai pártok, szakszervezetek, a békemozgalom, az ifjú­sági, tudományos, kulturális és nőszervezetek és vallási csopor­tok képv'selőinek párbeszédét annak ellenére, hogy különböző a politikai nézetük és eszmei meggyőződésük, az alapvető prob­lémák megtárgyalása során jelentős mértékben nézetazonosság jellemezte. A résztvevők hangsúlyozták azt a tényt, hogy a világ közvé­leménye a nemzetközi problémák megoldásában, a békéért és nemzeti függetlenségért vívott harcban, valamint az enyhülési folyamat megszilárdításában egyre hatékonyabb tényezőként szerepel. A világ közvéleménye állandóan új ösztönzésekkel se­gíti elő a kormányok békekezdeményezéseit, s hozzájárul az ENSZ szerepének megerősítéséhez, valamint a világszervezet szerződései és határozatai megvalósításához, amelyek támogatják a nemzetközi biztonságot és nemzeti függetlenséget, elősegítik az enyhülés kiterjesztését és állandósítását. A fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy az enyhülés stabili­zálása és egyetemessé tétele nélkülözhetetlen. Az enyhülés csök­kentette a nukleáris konfliktus veszélyét, ámbár ezt a veszélyt nem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni. A résztvevők az enyhülésben látják a tartós világbékéhez vezető egyedüli igaz­ságos utat. Az emberiségnek nincs más választása. A nemzetközi enyhülésnek nincs más alternatívája. A békés egymás mellett élés az atomfegyverek évszázadában az államok közötti kapcso­latok szempontjából az egyedüli ésszerű és elfogadható alap. A fegyverkezési verseny nemcsak akadályozza az enyhülést, hanem gyengíti és gátolja is. Határozottan fel kell lépni a fegy­verkezési verseny elkerülhetetlenségét hirdető koncepciók, a le­szerelés lehetetlenségéről szóló nézetek, a „fegyverkezés segít­ségével ólért prosperitás*4 eléréséről szóló elméletek, valamint a fegyverek tömeghalmozása ellen. Sürgősen gátat kell vetni a fegyverkezési versenynek, amely magába rejti a robbanás veszé­lyét. Ez mindenekelőtt a létező íesziiltségi gócpontok felszámolását és a konfliktusok békés úton és igazságos alapon való megoldá­sát, az új tűzfészkek kialakulásának megakadályozását, a nem­zetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásának mellőzését, az atom- és más tömegpusztító fegyverek használatának és el­adásának megtiltását, valamint új, még veszélyesebb fegyverfaj­ták és fegyverrendszerek gyártásának betiltását jelenti. Napjaink égető feladata ezért a fegyverkezési verseny meg­állítása, a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentése, amely éltalános és teljes leszereléshez vezetne. A nemzetközi feszüllségenyhülés kibontakozása és stabilizálá­sának folyamata új, kedvező foltételekot teremt napjaink létfon­tosságú problémáinak megoldásához: az élelmezés és élelmiszer- ellátás, a nyersanyag- és energiaellátás, az életkörnyezet védel­me, a kölcsönös gazdasági, tudományos és kulturális együttmű­ködés, a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek az egész emberiség javára való felhasználása terén. E problémák meg­oldása során elért minden eredmény erősíti a nemzetközi eny­hülést. * Az enyhülési folyamat fejlődése és stabilizálása új, kedvező fel­tételeket teremt a nemzeti felszabadító harc győzelme, a nemze­tek szuverén jogainak biztosítása, a fejlődő országok független­ségének megszilárdítása, az új nemzetközi gazdasági kapcsolatok számára, valamint a gyarmati, fajüldöző és fasiszta rendszerek likvidálására. Minden e területen elért siker kedvezően hat a nemzetközi enyhülési folyamat állandósulására. Az enyhülési folyamat fejlődése és stabilizálása kedvező fel­tételeket teremt a társadalmi haladásra, a gazdasági, szociális, polgári, politikai, kulturális szabadság és az emberi jogok teljes érvényre juttatására, a fajüldözés, a nemzetiségi, nyelvi és val­lási megkülönböztetés, valamint a nők egyenjogúsága figyelmen kívül hagyásának megszüntetésére. Ezen a téren minden siker szilárdítja a nemzetközi enyhülési folyamatot. A békéért és az említett létfontosságú problémák megoldásáért vívott harc szervesen összefügg, s az enyhülés napjainkban a béke és a haladás legfőbb útját jelenti. A siker elérése nem au­tomatikus. Céltudatos és következetes tettekre, bátor és megfon­tolt megoldásokra, valamint reális és konstruktív kezdeményezé­sekre van szükség. Az ilyen sikeres akciók ösztönző példája volt az eredményesen zárult európai biztonsági és együttműködési értekezlet, valamint a közelmúltban lefolyt kétoldalú megbeszé­lések és létrejött megállapodások. Az enyhülés és a béke szem­pontjából nagy jelentőségű volt az el nem kötelezett országok Colombóban megtartott 5. konferenciája is. A világ közvélemé­nye egyre növekvő szerepére és felelősségére való tekintettel a fórum résztvevői hangsúlyozták a széles közvélemény egységes akciói jelentőségét annak biztosításában, amit ez idáig a békéért vívott harcban, a hadipari komplexumok, a reakciósok és mili­taristák egyre növekvő nyílt és leplezett támadásai ellen, vala­mint az új békekezdeményezések támogatása érdekében elértek. A fórum résztvevői megtárgyalták és jóváhagyták azokat a javaslatokat, amelyek szerint a jövőben együtt fognak működni. Ezzel összefüggésben szemináriumokat, tudományos értekezlete­ket, tanulmányi csoportokat, konferenciákat és tárgyalásokat szerveznek a különféle problémákról. Néhány probléma megtár­gyalására közös rendezvényeket szerveznek. A fórum felszólította a politikai pártokat, szervezeteket és mozgalmakat — valamennyi békeerőt, hogy vegyenek részt ebben a kezdeményezésben, amely azért létfontosságú, hogy véget ves­senek a fegyverkezési versenynek, s hogy elérjék a célt — hogy az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná váljon. BARÁTI TALÁLKOZÓ A Legfelsőbb Tanács két házának elnökei fogadták a békefórum részvevőit Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házá­nak elnökei hétfőn Moszkvá­ban találkoztak több ország parlamenti képviselőivel, akik részt vettek a békeszerető erők vasárnap véget ért vllágfóru- mán. Aleksze/ Sityikov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának elnöke a találkozón elhangzott beszédé­ben kiemelte a parlamentek szerepének nagy jelentőségét a béke és a nemzetközi enyhülés megszilárdításában. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa — mondotta — síkraszáll a parla­mentek közötti kapcsolatok el­mélyítése mellett, ami össz­hangban áll a népeknek a bé­ke megszilárdítására és az együttműködés továbbfejleszté­sére Irányuló törekvéseivel. A találkozón részt vett par­lamenti képviselők méltatták a békeszerető erők világfőrumá- nak eredményeit. Elsősorban azt, hogy a nagyszabású talál­kozón — kidolgozták a béke- szerető erők mozgalmának stratégiáját és taktikáját, és ki­jelölték e mozgalom befolyása kiszélesítésének új útjait. Leonyid Brezsnyev Tulábon A hős várost Aranycsillag Érdemrenddel tüntették ki Moszkva — Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, hétfőn reg­gel a Moszkvából délre fekvő Tula városba érkezett, hogy át­nyújtsa a városnak a „hős vá­ros“ kitüntető címmel járó Aranycsillag Érdemrendet. Tu­la a szovjet „hős városok“ so­rában a 11. Ezt a kitüntető cí­met decemberben nyerte el a moszkvai csata idején Tula kö­rül kibontakozott hősies védel­mi harcok 35. évfordulóján. A város védői annak Idején, a Nagy Honvédő Háború szovjet zempontból legválságosabb idő­szakában megállították a hit- lerista csapatok előrenyomulá­sát, s ezzel mintegy védőpaj­zsot alkottak Moszkva előtt. Ez a jelenleg mintegy félmil­lió lakosú város már a 12. szá­zadban stratégiai erődítmény olt: akkor a krími tatárok „ka­landozóhadjárataival“ szemben védelmezte Moszkvát. Később is többször szállt szembe a kül­földi betolakodókkal. Napjaink­ban Tula az oroszországi föde­ráció nehéziparának egyik je­lentős központja. Az a tény, hogy Leonyid Brezsnyev személyesen utazott el az Aranycsillag Érdemérem ünnepélyes átnyújtására Tulá- ba, még nagyobb súlyt ad a hős város cím odaítélésében megnyilvánuló elismerésnek. A kitüntetés átadása előrelátha­tólag nagygyűlés keretében tör­ténik majd, amelyen az SZKP főtitkára is részt vesz. Leonyid Brezsnyevet Tulába érkezésekor a tulal terület és a város vezetői, Tula 1941-es védelmében részt vett veterá­nok, élmunkások, a szovjet hős városok küldöttségeinek veze­tői, valamint a város lakosai­nak tízezrei fogadták. Röviddel megérkezése után Leonyid Brezsnyev vörös szek- fükből készült koszorút helye­zett el a Felkelés téren álló Lenin emlékműnél. Ezt követő­en a Jelenlevőkkel együtt egy­perces csenddel adózott a szov­jet hazáért életüket áldozott hősök emlékének. KUDARCBA FULLADT A ZSOLDOSOK AKCIÓJA London, Párizs, Cotonou, Nia­mey — Kudarcba fulladt a kül­földi zsoldosoknak az a vasár­nap hajnali kísérlete, hogy be­törjenek a Benini Népi Köztár­saság fővárosába, Cotonouba és ott rendbontást idézzenek elő. Mint már közöltük, vasár­nap hajnalban egy D—8-as re­pülőgép fedélzetén ismeretlen nemzetiségű és számú zsoldo­sok szálltak le a várostól 7 kilométerre északra fekvő re­pülőtérre. Kerekou állam- és cormányfő felhívása nyomán az ország reguláris és önkéntes erői megfutamodásra kénysze­rítették a betolakodókat. Hírügynökségi jelentések sze­rint a zsoldosok a Togóval ha­táros Mono tartomány irányá­ba menekültek. Cotonouban ki­járási tilalmat rendeltek el. Több afrikai államfő elítélte a benini intervenciós kísérletet. Sekou Touré guineai köztársa­sági elnök felhívással fordult az afrikai államfőkhöz, vala­mint az Afrikai Egységszerve­zethez, hogy nyújtsanak segít­séget Beninnek. Sekou Touré aláhúzta, hogy a zsoldosok tá­madása nem más, mint a nem­zetközi reakciós erők összees­küvést kísérlete az afrikai for­radalmi és antiimperialista rendszerek ellen. Hasonló tar­talmú üzenetet juttatott el Ke- rekounak, Benini Népi Köztár­saság állam- és kormányfőjé­nek Bumedien algériai államfő Is. Andreotti Bonnban Előtérben a gazdasági nehézségek Bonn — Bonn tegnap idei el­ső kormányfő-vendégét fogad­ta Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök személyében. An­dreotti, az olasz gazdasági helyzetről, világgazdasági kér­désekről és a nyugat-európai egységtörekvésekről tőrgyal Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Udvariassági láto­gatást tesz Scheel államelnök­nél, Genscher külügyminiszter­rel és Helmut Kohl-lal a par­lamenti ellenzék vezetőjével Is tanácskozik. A látogatás előestéjén a nyu­gatnémet sajtó elsősorban az olasz gazdaság súlyos gondjai­ra hívta fel a figyelmet. A Süd­deutsche Zeitung szerint Nyu- gat-Németországnak létérdeke a bajbajutott Olaszország meg­segítése. Az úgynevezett foglalkozási tilalom áldozatainak száma az NSZK- ban meghaladja a háromezret. A néhány szövetségi államban ér­vényes törvény jellegű rendeletnek a lényege, hogy azok a tudó­sok, orvosok, tanítók, munkások stb., akiket a hatóságok megbíz­hatatlannak tartanak, nem léphetnek állami alkalmazásba. Essen- ben tiltakoztak a diszkrimináció ellen (képünkön). (CSTK — ZB felvétele] Cunhal döntése Lisszabon — Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára úgy döntött, hogy fel­halmozódott pártmunkájára va­ló tekintettel szünetelteti parla­menti képviselői tevékenységét. A portugál alkotmány értelmé­ben szabadsága hat hónapig tart. A féléves Időszakra Cun­hal helyét a parlamentben a kommunista pártnak az a kép­viselője foglalja el, aki a par­lamenti választások idején a lisszaboni választókörzetben a párt listáján Cunhalt követte. Kissinger új állása Washington — Kissinger, a héten lelépő amerikai külügy­miniszter fél évig egy washing­toni egyetemen dolgozik, majd New Yorkban írja tovább több millió dollárért — emlék­iratait — jelenti az amerikai sajtó. Kissinger a Georgetown Egyetem Nemzetközi Politikai és Stratégiai Intézetében fog tevékenykedni, s alkalmanként előadásokat is tart. NÉHÁNY —mm—SORBAN: LUIS CORVALÁN, a Chilei Kommunista Párt főtitkára Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának meghívására a közeljövőben Magyarországra látogat. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv elnök ma háromnapos hivata­los látogatásra Líbiába utazik. Tripoliban Kadhafi líbiai elnök­kel a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti helyzet idősze­rű kérdéseiről tárgyal. Tito el­nök Líbiából Egyiptomba uta­zik. JUGOSZLÁVIA ipari termelé­se 1978-ban 3,4 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél — je­lentette a Szövetségi Statiszti­kai Intézet. A KUBAI mezőgazdasági mi­nisztérium és a francia orszá­gos agronómia! intézet megál­lapodást írt alá a tudományos­műszaki együttműködésről a mezőgazdaság területén. KANADÁBAN a több mint kétmillió tagot számláló Kana­dai Munkás Kongresszus felhí­vással fordult tagjaihoz, hogy létesítsenek a Dél-afrikai Köz­társaság dolgozói megsegítésére alapot. AZ NSZK és a dél-afrikai faj­üldöző rendszer közötti gazda­sági együttműködés egyre nö­vekszik. Jelenleg mintegy 300 nyugatnémet vállalat működik a Dél-afrikai Köztársaságban. Az NSZK több mint 3 és fél milliárd márkát fektetett be eb­ben az országban. PAKISZTÁNBAN a mezőgaz­dasági reform megvalósítása keretében több mint 240 000 hektárt sajátítottak ki a nagy- birtokosoktól. Sindh tartomány­ban már 167 000 hektár államo­sított földet osztottak szét a földművesek között. JOANNISZ VAVRICIOSZ görög kereskedelemügyi miniszter sze­rint Görögország 1977-ben 2 475 000 tonna bauxitot expor­tál. Ebből a mennyiségből 600 ezer tonnát a Közös Piac tag­országaiba, 700 000 tonnát a Szovjetunióba, ugyanennyit Ro­mániába, 20 000 tonnát Cseh­szlovákiába, 35 000 tonnát Ju­goszláviába és 20 000 tonnát Bulgáriába szállít. ROBERT McNAMARA, a Nem­zetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke bostoni nyilatko­zatában javasolta, hozzanak létre magánjellegű nemzetközi fejlesztési bizottságot a fejlődő és a már iparosodott országok közötti szakadék áthidalására. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk január 17-1 számá­nak első oldalán „Befejeződött a békeerők világfóruma * című hír második hasábjának negye­dik mondata helyesen így hang­zik: Kijelentette, hogy a fegy­verkezési hajsza az atomkor­ban sokkal veszélyesebb az em­beriségre nézve, mint bármikor régebben.

Next

/
Thumbnails
Contents