Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-18 / 29. szám
Karlovy Varyban láthattuk események kommentátora egy kamaszodé gyerek volt, aki sok mindenen csodálkozott, de nem egy kérdésben nagyon is világosan látott, sőt állást foglalt. Nézőpontja magától értetődően leegyszerűsített, de éppen naiv, gyermekes igazságkeresésével vágta el sokszor a bonyolultabb kérdések gordiuszi csomóját. A rendező a filmben mesterien egyeztette a hangulati elemeket. Alkotása egyéni látásévekben Zilinában játszódik. Az alkotás szereplőit — elsősorban a főhőst, Vladót — a korábbi filmből már ismerjük. A kamasz fiú-ebben a részben férfivá cserepedik s gyakran felsóhajt: Ha lenne egy nőml Ám milyen is tulajdonképpen Vlado? Egyszerű fiú, egy a sok közül, amilyenekkel naponta találkozunk. A háborút követő sorsdöntő években még túl fiatal volt ahhoz, hogy puskát adE vekkel ezelőtt nemcsak nálunk, hanem külföldön is szép sikert aratott Stefan üher Ha nekem puskám lenne című filmje. A jeles szlovák rendező legújabb alkotásában — Ha lenne egy nőm — szabadon folytatja korábbi filmjének történetét. Az előző és a mostani alkotás forgatókönyve Milan Ferko regénye alapján készült; a mű legfőbb értéke eredetisége. A korábbi Uher-film — Ha nekem puskám lenne — cselekménye egy szlovák hegyvidéki falu mikrovilágában játszódott le, s a második világháború befejezésének, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a korszakát ábrázolta. Hőse és az HA LENNE EGY NŐM módja révén érzelemgazdag, emlékezetes mű volt, amely egyértelműen politikai állás- foglalásával tűnt ki. A film helyesen értékelte a felkelés jelentőségét és a felszabadítás sokak számára magától értetődő tényét. A Karlovy Vary-i nemzetközi fesztiválon mutatott legújabb Uher-film — Ha lenne egy nőm — cselekménye az 1947—48-as janak a kezébe, azonban tizennyolc éves fejjel már tájékozódnia kellett a bonyolult helyzetben. A főszerepet DuSan Faragéi, fiatal szlovák színész játssza. Ez az első filmszerepe, bár az utóbbi időben több tévéjátékban is láthattuk őt. — A szereppel nem könnyű megbirkóznom — nyilatkozta egy alkalommal —. hiszen a háború Jelenet Stefan Uher alkotásából utáni évek eseményei meglehetősen ellentmondásosak voltak ahhoz, hogy egy fiatal helyesen eligazodhatott volna közöttük. Jómagam ezekben az években még a világon sem voltam, s mert az akkori viszonyokat csak a történelemkönyvekből ismerem, ez megnehezítette helyzetemet. Azonban arra törekedtem, hogy megértsem a háború utáni fiatal nemzedék sorsát, spontán életkedvét, lelkesedését; ugyanis ez a generáció építette az Ifjúsági Vasútvonalat, s ott volt a születő szocializmus minden jelentősebb építkezésén. S a figurát természetesen úgy kellett megformálnom, hogy a mai fiatalok számára is hitelessé, meggyőzővé és érdekessé váljon a történet. Vlado helyzete valóban nem volt könnyű; hogy tanulhasson s megszerezhesse az érettségi bizonyítványt a jómódú Podmanicky-család fiát tanította, s így segített salát családja szűkös anyagi helyzetén. A nagyvállalkozó azonban szerette volna behálózni a fiatal fiút, csakhogy szándéka nem sikerült, elsősorban Tebnár bácsi és a hozzá hasonló egyszerű munkások jóvoltából, akik éberen őrködtek, hogy a Podmanicky- féle burzsoá elemek ne fordíthassák vissza a történelem kerekét. Vlado gyakran két malomkő között őrlődött; bár ösztönösen megérezte, hol a helye, s tudta, hogy az egyszerű emberek nagy családjához tartozik, szíve a Podmanicky-csa- lád üdvöskéjéhez, a szép Giu- 1-ianához is húzta őt . . Az alkotás a XX. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivá» Ion a kolibai stúdiót képviselte, nagy sikerrel. — ym — ÁRVÁCSKA Nevét úgy kapta szárnyra a hírnév, hogy munkásságának java részét a klasszikusoknak szentelte. Erős irodalmi érdeklődése sorsdöntőén befolyásolta filmrendezői pályakezdését: 1949-ben Nádasdy Kálmánnal közösen rendezte Fazekas Mihály örökifjú Ludas Matyijának filmváltozatát. Ranódy László nevére a Lúdas Matyi című film bemutatóján figyelt fel az ország. És négy évvel később, amikor ugyancsak Nádasdy Kálmánnal és Szemes Mihállyal elkészítette a Föltámadott a tengert, az 1848-as szabadságharc eseményeit felidéző kétrészes filmeposzt — egyszerre a legnagyobbak között kezdték emlegetni. És hogy teljes joggal, azt a Szakadék című filmmel bizonyította, melyet Darvas József már klasszikus értékű drámájából rendezett, s mellyel 1956-ban a Karlovy Vary-i fesztivál megosztott fődíjának nyertese lett. Ranódy László munkássága ettől kezdve szinte kizárólag a XX. század magyar klasszikusaihoz kötődik. Megfilmesíti a Légy jó mindhaláligot, Móricz Zsigmond halhatatlan regényét, majd egy nagyobb Kosztolányi-sorozat következik: a Pacsirta, az Aranysárkány, a Kínai kancső, a Kulacs, A fürdés — ez utóbbi három a televíziónak. Közben egy igen emlékezetes Babits-megfilmesítés — a Hat holdas rózsákért a televízióban, és utána újra Móricz-rendezés: az Árvácska. Különös tehetsége, a klasszikusok filmre alkalmazása talán még soha ilyen erővel és hatással nem mutatkozott, mint éppen az Árvácskában. Vajon mi az ami az Árvácska kegyetlen sorsában izgatta? Erről egy nyilatkozatában az alábbiakat mondta: — Vannak olyan gyerekek, akik inkább autót vesznek, mint hogy szüleiket támogassák, sőt szüleiket inkább otthonokba vagy kórházakba teszik. Ezen az embertelen érzésen talán úgy is lehet segíteni, ahogyan én szeretnék az Árvácskával, mert azt hiszem és remélem, hogy akik majd végigélik Árvácska kálváriáját, azt, hogy egy kisgyereknek nincsenek szülei, azt, milyen irtózatos dolog szülők nélkül élni, az azokra is hatni fog, akiknek még élnek a szülei, de mostohán bánnak velük. Nem vagyok idealista, nem hiszem, hogy azonnal minden megváltozik. A művészet hatása nem azonnali: folyamatos, hosszú, nehéz munka eredménye. Alighanem e mondatokban rejtezik a válasz, miért érezte aktuálisnak az Árvácska megfilmesítését. Mert Ranódy László munkásságában mindig döntő szerepe áe. 03 it 03 fa 03 ►» 00 (0 Cfl »03 fa o TJ C 'ÍC C/J S3 'Cö > fa O X S3 ja B «•* » (S > 00 OS E (0 03 e 03 £ van az aktualitásnak. Minden művében azt keresi, hol kapcsolhatja a klasszikus irodalmat a mai valóság gondjaihoz, problémáihoz. Tizenkettedik találkozása a klasszikusokkal az Árvácska filmváltozata, egyetlen alapkérdésen múlott. Sikerül-e a rendezőnek megfelelő gyerekszereplöt találnia Árvácska életre keltéséhez, vagy sem. Hosz- szan tartó keresés után rábukkant egy másodosztályos kislányra, Czinkóczi Zsuzsára. Az első próba- felvétel igazolta: ő az igazi Árvácska. Csak később derült ki, hogy a kislány maga is állami gondozott, nevelőszülőknél él egy tanyán. Szerződtette és a felvételek során kiderült — Czinkóczi Zsuzsi igazi tehetség. És a bemutató igazolta az előzetes híreket. Ranódy László tizenkettedik találkozása a klasszikusokkal eddigi munkásságának egyik legszebb filmjéhez vezetett, és annyi sok szép film között, mint amit ő rendezett, e megállapításnak külön hangsúlya van. Nagy Anna, Horváth Sándor, Moór Mariann, Szirtes Adám, Bihary József, Madaras József, a film szereplői — kitűnőek, az operatőr, Sára Sándor pedig csodálatosan tudta felidézni Móricz írásának képi világát. Az Árvácska az utóbbi esztendők egyik legszebb magyar filmje. Méltán aratott sikert nemcsak a hazai közönség körében, hanem a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon is, ahol a magyar filmgyártást képviselte. FENYVES GYÖRGY >* » *o m > 1 o N 03 'S n ra W: 'TO 11 > 1 C p £ 1 *30 H V3 §g > 1 C i Uí I ra É >c « c a w s sr. M '03 9 fa* 03 I 00 9 « 9 fa H i C ®.\ I rc 1 >CA S 9 sä 9 Q CM 9 s 03 S3 '03 a 03 fa 03 N GO S 'S (0 it M 03 'ta > fa «C N £0 W N ce N N 03 O e *N o
