Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-10-24 / 43. szám

Tegyük magunkévá az SZKP XXV. kongresszusának

eszmei és elméleti gazdagságát

Az egész élet, a párt és az emberek sokoldalú alkotó tevékenysége országunkban az SZKP XXV. kongresszusának óriási hatása alatt feflödik. A kongresszus történelmi határkő volt a kommunizmus építésében, s világfe- lentőségű eseményszámba ment. Választ adott korunk alapvető kérdéseire, és sokoldalúan gazdagította a marxizmus —leninizmus elméletét. Az SZKP KB beszámolója és a párt további kill- és belpolitikai feladatat, melyeket L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő a kongresszus más dokumentumaival együtt, általánosítják a hatalmas politikai tapasztalatokat, s ezáltal új elemekkel gazdagítják a tudományos kommunizmus elméletét és gyakorlatát.

A párt sokoldalú tevékenységében mindig V. I. Lenin szavaiból indul ki ......a párt tevékenységének célja elsősorban tagjai világnézetének teljes és következetes kiművelése“. Ezért szentel nagy figyelmet az eszmei-nevelő munkának, és az emberek marxista—leninista világnézetének formálására és elmélyítésére. Ezt bizonyítja, hogy a kongresszus részletesen foglalkozott a politikai nevelőmunka kérdéseivel. A záródokumentum leszögezi: korunkban a társadalmi tudatfejlődés legfontosabb sajátsága, hogy széles néptömegek tanulmányozzák a marxizmus—leniniz- must. Az SZKP KB-nak a kongresszusi gondolatokat konkretizáló határozata — a pártoktatás feladatairól az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak fényében — is ezt bizonyítja.

A p

ártnak a jelenlegi feltételek között végzett beláthatatlan távlatú forradalmi átalakító tevékenysége, a megoldandó feladatok újszerűsége, a tudomány és a technika, a gazdasági és szociális kapcsolatok fejlődésének gyors üteme, a szovjet emberek élet- színvonalának emelkedése és tájékozottságának fokozódása, a burzsoá és revizionista ideológia elleni harc erősödése növeli annak szükségességét, hogy tovább emelkedjen a párttagok és a dolgozók széles tömegei marxista- leninista világnézeti nevelésének színvonala. A gyorsan változó világban minden szovjet embernek, de főleg a kommunistáknak fel kell fegyverkezniük céltudatos, hatékony, tudományosan megalapozott tájékozódási képességgel, ami lehetővé teszi számukra, hogy helyesen értelmezzék a jelenlegi társadalmi élet szükségleteit, s melynek segítségével elsajátítják a kommunista ideálok megvalósításáért és a párt időszerű feladatainak teljesítéséért folyó harcban való aktív részvétel művészetét. „Most, az új fejlődési szakaszban, amelybe pártunk lép — mondotta Leo- nyid Brezsnyev a kongresszuson — fontos, hogy rendkívül nagy gondot fordítsunk ennek a munkának a tartalmára, miközben nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy növelni kell a pártiskolázáson részt vevő kommunisták és pártonkívüliek számát.“

Az SZKP KB szóban forgó határozata éppen a kommunisták és

tudat szocialista átalakításához, s mintegy használati utasításként szolgáljanak társadalmi fejlődésünk időszerű problémáinak megoldásához.

A pártoktatás és a propaganda tömeges formáinak fő feladata az elkövetkező Időszakban — tartalmuk gazdagításával és hatékonyságuk fokozásával együtt — az SZKP KB beszámolóinak, a bel- és a külpolitikai feladatoknak — melyeket a kongresszuson Brezsnyev elvtárs jelölt meg — elmélyült tanulmányozása. A kongresszus dokumentumainak tanulmányozása az első feltétele annak, hogy azok mindennapi életünk tartozékává váljanak, és marxista-leninista ismeretekkel felfegyverezzék a kommunistákat és az egész szovjet népet. Különös hangsúlyt kap az a követelmény, hogy a kongresszus anyagát a fiatal párttagok és azok sajátítok el, akik szeretnének belépni az SZKP-ba.

A kongresszusi anyag tanulmányozása

a körökben, szemináriumokban, marxista-leninista egyetemeken és a propaganda tömeges formáiban már a múlt tanévben megkezdődött, s rendkívül nagy érdeklődést váltott ki a dolgozókban. Több mint egymillió aktivista és pártonkívüli jelentkezett utólag pártiskolázásra, illetve a szemináriumokon való részvételre.

Ez a kongresszus határozatai, alap- gondolatai és célkitűzései tanulmányozásának csak az első szakasza volt. A kongresszus eszmei és elméleti mondanivalójának tanulmányozása állandó feladat. A következő oktatási évben a politikai és gazdasági oktatás egész rendszere alapvető feladatainak ismertetésére kerül sor. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva arra összpontosul a figyelem, hogy a politikai oktatás elméleti színvonala és hatékonysága megfeleljen az új követelményeknek.

Az új pártoktatási évben a tananyag mindenekelőtt a hazánk jelenlegi fejlődési szakaszát érintő kongresszusi határozatokkal gazdagodik. A fejlett szocialista társadalom, melyet felépítettünk, a társadalmi élet minden területének harmonikus fejlődését és a kommunizmus építése alapvető problémáinak komplex megoldását követeli meg.

Marx megírta: „a társadalmi rendszer fejlődésének egységbe tömörülése elsősorban feltételezi, hogy irányítani tudjuk a társadalom egyes összetevőit, vagyis megszervezzük azokból a még hiányzó szerveket. így válik a rendszer a történelmi fejlődés folyamán egységessé.“ A fejlett szocializmus az új rendszer egységét, a szocializmus törvényszerűségeinek és elv- szerűségének egyre kifejezettebb megnyilvánulását, a szocializmus lényegének megfelelő célkitűzések egyre teljesebb megvalósítását jelenti.

a dolgozó tömegek politikai oktatása

1976

X. 24.

'O

N

m

színvonalának további emelését kívánja biztosítani. Hangsúlyozza a marxizmus —leninizmus alapelveinek, mint az egységes internacionalista tan elsajátításának szükségességét, felhívja a figyelmet az SZKP történelmi tapasztalataira, s mindarra, amit ez adott a történelemnek, s benne foglaltatnak az utóbbi kongresszusok és a KB üléseinek határozataiban, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és más pártvezetők felszólalásaiban és a nemzetközi kommunista mozgalom okmányaiban.

A tudományos világnézet formálása annál eredményesebb, minél mélyebben és konkrétabban elemzi a párt politikáját, amely a szovjet nép érdekeit juttatja kifejezésre. Ebből következik, hogy az elméletet és a párt politikáját szerves egységükben a kommunizmus építésével, az SZKP nemzetközi tevékenységével és az ideológiai harc gyakorlatával szorosan egybekapcsolva kell tanulmányozni.

A kommunista eszmeiség — a tudat, a meggyőződés és a gyakorlati tevékenység összessége. A politikai nevelés hatékonysága az emberek konkrét tevékenységében, s abban tükröződik vissza, hogy az egyének és az egyes kollektívák mennyire öntudatosan és aktívan kapcsolódnak be a párt által kitűzött, kommunizmust építő feladatok megvalósításába. Éppen ebben rejlik az SZKP XXV. kongresszusa határozatának lényege — az elsajátított ismeretek változtassák meg az emberek gondolkodásmódját, járuljanak hozzá a

Az egységbe tömörülés megértéséhez tanulmányozni kell a fejlett szocializmus gazdasági különlegességeit, a gazdasági stratégiát és a párt politikáját, melyet az SZKP XXV. kongresszusa továbbfejlesztett. A társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlődése, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a munkatermelékenység fokozása, és a munka minősége sokoldalú növelésének alapos megértése lehetővé teszi a tizedik ötéves terv nép- gazdasági feladatainak jobb teljesítését. El kell érni, hogy mindenki számára világossá váljon, miszerint e feladatok teljesítésétől függ a szovjet emberek jólétének további növekedése, munka- és életfeltételeik javulása, az egészségügynek, az oktatásnak és a kultúrának és mindennek előrehaladása, amire szüksége van az új ember formálásának,

a sokoldalúan képzett egyén

kialakulásának és az egész életmód tökéletesebbé válásának. A propagandisták és az ideológiai munka állandó feladata, hogy mindenben elősegítsék a szocialista munkaverseny fejlődését, a munkához való kommunista viszony kialakításának mozgalmát, támogassák és terjesszék a tizedik ötéves terv — a hatékonyság és a minőség ötéves terve — teljesítése során szerzett haladó tapasztalatokat.

A kongresszus gazdagította az SZKP mezőgazdasági elméletét és politikáját. A kongresszus anyagai, az SZKP KB határozata „A mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrációjának továbbfejlesztéséről a kolhozok közötti

kooperáció és az agrár-ipari Integráció alapján“, és más pártdokumentumok megjelölik a mezőgazdaság előrehaladásának irányát. Ez a lenini szövetkezeti terv gondolatának alkotó továbbfejlesztése. E probléma tanulmányozása közben a figyelmet azoknak a módszereknek és utaknak kell szentelni, melyeket a párt mint a termelés ütemének fokozásához, a gazdaságok hatékonyságának és a kolhozok termelése társadalmasítása színvonalának emeléséhez és a falu társadalmi kapcsolatainak tökéletesítéséhez vezetőket jelölt meg.

A párt gazdasági stratégiájának legmagasabb célja az emberek anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése volt és marad. A szovjet emberek anyagi jóléte alapjainak megteremtésével párhuzamosan a nevelésben meg kell valósítani azt az ésszerű követelményt, hogy emelni kell a tömegek eszmei és erkölcsi, valamint kulturális színvonalát. Különben, amint azt a kongresszus is hangsúlyozta, újból gyökeret verhetne a kispolgári és burzsoá pszichológia. Az emberek erkölcsi nevelésének jelentősége

a kommunista építés folyamatában

egyre növekszik. „Semmi sem hat a személyiségre olyan felemelően — mondotta Brezsnyev elvtárs a kongresszuson —, mint az egyes kérdésekben elfoglalt aktív álláspont, és a társadalmi kötelességek iránti öntudatos magatartás, amikor a szó és a tett egysége lesz a mindennapi tevékenységünk normája.“ Ez megköveteli, hogy a párt elméletének és politikájának tanulmányozása, valamint a munkára való és az erkölcsi nevelés megbonthatatlan egységet képezzenek, s aktívan hozzájáruljanak mindenkinek a rábízott munka iránti felelősségérzete növekedéséhez, a fegyelem megszilárdításához, a társadalmunkban még tapasztalható nem szocialista jelenségek és az emberek tudatában és cselekedeteiben jelentkező csökevények elleni harchoz.

A kongresszusi határozatok tanulmányozásában jelentős helyet foglal el társadalmunk szociálpolitikai fejlődésének kérdése. A fejlett szocializmusban megnövekszik a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdul a szövetkezeti parasztsággal és az értelmiséggel kötött szövetsége, meggyorsul a falu és a város, a fizikai és a szellemi munka közötti különbség eltűnésének folyamata. Hazánk népeinek és nemzeteinek további fejlődése és közeledése, az internacionalizmus elmélyítése társadalmi életünk minden területén növeli a hazafias és internacionalista nevelés, valamint a lenini nemzetiségi politika elsajátításának jelentőségét.

Ismeretes, hogy a kongresszus továbbfejlesztette a szocialista demokrácia és politikai rendszerünk tökéletesítésének elveit. Az intézkedések — melyeket a párt ezen a téren elfogadott — lényegének és jelentőségének magyarázata közben hangsúlyozni kell a szovjet szocialista rendszer alapvető előnyeit, rá kell mutatni, hogy szocializmus nélkül elképzelhetetlen az igazi demokrácia, szét kell verni a burzsoá propagandának a személyiség, az egyéniség joga és szabadsága kérdésével kapcsolatos spekulációit, üzelmeit.

Az eszmei nevelőmunka szempontjából nagy jelentőségű a párt XXV. kongresszusa elméleti határozatainak és következtetéseinek tanulmányozása, amelyek a világ fejlődésének, a forradalmi folyamat elmélyítésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harc kérdéseit érinti. A kongresszus jellemezte a napjainkban végbemenő változásokat, továbbfejlesztette a forradalom, a szocializmus és a kommunizmus építésének általános törvényeiről, a békés egymás mellett élés és az osztályharc kapcsolatairól, a kapitalizmus általános válságának elmélyüléséről, a szocializmus erőinek nemzetközi szinten való növekedéséről szóló marxi—lenini tanítást. Különösképpen kell hangsúlyozni

a proletár internacionalizmus

elvének, mint a kommunista pártok, a munkásosztály és az egész forradalmi és felszabadító mozgalom hatalmi fegyverének alapvető ielentőségét. Az SZKP külpolitikai tevékenysége problémáinak tanulmányozásakor a legmesszebbme- nően fel kell használni az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának anyagait, valamint megmagyarázni a Leonyid Brezsnyev

elvtárs fő beszámolójában található ér tékelést és megállapodásokat.

A nemzetközi kapcsolatok fejlődése és a szocializmus javára végbemenő változások kedvező lehetőségeket teremtenek a marxista-leninista eszmék sikeres terjesztéséhez. Egyidejűleg szélesedik és bonyolódik az eszmei harc. A kommunistaellenes és szovjetellenes ideológia a végletekig ragadtatja el magát. Ellenségeink a szocializmus ellen vívott harcukban felhasználják a burzsoá-apologetikus koncepciókat, a nacionalizmus, valamint a jobboldali és „baloldali“ revizionizmus különféle fajtáit. Mindez megköveteli, hogy a kommunista eszmék és a párt politikájának népszerűsítése során meg kell őrizni a magas fokú politikai támadóképességet.

A kongresszus határozatai feldolgozzák továbbá a pártról, a társadalmi élet valamennyi szakaszán a pártirányítás tökéletesítéséről, a munka lenini stílusának problémájáról, valamint a kommunista nevelés egész problematikájához való komplex hozzáállásról szóló lenini tanítást. A pártépítés lenini elveinek, a pártélet normáinak tanulmányozása — ez a párttagok eszmei fejlettségének fontos feltétele, feltétele továbbá a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósításának.

A politikai és a gazdasági művelődés rendszerének egész munkáját országunk világtörténelmi sikereinek, a kommunista építés útjainak és feladatainak, a marxista-leninista tanítás helyességének és életképességének, a kommunista párt szervező és ösztönző feladatának, valamint bel- és külpolitikájának népszerűsítése kell hogy áthassa.

Az új feladatok

következtében, és az SZKP XXV. kongresszusa anyagai és határozatai tanulmányozása elmélyítésének érdekében

1976—1978-ban új oktató tanfolyamokat vezetünk be. Alapfokon ez „Az SZKP politikájának időszerű kérdései“ című tanfolyam, középfokon pedig „Az SZKP politikája — marxizmus—leninizmus a gyakorlatban“. Mindkettőnek célja az SZKP XXV. kongresszusa által kitűzött elméleti és politikai problémák, valamint gyakorlati feladatok továbbfejlesztése és megmagyarázása. A pártoktatás magas fokozatain, tehát a marxizmus—leninizmus egyetemein, a párt-gazdasági aktívák városi és járási iskoláin, az elméleti szemináriumokon a hallgatók figyelmét a párt elmélete és politikája időszerű problémáira irányítják az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak fényében.

A komszomolista politikai oktatás rendszerének feladata, amely az ifjúság marxista—leninista szellemben való nevelésének hatékony eszköze, évről évre igényesebb.

Az ifjúság politikai oktatása

a következő évben mindenekelőtt az SZKP XXV. kongresszusa anyagainak tanulmányozására irányul. A tanterveket és a programokat a Komszomol tevékenységével összefüggő problémákkal egészítik ki, figyelembe véve az ifjúság érdekeit. A komszomolista szakkörökben és szemináriumokon a tanítási év lenini témával kezdődik.

A jelenlegi feltételek közepette nagy jelentőségű a dolgozók gazdasági oktatása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági oktatás, amelyben a kilencedik ötéves tervidőszakban több mint 60 millió ember vett részt, elősegíti a pártpropaganda hatásszférájának további kiszélesítését, a gazdasági építés feladatainak teljesítését.

A XXV. kongresszus nagyra értékelte azokat az intézkedéseket, amelyeket a dolgozók gazdasági oktatása terén fogadtak el. Az oktatás tömeges jellege, a népgazdaságban és a propaganda- munkában dolgozó gazdasági vezetők és szakemberek magas fokú részvétele, az emberek munkatevékenységével való szoros kapcsolat — e pozitív tényezőket egytől egyig meg kell szilárdítani. Fontos, hogy a dolgozók ne csak elsajátítsák a gazdasági ismereteket, hanem a gyakorlatban is alkalmazni tudják őket. „A gazdasági oktatás további fejlesztésekor törődnünk kell azzal, hogy az a legnagyobb mértékben támogassa a munka szervezését, a tudomány és technika eredményeinek a termelésbe való bevezetésekor a haladó tapasztalatok általános terjesztését“ — hangsúlyozta az SZKP KB XXV. kongresszusának fő beszámolója.

(Folytatás a 4. oldalonj