Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-14 / 46. szám

ÚJ szú [urisa i Bővítik a szolgáltatásokat A Banská Bystrica-i Mototrans vállalat példás szolgáltatáso­kat nyújt és tanácsadással szolgál a szlovákiai motorosoknak. A vállalat a napokban ünnepelte megalapításának 5. évfordu­lóját. Ez az egyetlen olyan vállalat Szlovákiában, amely a motoros és a közlekedési szolgáltatások fejlesztésére alakult. Jelenleg a Mototrans figyelmét a kereskedelmi és a szerviz- szerű szolgáltatások fejlesztésére összpontosítja, bár az utóbbi időben útépítési technológiák fő kivitelezőjeként tervezéssel is foglalkozik. Nagy előrehaladást jelent ezen a téren a vál­lalat dolgozóinak munkakezdeményezése, amely az utóbbi idő­ben szépen fejlődik. A szocialista munkaversenybe több mint •20 munkacsoport kapcsolódott be. Felajánlást tettek a XV. pártkongresszus és a választások tiszteletére, mégpedig több mint egymillió korona értékben. Vállalásukat túlteljesítették, s ezért a felajánlás értékét a napokban a duplájára növelik. A 6. ötéves terv időszakában a Mototrans dolgozói új autó­javító-üzemet létesítenek Breznóban, Rajecké Teplicében, Eans- ká Bystricában, Zilinában és Sliacon. Banská Bystricában és Zilinán fejlesztőműhelyt és szolgáltatóüzemet építenek. Már az idén új autószervizt adnak át Púchovban, Banská Bystricában, Zlaté Moravceban, Martinban, Bytcában és Szlo­vákia más városaiban. Számítógép és városi közlekedés Az Omszki Promavtomatika (Ipari-automatikai Tervezőiro­dában a városi közlekedés irá­nyításának eredeti rendszerét dolgozták ki. Minden egyes taxisofőr egy információs zsetont kap, ame­lyent feltüntetik a gépkocsi kó­dolt rendszámát, a műszakot és más adatokat. Ezt a zsetont a gépkocsivezetők behelyezik egy hírközlő berendezésbe, amelyet a vezető mellett sze­reltek fel. Az említett adatok szerepelnek minden továbbított információban. A számítógép feldolgozza a beérkező infor­mációkat és pillanatok alatt megmondja, hogy melyik város­részben van sok vagy kevés taxi, így a diszpécser a feles­leges kocsikat átirányíthatja oda, ahol szükség van rájuk. Hasonló információs rendszert alakítottak ki a tömegközleke­dési eszközök, a villamosok és trolibuszok részére. A kísér­letek azt mutatták-, hogy az ilyen jellegű forgalomirányítás rendkívül gazdaságos és haté­kony. A közeljövőben más szovjet városokban is bevezetik a for­galomirányítás omszki módsze­reit. A bratislava-trenéíni D 61-es autópálya senec—trnavai sza­kaszát a bratislcvai Doprastav dolgozói építik. Ennek érdeké­ben a lehető legnagyobb mér­tékben felhasználják a helyszí­nen található építőanyagokat. Jobboldali képünkön: az építő­vállalat dolgozóit korszerű munkagépek segítik tervfelada­taik teljesítésében. Lenti ké pünkön: az úttest alapzatát lö- szösanyagból készítik, különle­ges technológiai eljárással. Ez­zel csökkentik az" anyagszállí­tás költségeit. (Felvétel: St. Petrás — CSTK) HOGYAN KELL FÉKEZNI ? A legnagyobb nyugatnémet autóklub, az ADAC tavaly több mint 15 000, már jogosít­vánnyal rendelkező autós „biztonsági tréning- jét“ irányította. Mint ismeretes, ezek a továbbképzési gya­korlatok elsődlegesein azt szolgálják, hogy a járművezető a kocsi feletti uralmát váratlan helyzetekben is meg tudja tartani, illetve saját vezetési hibáit még idejében helyre tudja hoz­ni. Sokan úgy gondolják, hogy veszélyhelyzet­ben a leghelyesebb tevékenység a fékezés. Ez azonban csak részben igaz. Ezen kívül az 9em mindegy, hogyan fékezünk. A következőkben — legalábbis elméletben — az ADAC-Motor- welt cikke alapján elevenítsünk fel néhány fé­kezéstechnikai gyakorlatot: A SZAKASZOS FÉKEZÉS Az autós zavartalanul halad a főútvonalon. Egyszer csak azt veszi észre, hogy jobbról — mellékútvonalról — gépkocsi érkezik, s az ő egyenes továbbhaladási irányát elzárva az úttest közepéig behaladva tud csak megállni. Itt a hirtelen fékezés már nem segít, a hely erre kevés. A rutinos vezető mégsem ütközik neki a másiknak. A helyes műveletsor a kö­vetkező: fékezünk, majd a kuplungot benyom­juk. A kormányt ekkor még egyenesen tart­1976. juk. Az akadály előtt még idejében felenged­jük a fékpedált és határozott mozdulatokkal elkormányozzuk az autónkat. Amennyiben szükséges, hogy a kormányzás befejezése után fékezünk újra. FÉKEZÉS ŰTKANYARBAN Általános elv, hogy nem a kanyarban, ha­nem előtte kell a jármű sebességét a kanyar­vételhez megfelelő mértékűre csökkenteni. Előfordulhat azonban, hogy — főként saját figyelmetlenségünk miatt — ezt elmulasztjuk. Ha a kanyarban nem fékezünk, óhatatlanul kisodródunk. A jó vezető azonban ekkor is ura marad járművének. A helyes műveletsor a következő: a kuplun­got kinyomjuk, rövid időre egyenesbe kormá­nyozzuk a kocsit. Ezt követi egy igen rövid ideig tartó, de erőteljes fékezés. Majd utána ismét a kanyarodás ívének megfelelően kor­mányozzuk autónkat. A műveletsort többször megismételjük. „KITÖRNI“ KÉSZÜLŐ JÁRMŰ URALÁSA Gyakran előfordul, hogy — különösen télen — az útviszonyok egyik pillanatról a másik­ra szinte észrevétlenül megváltoznak. A jármű ekkor általában elveszti úttartását, s valame­lyik irányba kitömi készül. A helyes művelet­sor a következő: Ne fékezzünk! A kormányt villámgyorsan fordítsuk abba az irányba, amerre a kocsi fara csúszik. Ezután nyom­ban visszakormányozunk, mert különben az autó az ellenkező irányba fog kitárolni. AZ ÚTTEST ELHAGYÁSA Menet közben esetleg szükségessé válhat, hogy letérjünk a szilárd úttestről. Ha jól mű­ködnek „érzékeink“, a súlyosabb bajt ilyenkor is elkerülhetjük. Sokkal célszerűbb lehet az útmenti szántóföldre hajtani, mint nagy se­bességgel az előttünk megálló kocsioszlopnak ütközni. A helyes műveletsor a következő: Az aka­dály előtt — amikor már nyilvánvaló, hogy képtelenek vagyunk megállni — lehetőleg mi­nél kisebb hegyesszögben hajtsunk le az út­testről. Ezután kormányozzuk autónkat egye­nesbe és nyomjuk ki a kuplungot. Soha ne kísérletezzünk azzal, hogy utána azonnal a szilárd úttestre visszatérjünk. Ez könnyen ve­zethet a jármű felborulásához. Csak akkor szabad igen óvatosan fékezni, amikor a jármű már teljesen lelassult. FÉKEZÉS A PADKÁN Előfordulhat, hogy saját figyelmetlensé­günk vagy mások szabálytalankodása miatt részben lekényszerülünk a szilárd útburkolat­ról. A bal oldali kerékpár még az aszfaltom, a jobb oldali pedig a poros, vagy kaviccsal fel­szőrt útpadkán fut. A helyes műveletsor a következő: Közvetle­nül a fékezés megkezdése előtt a kormányt egy tenyérnyivel húzzuk jobbra. Ezután ismé­telten rövid ideig — szakaszosan — lépked­jünk a fékre. Noha a kocsi különböző minő­ségű útburkolaton fut, ily módon mégis a helyes irányban marad. (am) 17 1 (Ml BHIIB MMN MUMM MŰSZAKI FELTEIUEIRÖL (DJ A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium 1975. má­jus 20-án kelt 90. Tt. sz. hirdetményének ismertetése (Folytatás a múlt heti számból) A MEGENGEDETT LEGNAGYOBB SEBESSÉG JELZÉSE A MOTOROS JÁRMÜVEK KOCSISZEKRÉNYÉN A tehergépkocsik, az autóbuszok, a különleges gépjárművek (a mezőgazdasági és erdészeti traktorok kivételével) és a pótko­csik (a motorkerékpárok oldal- és pótkocsiját kivéve) kocsiszek­rényének hátsó bal felén fel kell tüntetni a megengedett legna­gyobb sebességet. A megjelölésnek 200 mm átmérőjű, piros sze gélyű, fehér mezejű körnek kell lennie, amelyben a „k“ 35, az „m“ 24, a számjegy pedig 75—80 milliméter magasságú. A. betűk vastagsága 6, a számok vastagsága 12 milliméter, színük fekete. A személygépkocsik pótkocsiján, az önjáró mezőgazdasági tér mésbetakafító és erdészeti traktorokon, valamint a mozgó munka gépeken az említett megjelölés rendkívüli esetekben 150 milli­méter átmérőjű lehet. A TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEKRŐL Ä 22 személy befogadóképességet nem meghaladó autóbuszon, a városi közforgalmú autóbuszon, személyszáiilió aulóbusz-pótko csín és az önjáró gabonabetakarító gépeken ü kilogramm oltó­anyagot tartalmazó tűzoltó készüléket, a többi autóbuszon 12 kg oltóanyagot tartalmazó tűzoltó készüléket (készülékeket) keli készenlétben tartani. A tűzoltó készüléket (készülékeket) állandó készenléti állapot ban kell tartani, látható és könnyen hozzáférhető helyen. Egy tűzoltó készüléknek közvetlen a járművezető közelében kell len - nie. AZ ELAKADÁST JELZŐ HÁROMSZÖGRŐL A közúton való kényszervárakozás jelzésére a 3,5 tonna meg­engedett legnagyobb összsúlyt meghaladó tehergépkocsikon és autóbuszokon egy szabványos kivitelű hordozható elakadást jelző háromszöget kell készenlétben tartani; ez vonatkozik az olyan járműszerelvényre is, amelynek megengedett legnagyobb összsú lya a 3,5 tonnát meghaladja. A többi motoros járművön — a motorkerékpárok kivételével — szabványos kivitelű elakadást jelző háromszöget vagy ezzel egyenértékű berendezést (ilyen lehet az előírásoknak megfelelő hordozható villogó lámpa) kell készenlétben tartani. A MOTOROS JÁRMÜVEK TOVÁBBI TARTOZÉKAI ÉS PÓTALKATRÉSZEI Minden motoros járművön készenlétben kell tartani olyan tar tozákokat és pótalkatrészeket, amelyek lehetővé teszik a futó javítások elvégzését. (Futójavításnak számít pl. valamelyik izzó lámpa kicserélése, a porlasztó fúvókájának kitisztítása, a tömlő megjavítása, a gyújtógyertya kicserélése stb.j. A személy- és tehergépkocsikon, az autóbuszokon, a vontató kon, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokon legalább a kö vetkező tartozékot és pótalkatrészt kell készenlétben tartaui: 1. gyújtógyertyához szükséges kulcsot, 2. legalább egy gyújtógyertyát alátéttel, 3. tartalék biztosítékokat, 4. a külső világító berendezésekben használt izzólámpák min­den fajtájából legalább egy-egy darabot, 5. kézi kocsiemelőt, amelynek teherbíróképessége legalább a legnagyobb tengelyterheléssel azonos, 6. kerékcseréhez szükséges kulcsot, 7. előírásoknak megfelelő fajtájú és méretű gumiabronccsal fel szerelt pótkereket, 8. légnyomásmérőt a gumiabroncsban sűrített levegő mérésére. 9. elsősegélynyújtó felszerelést (dobozban, táskában), melynek tartalmát külön előírás szabja meg. A motorkerékpárokon és a robogókon legalább a következő tartozékot és pótalkatrészt kell készenlétben tartani: 1. egy gyújtógyertyát alátéttel, 2. egy tartalék biztosítékot, 3. a külső világító berendezésekben használt izzólámpák min­den fajtájából egy-egy darabot, 4. pumpát vagy sűrítőpalackot, 5. gyújtógyertyacseréhez szükséges kulcsot, 6. póttömlőt vagy tömlőjavító készletet, 7. elsősegélynyújtó felszerelést (dobozban, táskában), melynek tartalmát külön előírás szabja meg. NÉHÁNY FOGALOM MAGYARÁZATA Legnagyobb konstrukciós sebesség — a járműnek a konstruk­tőr vagy a gyártóüzem által meghatározott legnagyobb sebessé ge; ez a sebesség — amennyiben az illetékes köztársasági szerv nem rendelkezik másként — rendszerint azonos a jármű megen­gedett legnagyobb sebességével. Önsúly — az előírt szerszámokkal, tartozékokkal, pótalkatré székkel stb. ellátott, és hűtőfolyadékkal, üzemanyaggal feltöltött üres jármű súlya. Hasznos terhelés — a járművön levő személyeknek, rakomány­nak, egyéb tárgyaknak vagy berendezéseknek az együttes súlya. A hasznos terhelés meghatározásakor a következő súlvátlagot kell alapul venni: a) egy felnőtt személy súlya — városi autóbuszban.................................................................70 kg — személygépkocsiban, motorkerékpáron és a többi autóbuszban ... ....................................................75 kg b) egy felnőtt személy poggyászának súlya — városi autóbuszban...................................................................5 kg — távolsági autóbuszban ............................................................20 kg c) a gyermekek esetében — 15 éves korig — az aj és b) pontban feltüntetett súlyhatár 50 százalékát számítják átla­gos határértéknek. Tényleges összsúly — a jármű önsúlyának és hasznos terhelé­sének együttes súlya. Megengedett legnagyobb összsúly — az illetékes hatóság által meghatározott az a súly, amelyet a jármű tényleges összsúlya nem haladhat meg. Pótkocsi — olyan jármű, amelynek nincs saját motorja és mo­toros járművel történő vontatásra készült. Félpótkocsi — olyan pótkocsi, amely első részével a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős ré szét a vontató Veszi át. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents