Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
ÚJ szú A közművelődés szolgálatában Az uzsgorodi Kárpáti Könyvkiadó új kiadványai 1978. XI. 21. Számos más érdekes kiadvány között a Kárpáti Kiadó nemrégen jelentette meg oroszul Vitalij Vinogradszkij Aki kétszer született című könyvét. Az értékes könyv nemcsak tartalmát tekintve érdemel figyelmet, hanem eszmeileg is: két testvéri nemzet, az ukrán és a magyar nép barátságát szimbolizálja, egy csaknem csodával határos megejtő történetbe sűrítve a mondanivalót. Lényegében azt mondja el, hogyan mentett meg a második világháború idején Lévai Pál fiatal magyar tiszt katonatársaival a német fasiszták barbárságától három ukrán gyereket, akiknek a szüleit lemészárolták. Lévai a két idősebbik gyereket rábízza az ukrán anyákra, a legkisebbiket, az öthónapos Katyerinát pedig hazaviszi feleségének Tiszafüredre. Húsz év után Lévai Ukrajnában felkutatja Katye- rina testvéreit, hogy most már együtt örülhessenek az életnek. Testvéreinek megtalálása — Katyerina második születése. A Kárpáti Könyvkiadó évek óta megjelenteti a Pártmun- lca tapasztalatai sorozatot. Ismeretes, hogy a fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építésének szakaszában a vezetés és az irányítás tudományosságának lenini követelménye különleges időszerűséggel bír. Ezért e sorozat új darabjait az olvasók érdeklődéssel várják. Érvényes ez A. Zakuszil kis terjedelmű könyvecskéjére is, mely A keresés szülte siker címmel lát majd napvilágot. Művében a szerző a pártmunkában alkalmazott tudományos formákról és módszerekről ad áttekintést, feltárva azokat az utakat, amelyek mobilizálhatják a dolgozó tömegeket az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során. A legkülönbözőbb munkaformák és -módszerek részletes taglalásánál és megvilágításánál egész sor konkrét példát hoz fel a munkakollektívák életéből. Az elemzések eredményeként született általános elméleti megállapítások teszik igazán értékessé és időszerűvé a könyvet. A vallás kérdéseivel foglalkozók számára érdekes olvasmánynak ígérkezik K. I. Pota- sov Miért szakítottam a jeho- vizmussal? című munkája. A szerző, aki voltaképpen drámai önvallomást ír, szenvedélyes hangon leplezi le a néptömegeket megmételyező hamis vallási dogmákat, és az eszmék konfrontálására sarkallja a jehovizmus híveit. Ugyancsak nagy érdeklődésre számíthat Szikszai Aladárnak, a bölcsészettudományok kandidátusának Mi rejlik a reverenda mögött? című műve. A fiatal tudós nem első ízben nyúl a katolicizmusnak, mint a haladó gondolkodást gátló ideológiai tannak a témájához. Történelmi dokumentumok felhasználásával rámutat a katolikus egyház s általában a vallás és a fasizmus közötti kapcsolatokra, azonfelül rávilágít, mennyire összefonódnak az egyház és a legreakciósabb körök érdekei napjainkban is. A Kárpáti Könyvkiadó és V. Kandel újságíró sikeres együttműködésének eredménye a Mondd el az igazat az embereknek című publikáció. E gyűjtemény, melyet számos dokumentum: levél, vallomás stb. illusztrál, azoknak a zsidó nemzetiségű, volt szovjet állampolgároknak a tragikus megpróbáltatásait tárja elénk, akik a megtévesztő cionista propaganda hatására elhagyták hazájukat és Izraelbe emigráltak. Sokuknak keserű csalódásban volt részük. Később — nehéz akadályokat is leküzdve — készek lettek volna visszatérni a Szovjetunióba. De erre már nem volt lehetőségük. A publikációt figyelemre méltó előszó vezeti be, melyben A. Edelman, a bölcsészettudományok kandidátusa feltárja a nemzetközi cionizmus igazi mivoltát, és rámutat fanatikus szovjetellenes tevékenységére. A szépirodalmi és irodalom- történeti művek kedvelői is megtalálják a magukét a kiadó publikációi között. Az ilyen jellegű kiadványok sorában mindenekelőtt A hegyi sas című munka érdemel figyelmet, melyben Olga Kobil- ' janszkajáról, a nagy ukrán írónőről közli visszaemlékezéseit Elpidefor Pancsuk. A visszaemlékezés hitelét csak növeli, hogy a szerző egykor az írónő segítőtársa volt, ma pedig a csernobickiji Olga Ko- viljanszkaja Irodalmi Emlékmúzeum tudományos munkatársa. A kiadványban számos, az írónő életével és munkásságával kapcsolatos érdekes, jobbára ismeretlen tényt, megállapítást találhat az olvasó. A szerző beszél az írónő gyermekkoráról, családjáról, más írókhoz és művészekhez kapcsolódó barátságáról stb. A könyvet sok eredeti fény- képfelvétel teszi színessé és hitelessé. Sikerrel teljesíti évi feladatait a kiadó magyar szerkesztősége is. A magyar nemzetiségű dolgozók közművelődését szolgáló művek közül megemlítjük A szocializmus és a munka, valamint A tudományos ateizmus című kiadványokat, melyeket mind a munkások, mind pedig a kolhoztagok haszonnal forgathatnak. A közelmúltban jelent meg az uzsgorodi Kárpáti és a budapesti Gondolat Könyvkiadó közös gondozásában Lev Be- zimenszkij szovjet író Martin Bormann utolsó naplója című munkája, mely bizonyára nagy visszhangot kelt majd az olvasók körében mind Ukrajnában, mind pedig Magyar- országon. E könyvében Bezi- menszkij Bormann naplója alapján rajzolta meg azt a ritka alkalmat, amikor nyomon követhetjük a Reich ösz- szeomlásának eseményeit, olyan hiteles feljegyzések alapján, amelyeket Adolf Hitler „pártirodájának“ vezetője, a Reichsleiter Martin Bormann vezetett 1945. január 1- től május 1-ig. Kétségtelen, hogy Európa történetének legsötétebb lapjai tárulnak itt az olvasó elé. A budapesti Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó közösen adta ki a Kárpáti A. Gajdar Timur és csapata, Fekete István Tüskevár «.című ifjúsági művét és más ismert ifjúsági szerzők alkotását. Néhány kiadványon még érződik a nyomdafesték szaga. Ilyen friss publikációk például: a Szovjet Ukrajna, az Alu- ka termékeny földje stb. című tájékoztató jellegű publikációk, melyekért nemcsak a szerzők, hanem a kiadó is magas elismerésben részesült. NAJPAVER KAMIL, a Kárpáti Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese VARGA IMRE Teremtés a megnyílt földön fába metszi letörli éleit a halál se fogja jó perc sem emeli Csuklóig fényben a kéz. Dagadó erek. A vágószerszám éle fába mar. Két-há- rom mély árok a dúcon. A hüvelykujj bögye próbálgatja a kés élét. Ettől megtompul a penge. A nagy térben minden elenyészik. A dúc és a belé vésett árkok képzeletben bármikor kiegészíthetők. S mindig más kép áll elénk. Valahányszor egy más világ negatívja. Mi annyi világnak alapja, nem, nem juthat pusztulásra! Az előbbi passzus tömény jelkép. A dúc, teremtés, képzelet: képi fogás. A személyről van szó, akit egészben ugyan nem látunk, de mindvégig ő szól. Teste valójában nincs, minden indulata: űrön áthullámzó rengés. Nehéz ő és fegyvertelen befordulnak udvarába s elpályáznak évszakai Végre a test is megjelenik: testet ölt az ige. S ami elkezdődött, hamarost vége szakadhat. A Személy nevet kapott. Ez az első lépés kifelé a cimborák közül. RÄCZ OLIVÉR Esti dal Ha alkonyul, s hajadra száll az árnyék, szemem szerelmes tömlöcébe zárva, gondolj, szívem a régi, kósza árnyra, ki esti órán kóborolva jár még a hársúton, lépted neszére várva, mint mának s múltnak elmosódott álma. mint örök vágy, időtlen, néma szándék. Gondolj, szívem, a tó arany színére, mely estenden megtelt hűs csillagokkal, míg parti szél cicázott illatoddal, s fodrot hímzett a halk öböl vizére. Gondolj a múltra, melynek titka most vall elmúlt titkokról, ezer új titokkal - gondolj vissza a régi csők ízére. Gondolj a percek álmos dallamára, fejtsd meg az évek lázas ütemét, kérdezd magadtól, vársz-e s küldsz-e még üzenetet, a nagy kalandra várva. De ha fellángol majd a szürke ég s a domboldalon az ősz tüze ég - gondolj vissza a régi kósza árnyra; lépted neszére és egy jelre vár, mint arany őszre fáradt, szürke nyár. BÁLLÁ KÁLMÁN Forma A konyhában kihűlő tárgyak, szerteszórtan. Székeken ruhák, ötszemű tűzhely, kések, poharak. Egyenletesen sugárzóm formáikat a lámpafényben. Behunyt szemmel is nekik maradok: csak ami lát, az láthatatlan. TÖRÖK ELEMIÉR Ősszel (Emil B. Lukócnak) Itt állok krizantémok zengésében gyertyalángokkal bélyegezve félelmetes a varjak károgása pipacsok lángolnak fel hallatára gyümölcstől szagos szelek szívemre deret söprenek sivatag-sárga réteken mos lényegül emlékké a nyár tündöklése ez már a hűvösödő árnyak ideje minden ami elmúlt emlékkel fonja be mennyi szép hajtja le fejét csak az ember dacol akár a jegenyék ő tud még lobogni mint a láng s világra virítja mosolyát Könözsi István felvétele 11 ÜJ VER5EDC
