Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-04 / 27. szám

7 Fejleszteni és tökéletesíteni kell a népgazdaság irányítását, hogy nagyobb • mértékben elősegítse a hatékonyság növelését, éspedig a tudományos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció következetesebb érvényesítésével, hogy ennek érdekében mozgósítsuk a tartalékokat, elősegítsük a munkater- iroiékenység fokozását, a termelés minőségének javítását, a dolgozók alkotóerejének és kezdeményezésének fejlődését.

Ez megkívánja, hogy tovább növeljük a terv szerepét, az irányítás minden fokán szilárdítsuk a tervfegyelmet, hatékonyabban érvényesítsük a gazdasági ösztönzőket a tervfeladatok teljesítése érdekében, tökéletesítsük a jogi normákat és ésszerűsítsük a termelés műszaki alapjainak szervezési elrendezését. Mind nagyobb gondot kell fordítani a konkrét szervező és Irányító munka alkotó érvényesítésére és orra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az irányításba. U-’vanakkor ki kell használni azokat a tap asztalotokat, amelyeket a tervszerű irányító'* rendszer fejlesztésében a Szovjetunióban és a többi szocialista országban szereztünk.

A TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEK AZ IRÁNYÍTÁS

NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZEI

írta: Július Durky, az SZLKP KB osztályvezetője

A CSKP XV. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggésben hangsúlyozta annak szükségességét, hogy elmélyüljön a dolgozók részvétele az állam és a gazdaság irányításában. Ezzel megnyitotta a dolgozók széles tömegei előtt a kezdeményezés, az alkotó aktivitás útját.

A kongresszusi határozat gyakorlati megvalósításának egyik jelentős módja a termelési értekezletek tevékenységének elmélyítése, amelyek nálunk a termelésben a szocialista demokrácia talán leghatékonyabb formáját képezik, miközben nem sértik az egyszemélyi vezetés alapelvét. Küldetésük arra irányul, hogy a dolgozók képességeik szerint aktívan vegyenek részt a termelési problémák megoldásában, s hogy a dolgozó tömegek hasznosíthassák tapasztalataikat. Ezért a párt, a kormány és a szak- szervezetek nagy gondot fordítanak arra, hogy fejlődjön a dolgozók demokratikus részvétele a termelés irányításában. Ezt „A termelési értekezletek szervezésének és tevékenységének alapelvei“ Is bizonyítják, amelyek 1974-től érvényesek, s világosan rendezik a termelési értekezletek tevékenységének szervezési és tartalmi kérdéseit, meghatározzák a szakaszbizalmiak és a mesterek feladatait, valamint az értekezletek munkamódszereit. Áz alapelvek szerint az értekezletek szervezéséért, tartalmáért, és színvonaláért a szakaszbtzalmiak és a mesterek a felelősek.

Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti funkcionáriusok többsége megértette a termelési értekezletek szervezésének jelentőségét így van ez például a kosicei Kelet-szlovákiai Vasműben, a tlmaCei Sz. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyárban, a Pova2- ská Bystrica-1 Vágmenti Gépgyárban, a topoföanyl Béke vállalatban, a Trenölni Ruhagyárban, a pű- chovi Május 1. Gumigyárban, valamint több más üzemben. Olyan üzemek Is vannak azonban, ahol az „Alapelveket“ nem bontották le, főleg egyes kisebb üzemekben és vállalatokban, vagy nem érvényesítik azokat eléggé az életben.

Pozitívan értékelhetjük a felsőbb szakszervezeti szervek munkáját, amelyek az év folyamán rendszeresen értékelik a termelési értekezletek tevékenységét. Szükséges lenne azonban, hogy ezt a gazdasági szervek és szervezetek is gyakorolják, az üzemektől kezdve egészen a minisztériumig. Az is nagyon hasznos lenne, ha az ágazati szakszervezeti szervek és a minisztériumok rendszeresen általánosítanák a termelési értekezletek tevékenységét, valamint a munkamódszerekben szerzett hasznos tapasztalatokat, ha ezeket népszerűsítenék, és ezzel elősegítenék színvonaluk emelését, munkájuk elmélyítését. Az is fontos, hogy a pártszervezetek, valamint a járási és kerületi pártbizottságok bfrálóan elemezzék a termelési értekezletek munkáját és a jóváhagyott „Alapelvek“ teljesítését.

A felmérések szerint a termelési értekezletek gyakorisága és rendszeressége, valamint a résztvevők száma fokozódik, a dolgozók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak irántuk. Az ts pozitív jelenség, hogy növekszik a száz résztvevőre eső javaslatok száma, viszont az egy termelést értekezletre számított javaslatok átlagos száma csökken. Az utóbbi jelenség okait mélyebben meg kell vizsgálni, s ' megfelelő intézkedéseket kell tenni a helyzet javítására.

A termelési értekezletek szervezésében jó tapasztalatok vannak a fém-, a fa- és a vegyiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Ezekben az ágazatokban helyet és fórumot képeznek a dolgozók részvételéhez a tervezésben, a kollektiv tapasztalatok kihasználásához a termékek minőségének javításában, a munkatermelékenység növelésében, az anyagráfordítások és egyéb költségek csökkentésében, a termelés hatékonyságának növelésére irányuló utak keresésében. így van ez a humennéi Chemlon vállalatban, a Trencíni Ruhagyárban, az SZ. M. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyárban, a ruSomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művekben, a Partizánskei Augusztus 29. Művekben és más vállalatokban.

Osztályunk tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy a termelési értekezletek nem kielégítő tevékenységének egyik fő oka azok hiányos előkészítése és tartalmi irányítása. Ebben az irányban többet várunk az üzemek és a vállalatok vezetőségétől, a szakszervezetek üzemi bizottságaitól és az üzemi pártbizottságoktól, valamint a felsőbb gazdasági és szakszervezeti szervektől is, főleg olyan értelemben, hogy fokozottabb igényességgel végezzék a termelési értekezletek munkájának értékelését, hogy következetesebben harcoljanak a formalizmus ellen, s ami a legfontosabb, hogy elbírálásban részesüljön minden javaslat és ötlet, s azok „szerzői* megfelelő választ kapjanak. Sajnos, még sok az olyan vezető gazdasági dolgozó, aki nem értékeli eléggé a dolgozók részvételének jelentőségét az üzem vagy a vállalat irányításában és igazgatásában a termelési értekezletek keretében. Az is hiba, hogy a termelési értekezletek nemegyszer a szakszervezeti gyűléseket helyettesítik, különböző tájékoztatások nyújtására és hasonló célokra használják ki. Az elmondottakból következik, hogy termelési értekezletek tartalmi felépítésének a műhely, az üzemrészleg, az üzem és a vállalat gazdasági elemzéséből kell kiindulnia, éspedig főleg ott, ahol a legnagyobb fogyatékosságok tapasztalhatók, ahol a terv teljesítése problémákat okoz, ahol a munka akadozik.

A termelési értekezletek tartalmi felépítésével aktívan kell hatni a munkások gondolkozására és cselekvésére. Szervezésükben el kell mélyíteni a cél- tudatosságot és a programszerűséget, helyesen meg kell határozni a tartalmukat, aminek maximális figyelmet kell szentelni az üzemek és vállalatok gazdasági vezetése, a szakszervezett üzemi bizottságok, valamint a pártszervezetek részéről. Ahol ez így történik, növekszik a termelési értekezletek színvonala és hatékonysága, a problémák felett gondolkoznak és azokat rugalmasan meg is oldják.

Továbbá az Is szükséges, hogy a termelési értekezletek elmélyítsék ellenőrző tevékenységüket az elfogadott Intézkedések teljesítésében, hogy minden tanácskozáson értékeljék a megelőző értekezleten határozatban vett feladatok teljesítését.

Amint látható, a termelési értekezleteknek gyakran hiányzik a munkajellegük. Nem egy esetben a vezető gazdasági dolgozók, a szakszervezet és a pártszervezet funkcionáriusai sem vesznek rajta részt. Jfemcsak azért lenne erre szükség, hogy meghallgassák a javaslatokat és a bíráló hozzászólásokat, hanem elsősorban azért, hogy azokat rugalmasan és felelősen megoldják, mert a munkások elsősorban arra összpontosítják a figyelmüket, amit a legjobban átéreznék, ami akadályozza a folyamatos munkájukat, a tervfeladatok teljesítését.

A jelenlegi időszakban szükségessé válik a társított termelési értekezletek szervezése is, éspedig a technológiai folyamatok kapcsolatai alapján, jelentős az olyan termelési részlegek száma, amelyek kölcsönösen összefüggnek. Az egyik üzemegység a másik számára termel, a másik a harmadik számára és így tovább. Arról van sző, hogy minden szakaszon a megfelelő határidőben, a szükséges választékban, mennyiségben és minőségben termeljenek, s ez biztosítsa a termelés rugalmasságát, a tervezett feladatok egyenletes teljesítését. Ebben kell látni a társított termelést értekezletek jelentőségét, amelyeken megállapítják a „játékszabályokat“, illetve az egyes munkahelyek között a kooperációs-szállítási kapcsolatok feltételeit.

Az is igaz ugyan, hogy az „Alapelvek“ kiadása óta javult és aktivizálódott a termelési értekezletek munkája. A 6. ötéves tervidőszak igényes feladatai azonban objektíve megkövetelik, hogy a termelési értekezleteknek a szakszervezeti szervek, a gazdasági vezetés és a pártszervezetek az eddiginél is nagyobb figyelmet szenteljenek. A pártszervezetekre és -szervekre az a feladat hárul, hogy rendszeresen ellenőrizzék az elfogadott „Alapelvek“ teljesítését a gyakorlatban, hogy azok hiányos teljesítéséből levonják a következtetéseket. A gazdasági dolgozókra és a szakszervezeti funkcionáriusokra is olyan irányban kell hatni, hogy rendszeresen foglalkozzanak a termelési értekezletek munkájával, általánosítsák a jó tapasztalatokat, minél szélesebb területen érvényesítsék azokat a gyakorlatban, s ezzel feltételeket teremtsenek a dolgozók fokozottabb részvételéhez az irányításban, a termelés fejlesztésében és ellenőrzésében, főképpen a munkakezdeményezés sokoldalú kibontakoztatása által.

A Senkvicei Etsz-ben ebben az évben háromszázötven vagon zöldliszt szárítására készültek fel. Ez 50 vagonnal több, mint az elmúlt évben. Pavol Peska hattagú kollektívája szocialista kötelezettséget vállalt, hogy az eredeti tervet 400 vagonra emeli. A szövetkezet saját szükségletein kívül további 70 vagon lucernát és 60 vagon kukoricát szárítanak a modrái és a bndmericei szövetkezet számára.

A trnavai vasúti gépjavító műhely dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntötték a CSKP alapításának 55. évfordulóját. Racionalizációs intézkedésekkel munkabérekben több mint kétmillió koronát, anyagráfordításban 600 000 koronát, a tüzelőanyagok és az energia felhasznáisában 269 500 koronát takarítanak meg. A jó eredményekhez Ján Stacho, Jozef Znb- Bák, Jnzef Krizán és Ján Meäko ifjúsági kollektívája is hozzájárul