Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-11 / 28. szám
A racionalizáció immár hagyomány? # Együttműködés magasabb szinten Galántáról valóban elmondható: a fel- ismerhetetlenségig megváltozott. A város kellős közepén korszerű lakónegyedek büszkélkednek, irodaházak, közszolgáltató üzemegységek sorai jelzik, hogy a hajdani kis mezővárosból Igazi járási székhely, város lett. A különböző üzemeknek, vállalatoknak szinte „se szeri, se száma“. Az egyik közülük a járási építőipari vállalat. Persze a galántairől tudni kell, hogy a maga nemében a legnagyobb az országban. Sőt, az „építőipari vállalat“ fogalma is megtévesztő, hiszen az „óesz- pé“ valódi gyár! — A hatodik ötéves terv első esztendejében 211 millió korona a tervünk — árulja el Mastny Jozef, a vállalat igazgatója. — Építkezéseink nagyobb része, több mint 50 százaléka, adminisztratív épület, iskola, egészségügyi létesítmény, óvoda. Részt veszünk a főváros fejlesztésében is, ebben az esztendőben 15 millió koronát meghaladó, az ötéves tervben több mint 60 millió korona .értékben járulunk hozzá Bratislava építéséhez. Az üzem termelési kapacitását megközelítően 20 százalékban ipari létesítmények kötik le, mintegy 8 százaléka lakásépítés, ehhez járulnak még a különböző karbantartási, javítási munkák. — Vlcanyban (Farkasdoni 22 osztályos iskola építésébe kezdtünk. A járási székhelyen új gimnázium van épülőben. Korszerű iskola építését kezdjük meg Seredben, és egy továbbit a járási székhelyen is. A Galántai Bútorgyár bővítését — pontosabban talán újjáépítését szintén a járási építőipari vállalat végzi 43 millió korona értékben. Előrehaladtak a munkával, és ha minden jól megy, decemberben kezdődhet a próbaüzemelés. Ugyanakkor megkezdődött — harmincmilliós beruházással — a Sere- cfi Konzervgyár építése, és szintén Seredben végzik az új tejfeldolgozó üzem (Milex) acélvázának építését. A vállalat 1660 dolgozójának tehát mindkét keze tele van munkával. Ugyanakkor az utánpótlásra Is gondolnak, 220 ipari tanulót képeznek 14 különböző szakmában. Valamennyi építkezésnek megvan a maga specifikuma. A galántai építők például számos tornaterem építését végzik, tegyük hozzá, sikerrel, szakszerűen. — Vállalatunkról közismert, hogy az új módszerek, új építőanyagok bevezetése terén az élvonalban jár — folytatja a beszélgetést Mastn^ elvtárs. — A műszaki fejlesztés napi munkák elválaszthatatlan részévé vált. Román Miklós mérnök, a műszaki fejlesztési osztály vezetője rendkívül elfoglalt ember. Minden perce „meg van számolva“. Feladata, hogy a termelési-gyártási módszerek valóban korszerűek legyenek. — Arra törekszünk, hogy fejlesztési terveink párhuzamban álljanak a kísérleti intézetek munkájával. Példaként a Dusloval való együttműködésünket említhetném. Valóban magas szintű. Különböző burkolóanyagok fejlesztésén dolgozunk együtt. Nos, mit lehet tenni. . A vegyészet szót kér az építés technológiájában is. Egyre nagyobb szót! Az építkezési vállalat a Duslo fejlesztési osztályával vezeti be tehát néhány burkolóanyag alkalmazását. Hiszen olyan gyakran figyelmeztet bennünket a felirat: „Vigyázat! Hullik a vakolat!“ Hogy ne hulljék, egyre újabb anyagokat alkalmazunk. Éppen ezeknek a plasztikus anyagoknak köszönhető, hogy jobb minőségüktől függetlenül bevezetésükkel mintegy megháromszorozódott a munka termelékenysége — természetesen a burkolás, magyarán szólva „a vakolás“ technológiáját illetően. Tudni kell azonban, hogy a Galántai Építőipari Vállalat évente több hektárnyi területet burkol be, s ehhez a munkához a lehető legkorszerűbb technikát alkalmazza. Az együttműködés messze túllépi a járás határait, prágai üzemmel is kooperálnak, hogy a Duslo vegyi üzem feltételeit figyelembe véve megfelelő burkolóanyagokat fejlesszenek ki. Itt, ezen a ponton kerül előtérbe a racionalizáció kérdése. Eleddig két ra- cionalizációs brigád működik a vállalatban, a harmadik most alakul. — Feladatunk mindenekelőtt — hangsúlyozza Fridrich elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke — a munka termelékenységének és hatékonyságának állandó fokozása. Ezt a kérdést a pártszervezetben is rendszeresen napirenden tartjuk. — Nem csupán a pártszervezetben, hanem szakszervezeti vonalon is szól közbe JalSovskij Stefan elvtárs, a szakszervezeti vállalati bizottság elnöke. — Mindannyiunk feladata a munka termelékenységének fokozása, dolgozóink érdekeltségének a megóvása. A vita csapongó. Ismét a racionali- zációs brigádokra terelődik a szó. — A racionalizáció nem rövid távú feladat. Több területen is érvényesül. Így például az épületelemek „választékának“ szűkítésében. Tény, hogy az elmúlt időszakban közel egyharmadával sikerült csökkentetnünk a vasból készült elemek választékát. Mind a termelés, mind a raktározás szempontjából óriási megtakarításokat értünk el ezzel, ugyanakkor szemmel láthatóan javultak a minőségi mutatók is — magyarázza Mastny elvtárs. A racionalizációs brigádoknak — magától értetődően — több problémát is meg kell oldaniuk. „Ügy, ahogyan az élet hozza ...,“ hiszen valamennyi építkezés más és más. A lakásépítés terén a teljesítményórákon 30 százalékot takarítottak meg új, korszerűbb épületelemek bevezetésével. Ugyanakkor 70 százalékkal növekedett a teljesítmény a gépi vakolás bevezetésével. A hegesztés korszerű módszere szintén megtette a magáét. Huszonöt-harminc százalékkal emelkedett a teljesítmény. — Az új, most alakultó raclonalizá- ciós brigád a raktározás technikájával foglalkozik majd. — Mastny elvtárs szeme felcsillan:... ha ezt sikerül megoldanunk, minden rendben leszt Nem kis probléma, az SZKP XXV. kongresszusa ebben a vonatkozásban is komoly figyelmet szentelt a progresz- szív módszereknek. Fridrich elvtárs mintha kissé szkeptikusan tekintene a dologra, ö az az ember, aki „nem hiszi, amíg nem látja“. A pártelnöknek ugyan nincsenek ellenvetései, inkább óvatos, körültekintő ember, hiszen nem kis befektetésről van szó. A raktározás új módszerei természetesen nem idegenek számára. Ugyancsak büszkén vezet bennünket végig az „udvaron“, és mutatja meg az épülő raktárhelyiségeket. — Ez a mi birodalmunk. Ez itt ép- pen az új raktár. Csak minden sikerülne! Bízunk benne, hogy sikerül, hiszen a Galántai Járási Építőipari Vállalat élén gondolkodó, a korszerű módszerek iránt fogékony emberek állanak. Olyan elvtársak, akik „nem ismernek pardont“, ha a munkafegyelem megtartásáról van szó, ugyanakkor megteremtik a kellő feltételeket a korszerű munkamódszerek bevezetéséhez, egyetlen céljuk, vágyuk, hogy a tervfeladatok teljesítésével párhuzamosan dolgozóik életkörülményei is javuljanak. Részt vettünk az építkezési vállalat üzemi pártbizottságának ülésén. Kemény szavak hangzottak el. Viszont tagadhatatlan, hogy valamennyi a vállalat, a dolgozók érdekét szolgálta. Sétálunk az egyes üzemegységek között. Mindenütt virágágyak, amelyeket a dolgozók gondoznak. Nyilván munkaidő után, amikor leállnak a betonkeverők. Ám egyetlen percre sem szűnik meg itt a munka. Az egyes műhelyekben, munkahelyeken és a „főnökségen“ dolgozó elvtársak éjt nappallá téve fáradoznak tervfeladataik megvalósításán. Egyébként ezt a tényt bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben félmillió koronát meghaladó értékben vezettek be újítási javaslatokat. Ebben a vonatkozában pillanatnyilag Is biztató a helyzet. És bátran elmondhatjuk, hogy biztató a korszerű termelési módszerek bevezetése, a racionalizáció, a becsületes munka te? rén is. BALOGH P. IMRE MINDENT A VENDÉGÉRT A Csehszlovák Államvasutak étkező- és hálókpcsi- szolgálata a vasúti forgalom szerves része. Nyilván kevesen tudják, hogy néhány vasúti csomópont étterme — a KGST integrációs intézkedéseivel összhangban — olyan színvonalon köteles szolgáltatásokat nyújtani,* hogy az megfeleljen a nemzetközi idegenforgalom követelményeinek. Azokról a feladatokról, amelyek a vállalat bra- tislavai üzemének dolgozóira várnak, Jarolím Jam- riskával, az üzem igazgatójával beszélgettünk. Teljesített felajánlások — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt időszakban üzemünk is sok sikert ért el. Elsősorban dolgozóink munkakezdeményezésének köszönhető, hogy teljesítettük a tervfeladatokat. Elég, ha csak egy számot mondok. Az egyik legfontosabb mutatót, a nyereség tervét 106,1 százalékra teljesítettük. Az idei évben sem akarunk lemaradni, ezért a CSKP XV. .ongresszusa tiszteletére új szocialista felajánlásokat tettünk. A legkiválóbbak közé tartozik Pavol Vasil, az egyik étkezőkocsi vezetője, valamint Ján Barczi, Frantiska Stepánková és fán Korsepa. A Nővé Zámky-i (érsekújvári) pályaudvar étterme az egyik legjobb munkahelyünk. Nemcsak a munkában, hanem a nevelésben is kiváló eredményeket érnek el. Az étterem ugyanis egyúttal szaktanintézet, ahol kiváló szakembereket, szakácsokat nevelnek. Ellátogattunk hát a Nővé Zámky-i pályaudvar éttermébe. Kiváló konyha Ezen a munkahelyen gyakían szerveznek vállalati versenyeket az egyes szakmákban, tehát a szakácsok, a pincérek, a hálókocsi-kalauzok körében. A konyhában kellemes illat üti meg az ember orrát. Nem csoda, mivel a föszakács, Ondrej Stefko, kiváló szakember, aki már 27 éve készít ízletes és jó minőségű ételeket. Azelőtt több étkezőkocsiban dolgozott, és keresztül-kasul bejárta egész Európát. — Nemcsak főzünk, hanem szakoktatással is fog- lkozunk. Az ipari tanulók egy héten át elméleti oktatásban részesülnek, a másik héten pedig gyakorlati oktatáson vesznek részt. Nagyon örülünk annak, hogy az iskola befejezése után mindannyian jól érvényesülnek különféle vendéglátóipari vállalatoknál. A jó eredmények eléréséhez persze az évente megrendezett verseny Is hozzájárul. Hozzátehetjük még, hogy a legjobbak, a verseny országos fordulójának győztesei, a vállalatot a KGST- tagállamok hasonló vállalatainak versenyében képviselik, és összemérik erejüket a magyar Utasellátó, vagy az NDK-beli Mitropa vállalat legjobb dolgozóival. A legfontosabb a minőség — Legfőbb célunk az, hogy a vendégek elégedettek legyenek — folytatja a rokonszenves főszakács, és közben osztogatja az utasításokat a többieknek, hogy beszélgetésünk alatt se legyen fennakadás. — Még a városból is járnak hozzánk ebédelni és vacsorázni. Az utasok? Kedvelik ételeinket és vonzza őket a tiszta és kultúrált környezet. A legfontosabbnak a minőséget tartjuk. Akinek kevés az ideje, az étkezhet a földszinti önkiszolgálóban, higgyék el, ott is nagy a választék. Megkóstoltuk Ondrej Stefko főztjét, el kell hát mondanunk, hogy itt még az ínyencek sem csalódnak. „Édes" titkokba avatott be bennünket Szűés Imre cukrászmester. Naponta több fajta cukrászsüteményt készít. A sütemények azonnal elkelnek. — Örülök, hogy ilyen kelendőek süteményeink. Ez a legnagyobb jutalom számunkra, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a vendégek jól érezzék magukat és jó minőségű ételt kapjanak. Érdemes lenne számokban kifejezni, hány süteményt készített már sokévi cukrászkodása során. Munkáját örömmel végzi, és gazdag tapasztalatait .átadja a fiataloknak. Végezetül csak annyit: ha utuk valaha is Nővé Zámkyba vezet, győződjenek meg személyesen arról, hogy jó az ottani konyha. Bizonyára elégedettek lesznek. (riz) SS .......................................................................................................... Kiss V ilmos, a főszakács helyettese (balról) és Ondrej Stefko főszakács a szakipari tanulók segítségével ebédet főz lA szerzo leiveteiej
