Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-21 / 47. szám
Eduard Kosnár, a Bratislava! Közgazdasági Főiskola SZISZ-szervezetének elnöke üdvözölte a versenyen megjelent vendégeket és a vetélkedő diákokat Ez a csoport Rostockból érkezett Szlovákia fővárosába & a két fogalom olyan szorosan kapcsolódik a főiskolákon, egyetemeken működő tudományos diákkörökhöz, mint az alapos tudás és felkészülés. A főiskolások és egyetemisták ilyen irányú tevékenysége a szocialista országban egyre nagyobb teret kap, s hovatovább szerves részévé válik az oktatásnak is. A tudományos-műszaki fejlődés egyre nagyobb mértékben befolyásolja az egyes főiskolák oktatási rendszerét, mert olyan műszaki és gazdasági szakembereket kell nevelni, akik napjaink legfontosabb problémáival is tisztában vannak. A Bratislavai Közgazdasági Főiskola az említett területeken a szocialista országok ilyen irányzatú felső- oktatási intézményei között jó példával jár elöl. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy hagyományos rendezője lett a fiatal közgazdászok nemzetközi vetélkedőjének, amelyre a közelmúltban, pontosabban november 8-a és 11-e között már hetedszer került sor. Az, hogy a verseny évről évre magasabb színvonalú, mindenekelőtt a tudományos diákkörök céltu- tos munkájának köszönhető. A céltudatos munka pedig a pedagógusok jó irányításának eredménye, és így ez utóbbiak a vetélkedőn keresztül lemérhetik saját tevékenységük hatékonyságát is. A nemzetközi rendezvény jellegét egyre nagyobb mértékben befolyásolja a KGST-tagországok közötti együttműködés. Ez nem véletlen, hiszen a szocialista országok gazdasági rendszerében nagyon sok a közös vonás, s a közgazdászok hasonló jellegű problémák megoldására keresik a választ. Ezt a tényt a versenyt rendező főiskola és a vetélkedőben már hagyományosan szereplő külföldi köz- gazdasági főiskolák, egyetemek pedagógusai is jól ismerik. Éppen ezért, az utóbbi években mindig nagyobb az olyan munkák száma, amelyek kidolgozásán két vagy több főiskola hallgatói működnek együtt. A szocialista országok közgazdasági főiskolái között az ilyen jellegű együttműködésnek több szempontból nagy a jelentősége. A diákok a közös témák EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS BARÁTSÁG feldolgozása során megismerkednek a másik ország oktatási rendszerével, s olyan értékes tapasztalatokat sze- I reznek, amelyeket majd a gyakorlatban eredményesen kamatoztathatnak. Az együttműködés azonban nemcsak az egyes szocialista országod „versenyző“ fiatal közgazdászai között mélyült el. örvendetes tény ui., hogy mind jobban érvényre jut a különböző témák feldolgozása során az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása. Ebben az évben például a Bratislavai Közgazdasági Főiskola hallgatói már csaknem 60 „gyakorlati“ kérdést öleltek fel munkáikban. Ez annak is köszönhető, hogy a főiskola vezetősége számos vállalattal vette fel a kapcsolatot, s így a diákoknak nagyobb a lehetőségük egy- egy kérdés-csoport alapos megismerésére. Hogy ez az együttműködés , nemcsak a tudományos diákkörök, illetve egy-egy hallgató előnyére szolgál, azt az is bizonyítja, hogy mindig több az olyan munkák száma, amelyek eredményeit a gyakorlatban is alkalmazzák. így a versenyző hallgatók tevékenységükkel hozzájárulnak hazánk és a KGST-tagországok gazdasági fejlődésének meggyorsításához. A vetélkedő napjaiban kicsit „felborult“ a Bratislavai Közgazdasági Főiskola órarendje, s a folyosókat orosz, lengyel, német, magyar, román, bolgár és más nyelvű hangfoszlányok töltötték be. Ez nem csoda, hiszen az idei versenyre hét szocialista országból 27 közgazdasági főiskola hallgatói jöttek el. S hogy a hazai és a külföldi diákoknak egyaránt,.érdemes“ a tudományos diákkörök munkájába bekapcsolódni, arról a verseny folyamán az egyik „nemzetközi“ összetételű versenyzőcsoport tagjaival való beszélgetés során is meggyőződhettünk. Az NDK-beli, a lengyel és csehszlovák főiskolai hallgatókból összetevődő csoport tagjai nagyon érdekes témát dolgoztak lel: saját országaik környezetvédelmének gazdasági problémáira keresték a választ. Hogy miért nyúltak ehhez az érdekes és mindenkit közvetlenül érintő, bonyo- lul témakörhöz, azt Renáta UrmaniCová, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola hallgatója röviden így fogalmazta meg: — A feldolgozható versenytémák kiírásakor azért esett erre a problémakörre a választásom — válaszolta Renáta UrmaniCová, mert tudom, hogy ez a terület népgazdasági, sőt nemzetközi szempontból is egyre sürgősebb tennivalókat kíván. A hatalmas ipari, s főleg vegyipari központokban a levegő és a talaj szennyezettsége egyre nagyobb méreteket ölt, így a probléma megoldása tervgazdasági szempontból is nagyon fontos. Én és társam, Renáta Paná- ková a közös munkát a bratislavai vegyipari vállalatokból vett példákkal gazdagítottuk. Rámutattunk, hogy milyen környezetvédelmi intézkedéseiket foganatosítottak az elmúlt ötéves tervidőszakban, s arra is, hogy ezeket milyen mértékben valósították meg. — Mivel lényegében ugyanilyen problémák vannak nálunk, Lengyel- országban is, mi az ottani környezetvédelmi problémákat öleltük fel — kapcsolódott be a beszélgetésbe Malgoczata Horecka, a vidám lengyel diáklány. — Társammal, Jacek Stych- nóval, aki ugyancsak a Katowicéi Közgazdasági Akadémia hallgatója, a közösen kidolgozott munkaterv szerint végeztük a feladat ránk eső részét. Halléban találkoztunk német kollégáinkkal, s ők is voltak nálunk Lengyelországban. Ezek a találkozók természetesen nemcsak szakmai szempontból jelentettek sokat számunkra. Űj ismeretségeket, barátságokat köthettünk, és annak is nagyon örülünk, hogy itt lehetünk a bratislavai versenyen. — A verseny légköre, a rendezés színvonala------teszi hozzá Jacek Sty tíhno — valóban nagyon jó. KiÍ tűnőén érezzük itt magunkat, s a magam részéről remélem, hogy mivel csupán elsőéves főiskolai hallgató vagyok, tanulmányaim befejeztéig még többször részt vehetek ezen a minden szempontból értékes találko- | zón. Hasonló véleménnyel volt a két német diáklány, Barbara Grüschov és Margit Hacker is, akik a hallei környezetvédelmi problémák feldolgozásával járultak hozzá a versenyen előadott téma sikeréhez. Amint elmondották, az együttműködés számunkra is nagyon sok tapasztalatot jelentett, s remélik, hogy az így kialakult baráti kapcsolatokat a jövőben még jobban elmélyíthetik. A csoport „hazai“ tagjai még elmondották, hogy a munka összeállításában nagyon sok segítséget kaptak Milan Buöek mérnöktől, az iskola pedagógusától. — S még valamit — mondotta a rövid kerekasztal-beszélgetés befejezésekor Renáta UrmaniCová —, az ugyanis, hogy a versenybe benevezett munkát diplomamunkánk témájaként is választhatjuk, nagyon sok segítséget jelent. Lezajlott tehát a verseny, a külföldi diákok hazatérhettek, s a Bratislava! Közgazdasági Főiskolán is a megszokott mederben folyik az oktatás. Egy azonban biztos: a tudományos diákkörök tevékenysége és vetélkedője hozzájárul a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez. PAKOZDI GERTRÜD A hazai és külföldi diákok élénk érdeklődéssel követték társaik előadásait. A felvételen ott látható Malgoczeta Horecka lengyel diáklány is (a második sorban balról az első) A rendezvényt szervező bizottság tagjainak a vetélkedő ideje alatt volt mit tenniük (Anton Skukálek felvételei) 1970. XI. 21.
