Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-12-19 / 51. szám

Az új művelődési otthonban berendezett könyvtár gyakori vendége Kósa Gyula, a hub elnöke is

T

alán furcsának tűnik, de a falu nevének hallatán először a víz jut eszembe. Mindenekelőtt a Lion-tó, mely a festői szépségű, közel 80 hektáros állami rezervátum raagvát alkotja. Csallóköz egykor jellegzetes növény- és állatvilága ma már csak itt, a csicsói holt Duna-ág környékén található, az ember természetalakító munkája miatt már csak e ..talpalatnyi“ területen találkozhatunk az ősi természettel, A rezervátum legszebb növénye a Victoria regiával és a lótuszvirággal egy rendbe tartozó fehér tündérrózsa, a tó vizét ellepi a békatutaj, a sárga tavirózsa, a rucaöröm és itt található a mocsári növényvilág különös, ritka tagja, a vízilófark. E területen fészkel hazánk legnagyobb ragadozó madara, a halászsas, melynek szárnytávolsága néha eléri a két és fél métert is. Nemhiába nevezik a rezervátumot Csallóköz gyöngyszemének.

A víz. Másodszor is, de már sokkal kellemetlenebb összefüggésben: 1965 nyarán a közelben törte át a Duna a gátat. Ciőov (Csicsó) 480 háza közül 164 romba dőlt, 210 pedig súlyosan megrongálódott. Mindehhez hozzáadhatjuk az utakat és a mezőgazdaságot ért károkat.

Régen elkongatták a delet, mikor beértünk a faluba.

— Keressük meg a kocsmát, le ülünk és harapunk valamit, korgó gyomorral nem jó dolgozni.

Otitársam bólint, behajtunk egy mellékutcába, s a Vendéglő cégére alatt rá is találunk a kocsmára.

— Sört? — kérdi szolgálatkészen a csapos.

— Fnní szeretnénk.

— Etelünk, sajnos, nincs.

— Semmi?

— Semmi. Ugyan van valami kon- zerviink, de kenyerünk nincs.

— Inni mit lehet? Már a sörön kívül.

— Sárga „malinovkát“ meg a To- nicot.

—- Nemcsak gyöngyszemet, hanem kavicsokat is lehet itt találni.

— Miért, mit vártál?

— Például egy halászlét sem ta láttam volna elképzelhetetlennek. Csicsó a komáromi járás egyik leg régibb községe, valamikor a halászat volt az emberek egyik jö foglalkozása.

Ma már ennek a falunak is az ipar adja a mezőgazdaság mellett a fő megélhetést. A hajógyáron, a tanyi lengyáron és a nemesócsai cipőgyáron kívül a szomszédos szerdahelyi járásba is eljárnak dolgozni. A fejlődés nem állt meg ebben a faluban sem, bár zökkenőmentesnek sem mondhatjuk. Hatvanötben az árvíz után csehországi járások segítségével rövid idő alatt újjáépítették a lakóházakat. Ezt követően azonban visszaesett a fejlődés, alig gyarapodott valamivel a község. A változás az 1971-es választások után következett be. De erről már beszéljen Kósa

Gyula, aki azóta tölti be a hnb elnöki tisztségét.

— Az iskola ügyét szinte iskolapéldaként lehet említeni. Még 1965 — 1966-ban meg kellett volna kezdeni egy 18 tantermes iskola és 9 tanítólakás építését. Bár a knb választási programjában is szerepelt, az évek hosszú során nem lett belőle semmi. .4 miértre bővebb magyarázatot nem tudok adni.

Füssről és Kolozsnémáról is a csi- csői iskolába járnak a gyerekek. Négyszázhúsz gyerek tanul és 22 pedagógus tanít a magyar iskolában. Szlovák iskola a szomszéd községben, Füssön van. Az új iskola építése, amiből a tíz év alatt ügy lett,

megvalósul: az idei választások előtt három nappal ünnepélyes keretek között rakták le az alapkövét.

—• Ügy érzem, az utóbbi öt esztendő alatt sikerült pótolnunk az előző évek mulasztásainak jó részét. Mindenekelőtt a lakosok bizalmát kellett megnyerni, amit elsősorban a panaszok és a szociális kérdések megoldásával akartunk elérni. A Z- akció keretében folytatott építkezésekkel szemmel láthatólag is gyarapodott a falu. Az óvoda átépítése 600 000 koronába került, a két éve átadott művelődési otthon 3 és fél millióba, ezenkívül átépítettük a sportpályát, járdákat, autóbuszmegállókat hoztunk létre, s terven felül

600 000 korona költséggel felépítettünk egy peremüzletet is.

A Z-akciók során, mint ismeretes, a beruházás 30 százalékát a lakosoknak kell munkájukkal megvalósítaniuk. Ha egy faluban túl sokat vállalnak magukra, mindig tartani kell attól, hogy az emberek megúnják az örökös „brigádolást“. Az ő esetükben nem így történt, igazolja ezt a nemzeti bizottságok versenyében elért jó helyezésük is. Ez mindenekelőtt a képviselők, a pártszervezet és a tömegszervezetek munkájának köszönhető. Utoljára említem, de nem utolsósorban a földművesszövetkeze- tet, melynek oroszlánrésze volt a sikerekben.

* # »

— Oj választási programunk fő pontja a már említett iskola építése. A házak 40—50 százalékába már bevezettük az ivóvizet, a jövőben a hálózatot az egész falura ki akarjuk terjeszteni. Két év múlva, a művelődési otthonnal szemközt, megkezdjük a hnb épületének építését, a jelenlegit pedig szolgáltatóházzá alakítjuk át. Terveinkben szerepel még a közvilágíttís felújítása, egy ifjúsági park és egy gyermekpark felépítése. Az idén a Z akcióban megkezdjük egy vendéglő és étterem építését.

— A faluban nincs bölcsőde. Nem lenne előbbre való ezt építeni?

— Nem. Sokan érkeznek naponta Csicsóra, mivel központi község vagyunk. A társult szövetkezet központja is itt van. Elsősorban a munkások étkeztetését akarjuk megoldani. Ezt követelik az emberek. A bölcsőde nálunk nem jelent égető problémát. Nem olyan nagy a fiatal, dolgozó anyák száma. Ennek ellenére 1980-ra tervezzük a bölcsőde építését is.

* * *

Megtekintettük a művelődési házat. Ez a falu legszebb, legkorszerűbb épülete. Büszkén emelkedik ki a földszintes házak közül. Nagy terem, büfé, könyvtár, klubhelyiségek. A művelődési otthon nagy változást hozott a fiatalok életében. Lehetőségük nyílt a szakköri tevékenységre, s ami döntő fontosságú: a környezet, melyben dolgozhatnak, az ízléses, drága berendezés, süppedő szőnyegek stb. Tehát a külső ösztönzés megtörtént, rajtuk múlik, hegy valóban otthont teremtsenek itt maguknak.

— Ehhez a pártszervezet is segít séget nyújt, hiszen kéthavonta napirendre kerülnek az ő problémáik is — jegyezte meg Kósa Gyula. — Nem szabad megfeledkezni még a művelődési otthon héttagú tanácsáról — főleg pedagógusokból áll —, akikre szintén támaszkodhatnak. Ügy érzem, a fiatalok nevelésében megtaláltuk a helyes utat.

Gyöngyszemek és szürke kavicsok. Mindkettőre akad példa Csicsón, azonban akaratuk és erejük is van hozzá elegendő, hogy ez utóbbiakat eltüntpccplr

MALINAK ISTVÁN

1976. XII. 19.

9

A hatalmas konyhában kuktasapkás, fehér kabátos emberek sürögnek, forognak. Mindnyájan igyekeznek, mert közeleg a dél és ebédkiadás előtt Ladislav Geschvandtner főszakács nemcsak megtekinti, hanem sorba is kóstolja kollegáinak főztjét. Nem fukarkodik a dicsérettel, de nem r,ejti véka alá észrevételeit, kifogá sait sem.

— Ebben a konyhában a pieáfanyi Balnea- Splendit és Grand gyógypavilon 700 vendége részére főzünk — tájékoztat készséggel. Külön- külön kollektíva főzi a leveseket, a főételeket, a tésztaféléket, főzelékeket, vagyis az itt dolgozó 55 dolgozó és tanuló szakosítva végzi a munkát.

A konyha munkaközössége a szocialista munkabrigád cím viselője, a bronz fokozat tulajdonosa. Vezetője Ladislav Geschvandtner főszakács, akit csak főnöknek szólítanak.

— A szakmát itt PleSfanyban tanultam ki — folytatja a beszélgetést. — A rendszeres, kitartó munkát már odahaza megszoktam. Apám erdész volt. Amikor néhanapján meglátogatott, nem azt kérdezte, elégedett vagyok-e, hanem azt, hogy elégedettek-e velem. Olyan mestereim voltak, mint Václav Siblik, Tibor Magdoléna, akik átadták sokéves tapasztalataikat.

A tényleges katonai szolgálat után a Slovan, a' Jalta és a Thermia gyógyszállókban dolgozott. Jelenlegi beosztásába öt évvel ezelőtt került. Kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdenie. Kevés volt a szakember. Ma már valamennyi beosztottja szakképesítéssel rendelkezik.

— Reggel, amikor bejövök a munkába, szétosztom a feladatokat -*- mondja. — Aztán a diétás nővérrel összeállítjuk az étlapot, mindig két napra előre. A reggelin kívül délre nyolcféle főételt és 4 diétás ételt főzünk, ugyanennyit estére is. A rendelkezésre álló nyersanyagot és a megengedett pénzkeretet figyelembe véve arra törekszünk, hogy változatos legyen az étrend, és a nálunk gyógykezelt külföldiek is elégedettek legyenek főztünkkel.

Az elégedettség záloga az általa vezetett szocialista munkabrigád. A főszakács 1972-ben a szlovákiai fürdők szakácsainak versenyén első, és a szakácsok általános versenyén a második he lyet szerezte meg. Két év múlva KoSicében az utóbbiban is szlovákiai elsőségre tett szert. Az

idén május 9-én megkapta a mesterszakács címet. Ugyancsak ez évben tagja volt annak a csehszlovák szakácscsapatnak, amely részt vett a frankfurti gasztronómiai olimpián, ahol aranyérmet nyertek. 21 ország szakácsmesterei mérték ott össze tudásukat.

— Azt szokták mondani, hogy az eredmények, a hírnév, szárnyat ad az embernek — mondja mosolyogva. — Én másképpen vélekedem. Átadom helyemet a versenyeken a fiatalabbaknak, jóllehet én is csak 33 éves vagyok. A Zenit ifjúsági versenyben a hozzám beosztott két tanuló első helyen végzett, s ez jóleső érzés.

Nevét, de inkább főztjeit országszerte jól ismerik. Rengeteg ünnepséget, bankettet készített elő, ezért gyakran későn jár haza feleségéhez és kisfiához.

— Feleségem megértő, évekig dolgoztunk együtt, tudja, hogy sok a gondom, nagy az elfoglaltságom — mondja.

— Odahaza ki főz? — érdeklődöm.

— A feleségem. Elég az egész napi ételszag a konyhán.

— Főszakács lévén véleményt mond-e a felesége főztjéről?

— Nem. Egyszer ugyanis fintorogva néztem a tojásrántottára. Az asszony elkapta tőlem, én pedig üres gyomorral mentem munkába ...

Szabad idejében segít a házimunkában, de legszívesebben a Vág partján ül horgászbottal. Eddigi legnagyobb zsákmánya egy 7,20 kilós ponty volt. Télen a hétvégeket a hegyekben töltik.

— Minden munka csak úgy ér valamit, ha az ember szívvel, odaadással és önfeláldozással végzi — mondja búcsúzóul. Ö errel törekszik és erre neveli a hozzá beosztott fiatalokat is.

NÉMETH JANOS