Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-26 / 39. szám

B erlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában a láto­gató, aki — mint jómagam is — 4—5 évenként jár ott, saját szemével győződhet meg arról a dinamikus fej­lődésről. amely a második világháború végén félig romokban hevert városban végbemegy. Szinte úgy érzi az ember, hogy az ország szívének főütőerén tart­ja a kezét, ahol a lüktető élet, a ha­talmas építőmunka a legjobban érzé­kelhető. Amikor 1968-ban először jártam Ber­linben, az Alexanderplatz egy hatalmas építkezés volt, mindenütt.toronydaruk, földkotrógépek, a védősisakos építő­munkások éjjel-nappal, három műszak­ban szorgoskodtak, hogy 1969. október 7-re, az NDK nemzeti ünnepére, a köz­társaság fennállásának 20. évfordulójá­ra elkészüljön a nagy mű, a modern városközpont magva. Már állt a televí­ziós torony magas, karcsú teste, akkor szerelték rá a csillogó üveglapokból álló gömböt, a kilátó, forgó étterem . helyiséget. Határidőre elkészült a nagy Berlin ‘76 TOVÁBBI TERVEK Nem messze az Alextől, az Altes Mu­seumban állították fel az épülő Berlin hatalmas makettjét. Ez a kiállítás a főváros kiépítésének 15 éves tervét mutatja be, s oly nagy iránta az ér­deklődés — már eddig is százezrek te­kintették meg —, hogy tartamát egyre meghosszabbítják. Csinos, fiatal egyen­ruhás kísérők kalauzolnak a terepaszta­lokon látható, játékszernek tűnő há­zacskák, fasorok, apró tavak, az épülő főváros egyes kerületi makettjeinek szövevényében. Pálcikáikkal mutogatva készségesen adnak felvilágosítást a leg­apróbb részletekig Is. Az új Berlin építésének tervét a párt hirdette meg. Ez állt középpontjában a berlini pártértekezletnek, amelynek határozatai főként az ezzel összefüggő kérdésekkel foglalkoztak A küldöttek számára készítették annak Idején ezt a kiállítást, amely segítette a döntéshez szükséges tájékozódásukat. Mivel a párt Bériin építészeti útmutatójában nyolc jelentős komplexumnál szerepel ez a mondat: „Tervezte Heinz Graf funder és kollektívája.“ Graffunder nevét nem­csak az ország határain belül, hanem azon túl is ismerik, s Berlinben szin­te fogalommá vált. ö tervezte a mo­dern technika megannyi csodáját fel­vonultató Köztársaság Palotát, amiért ismét nemzeti díjat kapott. Népszerűsé­ge vetekszik a legismertebb élsportoló­kéval, s mint berlini kollégáim mond­ták, nehezebb tőle Interjút kapni, mint sok más nevezetes személyiségtől, any- nyira elfoglalt ember. A 49 éves Heinz Graffunder berlini születésű, s életének több mint a fele az építéshez kapcsolódik. A Köztársa­ság Palota főtervezője építő segédmun­kásként kezdte pályafutását, később kőműves lett, majd elvégezte a mű­egyetemet. Több mint tizenhárom éve a vezetője annak a neves műépítészek­ből, építészmérnökökből álló kollektí­vának, amellyel számos új épületet al­kotott. Berlin központjának a kiépítésé­ben szerzett érdemeiért már 1969-ben nemzeti díjjal tüntették ki. Most újabb óriási feladat áll Graf­funder előtt: mint főépítész, ő vezeti a főváros új, kilencedik kerületének a tervezését. A tervek — amint a maketten is láthattuk — nagyjából már készen vannak. Ebben az új városrészben 1985-ig 35 ezer lakás, abból már ebben az ötéves tervben húszezer épül fel. Kollektívájával, amellyel nemrégiben még a maga nemében páratlan épület, a Köztársaság Palota tervein dolgozott, most ugyanolyan odaadással munkál­kodik azon, hogy a gyári lakásokból, a szürke bérkaszárnyákból minél változa­tosabb, emberibb lakónegyed épüljön. A javaslatok és észrevételek, ame­lyeket többek között az említett kiál­lításon elhelyezett ívekre Is rögzítenek a főváros lakói, mind a főépítész asz­talára kerülnek, aki áttanulmányozza, s szükség szerint figyelembe veszi őket. Hisz most nem annyira az épiile- teket, hanem magát a lakónegyedet kell terveznie, ami bizonyos értelemben még nehezebb munka, mint a káprá­zatos palota kialakítása volt. Itt mindennek az embert kell szol-, gálnia — mondotta egyik nyilatkozatá­ban a főépítész. Ezért az építkezés egy-egy üteme mindig a közösségi épü­letek — kereskedelem, kultúra, oktatás, szolgáltatások, sport és egészségügyi — felépítésével kezdődik, hogy a la­kók valóban új otthonban érezhessék magukat. PROTTCS JOLÁN (Folytatjuk) Ez a felvétel az idény nyáron készült az Alexanderplatzon. A híres „világóra“ kö­rül naponta látogatók tízezrei fordulnak meg HEINZ GRAFFUNDER ÉS KOLLEKTÍVÁJA körül van. Ugyanis a kiállítás nemcsak a már meglevő nyolc berlini kerület újjászületésének elképzeléseit, hanem egy teljes új városrész felépítésének terveit is bemutatja. Csupán ide 35 ezer új lakást építenek, 100 000 ember szá­mára. A maketten is feltűnik a sok be­építetlen terület — s kísérőnk elma­gyarázza, hogy oda parkokat, játszóte­reket terveznek. Berlinnek ebben az új kerületében minden lakóra 22 négyzet- méter zöldövezet jut majd. A tervező­ket nem csekély feladat elé állította az, hogy e terület egy régi, műemlék­nek beillő kis házakból álló közsé­get vesz körül, s ennek megőrzését is biztosítani kell az egységes, korszerű építési mód keretein belül, s a válto­zatosság igényével. Makett-kiállítás az Altes Museumban létesítmény, de az építkezés, a szépí­tés tovább folyt. 1971-ben már-már alig ismertem rá a főváros centrumára: a 365 méter magas tv-toronynál a láto­gatók százai sorakoztak, hogy a györs- lift felrepítse őket a forgó kilátóba, a teret a környező utcákkal modern alul­járók kötötték össze, A Haus des Lehrers (Tanítók háza) és a mellette levő ezüstös kupolájú kongresszusi csarnok után elkészült a 33 emeletes ►- Stadt Berlin szálloda hatalmas komp­lexuma, az új Centrum áruház és szá­mos más nagy, modern épület. Az idén nyáron ismét Berlinbe láto­gattam s már az Ostbahnhof {Keleti pályaudvar) környékén nagy építkezé­sek látványa fogadott. Kibővítik, kor­szerűsítik a pályaudvart, környékén az új áruházak, szállodák sora épül. De vajon hogyan fest a már teljesen ki­épült új „Alex“, milyen a nagyszerű Köztársaság Palota, amelyet az építők bravúros teljesítménnyel 32 hőnap alatt készítettek el és adtak át rendel­tetésének? ' A kép lenyűgöző: a hatalmas új épü­letektől övezett Alexander téren a bél­és külföldi turisták sokasága gyönyör­ködik a szökőkutak szikrázó vizében, a hófehér kerti székeken, padokon ülve vagy az árkádsor hangulatos kis ká­vézóiban. sörözőiben megpihenve, s mindenütt zöld területek, kis parkok, szfnpompás virágágyak tarkítják a ké­pet. Az üzletsor kirakatai bőséges áru­készletet kínálnak nem beszélve az új hatalmas Centrum áruház, a Bútor áruház, a vásárcsarnok forgatagáról. Hihetetlen a változás, amelyen a fő­város központja — s nemcsak a köz­pont — az utóbbi 8—T0 esztendőben átment. És a Köztársaság Palota? Olyan ki­emelkedő építészeti alkotás, amely a modern technika minden vívmányá­nak alkalmazásával készült, s méltó színhelye volt a Német Szocialista Egy­ségpárt IX. kongresszusának De nem csak szemet gyönyörködtető, célszerű is, jól szolgálja a lakosságot, az embe­rek kultúrálódását, pihenését, szóra­kozását Ez az épület — csakúgy, mint az újjávarázsolt .Alex“ — bizonyítéka az NDK alkotó ereiének, a mérnökök, a képzőművészek, a munkások szorgal­mának és tehetségének. Egyúttal bizo­nyítéka a jól, átgondoltan készített ter­vek pontos megvalósításának, s mint ilyen, jelképpé vált. annak a hatalmas építőmunkának a szimbólumává, amely ma az NDK-t jellemzi a fővárostól a legkisebb községekig. Az Alexanderplatz 1969 májusában úgy vélte, hogy a lakosság széles kö­reit Is be kell vonni e tervék megvi­tatásába, az eredetileg zártkörű kiállí­tást átköltöztették az Altes Museum- ba. Hogy ez milyen szerencsés ötlet volt, mi sem tanúsítja jobban, mint a szűnni nem akaró érdeklődés, a szám­talan észrevétel, javaslat, amit a láto­gatók a kiállítás vendégkönyvében, vagy a kérdőíveken rögzítenek. Berlin lakóinak száma mintegy egy­millió egyszázezer fő, s várhatólag 1990-ig ezt is meghaladja. A tervek szerint 1990-ig Berlinben 230 000 új la­kást építenek, százezret korszerűsíte­nek. Ha ez a valóban nagyszabású terv valóra válik, ez azt jelenti majd, hogy 1990-ig minden családnak önálló laká­sa lesz, s az új családot alapító fia­talok valamennyien új otthonba költöz­hetnek. Megtudjuk továbbá, hogy har­mincezer új óvodai helyet terveznek, 2500 új kórházi ágy, 140 tornacsarnok, 55 ezer négyzetméternyi gyermekját­szótér szerepel a grandiózus tervek kö­zött. ClJ KERÜLET A legnagyobb tolongás az új, ma még nem létező kilencedik kerület makettje Az 1990-ig felépítendő 300—350 ezer új berlini lakás csaknem száz száza­lékban házgyári, nagypaneles módszer­rel készül majd. A házak azonban már jobban különböznek egymástól, s na­gyobb lesz a lakóterület is. Egy kisebb makett a városnak azt a régi negyedét ábrázolja, ahol a házak kaszárnvasze- rűen épültek, belső levegőtlen udvarok sorával. Sokáig folyt a vita arról, hogy vajon ezt az egész városrészt, a Penz- lauer Berget lebontsák-e és új, modern háztömböket építsenek ide, vagy pedig „megmentsék“ a régi házakat, melyek lakóinak többsége ragaszkodik régi környezetéhez, otthonához. Végül is a tervezők olyan megoldást találtak, hogy a belső udvarokat egyesítve he­lyükre virágos kerteket létesítenek, a megmaradt házakat pedig átépítik, kor­szerűsítik. Magam is tanúia voltam, amint két család tagjai vitatkoztak e városne­gyed makettje felett. A többi látogató közül is beleszóltak néhányan, s sza­vaikból úgy vettem ki, azok voltak többségben, akik a tervezőcsoport el­képzeléseit helyeslik. Véleményét egyébként minden látogató írásban is lerögzítheti, ott a kiállításon rendelke­zésükre álló íveken. Kísérőink sze­rint, nagyon sokan élnek is ezzel a le­hetőséggel. így alakul, formálódik a következő évtizedek jövő városképe, ahogyan azt az emberek helyesnek, igazságosnak, célszerűnek és gazdasá­gosnak tartják. REÁLIS CÉLOK, NAGY EREDMÉNYEK

Next

/
Thumbnails
Contents