Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-12 / 50. szám
ÚJ szú A m éltóságteljesen hömpölygő csendes Don kettészeli Roszto- voí, a 920 000 lakosú ipari központot. Egy óriási hid alatt megille- tődve nézzük az írók, költők által annyiszor megénekelt folyót. Solohov lakhelye, Vesenszkaja északkeleti irányban mindössze 400 kilométernyire van innen. Ezen a vidéken éltek regényének hősei. Apró, gyors lábú lovakon száguldó kozákok elevenedtek meg előttünk, akik közül sokan a szovjethatalom első éveiben nehezen értették meg, hogy a szov- hozokban és a kolhozokban jobban boldogulhatnak. Azóta a legendás hírű lovasok már a városban gyártott kombájnokat „nyergelik“. A „Roszt- szelmas“ védjegyű nagy teljesítményű gépek külföldön is keresettek. Az 1937-es párizsi kiállításon az itt gyártott begyűjtőgép díjat nyert. 1972-ben a nemzetközi zsűri aranyérmet ítélt az SZK-4-es kombájnnak. Azóta is hallat magáról az egyre tökéletesebb gépeket készítő mezőgazdasági gépgyár. jjosztov a Kaukázus kapuja, rajta keresztül haladnak át az összes odajüktől és kiváltságaiktól, megosztották őket egyéni érdekeik, rokoni kapcsolataik. Kezdetben — elég hosz- szú ideig — három kolhoz működött a faluban. A pártszervezet és a falusi szovjet felvilágosító munkája eredményeként végre az 1941-es évben egyesültek a kisebb kolhozok, és az új gazdaság már 12 500 hektáron gazdálkodott. A nagy családban közelebb kerültek egymáshoz az emberek és a közös célok megvalósítására összpontosították erejüket. Az évek során felhalmozódott anyagi eszközök egy részét középületek építésére fordították. A kolhoz építőcsoportja Ivan Fedorovics Arisin építész vezetésével hozta tető alá a művelődé-' si házat, a 110 férőhelyes bölcsődét és óvodát, a falusi szovjet épületét, a kórházat, üzleteket, még a vendéglőt is. Hamarosan barátságot kötünk a vezetőkkel és a tagokkal, s együtt indulunk faluszemlére. Szép fekvésű a kultúra és pihenés parkja, amelyben lombos fák között húzódik meg a kórház új épülete. — Hasznos befektetés volt — magyarázza az elA művelődési ház k1976. YII 17. Találkozások szovjet emberekkel A kolhoz építi a középületeket % A helyi kórházban rendszeresen ellenőrzik a dolgozók egészségi állapotét 0 A bölcsődében és az óvodában ingyen gondozzák a kolhoztagok gyerekeit % Munka után jólesik a szórakozás a kultúra és pihenés parkjában Anatolij Makszimovics Toljakov, a pártszervezet titkára irányuló vonatok. Tágas folyami kikötőjéből vízi úton lehet eljutni Le- ningrádba, a Balti-, a Fekete-, az Azovi-tengerhez és a Kaspi-tóhoz, de még Arhangelszkbe és Murmanszkba is. Egyre fejlődik és szépül a nagyváros, nyoma sincs már a háborúnak, pedig a német fasiszták 268 gyárat teljesen leromboltak itt. Mindösz- sze hat maradt üzemképes. Azóta olyan iparágak is meghonosodtak, amelyeknek azelőtt nem volt hagyományuk. Idegenvezetőnk mindent meg akar mutatni, de sajnos, nincs sok időnk, várnak bennünket a celinográdi járásban. Antonovká községbe verőfényes időben érkezünk meg. A kultúr- házban Grigorij Ivanovics Gaponov üdvözöl bennünket, a Győzelem nevű kolhoz elnöke. Küldöttségünk tagjait a pionírok virágcsokrokkal halmozzák el és kedves versikékkel köszöntik. A szívélyes fogadtatás után a kolhoz elnöke néhány szóval érzékelteti az indulás' nehézségeit. Nem volt könnyű. A kozákok nehezen váltak meg a cártól kapott íöldnök —, mert tagjaink igazán jó kezelést kapnak és gyorsan felépülnek. Egészségi állapotuk rendszeres ellenőrzésével megelőzzük a komoly megbetegedéseket. — A továbbiakban megtudjuk, hogy igen magas fokú a szociális gondoskodás. Gyógyfürdőjük van a Fekete-tenger partján, Rosztov- ban és máshol is. Néhány percre betekintünk a bölcsődébe és óvodába is, ahol Vera Ka- racsina Nyikolajevna, a helyi szovjet elnöke fogad, örül a csehszlovákiai földművesszövetkezeti küldöttség látogatásának, 27 évig jómaga is ag- ronómusként dolgozott. Nehezen vált meg a szakmájától, de a pártszervezet vezetősége meggyőzte, hogy politikai tisztségében még többet tehet a falu fejlődéséért. Bár teendői lefoglalják, mégis gyakran ellátogat a kolhozba és volt munkatársaitól érdeklődik a növénytermesztés problémáiról, sikereiről. Közli velünk, hogy mivel a bölcsődét és az óvodát a kolhoz építette, az ott dolgozó szülőknek nem kell fizetniük gyerekük gondozásáért és étkeztetéséért. Sok még a tennivaló a falu fejlesztésében, de az építésszel együtt arra törekednek, hogy a középületek ne kerüljenek sokba, hogy beilleszkedjenek a síkságon elterülő község képébe. Féltve őrzik a régi faházakat, és a népi motívumokat igyekszenek átmenteni az új lakásokba és középületekbe is. A helyi vendéglő gyűléstermében igazán jólesik a pihenő. Bemutatkoznak a falu és a kolhoz politikai-gazdasági vezetői. Az ismerkedés után részletes tájékoztatást kapunk az egyes gazdasági ágazatokról. A mellettem ülő Anatolij Makszimovics Toljakov elvtárs, a pártszervezet titkára elmondja, hogy a hatásos politikai-nevelő munka érdekében öt részlegszervezetet, a legfontosabb munkahelyeken pedig rugalmasan dolgozó pártcsoportokat létesítettek. Ö tölti be a kolhozban az alelnöki tisztséget is — főleg a politikai agitációs és kulturális munka , irányításával törődik. Az egyik nagyarányú politikai akció a párt XXV. kongresszusa határozatainak ismertetése volt. A gyűléseken elfogadott kötelezettségvállalásoknak köszönhetően a tehenek átlagos napi tejhozamát 10 literre sikerült emelni. Ügy véli, hogy idén a tehenek átlagos évi tejhozama mintegy 3500 liter lesz. A A vendéglátók (balról a harmadik a és pihenés parkja előtt gazdaság különböző szakaszain dolgozó 86 párttag példát mutat a termelőmunkában és aktívan harcol a taggyűlések határozatainak megvalósításáért. Nyikolaj Danyilenko Ivanovics fő- agronómussal a növénytermesztésben elért eredményekről beszélgetünk. Eléggé nehéz körülmények között dolgoznak, mert a szélsőséges időjárás miatt gyakori az aszály. A talajművelés és a megfelelő növény- ápolás hozzájárul a növények gyors fejlődéséhez. Tervbe vették, hogy nagyobb területet öntözni fognak, ha ez megvalósul, akkor már eleve biztosítják az egyenletes hektárhozamokat. Rajsza Tyimofejevna Szpicsenszka- ja főtervező közli, hogy a kolhoz az eladási terveket jól teljesíti. Nagy mennyiségű gabonát, tejet, tojást és más terméket adnak az államnak. Az előzetes számítások alapján a tiszta haszon az év végéig mintegy 800—900 000 rubel lesz. Kellően fel- töltötték az. alapokat. A közös „kasz- sza“ mindig tele van, ezért a tagok jól végzett munkájuk után megfelelő bért kapnak. A havi átlagkereset 200 rubel körül mozog, de jó néhányan többet is keresnek. Néhány óra alatt összemelegedtünk, közel kerültünk egymáshoz. Hamarosan orosz és szlovák nyelven szólt a nóta. Nehezek voltak a búcsúzás percei, de hamar felderültünk, mert a „garmoska“ zenéjére küldöttségünk fiatalabb tagjai táncra perdültek a vendéglátók között levő fiatalasszonyokkal. Antonovkát, a kozák föld nagy faluját és a Győzelem Kolhoz kedves, vidám tagjait örökre szívünkbe zártuk. BÁLLÁ JÓZSEF kolhozelnök) és a vendégek a kultúra (A szerző felvételei)
