Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-12 / 37. szám
« Vajon sikerül- e? Mindenki ezt kérdezi Radzovce (Ragyolc) községben, ha szóba kerül a bevásárlóközpont építésének ügye. A 3 millió 10 700 koronás költségvetésből felépítendő üzletház építését a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet megbízásából 1975. április 2-án kezdte meg a hnb mellett működő kisüzem. Átadásának határideje 1977 vége, de az építők 1977. május 9-re szeretnék átadni rendeltetésének. A 27 esztendős építésvezető, Sáfrány Pál elmondta, hogy milyen problémákkal küzdöttek meg eddig. Nem a legmegfelelőbb terepre építik az üzletházat, mert a talaj vizenyős. Amikor megkezdték az alapozást, az egy méternél mélyebb gödröket azonnal ellepte a víz. Reggelenként, de gyakran munka közben is szivaty- tyúkkal távolították el a feltörő talajvizet. Az alapozás 173 000 koronába került A föld feletti munka már köny- nyebb, bár a tartópilléreket erősen „megvasalták“. Ezt a munkát Bencsík Dezső végezte el nagy hozzáértéssel. A tartópillérek közötti falazás munkáját a kisüzem két jónevű kőművesmestere Tóth Géza és Princz András végzik. Természetesen a szigetelésre is nagy gondot fordítanak. Az üzletház emeletes lesz, 565 négyzetméteren építik a raktárakat, kazánházakat, öltözőket, a lépcsőházat, 309 négyzetméter alapterületű lesz az üzlet, a húsfélék, az élelmiszerek, a zöldségfélék, a háztartási cikkek üzlete. Az épület hátsó részében teherlift működik' majd. Hol tartanak a munkával? Pontos választ az építésvezető ad: Eddig 950 000 korona értékű°munkát végeztünk. Aki pedig alaposabban szétnéz, láthatja: az emeleti rész befedése, az egész épület tető alá hozása, a külső vakolások, a kazánház, a fűtőrendszer, a vízvezeték, a villanyhálózat, az ajtók és ablakok felszerelése még hiányzik. Egyébként az üzletház építéséhez jelentős társadalmi munkával hozzájárulnak a . község lakosai is. Így mégiscsak remélhető, hogy az átadási határidőt előbbre hozzák. Futó Ferenc Szellők szárnyán Hazánkban az idén Vrchlabí városkában rendezték meg a vitorlázó repülők országos versenyét, melyben a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország sportrepülői is részt vettek. A versenyek során a vitorlázók 2000 órát töltöttek a levegőben és 85 000 km utat tettek meg. A Nővé Zámky-i (érsekújvári) ae- roklub versenyzői is részt vettek a versenyen, és szereplésük az idén rendkívüli sikert eredményezett. Streéko Eugen megkapta a köztársasági bajnok címet, Zernan Pavel pedig ötödik helyezést ért el. Gábris József Emberségből példát mutattak Segítséget kérő üzenet érkezett a salai (vágsellyei) kórházból Dőlné Saliby (Alsószeli) községbe: „Sürgősen vérre van szükségünk, mert egyik betegünk nagyon sok vért veszített.“ Nemhiába küldték az üzenetet, mert a Vöröskereszt helyi szervezetének tagjai azonnal segítettek. Ma már rendben van minden, a beteg meggyógyult. Emberségből példát mutattak az alsószelíek. Követendő, szép példát. Ez a meghatározás a szervezet tevékenységének jellemzője, hiszen a szervezetnek 376 tagja van, ebből 156 önkéntes, ingyenes véradó. Hárman már Ján- sk^-emlékérmet is kaptak, hatan hamarosan megkapják, 102 tag pedig az „Érdemes véradó“ kitüntetéssel büszkélkedhet. Nem volna azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a szervezet társadalmi munkájáról. Keszeli Ár- pádné, a szervezet elnöke pontosan számon tart minden akciót. Tavaly 700 órás társadalmi munkát vállaltak a. szervezet tagjai, de vállalásukat jelentősen túlteljesítették, hiszen 2250 órát dolgoztak le. Az idén 600 órás társadalmi munkára vállalkoztak, de már az első negyedévben több mint 400 órát dolgoztak le. Beneveztek a „Példás szervezet“ címért meghirdetett versenybe is. Egészségügyi előadásokat rendeznek, további véradókat toboroznak, tevékenyek, hiszen mindannyian annak a szervezetnek a tagjai, melynek egyik legfőbb célja a segítségnyújtás. F. Szabó Béla Vakok múzeuma Nagy történelmi múltú város Levoóa (Lőcse), legérdekesebb nevezetessége azonban mégis az alig másfél évvel ezelőtt alapított intézmény: a vakok múzeuma. Sémán Marica kalauzolt végig bennünket ebben a múzeumban, mely az egyedüli Európában. Hazánkban 4—5 ezer vakról gondoskodik államunk, s Lőcse városában 1922-ben alapította meg a vakok iskoláját Novomesky Stefan, öt leány és négy fiú volt az iskola első tanítványa. Természetesen az iskola dokumentumait gondosan őrzi ez a múzeum. Akárcsak azokat a segédeszközöket, melyek segítik a vakok érvényesülését A múzeum legérdekesebb része a Braille-féle ábc terme. Mindenki csodálkozva nézi, hogy 6 pont kombinációjából hogyan és miként alakul ki a 63 írásjel, melyet kitapintva érzékelnek a vakok. Egyébként a múzeum hű képét adja annak, hogy hazánkban a vakokról való gondoskodás példás. Kobolka György A chotíni (hetényi) állomás közelében, a célnak megfelelő területen, új, korszerű agrokémiai központ építésébe kezdtek. Az 50 millió korona beruházást igénylő központ dolgozói gondoskodnak majd a környék mezőgazdasági üzemeinek növényvédelméről, a trágyázásról s egyúttal a rovarirtásról is. Itt kap helyet a járás központi mezőgazdasági repülőtere, amelyről a gyom- irtószereket, a kártevők ellen védelmet nyújtó vegyi anyagokat, különféle trágyafajtákat szállító kisrepülök szállnak majd fel. A központ nem foglal el nagy területet (ez a mezőgazdasági területek kímélése szempontjából nem is volna helyes), a létesítmények körültekintően, célszerűen vannak elhelyezve. Az épületkomplexumhoz tartozik egy nagy, 9000 tonna befogadóképességű anyagraktár, a hangár, két teherautógarázs, az egyik 12, a másik 24 tehergépkocsi számára, központi fűtőház, továbbá a javítóműhely és az irodaház. A trágyázó és permetezőgépek egy 600 méter hosszú és 12 méter széles kifutópályáról szállhatnak majd fel. A kifutópályákat széles, füvesített biztonsági sáv övezi, úgy, hogy a fel- és a leszállás esetleges gépingadozása, billenés, megcsúszás esetén is biztonságos lesz. A vasúti teherkocsikon érkező szállítmányok a központ helyi vágányain kerülnek közvetlenül a raktár elé. A kocsik kiürítése után azokat ott helyben kitisztítják, mossák. A tisztítás után visszamaradó üledéket . azonban nem dobják el, hanem erre megfelelő tárolókban felfogják és megfelelő módosítás után ismét felhasználják. Az építést végző Meliorációs Építkezési Társulat dolgozói Kwrucz Imre (felvételünkön) és Han- ko Mihály irányításával arra törekednek, hogy az új mezőgazdasági központ elkészüljön a kitűzött időre: jövő év május elsejére. Már csak azért is, mert utána (bár kisebb, de hasonló típusú) újabb mező- gazdasági központok épülnek majd a járás más. községeiben is. Hegedűs József Margó néni és felnőtt tanítványai A Kosice-vidéki járás falvaiban nagyon sokan ismerik Lukács fánosné óvónőt (felvételünkön fejkendőben), akit nagyon sok felnőtt szólít Margó néninek. Hogyne, hiszen már 15 éve járja járásunk falvait, sok-sok szabás- varrás, valamint kézimunka-tanfolyam vezetője volt. Zá- dielské Dvorníky (Udvamok) községben óvónő, de szívesen elmegy a járás legtávolabbi községébe is, ha tanulni vágyó felnőttek hívják. A Járási Művelődési Ház előadójaként eddig 25 tanfolyamot vezetett, s azon több mint 500 leány és asszony vett részt. Leginkább a szabás-varrás tanfolyamokat kedveli, hiszen nagy öröm, amikor a felnőtt tanítványok a maguk varrta ruhákat a tanfolyam végén rendezett divatbemutatón másoknak is bemutatják. Néhány községben már kétszer is járt. Az idén Buzica (Buzita) és Háj (Áj) községekben tanította szabni, varrni az asszonyokat. Őszre Hrhov (Görgő) községbe várják. Őtt a Nőszövetség helyi szervezete két tanfolyamot is'indít. Margó néni az otthoni társadalmi munkából is példásan kiveszi részét, hiszen a Vöröskereszt helyi szervezetének lelkes vezetőségi tagja. Férje, leányai nagy megértést tanúsítanak társadalmi tevékenysége iránt, s így közvetett segítségükkel tudja biztosítani a tanfolyamok sikerét. Felnőtt tanítványainak száma közben évről évre nő. Farkas Rózsa Valóban védik a fákat A Szlovák Tudományos Akadémia felhívása nyomán tavaly a nyitrai Honismereti Múzeum dolgozói és munkatársai a természetbarátok és efsz vezetők segítségével kimutatást készítettek a különös gondozást igénylő fákról és erdőségekről. A kimutatásba 594 fa került be. Mindegyik mellé táblát helyeznek el, hogy a lakosság a szokásosnál gondosabban óvja, védelmezze a fákat. Egyébként több példát is említhetünk arra vonatkozólag, hogy a lakosok valóban védik a fákat. Bizonyság erre a nyitrai Jagík utcában levő fekete nyárfa, Beladice község parkjában a járás legnagyobb fája, a 260 év körüli hárs, mely valóban ritka látvány. Továbbá: az alsőma- lántai liliomfa (Szlovákiában a 6. legnagyobb fa) és Felsőmalántán a gyönyörű tölgy, mely büszkesége a környéknek. Járásunk területén több olyan fasor is található, melyet 100—200—300 évvel ezelőtt ültettek. Mindegyik azt bizonyítja, hogy a lakosok óvják, védik a fákat. Reméljük, így lesz ez a jövőben is. s- Patay Péter r Hozzáértés, rend, szorgalom Aki belép a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet 01—069 számú siatorosi (sátorosi) üzletébe, könnyen megállapíthatja, hogy a címben használt szavak ebben az üzletben valóban érvényesek. Aki az üzlet forgalmának adatait is megismeri, többet is megtudhat. Ebben az üzletben a félévi 435 000 koronás forgalmi tervet 119,4 százalékra teljesítették 519 400 koronás bevétellel. Trelák Erzsébet (felvételünkön), az üzlet vezetője úgy érte el ezt az eredményt, hogy rendszeresen bővítette az árukészletet, főleg ipari cikkekből. Ebben az üzletben minden megtalálható, atai a háztartásban szükséges. Nem hiányzanak a mélyhűtött áruk sem. Egy éve kapott új vezetőt ez az üzlet Trelák Erzsébet személyében, s a vásárlók megkedvelték, mert mindenkihez egyformán kedves és figyelmes. Szakképzettségét, hozzáértését bizonyítja az árucikkek helyes elrendezése. Koronczi Tibor, a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet felügyelőjének véleménye is bizonyítja: „Az üzletre, valamint a hozzátartozó raktárra jellemző a rbnd, a tisztaság és a jó munka.“ R. Tóth László : Irányításává!
