Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-07 / 45. szám
A Kovosvit Sezimovo Ostí vállalatban új, integrált termelési részleget helyeztek üzembe, melyhez 25 hazai gyártmányú, numerikusán vezérelt esztergapad, fúró- és marógép tartozik. A komplex szocialista racionalizáció keretében megvalósított akció a termelés munkaigényességét 33 százalékkal csökkenti. Az új, integrált termelési részlegen főleg tengelyeket és fogaskerekeket gyártanak. Az IVÓ—320-as integrált termelési részleg munkáját az M 6000-es szovjet számítógép szabályozza. Képünkön Miroslav Tomááek és Václav Pansk^ irányítópult mellől vezérli a háttérben látható termelési részleget (A CSTK felvétele) rációt és ezzel a munka termelékenységének és a termelés hatékonyságának jelentős növelését. A szakosítás és a kooperáció azonban csak akkor tojhat- ja a magas munkatermelékenység aranytojásait, ha az együttműködő vállalatok pontosan és kiváló minőségben teljesítik szerződéses kötelezettségeiket. A szakosítás következtében vállalati szinten elkülönül egymástól a végtermékek és a részegységek gyártása, s a végtermékeket gyártó vállalatok függő viszonyba kerülnek a részegységeket szállító vállalatokkal, az ún. kompenzációs szakágazatokkal. Ha tehát az utóbbiak hiányosan és nem megfelelő minőségben teljesítik feladataikat, ezzel nemcsak saját vállalatuk termelési és gazdasági eredményeit rontják, hanem különösen nagy kárt okoznak a tőlük függő vállalatoknak és az egész népgazdaságnak, mert a folyamatok vertikálisan összefüggő láncrendszerét szakítják meg. Hasonló összefüggéseket tapasztalhatunk a nagy ipari beruházások építésénél, ahol a fő kivitelező munkája a legtöbb esetben attól függ, hogy miként teljesítik szerződéses feladataikat az alszállítók, főleg a technológiai berendezéseket és azok tartozékait szállító vállalatok. A MUNKAVERSENY SZEREPE AZ ÚJ FELTÉTELEK KÖZÖTT Már említettük, hogy a termelési és a gazdasági folyamatok irányítása elsősorban az erre hivatott gazdasági vezetők, az irányítási rendszer, a gazdasági szabályozók feladata. Ugyanakkor az is nagy segítséget jelent, ha az egyes ágázatok dolgozói saját munkaszakaszukon céltudatosan és kezdeménye- zően segítik elő az irányítás és a szervezés feladatainak teljesítését. Az új feltételek tehát új lehetőségeket tárnak fel a dolgozó kollektívák kezdeményezése, a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalási mozgalom előtt. Az ilyen irányú mozgalmaknak már eddig is voltak előhírnökei, ide sorolhatjuk például a vállalati és főleg a vállalatközi, a vállalatok és a kutatóintézetek együttműködését elősegítő komplex ra- cionalizációs brigádok mozgalmát, továbbá a Slov- naft nemzeti vállalat dolgozóinak felhívását is, 1 A választások előtti gyűléseken gyakran felidéz- j tűk az 5. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaságban és a társadalom életében bekövetkezett pozitív változásokat. Az új pártoktatási év és j az üzemi munkaiskolák tananyagai úgyszintén behatóan foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, valamint pártunknak a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott gazdasági és szociális programjával. Mindez jelentősen elősegíti, hogy a népgazdaság különböző szakaszain tevékenykedő dolgozók ne- í csak saját, közvetlen feladataikat ismerjék, hanem azok szélesebb összefüggéseit is: elsősorban az élet- j színvonal emeléséhez szükséges anyagi források j képzésének lehetőségeit, formáit, a gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszának törvényszerűen ható kö- j vetelményeit. Arról van szó, hogy csak akkor tehetünk eredmé- j nyes lépéseket a további haladás útján, ha mindenki ‘ megérti, hogy a nemzeti jövedelmet, a társadalmi ; jólét alapját ma már szinte teljes mértékben csak \ a munkatermelékenység fokozásával növelhetjük. Csak akkor érhetjük el az életszínvonal előirányzott ! emelkedését, ha mindenki ennek tudatában él és ! cselekszik, ha felismeri a munkakörében rejlő tar- j talékokat, ha felhívja azokra munkatársai és a fe- ] lelős vezetők figyelmét, s kezdeményezően elősegíti i feltárásukat. Erre a munkaszervezés és a technoló- j giai folyamatok szakaszán, a gyártmányok, az alap- ! anyagok és az,energia takarékosabb felhasználásában minden munkahelyen nyílik lehetőség. Ám azokat a fogyatékosságokat is látni kell, ame- j lyek különböző szubjektív okokból a munkaközössé- I gek pozitív törekvéseit hátráltatják, fékezik. A FELTÉTELEK ÚJSZERŰSÉGE Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy nagy szűk- i ség van a gazdasági propaganda felvilágosító mun- j kájára, mert a gazdasági törvényszerűségek, az j adott fejlődési sjzakasz problémáinak konkrét isme- ! rete nélkülözhetetlen feltétel ahhoz, hogy a dolgo- j zók széles tömegei kezdeményezően, alkotó módon j vegyenek részt a fi. ötéves terv és az évi tervek tel- | jesítésének igényes folyamataiban. Ez a feltétele annak, hogy országszerte olyan újszerű szocialista j munkaverseny és kötelezettségvállalási mozgalom bontakozzon ki, amely a népgazdaság irányításának adott I feladataiból és feltételeiből, a nemzetközi munka- j megosztás céljainak megfelelő szerkezeti változások elősegítéséből, a gazdasági fejlődés intenzív ténye- I zöinek fokozottabb kihasználásából, a magasabb mű- I szaki színvonal, a munka és a termékek jobb minőségének igényéből indul ki. A szocialista építés három évtizede alatt népgaz- j daságunk sokágazatú és bonyolult rendszerré fejlődött ki, amelyben rendkívül fontos szerepe van az egyes ágazatok céltudatos együttműködésének, tervszerű és részarányos fejlesztésének. A gazdasági és a társadalmi haladás üteme egyre nagyobb mértékben függ attól, hogy milyen összhangban fejlődnek az egyes fő ágazatok, a kohászat, a gépipar, a könynyűipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, hogy milyen hatékony az együttműködés a termelési ágazatok, a kül- és a belkereskedelem között, hogy milyen gyorsan térülnek meg a termelésbe fektetett eszközök, s milyen gyorsan érvényesülnek a gyakorlatban a tudományos-műszaki kutatás eredményei. Nem kétséges, hogy a szükséges összhang megteremtése a szocialista tervezés, a gazdaság irányítási rendszerének a feladata. Ezért hangsúlyozzuk olyan gyakran az irányítási rendszer, a gazdasági szabályozók tökéletesítésének szükségességét. A legtökéletesebb rendszer sem működhet azonban óramű pontossággal, ha megvalósítói nem következetesek az érvényesítésében, s nem törekednek arra, hogy az adott lehtőségeket maximálisan kihasználják és saját hatáskörükben továbbfejlesszék. Ezért Is hivatkozunk olyan gyakran a gazdasági vezetők felelősségére, akik magatartásukkal milliós értékek felett döntenek, s akik esetleges felelőtlen hozzáállásukkal, határozatlan fellépésükkel a legtöbb kárt okozhatják a gazdaságnak és a társadalomnak. MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG A termelés mai feltételei között kellő hozzáértés és értesültség nélkül egyébként is nehéz megkülönböztetni a hasznosat a károstól. Bizonyos termékek terven felüli gyártása például hasznosnak tűnhet, mégis káros, mert ezt a többletet senki sem igényli, nincs rá szüksége sem a termelési, sem a lakossági fogyasztásnak. Ilyen esetben — és ez nem elméleti kérdés! — fölöslegesen fecséreljük el az'anyagokat, az energiát és a munkaerőt, amelyre nagy szükség lett volna más, döntő fontosságú, esetleg hiánycikkeket termelő ágazatokban. Az ilyen esetekben gyakran nem is abban van a hiba, hogy sok az a bizonyos áru, hanem Inkább abban, hogy minősége nem éri el az új igényeket, ezért tehát nincs iránta érdeklődés sem a hazai, sem a külföldi piacokon. Nagyon meg kell tehát fontolni, hogy mikor és milyen körülmények között érvényes a régi „termelj többet“ jelszó, s mikor kell azt helyettesíteni a „termelj jobbat“ jelszóval. A bányászoktól például hiába várnánk, hogy termeljenek jobb szenet, mert csak azt a minőséget tudják a felszínre emelni, ami a föld mélyében rejlik. Az viszont fontos, hogy minél többet termeljenek belőle, s ennek érdekében a jövesztés korszerűsítésével, a munkák gépesítésével állandóan fokozzák munkájuk termelékenységét. A kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban azonban már fontolóra kell venni a mennyiség és a minőség követelményeinek egységét, s nem egy esetben inkább a minőségen van a hangsúly. A SZABÁLYOZÁS feladatai A hazai és a nemzetközi szinten megvalósuló termelési szakosítás és kooperáció folyamata rendkívül hasznos, mert lehetővé teszi az optimális koncentamely elsősorban a takarékosabb nyersanyag-, alapanyag- és energiafelhasználásra Irányult. Sok hasznos példát meríthettünk továbbá a Szovjetunióban kibontakozott hasonló mozgalmakból, főleg a Ívovi terület üzemeinek és a leningrádi üzemek tapasztalataiból, a nálunk is terjedő szaratovi mozgalomból, az építőipar területén a Zlobln-féle módszerből, s további dolgozók és munkakollektívák kezdeményező útmutatásából. Nálunk az építőipar szakaszán, a legfontosabb ipari beruházásoknál került sor az első társított kötelezettségvállalásokra, amelyek főleg a szállítási határidők megtartására, az építkezés folyamatosságának .biztosítására, az ütemterv garantálására, az új termelési kapacitások tervezett időben, illetve azon belüli jó minőségű átadására irányultak. Az építőipari dolgozók példáját követve, az ipar területén is megjelentek az első fecskék, a szocialista munkaverseny új koncepciójának előhírnökei és útmutatói. Ezek között szerepel a Mladá Boles- lav-i Autógyár dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása, amely elsősorban a termelés hatékonyságának növelését és a munka minőségének javítását tűzi célul. Ide sorolhatjuk továbbá a textilipari kutatóintézetek és a textilipari gépgyártó vállalatok társított szocialista kötelezettségvállalását is, amely közös nevezőre hozza az Üstí nad Orllcí-i Pamutipari Kutatóintézet, az Elitex konszern, a MEZ FrenStát és a MEZ Náchod, a brnói. Elektromos Forgógépek Kutatóintézete, az ugyancsak brnói Gördülőcsapágyak Kutatóintézete, a prágai Automatizálási Eszközök Kutatóintézete, a brnói Általános Gépipari Művek Kutatóintézete, a béchovicei Állami Gépépítő Kutató- intézet, valamint a vsetíni Zbrojovka vállalat dolgozóinak tevékenységét a textilipari gépek fejlesztésében. Hasonló jelentőségű a gottwaldovi Cseh Cipőipari TGE, a gottwaldovi Cipőipari Kereskedelmi Vállalat és a prágai EX1CO külkereskedelmi vállalat társított szocialista kötelezettségvállalása, amely a választék javítását és a kiviteli feladatok jobb teljesítését segíti elő. Az élenjáró példák között említhetjük továbbá a Kurimi Szerszámgépgyár dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalását, amely a gépipar fejlesztési feladataira, valamint a Tfineci NOSZF Vasmű A hengerművében dolgozó szocialista munkabrigádok társított szocialista kötelezettségvállalását, amely a gazdaságosság fokozását és a minőség javítását tűzi célul. Ezzel a felsorolással természetesen nem merítettük ki a példamutató vállalatok és azok kollektíváinak jegyzékét, hiszen számos kohászati és nehézgépipari vállalat programszerű szocialista munkaversennyel segíti elő a népgazdaság számára oly fontos csőprogram teljesítését, s a CSSZSZK fővárosát, Prágát építő kollektívák is társított szocialista kötelezettségvállalásokkal gondoskodnak az építési feladatok tervszerű teljesítéséről. A munkakezdeményezés új útjai tehát nem járatlanok, sokan haladnak már rajta, de még többen vannak azok, akiknek el kell indulniuk ezen az úton. MAKRAI MIKLÓS mm wmm ■■i mmmmmmmm 1976. XI. 7
