Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-14 / 46. szám
HOMOK — Ha igy viselkedsz, hazamegyek a mamához — fenyegetőzik az ifjú asszony. — Tessék, itt a pénz a jegyre — nyúl a zsebébe az ifjú férj. , Az ifjú asszony abbahagyja a sírást, s mérgesen felkiált: — A visszautat talán a zsebemből fizessem?! A kávéház bejáratánál egy férfi otthagyja az esernyőjét, de a biztonság kedvéért rátesz egy cédulát: „Ezt az ernyőt egy nehézsúlyú ökölvívó hagyta itt!“ Kifelé menet azonban az esernyő helyett csak egy cédulát talál: „Az ernyőt egy ólomsúlyú ökölvívó vitte el.“ Sz. Alt ovi A BŐSÉG ATKA 1976. XI. 14. 19 A bölcsesség az évekkel jön meg — ez ellen semmit sem lehet tenni! A betegségek is az évekkel jönnek — váljék egészségünkre! Hát a bőség?! Ez mikor jön meg, és kinek?! Vég- re-valahára valamikor csak felesleges pénz csilingel majd az ember zsebében hetyke, felszabadult csengéssel?! Szó sincs róla. Éppen ellenkezőleg! Hová tűnt az a boldog idő, amikor minden megvolt? Csupán öt kopejka hiányzott egy adag fagylaltra! ... Telt-múlt az idő, s egyszer csak, önmagam számára is észrevétlenül, tízkopejkásokat kezdtem kölcsönkérni cigarettára ... Beiratkoztam a főiskolára, azután megvédtem a diplomámat. Ha sikerült összekaparni egy üveg vodkára valót — mekkora öröm volt: húszasban megittunk, és reggelig mulattunk! ... Férjhez menés vagy nősü- iés — ahogyan ez szokás?! De ha nincsenek a szülők, ha nincs az ő havi 150 rubelük, akkor az ember tréningruhában állhat az anyakönyvvezető elé! Három évvel később, szerencsés véletlen folytán sikerült beugranom egy lakásépítő szövetkezetbe. Kétszobás lakás — — önnek sürgősen le kell szoknia a dohányzásról! — Én nem dohányzom, doktor úr! — Szeszes italt sem fogyaszthat! — Én életemben egy korty szeszt meg nem ittam, doktor úr! — Hát akkor szigorú diétás kosztra kell áttérnie! — Nekem?! Én egyáltalán nem fogyasztok húst, doktor úr! — De hát az ördögbe Is, szeret maga valamit egyáltalán? — A krumplit. — Jő, akkor attól tiltom el. © — Figyelmeztetem, uram, utcán nem ismerkedem! Jelen esetben sem tehettem kivételt. De itt, a lakásomon már nyugodtan bemutatkozhat... • — Anyuka, mi az, hogy elmélet és gyakorlat? — Amikor apád este félórára elmegy, az az elmélet, és amikor éjfél után hazajön, az a gyakorlat! Kozarekné külföldi kelméje — Ezt az anyagot nézze meg! — mondta tegnap a 12. emeleti Kozarekné, majd kicsomagolta a valutaüzletben vásárolt árut. Ebből aztán lesz ruha! — cuppantütt, s kecses karfával a vállára terítette a különös ruhaanyagot. A feleségem megtapogatta a drága kelmét, majd olyan panaszos pillantást vetett rám, melyből körülbelül, ezt olvashattam ki: „Látod, ilyenre is csak Kozarek Dalibor feleségének telik, nekem nem?!“ Lesütöttem a szemem, mert beláttam, hogy ez igaz. Ezután Kozarekné arról áradozott, hogyan varratja meg a ruhát. Szó esett hátkivágásról, hímzésről, prémről, csipkéről, fodorról meg ilyenekről. Na meg a párizsi divatról. — Nyugati kelmét nyugati divat szerint! -- összegezte elképzelését. Talán még sohasem sugárzott annyira a tekintete, mint azokban a percekben. Néhány óra múlva mégis kisírt szemekkel jött vissza. Szólni is alig tudott, égig érő bánatában és dühében. Fogalmunk sem volt, mi érhette. Minden találgatásunk hiábavalónak bizonyult. Az eszünk ágába se jutott, hogy a délelőtt vásárolt kelmék kelméje okozta a pálfordu- lót szomszédasszonyunk hangulatában. — Képzeljék, a varrónőmtől megtudtam, hogy nem nyugati az anyag, hanem hazai. S ráadásul már ketten is vittek hozzá ugyanilyen anyagot! — pityeregte el ma- aát reményvesztetten. FÜLÖP IMRE Az ebéd végén az asszony váratlanul behoz egy tortát, amelyen tizenöt apró gyertya van. — Kinek a születésnapját ünnepeljük? — csodálkozik a férj. — Ma van tizenöt éve annak, hogy utoljára bundát vettél nekem! © Az egyik New York-i postán egy fiatalember hangosan szitkozódik: — Tíz dollárt elkérni egy beszélgetésért! — háborog. — Nálunk, Texasban, közvetlen beszélgetést rendelhet meg a pokollal, magát Lucifert hívhatja a telefonhoz, és mindösz- sze egy dollárba kerüli — Elhiszem — válaszolja a telefonkezelő —, de az maguknál, Texasban, helyi beszélgetésnek számít, itt pedig inter- urbánt kért! a negyedik és az ötödik emelet közötti Hány jószívű embertől kértem kölcsön néhány rubelt, míg összeszedtem a belépéshez szükséges kétezret?! És most?! A helyzet valósággal katasztrőfális! Hamarosan rám kerül a sor, hogy megkapjam az új kocsimat és honnan vegyek újabb háromezret?! Hol, kitől kaphatok kölcsön ekkora összeget?! És az ember ott áll a járda szélén, mint a koldus. Akár alamizsnát is kérhet! Azután eszébe jut az egész élete, köp egyet — és az utolsó pénzén fagylaltot vásárol! Mármint négyezer rubelért — ez kb. öt teherautónyi fagylalt! Csak ül és majszolja a fagylaltot... De ahogyan nézik a. kölykök és a fruskák, lassanként megérti, hogy mégiscsak dúsgazdag ember lett... GELLÉRT GYÖRGY fordítása Az író panaszosan jegyzi meg kiadójának az új kötetéért járó honorárium átvételekor: — A szellemi munkáért járó honoráriumból művészet kijönni! — Akkor most kiélheti művészi hajlamait — válaszolta a kiadó. ® — Asszonyom, itthon van Kovács úr? — De professzor úr, hiszen már a múlt héten mondtam, hogy meghalt és el is temettük! — Szóval, még mindig nincs itthon? ... — dörmögi elrévül- ten a professzor. « A kiküldetésen levő férfi este bizalmasan megkérdezi a vidéki szálloda portását: — Vian itt valami éjszakai élet? — Van, de tegnap reggel a gyorssal felutazott Pestre. © Klopács kétségbeesetten meséli a hivatalában: 71 — A feleségem megszökött az autómon! Az általános részvét közepette megkérdezi a kollégája: — Borzasztó! Milyen típusú volt? © A fiatal Kapornál megnősült, és barátainak mutogatja az esküvői képeket. Megkérdi az egyik barátja: — Miért állsz olyan messze a feleségedtől? — Azért, hogy ha elválunk, kettévághassuk a képet. 9 Vizsgáztatják a jogosítványért folyamodó autótulajdonost: — Mit csinál, ha erősen zörög a motor? — Felerősítem a rádió hangját — feleli a vizsgázó. — Ön most szépen kifestette ezt a szép, új lakást, öt éven belül azonban nem szabad újrafestetnie! — Miért? — Kisebbek lennének a szobák... 9 Két hajótörött a végtelen tengeren himbálódzik egy szál gerendába kapaszkodva, s egyikük szünet nélkül kiabálja: — Segítség! Segítség! — Ugyan, kérlek, maradj már csendben! — szól rá idegesen a másik. — Miért? — Hát mert a Csendes-óceánon vagyunk! © — Kérek egy darab sarkantyút — vásárol a lovas. — Nem kettőre lenne szüksége, uram? — Elég egy is. Ha a ló egyik oldalát megsarkantyúzom, a másik oldala is vele megy! Az autósok és a gyalogosok valószínűleg jó ismerősök. Tegezik egymást. * # * Néha jobb két hívatlan vendég, mint egy meghívott. • • * Az óra és a tükör között nincs különösebb eltérés: mindkettő a pontos időt mutatja. Ha nem lennének öszvérek, mihez hasonlítanánk az emberi csökönyösséget? * * * A hazaiak legerősebb összeállításban léptek pályára — élén a játékvezetővel. * # * Egy gyűlésen jöttek rá: az üres szavak is kitölthetik egyesek életét. * * * A költő megerőszakolta a Múzsát, de börtönbüntetés helyett — honoráriumot kapott. # * * Az irodalmi művek alapján ugyan megismerhető az ember, de a nő leginkább az esküvő után. # * # Hétszer mért — közben a többiek vágtak. * « # Az élet olyan, mint a távirat: minden szóért fizetni kell. * # # Vannak emberek, akikkel ki lehet jönni, és vannak, akikkel ki kellene szaladni. * * * Szerelmek jönnek, szerelmek mennek — a család marad. TOMI VINCE
