Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

7 Fejleszteni és tökéletesíteni kell a népgazdaság irányítását, hogy nagyobb • mértékben elősegítse a hatékonyság növelését, éspedig a tudományos-mű­szaki haladás és a szocialista gazdasági integráció következetesebb érvényesíté­sével, hogy ennek érdekében mozgósítsuk a tartalékokat, elősegítsük a munkater- iroiékenység fokozását, a termelés minőségének javítását, a dolgozók alkotóere­jének és kezdeményezésének fejlődését. Ez megkívánja, hogy tovább növeljük a terv szerepét, az irányítás minden fokán szilárdítsuk a tervfegyelmet, hatékonyabban érvényesítsük a gazdasági ösztönző­ket a tervfeladatok teljesítése érdekében, tökéletesítsük a jogi normákat és éssze­rűsítsük a termelés műszaki alapjainak szervezési elrendezését. Mind nagyobb gon­dot kell fordítani a konkrét szervező és Irányító munka alkotó érvényesítésére és orra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az irányításba. U-’vanakkor ki kell használni azokat a tap asztalotokat, amelyeket a tervszerű irányí­tó'* rendszer fejlesztésében a Szovjetunióban és a többi szocialista országban sze­reztünk. A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEK AZ IRÁNYÍTÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZEI írta: Július Durky, az SZLKP KB osztályvezetője A CSKP XV. kongresszusa a fejlett szocialista tár­sadalom építésével összefüggésben hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy elmélyüljön a dolgozók részvétele az állam és a gazdaság irányításában. Ezzel megnyitotta a dolgozók széles tömegei előtt a kezdeményezés, az alkotó aktivitás útját. A kongresszusi határozat gyakorlati megvalósítá­sának egyik jelentős módja a termelési értekezle­tek tevékenységének elmélyítése, amelyek nálunk a termelésben a szocialista demokrácia talán leg­hatékonyabb formáját képezik, miközben nem sértik az egyszemélyi vezetés alapelvét. Küldetésük arra irányul, hogy a dolgozók képességeik szerint aktí­van vegyenek részt a termelési problémák megoldá­sában, s hogy a dolgozó tömegek hasznosíthassák tapasztalataikat. Ezért a párt, a kormány és a szak- szervezetek nagy gondot fordítanak arra, hogy fej­lődjön a dolgozók demokratikus részvétele a terme­lés irányításában. Ezt „A termelési értekezletek szer­vezésének és tevékenységének alapelvei“ Is bizonyít­ják, amelyek 1974-től érvényesek, s világosan ren­dezik a termelési értekezletek tevékenységének szer­vezési és tartalmi kérdéseit, meghatározzák a sza­kaszbizalmiak és a mesterek feladatait, valamint az értekezletek munkamódszereit. Áz alapelvek szerint az értekezletek szervezéséért, tartalmáért, és szín­vonaláért a szakaszbtzalmiak és a mesterek a fele­lősek. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti funkcioná­riusok többsége megértette a termelési értekezle­tek szervezésének jelentőségét így van ez például a kosicei Kelet-szlovákiai Vasműben, a tlmaCei Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyárban, a Pova2- ská Bystrica-1 Vágmenti Gépgyárban, a topoföanyl Béke vállalatban, a Trenölni Ruhagyárban, a pű- chovi Május 1. Gumigyárban, valamint több más üzemben. Olyan üzemek Is vannak azonban, ahol az „Alapelveket“ nem bontották le, főleg egyes kisebb üzemekben és vállalatokban, vagy nem érvényesítik azokat eléggé az életben. Pozitívan értékelhetjük a felsőbb szakszervezeti szervek munkáját, amelyek az év folyamán rendsze­resen értékelik a termelési értekezletek tevékenysé­gét. Szükséges lenne azonban, hogy ezt a gazdasági szervek és szervezetek is gyakorolják, az üzemektől kezdve egészen a minisztériumig. Az is nagyon hasz­nos lenne, ha az ágazati szakszervezeti szervek és a minisztériumok rendszeresen általánosítanák a ter­melési értekezletek tevékenységét, valamint a mun­kamódszerekben szerzett hasznos tapasztalatokat, ha ezeket népszerűsítenék, és ezzel elősegítenék színvonaluk emelését, munkájuk elmélyítését. Az is fontos, hogy a pártszervezetek, valamint a járási és kerületi pártbizottságok bfrálóan elemezzék a termelési értekezletek munkáját és a jóváhagyott „Alapelvek“ teljesítését. A felmérések szerint a termelési értekezletek gyakorisága és rendszeressége, valamint a résztve­vők száma fokozódik, a dolgozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak irántuk. Az ts pozitív je­lenség, hogy növekszik a száz résztvevőre eső javas­latok száma, viszont az egy termelést értekezletre számított javaslatok átlagos száma csökken. Az utób­bi jelenség okait mélyebben meg kell vizsgálni, s ' megfelelő intézkedéseket kell tenni a helyzet javítására. A termelési értekezletek szervezésében jó tapasz­talatok vannak a fém-, a fa- és a vegyiparban, a me­zőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Ezekben az ágazatokban helyet és fórumot képeznek a dolgo­zók részvételéhez a tervezésben, a kollektiv tapasz­talatok kihasználásához a termékek minőségének javításában, a munkatermelékenység növelésében, az anyagráfordítások és egyéb költségek csökkentésé­ben, a termelés hatékonyságának növelésére irányuló utak keresésében. így van ez a humennéi Chemlon vállalatban, a Trencíni Ruhagyárban, az SZ. M. Ki­rov Szlovák Energetikai Gépgyárban, a ruSomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művekben, a Partizánskei Augusztus 29. Művekben és más vállalatokban. Osztályunk tapasztalataiból arra lehet következtet­ni, hogy a termelési értekezletek nem kielégítő tevékenységének egyik fő oka azok hiányos előké­szítése és tartalmi irányítása. Ebben az irányban többet várunk az üzemek és a vállalatok vezetősé­gétől, a szakszervezetek üzemi bizottságaitól és az üzemi pártbizottságoktól, valamint a felsőbb gazda­sági és szakszervezeti szervektől is, főleg olyan ér­telemben, hogy fokozottabb igényességgel végezzék a termelési értekezletek munkájának értékelését, hogy következetesebben harcoljanak a formalizmus ellen, s ami a legfontosabb, hogy elbírálásban része­süljön minden javaslat és ötlet, s azok „szerzői* megfelelő választ kapjanak. Sajnos, még sok az olyan vezető gazdasági dolgozó, aki nem értékeli eléggé a dolgozók részvételének jelentőségét az üzem vagy a vállalat irányításában és igazgatásában a termelési értekezletek keretében. Az is hiba, hogy a termelési értekezletek nemegyszer a szakszerve­zeti gyűléseket helyettesítik, különböző tájékozta­tások nyújtására és hasonló célokra használják ki. Az elmondottakból következik, hogy termelési ér­tekezletek tartalmi felépítésének a műhely, az üzem­részleg, az üzem és a vállalat gazdasági elemzéséből kell kiindulnia, éspedig főleg ott, ahol a legnagyobb fogyatékosságok tapasztalhatók, ahol a terv teljesí­tése problémákat okoz, ahol a munka akadozik. A termelési értekezletek tartalmi felépítésével aktí­van kell hatni a munkások gondolkozására és cse­lekvésére. Szervezésükben el kell mélyíteni a cél- tudatosságot és a programszerűséget, helyesen meg kell határozni a tartalmukat, aminek maximális fi­gyelmet kell szentelni az üzemek és vállalatok gaz­dasági vezetése, a szakszervezett üzemi bizottságok, valamint a pártszervezetek részéről. Ahol ez így történik, növekszik a termelési értekezletek szín­vonala és hatékonysága, a problémák felett gon­dolkoznak és azokat rugalmasan meg is oldják. Továbbá az Is szükséges, hogy a termelési érte­kezletek elmélyítsék ellenőrző tevékenységüket az elfogadott Intézkedések teljesítésében, hogy minden tanácskozáson értékeljék a megelőző értekezleten határozatban vett feladatok teljesítését. Amint látható, a termelési értekezleteknek gyak­ran hiányzik a munkajellegük. Nem egy esetben a vezető gazdasági dolgozók, a szakszervezet és a pártszervezet funkcionáriusai sem vesznek rajta részt. Jfemcsak azért lenne erre szükség, hogy meg­hallgassák a javaslatokat és a bíráló hozzászóláso­kat, hanem elsősorban azért, hogy azokat rugalma­san és felelősen megoldják, mert a munkások első­sorban arra összpontosítják a figyelmüket, amit a legjobban átéreznék, ami akadályozza a folyamatos munkájukat, a tervfeladatok teljesítését. A jelenlegi időszakban szükségessé válik a társí­tott termelési értekezletek szervezése is, éspedig a technológiai folyamatok kapcsolatai alapján, je­lentős az olyan termelési részlegek száma, amelyek kölcsönösen összefüggnek. Az egyik üzemegység a másik számára termel, a másik a harmadik szá­mára és így tovább. Arról van sző, hogy minden szakaszon a megfelelő határidőben, a szükséges választékban, mennyiségben és minőségben termelje­nek, s ez biztosítsa a termelés rugalmasságát, a ter­vezett feladatok egyenletes teljesítését. Ebben kell látni a társított termelést értekezletek jelentőségét, amelyeken megállapítják a „játékszabályokat“, illetve az egyes munkahelyek között a kooperációs-szállí­tási kapcsolatok feltételeit. Az is igaz ugyan, hogy az „Alapelvek“ kiadása óta javult és aktivizálódott a termelési értekezletek munkája. A 6. ötéves tervidőszak igényes feladatai azonban objektíve megkövetelik, hogy a termelési értekezleteknek a szakszervezeti szervek, a gazda­sági vezetés és a pártszervezetek az eddiginél is nagyobb figyelmet szenteljenek. A pártszervezetekre és -szervekre az a feladat hárul, hogy rendszere­sen ellenőrizzék az elfogadott „Alapelvek“ teljesí­tését a gyakorlatban, hogy azok hiányos teljesíté­séből levonják a következtetéseket. A gazdasági dol­gozókra és a szakszervezeti funkcionáriusokra is olyan irányban kell hatni, hogy rendszeresen foglal­kozzanak a termelési értekezletek munkájával, ál­talánosítsák a jó tapasztalatokat, minél szélesebb területen érvényesítsék azokat a gyakorlatban, s ez­zel feltételeket teremtsenek a dolgozók fokozottabb részvételéhez az irányításban, a termelés fejleszté­sében és ellenőrzésében, főképpen a munkakezde­ményezés sokoldalú kibontakoztatása által. A Senkvicei Etsz-ben ebben az évben háromszázötven vagon zöldliszt szárítására készül­tek fel. Ez 50 vagonnal több, mint az elmúlt évben. Pavol Peska hattagú kollektívája szocialista kötelezettséget vállalt, hogy az eredeti tervet 400 vagonra emeli. A szövet­kezet saját szükségletein kívül további 70 vagon lucernát és 60 vagon kukoricát szárí­tanak a modrái és a bndmericei szövetkezet számára. A trnavai vasúti gépjavító műhely dolgozói értékes kötelezettségvállalások­kal köszöntötték a CSKP alapításának 55. évfordulóját. Racionalizációs in­tézkedésekkel munkabérekben több mint kétmillió koronát, anyagráfor­dításban 600 000 koronát, a tüzelőanyagok és az energia felhasznáisában 269 500 koronát takarítanak meg. A jó eredményekhez Ján Stacho, Jozef Znb- Bák, Jnzef Krizán és Ján Meäko ifjúsági kollektívája is hozzájárul

Next

/
Thumbnails
Contents