Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-25 / 30. szám

KELET-SZLOVÁKIA IPARI FEllRöESE A FELEVES TERIflEUESÍTES TÜKRÉBEN Eltelt a 0. ötéves tervidő­szak első évének fele. Ilyenkor országszerte mérlegre teszik az eddig elvégzett munka eredményeit abból a célból, hogy örülhessenek a sikernek, okuljanak a fogyatékosságok­ból, s a tapasztalatokból kiin­dulva a kitűzött célok megva­lósítására összpontosítsák az erőket. Ezekben a napokban ülése­zett az SZLKP Kelet-szlová­kiai Kerületi Bizottságának plé­numa, amely többek között a kerület első féléves tervtelje­sítésének eredményeivel Is foglalkozott. Megállapította, hogy az értékelt Időszakban ál­talában kedvező eredményeket értek el. A bruttó Ipari terme­lés tervét 101,5 százalékra tel­jesítették, az Ipari üzemek ter­ven felül 227,8 millió korona ér­téket termeltek. A legjelentő­sebb termelésnövekedést a gép-, a kohászati, a feldolgo­zó- és a vegyiparban érték el. Figyelmet érdemlő ered­ményként könyvelhető el az a tény, hogy az első féléves terv­feladatokat sikeresen teljesítet­ték olyan fontos üzemek, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Vojanyi Hőerőmű, a sninal VI- horlat Gépgyár, a Poprádl Va­gongyár, a PreSovi Golyóscsa- págygyár stb. A kerület negy­venhét Ipari vállalata közül csupán a bardejovl JAS Cipő­gyár és a Kelet-szlovákiai Tej- feldolgozó Vállalat nem teljesí­tette tervét. Szükséges megjegyezni, hogy az ipari vállalatok túl­nyomó többsége hat hónap alatt 50 százalékon felül telje­sítette az egész évi tervet. A pártplénum egész sor olyan tartalékra mutatott rá, melyek felhasználásával az ed­diginél sokkal jelentősebb si­kereket lehet elérni. A CSKP XV. kongresszusa külön hangsúlyozta, hogy egész társadalmunk s az egyes vállalatok érdeke is megköve­teli a tervfeladatok szükséges összetételben és minőségben történő egyenletes teljesítését a legnagyobb gazdaságosság mellett. Kelet-Szlovákiában a terme­lés gazdaságosságának növelé­sében Is elértek bizonyos ered­ményeket. Az év első hat hó* napja alatt — az előző év ha­sonló időszakához képest — a 100 korona teljesítményre eső anyagi költségek 99 fillérrel csökkentek. Ebben jelentős sze­repe van a Kelet-szlovákiai Vasműnek, a Poprádl Vagon­gyárnak, a humennéi Chem- lonnak és a Szlovák Magnezit­műveknek. Sajnos, több üzem­ben túllépték a tervezett költ­ségeket. Ezek közé sorolható a vranovi Bukóza, a Bystrél Ce­mentgyár, a koáicei PREFA n. v., a stráískél Chemko stb. Közismert dolog az is, hogy a gazdaságfejlesztés egyik leg­hatásosabb eszköze a beruhá­zás. Kelet-Szlovákiában az Idén csupán beruházásokra — tehát újabb termelőkapacitások létesítésére, régebbiek korsze­rűsítésére — több mint tizen­egy milliárd koronát fordíta­nak. Az első féléves beruházá­si gazdálkodás elemzése arra mutat, hogy ezen a területen — igen sok kedvező Jelenség mellett — továbbra Is komoly fogyatékosságok vannak. Tar­tós problémaként jelentkeznek például a hiányos műszaki ter­vezés körüli gondok. Az utóbbi évek folyamán a kerületben aránylag sikeres volt a lakásépítés tervének tel­jesítése. Az idén — az első hat hónap eredményei alapján — nem így alakult a helyzet. Az építők az egész évre terve­zett lakásoknak csupán 37,8 százalékát fejezték be. A Kosi- cel Magasépítő Vállalat a ter­vezett lakások 49,3 százalékát adta át, a michalovcei testvér­vállalat az éves tervet 44,3 szá­zalékra, a poprádl 37,5, a pre- Sovi pedig 29,8 százalékra tel­jesítette. Az illetékes szervek előtt a gazdasági eredmények, a sike­rek és a fogyatékosságok egy­aránt Ismeretesek, sőt az okok is. A tapasztalatokat leszűrve, a kerületi pártplénum annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a 6. ötéves tervidő­szak első évének feladatai ebben az országrészben is si­keresen teljesíthetők Ezt a tervteljesítésben élenjáró vál­lalatok, üzemek eredményei bizonyítják a legjobban. I kulik) HBSEGES MUNKATÁRS AIEST0MAT A világos, tisztaságtól ragyogó te­remben, a számomra titokzatos készü­lékek és berendezések társaságában fehér köpenyes dolgozók fogadnak. Égy ideig szótlanul figyelem az Ipari Automatizálási Üzem egyik tíztagú szocialista munkabrigádjának tevé­kenységét. Valamennyien fiatalok, s látszik rajtuk, hogy rajonganak a munkájukért. Míg egyesek a készülé­kek száznál is több, hol kigyúló, hol ktalvó apró égőinek Játékát ellenőr­zik, mások — valamivel távolabb — a számítógépek, a numerikusán irányí­tott szerszámgépek és a fotoelektrikus másolószerkezetek kellékeinek — az úgynevezett kártyáknak — az előállí­tásával és felülvizsgálásával foglalkoz­nak. Ügy tűnik fel, nem is túlságosan fá­rasztó munka ez, inkább jó Idegeket és türelmet igényel, gondolom, miköz­ben a kártyáknak nevezett acélleme­zekre hegesztett miniatűr dobozocs- kákat és a hajszálvőkony drótból ké­szített tekercseket, a félvezetőket ős egyéb elemeket veszem szemügyre. Pa­vel Paulnak, a munkabrigád 32 éves vezetőjének azonban más a vélemé­nye. Elmondja, hogy munkájuk koránt­sem olyan egyszerű, mint hinném. A kártyák előállítása és ellenőrzése nagy szaktudást Igényel, tehát bonyolult munka, s a brigád tagjainak munká­juk elsajátításához két évig tartó szak­képzésre volt szükségük. Ám azért ígv is elég gyakoriak, sőt elkerülhetetle­nek a kártyákon észlelt, azonnali be­avatkozást igénylő hibák, amelyeknek felismerése a hagyományos módon, a még mindig használatban levő oszcil­lográf segítségével 1—2 órát vesz igénybe. A brigád vezetője egy korszerűbb ké­szülékre hívja fel a figyelmemet. — Ez itt a Testomat, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia büszkesége. Ott fej­lesztették ki, ős magyarországi szak­emberek tanították be a koSífei dol­gozókat legmegbízhatóbb segítőtársuk kezelésére, amely ellenőrző munkáju­kat ma már 75 százalékkal meggyor­sítja. Rövid egy év alatt annyira megszok­ták és megszerették az automatát, hogy nélküle már el sem tudják kép­zelni a munkájukat. Pedig kezdetben más volt a helyzet. A Testomatról al­kotott vélemények megoszlottak. A csoport tagjainak egy része bizalmat­lanul fogadta a Jövevényt. Attól tartot­tak ugyanis, hogy többen közülük fe­leslegessé válnak miatta és szétesik az összeszokott kollektíva. Néhány hét leforgása alatt azonban belátták téve­désüket és megértették, hogy nem len­ne helyes, ha éppen ők, a fiatalok el­leneznék a műszaki haladást. Azzal is tisztában vannak, hogy a Ilyen bonyolult berendezés végzi a numerikusán vezérelt szerszámgépek irányítását Testomat nélkül már nem teljesíthet­nék megnövekedett feladataikat, s mert a terv a jövő évtől kezdve a ter­melés megkétszerezését irányozza elő, abban reménykednek, hogy — borsos ára ellenére is — rövidesen további 2—3 automatával gyarapszik üzemük felszerelése. A Testomat legnagyobb előnye az, hogy a munkafolyamat meggyorsításá­val munkaerőt is megtakarít. Ez pedig nagy szó egy olyan üzemben, ahol a szakemberek előkészítése éveket vesz igénybe. A brigád tagjai lelkiismeretes, öntu­datos dolgozók, akik mindent meg­tesznek azért, hogy feladataikat mara­déktalanul teljesítsék. Kötelezettségvál­lalásaik a termelés folyamatosságá­nak biztosítására és a munkatermelé­kenység növelésére irányulnak. Bár az említett kártyák a kívülálló szeiülélőnek nem sokat árulnak el er­ről az igyekezetről, a tények minden szónál ékesebben beszélnek. Pavel Paul brigádja újítási javaslatával a múlt év­ben 40 ezer koronát takarított meg az üzemnek, a kártyák pontos, gyors el­lenőrzésével 10 százalékkal csökkentet­ték a munkaerő-szükségletet. Nem is maradt jel a brigád jutalma: a terme­lési-gazdasági egység legjobb dolgo­zóinak kijáró elismerést azóta is mű­helyük legszebb díszének tekintik. Ám a brigád tagjai az emberi kap­csolatok ápolásáról sem feledkeztek meg. Többnyire együtt járunk szín­házba, moziba, közös kirándulásra, amelyeken családtagjaink is részt lesznek — mondja Pavel Paul, majd így folytatja: — De ennyivel sem elé­gedtünk meg, hiszen brigádunkban négy nő is dolgozik, akiket távollétük­ben — szülési szabadság, vagy a gyer­mekek betegsége idején — helyettesí­tenünk kell. Ezt a többletmunkát a brigád tagjai természetesnek tartják, 8 munkájukért is éppúgy vállalják a felelősséget, mint a sikerekért az el­ismerést. KARDOS MARTA A Nővé Zámky-i (érsekújvári) Agrostav impozáns épületének napfényes munkatermében a nyári melegben is serény munka folyik. Rédey György mérnök éppen egy teraszolásl munkálat költségvetésének összeállításával foglalkozik. Nagy Endre mérnök pedig egy rőtegvonalas térképen a leendő tera­szok legalkalmasabb elrendezését Jelöli ki. Ivicsics István előtt mezei utak rendezésére vonatkozó színes ábrák hevernek. — Ez itt egy javaslat az elveszett hektárok megtalálásához — magyarázza Ivicsics technikus az ábrák jelentőségét. — Elveszett hektárok? Mikor vesztek el? ELVESZETT HEKTÁROK NYOMÁBAN — Hát, ami azt illeti, ezek meg is voltak, meg nem Is. Meg­voltak azért, mert a nyilvántartásban szerepeltek, de elvesz­tek azért, mert a mezőgazdaság számára egyelőre teljesen ter­méketlen földterületek. Ezek rekultiválására, termékennyé téte­lére most kerül sor. Nagy jelentőségű munkálatok ezek. Ha meg­gondoljuk, hogy a járásunk 63 községéhez tartozó efsz-ek mezei útjainak területe még a hivatalos kimutatások szerint is mint­egy 2500 hektár, a valóságban pedig ennél is több, és ennek 80 százalékát termékennyé tesszük, könnyen kiszámíthatjuk, hogy 2000 ha termőtalajt adunk vissza a mezőgazdaságnak. De ez még nem mindenl Terveink szerint sok helyen kövezett úttá változ­tatják a sok helyen alig járható mezei utakat. — Megvallom, kissé meglepnek ezek az adatok. Miért van az, hogy eddig az Agrostav tervezőin kívül másnak nem jutott eszé­be a mezei utak által elfoglalt területek hasznosítása? — Erre tulajdonképpen a szakosítás és a koncentráció elmé­lyítése, a termőterület tömbösítése adott lehetőséget, amit mi igyekezünk maximális mértékben kihasználni. Mivel javaslataink nagy részét mi magunk nem érvényesíthetjük, átadjuk ezeket azoknak, akik hasznát vehetik. Ám azt is tudjuk, hogy további tartalékaink és lehetőségeink vannak, amelyek értéke csupán a ml járásunkban több millió koronára tehető. Ezek kihaszná­lása, mozgósítása csupán teremtő fantáziát, megértést és kellő ösztönzést kíván. A mezei utak rendezése az efsz-ek régi álma, amely most az Agrostav dolgozóinak segítségével valósággá válhat. Ügy gon­dolom, hogy Jobban fel kellene karolni minden ilyen cseleke­detet, kezdeményezést, ami a többtermelés eléréséhez vezet, fő- lég ha azok ilyen nagy Jelentőségűek és mindannylunk javát izolgálják. HOFER LAJOS Tisztelet az aratóknak! Az aratás mar évszázadok óta a földmű­velő ember egyik legfontosabb és legtöbb reménykedéssel várt munkája. A forró, vagy borongós kenyérszagú nyarakon a fáradság­gal és nem ritkán aggódással is teli hosszú hónapok kemény munkájáért fizet hol bőke­zűen, hol szűkmarkúén a nagy gopddal mű­velt föld. Szerencsére régen elmúltak azok az idők, amikor még szinte kalászonként kellett ősz- szegyűjteni, félkeresztekbe, asztagba rakni és a cséplés után ötven-hatvan kilós zsá­kokban számolni a nadrágszíjnyi sovány par­cellák termését. Pedig mennyit kellett fárad­ni, aggódni azért a kevésért isi Ma az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok szakértelemmel mű­velt határában összehasonlíthatatlanul egy­szerűbb az aratás. Hetven-nyolcvan ember, tíz-tizenöt kombájnnal és a többi géppel hihetetlenül rövid idő alatt elvégzi a válto­zatlanul legfontosabbnak számító és a leg­több örömmel járó mezőgazdasági munkát. Aki nem utazik, nem járja az országot, ezek­ben a napokban, talán észre sem veszi az aratást. Ha mégis, akkor jobbára csak újsá­gok, a rádió, illetve a televízió híradásaiból értesül a gabonabetakarítás menetéről és a terméshozamok nagyságáról. Már évek óta annyira természetesnek, magától érthetődő- nek számít az, hogy a kombájnosok és a ke­nyércsata további részvevői learatják a bú­zát, az árpát. Az aratás azonban mégis az egész ország gondja. A betakarítás sikere senki számára sem lehet közömbös. Szlovákia gabonatermő vidékein az Idei, aránylag kedvezőtlen Időjárás ellenére is szép termésre van kilátás. A hosszú hetekig enyhülni nem akaró szárazság és forróság ugyan komoly gondokat okozott a szakembe­reknek, mégis örvendetes, hogy azokban a gazdaságokban sem lesz lényegesen gyen­gébb a búza- és árpaföldek termése, amelyek határában erősebb nyomokat' hagyott a szá­razság. Egy-két parcella kivételével elége­dettséggel nyugtázható a hektárhozamok ala­kulása. • Ugyancsak örömmel kell szólni arról, hogy a tavalyi aratás óta jelentősen megnöveke­dett a korszerű kombájnok, a szállítóeszkö­zök és az egyéb szükséges gépek száma. Érezhető javulás történt a raktározási lehe­tőségeket illetően is. Azonkívül, hogy új rak­tárak épültek az egyes kerületekben, járá­sokban, sok helyen nagy gonddal korszerű­sítették a régebbieket is. Az aratásra, a ter­més tárolására tehát mindenütt jól felké­szültek a mezőgazdasági üzemekben. A ga­bonabetakarítás teljes sikere mégis az ara­tók szorgalmán, igyekezetén múlik, minde­nekelőtt az ő munkájuk nyomán telnek meg a kombájnok tartályai, indulhatnak el a rak­tárak felé a magot szállító járművek. Bár a valamikorihoz hasonlítva jóval könnyebb, gyorsabb és eredményesebb az igyekezetük, a fáradságból most Is bőven kijut az ország kenyeréért dolgozó kombájnosoknak. Aki még nem próbálta, elképzelni sem tudja, mit jelent naphosszat a kombájn nyergében ülni, vagy a kormánykerék fölé hajolva ál­landó figyelemmel kísérni a falánk gyomrú gépek munkáját. Sokkal több szakértelmet és gyakorlatot kíván ez, mint egykor a ka­szahúzás. Ráadásul a nyári meleg sem ki­sebb, a por sem kevesebb, mint a régi ara­tások idején volt. A szakértelem, a tapaszta­latok mellől persze az elkötelezettség sem hiányozhat ahhoz, hogy jónak, kiválónak mondhassuk a kombájnosok munkáját. LALO KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents