Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
1976. XI. 7. 'O N Ifi Ördögkerék autóknak, avagy az autók váróterme Nemrég Moszkvában tartották a „Művészet és építészet az NSZK-ban“ című kiállítást, amelyet az ismert nyugatnémet építész, F. Schneider- Wessling professzor nyitott meg. Beszédében a nyugatnémet városok egyik legégetőbb gondját, az autók-motorok parkolási nehézségeit ele>- mezte. Utalt rá: már ott tartanak, hogy a gépjárművek elfoglalják az összes udvarokat, tereket, átjárókat, sőt, nem ritkán a zöld növénynyel beültetett térelválasztó szigetekre is felállnak. A professzor elmondta, hogy ezt a rendellenességet majdnem megoldhatatlannak látja, és kérte a szovjet szakembereket, mondják el tapasztalataikat, és természetesen javaslataikat is a lehetséges megoldásra. G. Cserkaszov szovjet építész, kandidátus, álláspontja szerint ez a dolog — vagyis a garázskérdés — a szovjet városépítőknél is mind élesebben jelentkezik. A legújabb számadatok szerint 1970-től 1976-ig a magántulajdonban levő autók száma megháromszorozódik. A szverdlovszkiak például a következő prognózist készítették elő: amennyiben az elkövetkező öt év folyamán valamennyi autótulajdonos számára egyemeletes, rekeszes (sejt-jellegű) garázsokat építenek, akkor a város alapterületét kétszeresére kellene növelni. Vagyis a személyautók tárolásának és védelmének kérdését magánerőből megoldani képtelenség. „Be kell ismernünk — szögezte le a szovjet professzor —, hogy ez a probléma még a városépítők számára is igen nagy gondot okoz.“ Az ideális megoldás az volna, ha minden egyes autótulajdonos a lakása mellett, vagy ahhoz mindenesetre nagyon közel tarthatná kocsiját. Vajon nem utópia-e az ilyen kívánság, hogyan lehetne ezt elérni a máris túlzsúfolt városrészekben? Számos tervet készítettek már földalatti garázsok létesítésére. Ezeknek az építése azonban nagyon költséges, és nem is lehet mindenütt megvalósítani a föld alatt húzódó közműhálózat fekvése m'att. „Nos, kézenfekvőnek látszik: ha nem föld alatt, akkor miért ne létesítenénk a föld felett, a magasban garázsokat?“ — vetette fel a moszkvai építészeti intézet egyik végzős hallgatója dípA rajzokon jól szembetűnnek az ördögkerék-garázs jöbb alkotóelemei: rekeszek (sejtek) autók számára; aknák; jelvonó; támasztópillérek és szolgáltatóhelyiségek (mosdó, szárító, szerviz, diszpécserközpont). Személyautók a Szovjetunióból Az elmúlt ötéves tervidőszakban a szovjet személygépkocsigyártás közel négyszeresére emelkedett (1970-ben 352 ezret, 1975- ben pedig 1,2 millió kocsit készítettek). A Volgái Autógyárban az elmúlt évben 667 ezret, a Moszkvics gyárban 171 ezer autót gyártottak. Az 1975-ben előállított 1,2 millió személygépkocsiból 310 206 külföldön talált gazdára. A szocialista országokba irányuló kivitel 1975-ben némileg csökkent, ugyanakkor a tőkésországok részesedése növekedett. A személyautó-ipar a jelenlegi ötéves tervidőszakban jelentősebb nyugati vásárlásokat nem tervez, a meglevő kapacitások optimális kihasználására törekednek. A Szovjetunió személygépkocsi-exportja 1975-ben (db) Afganisztán 342 Ausztria 1771 Anglia 6308 Belgium 9384 Bulgária 43 187 Csehszlovákia 51 391 Dánia 4020 Finnország 12 647 Hollandia 6277 Irak 5840 Irán 1198 Jugoszlávia 14 615 Kuba 2046 Lengyelország 8426 Magyarország 35 026 Nigéria 3735 Norvégia 1233 NDK 60 346 NSZK 8979 Románia 28 Svájc 1793 lomamunkájában. Elképzelését egyik tanára, dr. N. Ge- raskin építész is támogatta, és az ő irányításával a tervezőműteremben elkészítették a megálmodott óriáskerék- garázs műszaki terveit. A bizarr hatású „autósiló" gigantikus méretű forgó mechanizmusból áll. (Működési elve azonos a vidámparki népszerű és látványos óriáskerékkel. ) A két 42 m-es átmérőjű dob — mint a méhlép — fémből készült rekeszeket (sejteket) alkot az autók számára. Mindegyik dobban 320 férőhely van. A rekeszek úgy hinijj| iiirnMiQD tázniak, mint a bölcső, s így a dob forgása közben a sejt mindig vízszintes helyzetben marad. A dobok a teherfelvonóval és a forgó mechanizmusokkal együtt vasbeton tá- masztőszerkezetre vannak felszerelve. Az autók ki- és beállítását — vagyis a parkolást — az 5 méter mélységben kialakított, 66X15 m alapterületű alsó szintről irányítják. A garázsból való kijutás ős az oda behajtás a tervek szerint a következőképpen bonyolódna le: Az ügyfél a kocsit a diszpécserfülke előtt hagyja vagy oda kéri. A kocsiba beül az ügyeletes gépjárművezető. Az autót átvezeti a vízsugaras mosó-alagúton, a szárítón, ahonnan a kocsi már önműködően jut tovább a felvonóba, majd a rekeszekbe, vagyis a sejtekbe. A tervezők figyelembe vették azt a változatot is, amikor az autó tulajdonosa a felvonóperonokon — a föld felszín felett 20—80 m magasban — is átveheti a kocsiját. Ebben az esetben, illetve laz ilyen megoldásnál, a felvonóperonokat átjáró rendszer segítségével össze lehet kötni a lakóházakkal, így aztán megvalósítható mindenki leghőbb vágya, nevezetesen az, hogy a lakáshoz a lehető legközelebb — a tetszés szerinti emeleten — vehesse át a biztonságot és időjárási viszontagság elleni védelmet nyújtó garázsféléből a kocsiját. Egy ilyen garázs 720 személyautó számára becslések szerint mindössze 200—300 ip2 alapterületet igényel, és egységesített — viszonylag olcsó — házgyári elemekből is felépíthető. Tervezését a lakóépületekével együttesen is el lehet végezni. Az itt bemutatott megoldás javára szól, hogy a nagyvárosok mind égetőbb garázs- proBlémáját jő hatásfokkal igyekszik enyhíteni. A KoSice melletti Haniskoban az idén is több tízezer személygépkocsit raktak ki a szovjet vagonokból. Az átrakőállomásról az ország 50 telephelyére továbbítják a kocsikat. (A CSTK felvétele) A KÖZÚTI JÁRMÜVEK FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEIRŐL (9.) A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium 1975. május 20-án kelt 90. Tt. sz. hirdetményének ismertetése (Folytatás a múlt heti számból) A MOTORKERÉKPÁROK OLDALKOCSIJÄRÖL ÉS PÓTKOCSIJÁRÓL Jóváhagyott típusú oldalkocsi csak olyan motorkerékpárhoz építhető, amelynek motorja legalább 170 köbcentiméter lökettérfogatú, és amelynek konstrukciója ezt lehetővé teszi. Az oldalkocsi megengedett legnagyobb összsúlya nem haladhatja meg az egy nyomon haladó motoros jármű megengedett legnagyobb összsúlyának 60 százalékát. A motorkerékpár pótkocsija csak teherszállításra használható, s legnagyobb megengedett összsúlya nem haladhatja meg az egy nyomon haladó vonó motoros jármű önsúlyának 50 százalékát; a pótkocsira fékberendezés felszerelése nem kötelező. AZ EGYTENGELYES KITLTIVÁLÖ TRAKTOROK FORGALOMBAN TARTÁSÁRÓL Az egytengelyű kultiválő traktor olyan önjáró többrendeltetésű munkagép, amelyet a vezető gyalog kormányoz. Kultiválő traktorral csak olyan pótkocsi vontatható, amely a vezető számára üléssel fel van szerelve. A gyalog kormányzott kultiválő traktor megengedett legnagyobb konstrukciós sebessége a 6 km/órát nem haladhatja meg. A pótkocsi üléséből kormányzott traktor megengedett legnagyobb sebessége a 20 km/órát nem haladhatja meg. Az olyan kultiválő traktorokat, amelyek megengedett legnagyobb összsúlya a 100 kilogrammot meghaladja, üzemi és rögzítő fékberendezéssel kell felszerelni. Ilyen fékekkel kell felszerelni a 100 kg-ot meg nem haladó pótkocsit vontató kultiválő traktort is. A kultiválő traktorokat az előírásoknak megfelelő — saját áramforrású — külső világító berendezéssel fel kell szerelni. Ilyen világító berendezéssel nem szükséges a gyalog kormányzott kultiválő traktorokat, azonban az I. és II. osztályú közutakon egyáltalán, a közhasználatú mezei és erdei utakon pedig korlátozott látási viszonyok között nem közlekedhetnek. AZ ÁLLATI ERÖVFL VONT JÁRMŰVEKRŐL Az állati erővel vont járműveket legalább egy olyan rögzítő fékkel fel kell szerelni, amely a hajtő üléséről könnyen, gyorsan és biztonságosan működtethető, s a járművet terhelt állapotban ** 20 fokos lejtőn megbízhatóan megtartja. A járművet fel kell szerelni: — hátul két háromszög alakú piros fényvisszaverővel a jármű legszélső pontjától legfeljebb 0,40 méter, s az úttest szintjétől legfeljebb 0,60 méter távolságban, — elől fehér fényvisszaverővel a jármű legszélső pontjától legfeljebb 0,10 méter, s az úttest szintjétől legfeljebb 1,2 méter távolságban. (A fényvisszaverőre a gépkocsi és a traktor pótkocsijának fényvisszaverőjére vonatkozó rendelkezések az irányadók.) — korlátozott látási viszonyok közt hátul két piros fényt kibocsátó lámpával, és elől a jármű legszélső pontját jelző egy vagy két fehér fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával. KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kerékpárokat fel kell szerelni: 1. hatásos sárvéaőkkel, amelyek a meg nem terhelt gumiabroncs futófelületét teljes szélességben eltakarják, 2. két, egymástól függetlenül működtethető hatásos fékberendezéssel, 3. sárga fényvisszaverővel a mindkét oldali lábpedálon (elől és hátul is), 4. hátul piros színű fényvisszaverővel, az úttest szintje fölött 0,25—0,90 méter magasságban, 5. hátra piros fényt kibocsátó, éjszaka tiszta időben legalább 300 méter távolságból látható, előírt típusú hátsó helyzetjelző lámpával, 6. előre fehér fényt kibocsátó, éjszaka tiszta időben legalább 300 méter távolságból látható, nem vakító, előírt típusú fényszóróval, amelynek a hátsó helyzetjelző lámpával együtt kell világítania, 7. az áramforrásnak olyannak kell lennie, hogy legalább 1,5 órán át biztosítsa a lámpák folyamatos világítását. 8. olyan csengővel, amelynek hangja megfelelő távolságból hallható, 9. a kormánycső két szabad végét fogantyúval kell ellátni, 10. a szárnyas anyacsavar nélküli kerékagycsavarokat zárócsavarral kell biztosítani. A kerékpár vázára — a kerékpáros előtt — gyermekülés felszerelhető. Az üléshez azonban lábtartót is fel kell szerelni. Az ülést és a lábtartőt úgy kell rögzíteni és kialakítani, hogy a biztonságos közlekedést ne akadályozza. Gyermekek — 10 éves korig — gyermekkerékpárral csak nem korlátozott látási viszonyok közt vehetnek részt a közúti forga- , lomban, éspedig megtartva a közúti közlekedési szabályokat, Egyébként e kerékpárokat is fel kell szerelni a 90/1975 Tt. sz. hirdetmény 76. paragrafusa rendelkezéseinek értelmében. (Lásd a felsorolt 10 pontot.) KÉZIKOCSIKRA VONATKOZÖ RENDELKEZÉSEK Minden 0,60 méternél szélesebb kézikocsit — a gyermekkocsi kivételével —, amely részt vesz a közúti közlekedésben, .előíró sós fényvisszaverővel fel kell szerelni, éspedig: a) kéttengelyes kézikocsit — elől két fehér, nem háromszög alakú fényvisszaverővel. — hátul két piros, nem háromszög alakú fényvisszaverővel; b) egytengelyes kézikocsit — elől és hátul is két-két piros, nem háromszög alakú fényvisszaverővel. A fényvisszaverőket a kézikocsi legszélső pontjához a lehető legközelebb, azonos magasságban, az úttest szintjétől legalább 0,25 méter, de legfeljebb 0,90 méter távolságban kell felszerelni. Minden olyan kézikocsit, amelvnek megengedett legnagyobb összsúlya a 400 kg-t meghaladja, legalább egy hatásos rögzítő- fékkel fel kell szerelni. A BUKÓSISAKRÓL A motorkerékpárosok csak olyan bukósisakot viselhetnek, amelynek konstrukciója és kivitelezése megfelel a műszaki előírásoknak, és forgalomba hozását jóváhagyták. (Fbljrtatjuk)
