Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-19 / 38. szám
A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat nyugat-szlovákiai kerületi üzemének gépkocsivezetői 2172 000 kilométernyi utat tettek meg anélkül, hogy gondatlanságból közúti balesetet okoztak volna. Ezzel több mint 24 százalékkal túlszárnyalták a XV. pártkongresszus tiszteletére tett szocialista felajánlásukat. Ebből a vállalat bratislavai üzemének dolgozói is kivették részüket, akik eredeti kötelezettségvállalásuk értékét növelték és a tervbe vett 1 500 000 km helyett közúti baleset nélkül 1700 000 km-n'yi utat tettek meg. Ez a siker - mindenekelőtt azoknak a gépkocsivezetőknek köszönhető, akik részt vesznek „az egymillió baleset nélküli kilométerért“ mozgalomban. A gépkocsivezetők teljesítményéhez hozzájárulnak az esztergaműhely dolgozói is. Felvételünkön: Stefan Duducz esztergályos munka közben. (Felvétel: A.. Páldy — CSTK) Az egy nyomon haladó motoros járművek sebességrekordját eddig az amerikai Don Vesco tartóttá. Két kétütemű Yamaha TZ 750-es motorral felszerelt „motorkerékpárjával“ 487,41 km/ órás sebességet ért el (fenti képünkön]. E rekord megdöntésépe készül a jövő évben a francia Philip Moch. MOC-KAWASA- KI gépével (lenti képünkön) — a Sós tón — 650 km óránkénti sebességei szeretne elérni... Ez is 128-as Fiat-modell, de néhány külső' jel arra mutat, hogy egy kissé modernizálták a jól ismert alaptípust. Többek között eltértek a kerek lámpáktól, a csillogó vészhárítóktól, amelyek helyére nagyobb biztonságot ígérő, matt-fekete ütközőket szerellek fel. Más lett a hűtőrács, a keréktárcsa porsapkája és még a hátsó szellőzőnyílás is szembetűnik. Az utastéren belül ugyancsak módosítottak néhány részletet, így a műszertábla és a kormánykerék formáját. Ezek az újítások egyaránt érvényesülnek az 1100-as, valamint az 1300-as motorral fogalomba kerülő két-, három- és négyajtós C, CL betű jelzésű 128-as variációkon. ■ A szénszállító jármüvek, az óriás-teherautók egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy szénlelőhelyek kiaknázásában. A Szovjetunióban most a legújabb belorusz gyártmányú szénszállítókat próbálják ki ipari körülmények között Kuzbaszban, az ország egyik legnagyobb szénmedencéjében. Á járművek teherbírása 120 tonna, a Diesel-motorok teljesítménye 1200—1250 LE. A belorusz szénszállító kocsik új konstrukciós elvek szerint készültek. A tervezők szakítottak a motor hajtóerejének hagyományos, mechanikus módon való átvitelével. A Diesel-motorok főtengelyére egy generátort építettek, s onnan kapja az áramot a jármű második és harmadik tengelyének kerékagyaiba beszerelt négy elektromos hajtómű. Az első tengelyen nincs motor, azzal történik a jármű kormányzása. A kocsiszekrény tartálykiképzésű. Megrakása felülről, ürítése az alul elhelyezett hidraulikus áttételű nyílásokon keresztül végezhető. ■ Ermebedobásos rendszerű tüzelőanyag-levegő keve- rékvizsgáló készüléket helyeztek üzembe Angliában. A készülék elszívó júvókáját a kipufogócsővégbe kell bedugni, a motort beindítani és a megfelelő üzemeltetési fordulatszámra fel kell gyorsítani. A mérés végén a készülék mutatja, hogy a gázosító „zsíros“ vagy „szegény“ keverékkel üzemel. ■ Bécsben kipróbáltak egy olyan készüléket, amely megállapítja, hogy fáradt-e a gépkocsivezető. A műszer a vizsgált személynek bizonyos ütemben villogó fehér fényt mutat. Az értékelés azon alapszik, hogy a pihent ember szaporább fényvillanáso- kat lát külön fényként, mint a fáradt. ■ A Daimler-Benz cég még a múlt évben megkezdte az első műszaki szervizállomás felszerelését a Szovjetunióban. Ezen a szervizállomáson elsősorban nyugatnémet gyártmányú személyautókat (Mercedes, BMV, Volkswagen stb.) javítanak majd. A szovjet szakemberek első csoportja Stuttgartban sajátítja el a megjelelő szakmai ismereteket. A hírek szerint a Daimler-Benz és a szovjet külkereskedelem képviselői tárgyalásokat kezdtek újabb javítóállomások létesítéséről. Egy „mindentudó” alagút Tavaly augusztusban készült el Japánban az Enasan-alag- út, a világ második leghosz- szabb alagútja. Megtalálható benne valamennyi korszerű szellőztetési, világítási és út- biztonsági berendezés, amely a balesetek megelőzését, a forgalomszabályozást és az autósok életének biztonságát szolgálja. Az alagút technikai felszerelése például egyszerre 22 ezer gépkocsi kipufogó gázának elvezetését és ugyanakkor a friss, levegő beáramlását képes ellátni. Az alagút teljes hosszán állandó rádióösszeköttetést tartanak fenn, amely azonban egyáltalán nem zavarja az autók rádióvételi lehetőségeit. Ezenkívül az alagút biztonsági szolgálata valamennyi rádióhullámsávon figyelmeztetni tudja az autósokat az alagút- ban előforduló bármilyen veszélyre: tűzre, balesetre stb. Az alagút korszerű elektro: nikus technikával ellátott jelzőberendezése a gépkocsik ellenőrzését végzi. A tv-rend- szerű monitor például megtalálja a megengedettnél gyorsabban haladó autókat és a képet az etlenőrzőszobába továbbítja. Az ellenőr ilyenkor minden rádióvételt megszakít, és azonnal figyelmezteti a vezetőt a sebesség csökkentésére. Az alagútnak saját áramfejlesztője is van, amely biztosítja a hálózati áramszolgáltatási zavarok esetén a világítást és a biztonsági berendezések működését. A föld alatti tárolókban 1600 tonna vizet tartanak arra az esetre, ha tűz ütne ki az alagútban. A XÖZÜTI JÁRMÜVEK FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEIRŐL (2J A Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium 1975. május 20-án kelt 90 Tt. sz. hirdetményének ismertetése (Folytatás a múlt heti számbői) — a személygépkocsi pótkocsijának hosszúsága (a csatlakozórúddal együtt) 8,00 méter — szóló villamos hosszúsága (a csatlakozószerelvénnyel együtt] 18,00 méter — a villamosszerelvény és csuklós villamos hoszszúsága (csatlakozószerelvénnyel együtt) 40,00 méter d) a kinyúlványok megengedett legnagyobb hosszúsága autóbuszokon és trolibuszokon nem haladhatja meg a jármű legnagyobb hosszúságának V3-át, és legfeljebb 3,5 méter A jármű megengedett legnagyobb szélességét meghaladhatják az olyan visszapillantó tükrök, amelyek mérsékelt nyomás hatására előre és hátra könnyen elhajolnak; továbbá a gumiabroncsok a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, a kerekekre időlegesen felszerelt hóláncok és más hasonló berendezések; az oldalt elhelyezett irányjelző lámpáknak több mint néhány centiméterrel nem szabad meghaladniok a jármű megengedett legnagyobb szélességét. A jármű és a járműszerelvény legszélső pontja (villamos és villamosszerelvény kivételével) a 12 méteres sugarú körön belül való megforduláskor legfeljebb 6,70 méteres széles úttestet foglalhat el; az említett körpályára egyenes irányból való bekanya- rodáskor pedig a jármű vagy járműszerelvény egy pontja sem térhet el a körpálya külső vonalától 0,80 méternél — csuklós autóbuszok esetében 1,20 méternél — nagyobb távolságra. Egyetlen jármű balra vagy jobbra kanyarodása esetén a leírt pálya külső átmérőjének átlagos értéke azonban legfeljebb 20 méter lehet. E bekezdés nem érvényes az olyan járművek számára, amelyek műszaki alkalmasságát 1972. július 1-e előtt hagyták jóvá. A JÁRMŰ KÜLSEJE — ANTENNA, TETŐCSOMAGTARTÓ ÉS EGYÉB TARTOZÉKOK RÖGZÍTÉSE A jármű külső felületéből — az egy nyomon haladó járművek kivételével — nem szabad semmilyen résznek kinyúlnia, ami veszélyeztethetné a közúti közlekedés biztonságát és folyamatosságát, és ami közúti baleset esetén esetleg további sérülést vagy károsodást okozhatna: főként nem szabad a jármű első, hátsó és oldalsó részein, karosszériáján, alvázán és annak részein éles, hegyes .kinyúlványoknak lenniük (díszílőtárgyak, vasalások, oldalfalzárak stb.) A jármű ajtókilincseit úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy ne veszélyeztessék a gyalogosokat, a kerékpárosokat, sem pedig a közúti közlekedés más résztvevőinek biztonságát. A kerékagyon szárnyas anyacsavart és díszítő utánzatokat használni tilos. Az 1,4 méternél hosszabb ostorantenna szabad végét — a teleszkópos antenna kivételével — úgy kell a jármű karosszériájához rögzíteni, hogy az antenna ne nyúljon túl a jármű alaprajzán. A tetőcsomagtartót, a síléctartót, a hirdetőtáblát, az útirányt jelző táblát, a taxi-megjelölést és más tartozékokat megbízhatóan kell felszerelni a járműre, a jármű alaprajzán nem szabad túlnyúlniuk, és nem szabad hegyüknek sem élüknek lenniük; a külső részek — beleértve a rögzítőelemeket is — görbületének sugara nem lehet 2,5 milliméternél kisebb. A tetőcsomagtartó és a síléc- tartó szerkezetének olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a szállított tárgyak megbízható rögzítését. A JÁRMŰVEK SZERELVÉNYBE KAPCSOLÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL Járműveket szerelvénybe kapcsolni csak a következő feltételek megtartásával szabad: — ha a pótkocsi vagy a félpótkocsi, esetleg két pótkocsi, vagy félpótkocsi és pótkocsi tényleges összsúlya a 25 km/óra fölötti sebességre konstruált járműszerelvény esetében legfeljebb 1,4-szerese, a 25 km/óra alatti sebességre konstruált járműszerelvény esetében legfeljebb 2,5-szerese a vontató jármű tényleges összsúlyának; az egytengelyes pótkocsi legnagyobb összsúlya azonban legfeljebb háromszorosa lehet a vontató jármű megengedett legnagyobb összsúlyának; — a szerelvény középső pótkocsijának nagyobb vagy azonos tényleges összsúlyának kell lennie, mint- a szerelvény utolsó pótkocsija; — a rakományt a szerelvény egyes járművein egyenletesen kell elhelyezni és megfelelően kell rögzíteni. A FÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Üzemi fékberendezés: » Az üzemi fékberendezésnek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának szabályozását, hatékony, megbízható és gyors megállítását bármilyen megterhelésnél és sebességnél, bármilyen emelkedőn vagy lejtőn, amely a jármű közlekedése sorún számításba jöhet. Folyamatosan működtethetőnek kell lennie. Az üzaml fék- berendezésnek olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse s közben a kormányt egyik kezével se kelljen elengednie. Biztonsági fékberendezés: A biztonsági fékberendezésnek olyannak kell lennie, hogy a jármüvet az üzemi fékberendezés üzemzavara esetében megállítsa, feltéve, hogy egyidejűleg nem kerül sor egynél több üzemzavarra az üzemi fékberendezésen. A biztonsági fékberendezésnek folyamatosan működtethetőnek kell lennie, és legalább a jármű egyik tengelyén levő kerekekre kell hatnia. A biztonsági fékberendezésnek olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse s közben legalább egy kézzel kormányozhassa a jármüvet. Rögzítő fékberendezés: A rögzítő fékberendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az álló jármüvet, járműszerelvényt vagy a vontató járműről lekapcsolt pótkocsit emelkedőn vagy lejtőn a járművezető távollétében is rögzítse. A rögzítő féket kizárólag mechanikus alkatrészeknek kell rögzített állapotban megtartaniok. A fékberendezésnek legalább a jármű egyik tengelyén levő kerekekre kell hatnia, s olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse. (Folytatjuk)
