Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-10-03 / 40. szám
F öldrészünk élvonalbeli labdarúgása jelenleg a világ irányadó futballja. Ezt a legutóbbi világ- bajnokság rangsora is indokolttá teszi, s az azóta eltelt idő eseményei is igazolják. E tallózás keretében érdekességeket elevenítünk föl, rámutatva azok tapasztalataira, vagy példamutató voltára. A labdarúgásban sem lehet valaki annyira jő, hogy ne tanulhatna a másiktól, ne vehetne át hasznos tapasztalatokat. A hazait sem szabad elhanyagolni Magyarországon az őszi labdarúgóévad kezdete előtt megrendezik az úgynevezett Bajnokok Tornáját, s a küzdelmekben a második világháborút követő évek hazai rangelsői szerepelnek. így vett részt a legutóbbi kiírás során a bajnoki címet védő Ferencváros is. A népszerű budapesti zöld fehér együttes jő előre jugoszláviai portyát kötött le, s hogy arra tartalékolja az erejét, a Bajnokok egy egy találkozóján úgyszólván a tartalékcsapatát szerepeltette, illetve kihagyta a felállításból legjobbjait. Ez nemcsak a nagyon szerény eredményeken mutatkozott meg, hanem felhívta magára az MLSZ illetékeseinek figyelmét is. Már akkor előrevetette árnyékát bizonyos fegyelmi eljárás. Ami késik, nem múlik. Az MLSZ nemrégiben szigorú büntetést mért a Ferencvárosra, 1977. március 1-ig nem szerepelhet külföldön, s edzőjét is érzékenyen megbírságolták. A portyatilalom természetesen nem vonatkozik á folyamatban levő BEK küzdelmekre, de miatta kútba esik a zöld-fehérek nagyon sokat ígérő, már úgyszólván teljesen nyélbe ütött tengerentúli portyája. Szerény véleményünk szerint helyénvaló ez a csaknem drákói szigor. Ä legjobbaktól is el kell várni, meg kell követelni, hogy teljes fegyverzetben . szerepeljenek a hazai kupaküzdelmekben is. Ha a szép szó, a figyelmeztetés nem használ, a szövetség rendelkezésére más, sokkal drasztikusabb eszköz is áll. Így lehetne másutt is elejét venni annak a gyakorlatnak, hogy egyes csapatok elhanyagolják a hazai kupaküzdelmeket, különböző más elfoglaltságra, futballistáik fáradtságára hivatkozva lényegében tartalékegyüttest szerepeltetnek, s ezzel leértékelik a sorozat jelentőségét, az ellenfelet és a közönséget is. / Az angol igazságszolgáltatás mintájára a labdarúgásban is lehetne alkalmazni „precedensként“ a Ferencváros esetét. Még alig csitult el az EB Júniusban sorra került négyes döntőjének „csatazaja“, s az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA a látottak alapján már újításon töri a fejét. Nem tartja teljesen eszményi megoldásnak az eddigi gyakorlatot, hogy a kontinens-bajnokság végküzdelmeiben csak négy csapat vegyen részt, mint az eddig sorra került két Nemzetek Kupáját, s három EB, vagyis jellegénél fogva öt földrész-bajnokság bevett szokása volt. Ezzel kapcsolatban nem árt idéznünk, hogyan vélekedik erről Hans Banferten, az UEFA svájci főtitkára: „A hivatalos labdarúgó Eu- rópa-bajnokság harmadik kiírása során olyan népszerű lett, hogy fontolóra kell vennünk mindenkori befejező részének lebonyolítási mikéntjét. Már 1962/63-ban tárgyaltunk ar-' ról, hogy közös nevezőre kellene hozni a mindenkori EB-küzdelmeket és a világbajnoki selejtezőket. Hogy az ilyesminek valós alapja legyen, feltétlenül igényesebbé kell tenni az EB hajrájának küzdelmeit. Az UEFA elgondolása szerint az európai csoportmérkőzések után a továbbjutó nyolc válogatottat két-két, egyenként négytagú csoportba kellene sorolni, s az így kialakuló csoportokon belül körmérkőzések döntenék el a végső sorrendet. A középdöntőcsoportok első két helyén végző csapatok játszanának azután átlós rendszerben az Európa-bajnoki címért, az ezüst- és a bronzéremért. Ez az elgondolás nem rossz, s nem ártana teljesen függőségi viszonyba hozni az EB küzdelmeit a VB selejtezőkkel, jobban mondva Európa nyolc legjobbjának (a csoportgyőzteseknek) automatikusan biztosítani egy-egy helyet a világbajnoki tizenhat tagú mezőnyben. Mindez természetesen azt is megkívánná, hogy a selejtező-csoportok összeállításánál az úgynevezett irányított sorsolás jusson érvényre, nem úgy, mint a legutóbbi VB-selejtezők létrehozásánál történt... Buschner tanácsa Láthattuk, milyen egységes csapattal és várakozáson felül jól szerepelt az olimpiai labdarúgótornán az NDK nemzeti tizenegye. Sikerült az első helyen végeznie a cimet védő lengyel, valamint a további esélyes, a szovjet csapat előtt. Buschnert, az NDK labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitányát messze földön természetesen jó szakemberként ismerik és elismerik, tehát meg lehet szívlelni jó tanácsát, amelyet a legutóbb így fogalmazott meg: „A holnap labdarúgása minden játékostól még nagyobb erőbevetést követel meg. A modern labdarúgás jegyei a következők: iram, technika, követő emberfogásból gyors ellentámadásba lendülés, gólhelyzetek előkészítése és kihasználása " Buschnernek kétségtelenül igaza van. Ahogy azonban elnéztük a napokban sorra került NDK—Magyar- ország barátságos jellegű válogatott méijkőzést, megállapíthattuk, hogy mind a házigazda, mind a vendégcsapat helyzetet úgy, ahogy még hozott létre, de. a végrehajtás körül sok a javítanivaló. A gólhelyzetek jelentősebb értékesítése változatlanul a legtöbb helyen első számú probléma. A gól utáni helyzetkép: a kapus arcán a levertség jeie. a sikeres csapat egyik játékosa a felső lecel nyújtónak használja, másik kél társa felemelt karral lelkendez Norvég lecke Történetesen ugyanazon a napon játszották a Norvégia—Svájc VB selejtező- és a Svédország —Magyarország barátságos labdarúgó mérkőzést. Amikor a stockholmi stadion hangosan beszélője bejelentette, hogy a norvég szomszédok besegítettek, 1:0 arányú győzelmet arattak a svájci legénység ellen, teháí jó kiindulási alapot biztosítottak a svédeknek, nagyobb taps tört ki a Rasunda-sport- telep lelátóin, mint a svéd egyenlítő gól megszerzésekor. Néhány nappal később Svédország együttese járt a norvég fővárosban, s szerencséjére „csak“ barátságos mérkőzésen találkozott a hazaiakkal. A norvég csapat legyőzte a svéd együttest is, amely ezúttal nem tartott igényt külföldön profiskodő legjobbjainak szereplésére. Ez a tény. is arra mutat rá, hogy még a VB-csopor* tokon belül sem lehet félvállról venni az olyan együttest sem, mint a norvég. Másrészt megint bebizonyosodott, hogy Svédország válogatottját ütőképes kivitelben egyelőre el sem lehet képzelni idegenlégiósai szolgálatainak igénybe vétele nélkül. Ondrus, labdarúgó-válogatottunk egyik legjobbja volt az EB négyes döntőjében. Az őszi évadban sérülés miatt csak lassan nyeri vissza eredeti formáját, amelyre pedig nagy szükség lesz, főleg a Skócia elleni VB selejtező mérkőzésen Tizenegy gól A tv Jó szolgálatot tesz azzal, hogy elhozza a külföldi érdekes mérkőzések képét, s láthatunk gólokban gazdag mérkőzés jeleneteket. Ilyenekben volt gazdag a nyugatnémet bajnokság Bochum—Bayern München találkozója is. A vendéglátó együttes 4:0 arányban vezetett Beckenbauerék ellen, minden jel arra vallott, hogy a bajor szupercsapat súlyos vereséggel hagyja el a pályát. A hazaiak mintha megelégelték volna a jelentős arányú vezetést és könnyítettek az iramon. Ezt azonnal kihasználta a rutinos vendégcsapat és sorozatban öt góllal terhelte meg a bochumi kaput. Még egy hazai fellángolás volt, a 11 es értékesítése után ez állt az eredményjelző- táblán: Bochum—Bayern München 5:5, s csak egy perc vplt hátra. Ekkor Hoeness nagyszerű labdával mintaszerűen ugrott' ki és a kétségbeesetten kifutó kapus mellett biztosan lőtte a hálóba csapata hatodik gólját. Nem sokkal később felharsant a játékvezető mérkőzésvéget jelző sípszava. A közönség hálásan tapsolt a 11 gólnak, a nem mindennapi látványosságnak, s azt sem bánta, hogy kimondottan „vízilabda eredmény“ született. A találkozó változatossága, mindvégig bizonytalan kimenetele kárpótolta még azért a bosszankodá- sért is, hogy néhány esetben a gólban ludas volt kedvenc csapatának védelme. A csehszlovák labdarúgó-válogatott még az ősz folyamán az NSZK-ba látogat, hogy EB-döntős nagy ellenfelével annak otthonában megmérkőzzön. Ahogy Jugoszláviában láthattuk, meg az idézett mérkőzésen meggyőződhettünk róla, Beckenbauer és társai nagyon hátrányos helyzetben sem adják fel a küzdelmet. ZALA JÚZSEF Kiadja Sziovákia Kommunista Pártja Központ: Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Cseto János. Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 1S9. 312-52, főszerkesztő 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 gazdasági ügyek. 506-39. Távíró: 092308, Provdo — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdovállalato ~ Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stürová 4. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnap' számmal együtt — 14 70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ustredná expedíció index: 48 QgV a dovoz tlaőe, Gottwaldovo námestle 48/VII ÖÜJszó
