Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-11-14 / 46. szám

► A dolgozókról való szociális gondos­kodás az egyes vállalatokban és üze­mekben egyre nagyobb teret kap. Az utóbbi években néhány szlovákiai épí­tőipari vállalatban is megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a dolgozók szociális igényeinek. A példamutató szervezetek között említhetjük a Nyit- rai Magasépítő Vállalatot, ahol körül­tekintően dolgozták ki az 1976—1980- as évekre szóló szociális fejlesztési tervet, melynek keretében kibővítik és javítják a vállalati étkeztetés és el­szállásolás feltételeit, emelik az egész­ségügyi gondoskodás színvonalát, elő­segítik a szabad idő ésszerű kihasz­nálását, a dolgozók sokoldalú fejlő­dését. Étkezés a vállalat üzemi konyháin A vállalat három üzemi konyhája gondoskodik a dolgozók étkeztetéséről Nyitrán és Bratislavában, ahol pedig erre nincs lehetőség, ott más szerve­zetek üzemi konyhái főznek a vállalat dolgozói számára. Tavaly az üzemi étkeztetés keretében 532 ezer ebédet és vacsorát. adtak ki, 1980-ra a vál­lalati dolgozóknak kiadott főételek mennyiségét 810 adagra akarják nö­velni. Ez azt jelenti, hogy amíg 1975- ben a dolgozók 28,2 százaléka vatte igénybe az üzemi konyhák szolgálta­tásait, ez az arány 1980-ig 40 százalék­ra növekszik. A vállalat más formában is gondoskodik a dolgozók ellátásáról. Az üzemek keretében összesen 25 büfé működik, ezek közül három vándor­büfé. Elszállásolási lehetőségek A vállalatban a dolgozók átmeneti elszállásolására 38 helyen nyílik lehe­tőség. E helyek együttes kapacitása 3424 ágy, ezek közül 528 ágy a kere­keken gördülő vándorszállásokhoz tar­tozik. A szálláshelyek befogadóképes­sége 1980-ig lényegében már nem vál­tozik, javul azonban az elszállásolás színvonala. Amíg a vállalatnak ma 4 munkásszállása működik Levicében (Léván), Dunajská Stredában (Duna- szerdahelyen), Bratislavában és Nyit­rán, a 6. ötéves tervidőszak végére 8 munkásszállás áll majd a dolgozók rendelkezésére, összesen 3023 ággyal. A vállalati szociális fejlesztési terv az 1976—1980-as években Bratislavá­ban 6G0, Partizánskéban 100 férőhelyes munkásszálló, Nyitrán pedig két to­vábbi elszállásolási intézmény felépíté­sét tűzte célul, összesen 500 férő­hellyel. Egészségügyi gondoskodás A vállalati dolgozók egészségügyi ellátásáról szerződéses alapon a nyu­gat-szlovákiai kerületben hét járási egészségügyi intézet gondoskodik, amelyekben hetente 364 órát fordíta­nak erre a szolgáltatásra. Az egész­ségügy) ellátás keretében a dolgozók gyógyfürdői kezelésben is részesülnek. Az elmúlt évben 241 beutalót adtak ki. A vállalatnak saját üdülési köz­pontja is van Sklené Teplicében, s a 6. ötéves tervidőszakban 120 férőhe­lyes új rehabilitációs központot épít a Magas-Tátrában. Üdülési lehetőségek A vállalat a dolgozók üdültetéséről elsősorban saját létesítményeiben gon­doskodik. Ezekben 357 férőhely vehető igénybe a szabadságok idején, 70 sze­mély számára pedig egész évben le­hetőség van a szabadság eltöltésére. A terv szerint a 6. ötéves tervidőszak­ban 5729 dolgozó részesül üzemi üdül­tetésben, s több mint 2000 dolgozó kap üdülési beutalót más rekreációs központokba együtt a családtagokkal. A Sklené Teplice-i nyári pionírtábor- ban évente 400 férőhelyet biztosítanak a vállalati dolgozók gyermekeinek. Lakásgazdálkodás Ez év július elsején a vállalathoz 558 vállalati és 88 szövetkezeti lakás tartozott. A hatodik ötéves tervidőszak végére a vállalati lakások száma 712- re, a szövetkezeti lakásoké 330-ra nö­vekszik. Amennyiben tehát a vállalat­nak 198C-ban körülbelül 8000 dolgozó­ja lesz, ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik dolgozó vállalati vagy szö­vetkezeti lakásban lakhat. Jelenleg a vállalati bölcsődékben 46, az óvodákban 85 gyermeket tudnak elhelyezni. Az év végéig az óvoda kapacitása további 20 férőhellyel bő­vül. A jövő évbert 90 férőhelyes nap­közi otthon építését kezdik el Nyit­rán, s a szociális fejlesztési terv to­vábbi létesítmények felépítésével is számol, amelyek között sportcsarnok, Sklené Teplicében pedig fürdőmeden­ce is szerepel. Szocialista társadalmunkban az em­berek szükségleteiről való gondosko­dás a CSKP politikájának egyik állan­dó és fő célja, amely a fejlett szo­cialista társadalom további sikeres épí­tésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért ezeknek a kérdéseknek a Nyitrai Ma gasépítő Vállalat gazdasági vezetése, pártbizottsága és szakszervezeti bizott­sága maximális figyelmet szentel. Kép és szöveg: JÚLIUS BUDAY A Nyitrai Magasépítő Vállalat üdülőtelepe Sklené Teplicében 1976. XI. 14. Nagy távlatok előtt a szlovákiai kerámiaipar A szlovákiai kerámiaipar kialakulá­sát hosszú vajúdás előzte meg. Le­gendás történetek keltek szárnyra a nem fémes nyersanyagok felfedezé­séről, kitermeléséről és feldolgozásá­ról. A kutatólag állítólag a michalov- cei Fehér-erdőben figyelmeztette egy Socha nevű bányász a fehér agyagra. Elmondotta nekik, hogy valamikor Bu­dapesten ebből az anyagból rendkí­vül jó minőségű pipákat égettek. Sok geológiai kutatás után a felsőbb szer­vek jóváhagyták a beruházáshoz szükséges összegek folyósítását, és 1961. január 1-én megalakulhatott a kerámiai üzemek nemzeti vállalata koäicei (kassai] székhellyel. Miután a külföldi kutatóintézetek is elismerték a hazai nyersanyagok kiváló minősé­gét, lényegesen meggyorsult az új fel­dolgozó üzemek építése, és a termelés mennyisége is ugrásszerűen növeke­dett. Gejza Langer vállalati igazgató, Ju- ráj Krajfiák igazgatóhelyettes és a vállalat többi vezető funkcionáriusa a legutóbb megtartott sajtóértekezle­ten részletesen vázolták az előreha­ladás ütemét. Többször említették a korszerű michalovcei üzemet, amely évente 1 millió 400 ezer négyzetmé­ter kerámia csempét készít. A seni- cai járásban, Sajdikove Humencében évente 100 ezer köbméter öntőhomo­kot és 200 ezer tonna habarcshomo­kot készítenek. Tomaüovcéban 1975- ben helyezték üzembe az évi 45 000 tonna csatornacsövet készítő üzemet. A nyersanyagot a környékbeli lelőhe­lyekről szállítják. Üzemszemle alkal­mával Jozef Gerik mérnök-igazgató és Augustin Michalik mérnök kalau­zolt bennünket az egyes részlegekre. Meggyőződtünk róla, hogy a terme­lés korszerű, úgyszólván alig van szükség fizikai munkára. Nagyon találó a vezetők megfogal­mazása: „Az egyes gyártási folyama­tokat általában veszteséggel kezdjük és nyereséggel végezzük.“ Ez azt je­lenti, hogy menet közben olyan hasz­nos intézkedéseket foganatosítanak, amelyek olcsóbbá és gyorsabbá te­szik a termelést. A dolgozók nagyon értékes kötelezettségvállalásokat tet­tek a termelési folyamatok korszerű­sítése érdekében és számtalan újítási javaslatot nyújtottak be. Ezek jó ré­szét gyorsan alkalmazzák a terme­lésben. Az üzem nagy tiszta haszon­nal dolgozik, és gyártmányainak mi­nősége a szomszédos országokban is el­ismerést vívott ki. A jelenlegi termelési program szerint, szilárdító anyagokkal dúsított anyagból száz-hatszáz milli­méteres átmérőjű csöveket készíte­nek különböző „receptek“ alapján falvak és városok közművesítésére és a mocsaras területek vizének le­vezetésére. Öröm volt járni ebben az üzemben. A gépek az előre meghatározott munkaprogram szerint formálták az agyagból a csöveket, megmártótták őket a zománcozó fürdőben, és vég­ső munkafolyamatként az előraktár- ba helyezték. Lauko Zoltán épp egy Desta-emelővel rakta az összefűzött csöveket a nyitott vagonokba. El­mondotta, hogy az emelőgépek segít­ségével meggyorsult a berakodás és aránylag kevés cső törik össze. A tomasovcei Kamenina csatornacsöve­ket szállít Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Jugo­szláviába, Bulgáriába és Magyaror­szágra. Az év utolsó negyedében a gyártmányok 60 százalékát szállítják exportra. Ha üzembe helyezik a Lu- éeneci Csempekészítő Üzemet, az árumennyiség 50 százalékát szállítják majd a baráti szocialista országokba és jelentős mennyiséget a kapitalista államokba is. A vállalat termékei iránt olyan nagy a kereslet, hogy megközelítő­leg 7 millió koronával teljesítik túl a nyugati országokba irányuló ex­port tervét. Az alaposan átgondolt termelési program szerint a 6. öt­éves tervidőszakban az egész válla­lat exportja 35—37 százalékkal növe­kedik a jelenlegi mennyiséghez vi­szonyítva. A szlovák kerámiaipar nagy jövő előtt áll. Biztosított a nyersanyagbá­zis, és ígéretesen bővül a feldolgozó kapacitás is. A geológusok újabb nyersperlit-lelőhelyeket fedeztek fel Közép-Szlovákiában és újabban Kelet- Szlovákiában is. Az öntőhomok és a habarcshomok készítéséhez is kedve­zőek a feltételek. Kerámiakészítmé­nyek gyártásához elegendő az agyag. Hosszan tartó kutatómunkával Szlo­vákiának olyan természeti kincseit fedeztük fel, amely népgazdaságunk számára óriási jövedelmet jelent. Ma már nyersperlitből annyiféle készít­ményt gyártanak, hogy azokat szinte lehetetlen felsorolni. Talán megem­líthetjük az agroperlitet, amelynek közismert a talajlazító és nedvesség­szabályozó tulajdonsága. A cukorgyá­rak, sörgyárak, borfeldolgozó üzemek különböző vegyi üzemek perlitből ké­szült másodtermékeket használnak a gyártási folyamatokhoz. A perlit a lakóépületek vakolásához is kitűnően megfelel. Az egynapos üzemszemle során meggyőződtünk róla, hogy olyan iparág fejlődik, amelyre igen nagy szükségünk van. Hogy csak egy pél­dát említsek, jelenleg mintegy más­fél millió négyzetméternyi csempe hiányzik. Ennek pótlására akarták idejében megindítani — évi 2 millió 600 ezer négyzetméter csempe gyár­tással — a losonci üzemet. Sajnos, annak ellenére, hogy kiemelt építke­zésről van szó, a munkák csigalassú­sággal haladnak. Félő, hogy üzembe helyezése még hosszú ideig elhúzó­dik. Az egyik legutóbbi határozat szerint legalább százzal kellett volna növelni a munkások létszámát, azon­ban csak negyvenet sikerült toboroz­ni az építkezésre. Elég nehezek a munkakörülmények is, mert az üze­met eléggé ingoványos talajra építik. A Stavoindustria Banská Bystrica-i üzeme lehetőségeihez mérten gyor­sabb ütemben építhetné ezt a fontos gyárat. BÁLLÁ JÓZSEF Laukó Zoltán Desta-emelővel szállítja a vagonokba az összekötött csöveket (A szerző felvétele) 5 Tervszerű szociális gondoskodás a Nyitrai Magasépítő Vállalatban

Next

/
Thumbnails
Contents