Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-12-05 / 49. szám
trHOGYAN FEDEZTE FEL FLEMING A PENICILLINT? A kedvező véletlen csak azokat támogatja, akik méltó szellemi felkészültséggel fogadják. (PASTEUR) Antony Leeuwenhoek, ez a különös holland posztókereskedő, több mint háromszáz évvel ezelőtt lencsecsiszolásra adta a fejét. Hallotta, hogy tiszta üvegből gondos csiszolással olyan lencséket készíthetünk, amelyekkel a puszta szemmel nem észlelhető dolgok is láthatóvá válnak. Az általa készített mágikus lencse segítségével olyan világ tárult a szeme elé, amiről eddig senki sem tudott. Apró, mozgó, különös alakú állatkák tömege népesítette be a látóterét. Leeuwenhoek egyik ámulatából a másikba esett. Nem is sejtette, hogy azokat a csirákat látja, amelyek emberi betegségek sorát okozzák. Erre később került sor, amikor mikroszkópjával megjelent a színen Spallanzani, majd a csodálatos fantáziájú Pasteur, Robert Koch, aki a tüdőbaj bacilu- sát fedezte fel, Mecsnyikov, aki a „falósejteket“ találta meg a vérben, Paul Ehrlich, aki hosszas kutatás után rábukkant a vérbaj gyógyszerére. És sorolhatnánk tovább azok nevét, akiknek köszönhetjük, hogy a difté- ria, a gyermekbénulás, a sárgaláz és más betegségek megszelídültek, sőt el is tűntek. Minden szervezetnek megvan a maga védelmi berendezése, hiszen, ha ez nem volna, kipusztult volna az emberiség. De ez a védelmi berendezés néha túl gyenge ahhoz, hogy a baktériumok meg-megújuló támadását legyőzze. Nem volt még a világon olyan gyógyszer, amely nagyobb feltűnést keltett, mint a penicillin. A második világháború katonáinak tízezreit mentette meg ez a gyógyszer a biztos haláltól. Levelek, táviratok tömege áradt a felfedező lakására, kitüntetések sorát nyújtották át neki, tudóstársaságok választották tagjai közé, világ körüli útján győztes hadvezérként ünnepelték. Megkapta a legnagyobb elismerést, a Nobel-dijat. Ki volt Fleming? Egy hallgatag, szerény skót kutató, aki London egyik kórházában, a Saint Maryben dolgozott. Bakteriológus volt. „Bacillusvadász“. Részt vett az első világháborúban, ahol megdöbbenve látta, hány ereje teljében levő katona pusztult el a legkülönfélébb fertőzések következtében. Az orvosok jóformán tehetetlenül álltak a betegágy mellett. Fleming akkor elhatározta, hogy olyan anyagot állít elő, amely megvédi a szervezetet a halált hozó csirák ellen. Ez időben világszerte folyt a kutatás. Baktérium- törzseket tenyésztettek és az ilyen tenyészeteket mikroszkóp alatt vizsgálták. De sok bosszúságot okozott a kutatóknak, hogy a penész elpusztította a baktériumokat és elölről kellett kezdeni mindent. A „szennyezett“ készítményeket a szemétbe dobták. Fleming egy napon kezében tartott egy ilyen penészlepte tenyészetet. Hosz- szasan nézte, majd azt mondta: Hát, ez furcsa. A penészből leemelt egy darabkát és egy boullont tartalmazó üvegcsőbe tette. Arra gondolt, hogy ha a penész elpusztítja a legveszedelmesebb baktériumokat, nem lehetne-e ezt a* tulajdonságát gyógyítás céljára felhasználni. Az elgondolás egyszerű volt, de a gyakorlat annál bonyolultabb. Sok száz penész közül meg kellett találni azt, amely talán az emberi szervezetben is elpusztítja a kórokozókat, ugyanakkor nem árt a szervezet szöveteinek. Az első kis mennyiségű penicillin igen bomlékonynak bizonyult. Aztán tiszta állapotban és nagy mennyiségben kellett előállítani. Két kiváló orvos sietett Fleming segítségére, két oxfordi professzor: Chain és Florey. Nekik hosz- szas munka után sikerült a penicillint tiszta állapotban előállítani. Most már csak a tömeges gyártás volt hátra. Florey Amerikába ment — ekkor már javában dúlt a második világháború —, nagy vegyi gyárakkal tárgyalt. A penicillin pedig elindult világhódító útjára. Az amerikai vegyi gyárak hálából 100 000 dollárt ajánlottak fel Flemingnek, de ő nem fogadta el a pénzt, kérte, hogy az összeget folyósítsák a Saint Mary kórháznak, kutatási célokra. Fleming nem szabadalmaztatta felfedezését, kutatási eredményeiből nem akart hasznot húzni. Valójában véletlen volt, hogy egy spóra beszállt Fleming laboratóriumának ablakán, megtelepedett egy fedetlenül hagyott baktériumtenyészeten, szaporodásnak indult és különös termékével elpuszította a veszedelmes kórokozókat. Dr. MARÉK ANTAL 1976 XII. 5. A forradalmi Kubának az élet számos területén elért sikerei jelentőségükkel túllépik a sziget határait. Az egyik ilyen terület az egészségügy, amelyben Kuba a legfejlettebb országok közé sorakozott fel. Az eredmények, amelyeket az ország ezen a téren elért, nemzetközi viszonylatban elismerést és csodálatot váltottak ki. A forradalom előtt a sziget- országban az egészségügy csaknem katasztrofális helyzetben volt. Az állami költségvetésből az egészségügy fejlesztésére 20 millió pesót fordítottak (jelenleg 400 milliót), orvosok zömmel csak a fővárosban tevékenykedtek, a kórházak legnagyobb része is Havannában volt. Vidéken orvosi gondoskodás nem létezett. A gyógyszereket magánvállalkozók gyártották és szállították, a gyógyszerpiacot háromnegyed részben külföldi, többnyire északamerikai vállalatok tartották ellenőrzésük alatt. A gyógyszerek ára sokszorosan meghaladta a termelési költségeket. Ezeket a nehézségeket a nagyarányú munkanélküliség tovább súlyosbította. A magas megélhetési költségek a lakosság többsége számára még a kórházi kezelés vagy az orvosi gondozás legalacsonyabb dijainak megfizetését sem tették lehetővé. Gyógyítható betegségekben minden évben sokan meghaltak, főleg gyermekek. A forradalmi kormánynak köszönhető, hogy az egészségügy óriási sikereket ért el. Az orvosi kezelés ingyenes és a szigetország legfélreesőbb tájain is magától értetődő dologgá vált. Sok olyan kórház építését fejezték be, amelyek évtizedek alatt sem Készültek el, számos új kórházat építettek, a meglevőket pedig bővítették és korszerűsítették. Az orvosi gondoskodásról szóló 1960-as törvény alapján a fiatal orvoso- , kát egy, majd később két évre kötelezően a vidéki egészség- ügyi központokba küldték. Vidéken egész sor új kórházat és egészségügyi központot létesítettek. A városokban, ahol azelőtt mindössze 161 elsősegélynyújtó állomás működött, ma 336 korszerű poliklinika fogadja a betegeket. Az országban most 225 kórház van, 50 000 férőhellyel. Vérátömlesztő állomás annak idején csak Havannában volt, ma már 22 a számuk és önkéntes véradók vérével dolgoznak. FORRADALOM AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Egész sor pszichiátriai klinika munkája ér el magas tudományos szintet, ahonnan a betegek felgyógyulva térhetnek vissza az életbe. A forradalom előtti Nemzeti Pszichiátriai Klinika az akkori lapok szóhasználata szerint a betegek „temetkezőhelye“ volt, ahol az éhhalál, valamint a rossz bánásmód és gyógyítás okozta elhalálozás nem ment ritkaság- számba. Olyan új egészségügyi létesítményeket is építettek, amelyekről azelőtt a kubaiak nem is hallottak. Kilencvenhat sztomatológiai klinika, 47 csecsemőgondozó, 5 higiéniai járványmegelőző laboratórium és egész sor egészségügyi kutató- intézet létesült. 1959-ben a szigetországban egyetlen karon nevelték a fiatal orvosokat — kb. 300-at évente —, de többségük a reménytelen élet- és munkakörülmények miatt kivándorolt. Ezzel szemben jelenleg négy orvosi karon évente több mint ezer orvos és háromszáz fogorvos fejezi be tanulmányait. Az országban az orvosok száma most mintegy 10 ezer. A 34 egészségügyi szakiskolát évente mintegy ezer nő végzi el és ápolónőként helyezkedik el.. Az államosított gyógyszer- , ipar a szükséges gyógyszerek 60 százalékát gyártja. A nemzet egészségessé tételéért kifejlett hatalmas erőfeszítést siker koronázta. A tömeges oltásnak köszönhető, hogy 1962-re kiküszöbölték az azelőtt gyakori gyermekbénulást. Korábban e betegség évente 300 esetben megbénulással járt vagy halálos kimenetelű volt. Nyolc évvel később már a torokgyíkot is felszámolták. Ebben a betegségben azelőtt évente 600 gyermek halt meg. Ételmérgezésben 1962-ben még több mint 4000 ember meghalt (80 százalékban gyermek), 1974-ben a megbetegedések száma 760-ra csökkent. Lényegesen csökkent még a különféle fertőző betegségek, köztük a tuberkulózis előfordulása is, a tetanuszos megbetegedés a szigetről majdnem teljesen eltűnt. Döntő mértékben csökkent a csecsemőelhalálozások száma is, jelenleg a gyermekek 97 százaléka szülőotthonban születik. A lakosság átlagos életkora 1959 óta 55 évről 70 évre emelkedett. Az utóbbi években Kuba 18 latin-amerikai, ázsiai és afrikai országba küldött ki orvosokat és egészségügyi személyzetet, hogy segítsenek megszervezni az orvosi ellátás rendszerét. Az eddig elért jelentős sikerek ellenére a szigetországban tovább tökéletesítik az egészségügyi gondoskodást. 1976 és 1980 között 100 új orvosi rendelőintézetet és kórházat építenek, növekedni fog a nyugdíjas- és a rokkantotthonok száma is. Egy orvos 750 lakosra, egy fogorvos és 55 egészségügyi dolgozó 3000 lakosra jut majd. LEOPOLDO FORMOSO Prensa Latina. Havanna *•1" HM* A Leningrád mellett épülő Lenin Atomerőmű az átadás után a Szovjetunió legnagyobb atomerőműve lesz. Az építésben felhasználják a legújabb magenergetikai ismereteket és tapasztalatokat. Az erőmű második részlegét 1979-ben helyezik üzembe. A Lenin erőmű mintájára később a Szovjetunióban további atomerőműveket építenek. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) APRÓHIRDETÉS állas ■ A Domáce potreby vállalat 08 63-as üzemébe (Bratislava, Stará Vajnorská cesta) azonnali belépéssel felvesz: — raktári munkásokat (nőket is) — szakelőadét (nőt). Toborzási terület: Bratislava. ÜF-165 ISMERKEDÉS ■ 39/157 rokkant, de munkáját végezni tudó nő hasonló sorsú férfit keres házasság céljából. Jelige: Együtt jéban — rosszban. 0-1345 ■ Egyedülálló, nem saját hibájából elvált férfi szeretne mégismerkedni hozzá illő nővel 46— 52 éves korig házasság céljából. Jelige: Vár a boldogság. 0-1363 ■ Virágcserével megismerkednék olyan férfiakkal és nőkkel 50 éves korig, akik szeretik a virágot, jelige: Sírig tartó barátság. 0-1366 ■ 30/170 elvált férfi szeretne megismerkedni elvált vagy özvegy nővel 25—28 éves korig. Lakásom, gépkocsim van. Jelige: Duna menti város. 0-1367 ADÁSVÉTEL ■ Eladó Fiat 127-es személygépkocsi. Bratislava, tel.: 307-65. 0-1325 ■ Eladó jó állapotban levő Moszkvics 408-as (22 000 korona). Megtekinthető szombaton és vasárnap egész nap, munkanapokon 16.00 órától. Valent János, Calovo 1580. dunaszerdahelyi járás. 0-1352 ■ Hurbanovőban (ÖgyallánJ modern kivitelezésű, emeletes, összkomfortos családi ház eladó. Megfelel két család részére is. Vétel után azonnal beköltözhető. Érdeklődni lehet mindennap Hur- banovoban a 24-78-as telefonszámon. 0-1351 ■ Jó állapotban levő bécsi szárnyas zongora helyszűke miatt sürgősen eladó. Jelige: Háromezer korona. 0-1365 V F C3 Y F S ■ Elcserélném prágai 1 szobás garzonlakásomat hasonlóért vagy nagyobbért Bratislavában. jelige: Egészségi okokból. 0-1343 KÖSZÖNTŐ ■ A legdrágább férjnek, édesapának és nagyapának, Nyilas Józsefnek (Prlevidza) 60; születésnapja alkalmából jó egészséget, hosszú, boldog életet szívből kíván felesége, leányai, fiai, vejel, menye és 8 kis unokája. 0-1364 MEGEMLÉKEZÉS ■ Szívet tépő fájdalommal emlékezünk drága halottunkra. Béka Vincéué Végh Margit alistáll lakosra, akit a kegyetlen halál 1975. december 3-án, 59 éves korában kiragadott szerettet köréből. Akik Ismerték és szerették, szenteljenek neki egy néma pillanatot e szomorú évfordulón, hiszen neki mindenkihez volt jó szava és a kisgyermekekhez mosolya. Örökké gyászban élő férje, két fia, menye és két kis unokája. 0-1358 HIRDESSEN ÖN IS AZ ÜJ SZÓ BAN!
