Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-29 / 35. szám

Országszerte nagyon sok ilyen sportcsar­nok várja a sportolók apraját-nagyját, de a sportolásra másutt is, a természetben is mindig és mindenkor van bőven lehetőség, (CSTK, J. Krulis fölv.) TESTNEVELÉSÜNK EE1LESZTESENEK ÚTJA ES FELADATAI A CSKP XV. KONGRESSZUSA UTÁN A testnevelés társadalmi jelentősége és funkciója mellett a kommunista nevelés és szocialista életünk szerves részévé vált. Ezért természetes, hogy a test­nevelés, sport és turisztika jelentősége és küldetése napjainkban növekszik és hovatovább nagyobb nép­szerűségnek örvend. Erre sok példa van, mint pl. a Katowicében megrendezett jégkorong VB, a nemrég lezajlott labdarúgó EB, amelyeket nemcsak hazánk­ban. hanem Európa- és világszerte a tömegek élénk figyelemmel kísértek; vagy a napokban lezajlott XXI. nyári olimpiai játékok, melyek 16 napon keresztül lázas feszültségben tartották a sportkedvelők meg­számlálhatatlan tömegét. A testnevelésnek azonban nemcsak a sportkedve­lők és a szurkolók, hanem a pártszervek is komoly figyelmet szentelnek. A XV. pártkongresszus alkal­mával Gustáv Husák elvtárs a következőket mondot­ta: „A szocialista ember, főleg az ifjú generáció neve­lésének fontos része a testnevelés és a sport. A Cseh­szlovák Testnevelési Szövetség, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezet, a Honvédelmi Szövet­ség, az iskolák és más szervezetek közös igyekeze­tével sikerűit megvalósítani azt, hogy százezrek szá­mára az aktív testnevelési és sporttevékenység min­dennapi életük nélkülözhetetlen részévé vált. Azok a feltételek, amelyeket tásadalmunk teremt, lehetővé teszik a tömegtestnevelés és -sport még szélesebb fejlődést és ezáltal államunk sikeresebb reprezen­tációját.“ Azok a feladatok azonban, amelyeket a testnevelésnek kell biztosítania, túllépik a Csehszlo­vák Testnevelési Szövetség (CSSZTSZ) hatáskörét, mert a testnevelés fejlődése össztársadalmi érdek! Az elmúlt öt év alatt a CSSZTSZ a következő ered­ményeket érte el: — a 68-as évek okozta negatív jelenségek megtár­gyalásával, majd ezek kiküszöbölésével sikerült egy­ségesíteni szocialista alapelvek alapján a testnevelési szövetséget, — a testnevelés jelentős társadalmi erővé vált, — a munka tartalma kifejezett politikai megnyilvá­nuláshoz vezetett, amelyet az össztársadalmi felada­tok felé való tájékozódás eredményezett, — a CSSZTSZ tevékenysége új, vonzó formákkal gaz­dagodott, — jelentős figyelmet szentelt az élsportnak, melynek szervezésében forradalmi változások álltak be, — figyelemre méltó eredmények mutatkoztak a test- nevelési folyamat minőségi szintjének emelésében,. — testnevelésünk nemzetközi szinten jelentős meg­becsülést ért el. A fent említett eredmények és a CSKP XV. kong­resszusának határozatai arra ösztönzik és kötelezik a CSSZTSZ funkcionáriusait, hogy még progresszí­vabban haladjanak a testnevelés és a sport fejleszté­sének útján. Melyek azok a fő feladatok, amelyeknek a XV. kongresszus után figyelmet kell szentelni a CSSZTSZ- nek? 1. Elsősorban az ideológiai, tartalmi és szervezési egység a CSSZTSZ-ben a demokratikus centraliziims alapján; 2. Az 1976-os év legközelebbi feladata: — aktívan részt venni a képviseleti szervekbe való választások előkészítésében és megvalósításában; 3. A CSSZTSZ V. kongresszusáig továbbra is fej­leszteni kell a testnevelési szervek formáit és funk­cióit. A munka súlypontját a testnevelési egyesületek­re (TE) kell hárítani, minőségileg javítani kell az egyesületi bizottságok, szakosztályok és edzők mun­káját; 4. Az elkövetkező Időszakot a minőség és haté­konyság időszakának kell tekinteni a szó legszoro­sabb értelmében. A további cél a hibák megalkuvás­mentes kiküszöbölése, az új munkamódszerek és esz­közök keresése és fellelése; 5. Az állami szervekkel karöltve aktívan kell segí­teniük a társadalmi szervezeteknek és reszortjainak a testnevelés aktivitás fejlesztésében, főleg az ifjú­ság körében. A Szlovák Testnevelési Szervezetnek ezeken kívül még egy speciális feladata van: 6. Emelni a testnevelési folyamat minőségét, haté­konyságát, és ezáltal hozzájárulni az országos válo­gatottban való nagyobb részvételhez. Ezek tehát a fő feladatok, és hogy jobban megért­sük, milyen komoly feladatot kell megoldani a CSSZTSZ-nek a XV. kongresszus után, lássuk konkré­tan a tennivalókat: A CSSZTSZ Szlovákiai Szervezetének jelenleg a sta­tisztikai kimutatások szerint 445 365 igazolt tagja vad. Ezek közül azonban 30—35 százalék nem spor­tol, mert oktatói-szervezői munkával foglalkozik mint edző, bíró, funkcionárius stb. És itt lép előtérbe a tömegtestnevelés jelentősége a lakosság mozgásakti­vitása fejlesztésének szempontjából. Ezt a feladatot az alap- és reakciós testnevelés, valamint turisztikai szakosztályok további alapítása teljesíti. Szlovákiában jelenleg 50 alap- és reakciós testnevelési és 634 tu­risztikai szakosztály tevékenykedik. Ezekkel a sta­tisztikai adatokkal nem lehetünk elégedettek, és ép­pen ezért szükséges lesz 1980-ig a fent említett szak­osztályokat bővíteni; így az alap- és rekreációs test­nevelést 1090-re, a turisztikai szakosztályokat pedig 1640-re — főleg azoknál az egyesületeknél, ahol ezen szakosztályok még nem működnek. Ezek az adatok a fejlesztési tervből indulnak ki és reálisnak tekint­hetők, mivelhogy 1986-ban Szlovákiában feltehetően 2730 TE lesz. Ezen terv teljesítése azt eredményezné, hogy je­lentősen befolyásolná nemcsak a városi, hanem főleg a falusi TE életét, ahol a TE-k*78 százaléka csopor­tosul. Köztudomású, hogy a falusi TE-nek többnyire csak egy — főleg labdarúgó szakosztálya van. A ta­gok száma átlagban 60—100, ezek közül kb. 40 já­tékos, a többi tag pedig passzív. Ezért kell nyoma­tékosan hangsúlyozni az alap- és rekreációs testneve­lési szakosztályok létesítését falun, mert vitathatat­lanul megváltoztatná a lakosság nézetét a sporttal kapcsolatban, amely alatt sok helyen kizárólag csak a labdarúgást, szurkolást, a faluk közötti rivalitást képzelik el. Felmérések alapján tudjuk, hogy a me­zőgazdaságban dolgozóknak csak 5 százaléka része­se a sportaktivitásnak. Ezért a további fő célok közé tartozik az is, hogy 1980-ig jelentősen csökkenjen a passzív tagok száma és hogy minél többen a rendszeres sportaktivitásban leljék örömüket. Szükséges lesz a dolgozók széles körű érdeklődésének alapián életbe léptetni a külön­böző rekreációs sportokat. Alkalmazni kell a sport- tevékenység modern formáit, mint például a gyer­mekek tornászását a szülőkkel, a nők mozgáskultú­rájának növelését, a dzsessz-gimnasztikát, a kondi­cionáló gimnasztikát, a természetjárást és a rekreá­ciós sporttevékenységet, szem előtt tartva a kü­lönböző terepfutásokat, távgyaloglásokat, a sízést stb. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kell szentelni az is­koláknak is, ahol bár nem különösebben, de problé­ma az aktív sportolás, mert a tanulóknak csak 20 százaléka kapcsolódik be az iskolán kívüli sporttevé­kenységbe. A testnevelési szervezetek továbbra is az irányított tevékenységre helyezik a hangsúlyt, azonban lehető­ségük szerint támogatni fogják a növekvő spontán, individuális és családi rekreációs sporttevékenységet is. A tömegtestnevelés konkrét feladatainak kivitele­zésével a járási testnevelési bizottságok vannak meg­bízva. Ugyanúgy a TE számára is kötelező lesz a tömegtestnevelésről való gondoskodás. A honvédelmi felkészültséget továbbra is a PPOV jelvény képviseli. Oda kell hatni, hogy a lakosság, de főleg az ifjúság minél nagyobb számban tulajdo­nának vallhassa. A fejlesztési folyamatban számolni kell az olyan kisigényű sportok fejlesztésével, amelyek nem tá­masztanak nagy anyagi, felszerelési és káderkövetel­ményeket. Tömören talán ennyit a tömegsport fejlesztéséről. A továbbiakban szenteljünk röviden figyelmet az él­sportnak és feladatainak. Az élsport bázisa a tömeg­sport. Ezért a tömegsport extenzív beállítottsága a későbbiek során intenzitásba fog áttérni, hogy az él­sport feladatait és követelményeit teljesíteni tudja. A közeljövőben már nem számítunk új sportszakosz­tályok jelentős növekedésével, jelenleg 6844 ilyen szakosztály működik és 1980-ig ezeknek száma felte­hetően csak kb. 7000-re fog' növekedni. Ezeknél a szakosztályoknál az intenzív és minőségi munka van előtérbe helyezve. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a létező sportszakosztályok munkáját feltétlenül minő­ségileg kell javítani. Meg kell akadályozni az erő­pazarlást s azokat a sportokat kell támogatni, ame­lyeknél adva vannak a feltételek anyagi és káder­szempontból és ahol jó sportbázissa! rendelkeznek. Továbbá hatékonyan kell fejleszteni főleg azokat a sportokat, amelyek szerepelnek az olimpián, hogy sportolóink méltón tudják képviselni hazánkat. Emellett előnyben kell részesíteni az olyan TE-ket, amelyeknél megvan a feltétel és biztosítva van az élsportolók képességeinek minőségi növekedése. A moszkvai olimpiára emelni kell a szlovák élsportolók számát. Nem kis probléma az ifjúsági és női csapatok hely­zete. Azért nagyobb figyelmet kell szentelni az ifjú­sági és a női csapatok számbeli növekedésének. Hangsúlyozni kell ezen csapatoknál a szakképzett­séget és a szakvezetést. Át kell értékelni az ifjúsági csapatok versenyrendszerét és a bizottságok munká­ját, amely javítani valót hagy maga után. Komoly figyelmet kell fordítani a tehetséges ifjúság váloga­tására és összpontosítására. E feladat teljesítése céljából szükséges*lesz a sportiskolák és központok komplex együttműködése, ahol a cél — a világ él­vonalbeli sportteljesítményének elérése. Ez feltétele­zi hazánk eredményes reprezentációját, amely né­pünk magas ideológiai, sport, politikai és társadalmi színvonaláról tanúskodna. Az elért minőségi munka mértékegysége a vezető apparátusnál, a járási testnevelési bizottságoknál és edzőknél az lesz, hogyan álltak helyt és milyen si­kereket értek el a sportolók hazai, európai és világ­színtű versenyeken. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tudományos ku­tatómunkát sem. A közeljövőben a testnevelés és a tudományos kutatómunka szimbiózisából az új lehe­tőségeknek és a teljesítőképesség emelkedésének kell megszületnie. Szükséges azonban, hogy a tudományos kutatómunka a testnevelés terén az igények és a megoldásra váró problémák felé fordítsa figyelmét. A fentiekből látjuk, hogy a XV. pártkongresszus igen komoly szándékkal közeledett a testnevelési mozgalom problémáihoz és feladataihoz. Minden jel arra mutat, hogy meg tudunk küzdeni a kitűzött fel­adatokkal és ezáltal hazánkban a testnevelés szín­vonalát magasabbra tudjuk emelni és a dolgozók egészségét is szilárdítani tudjuk. Befejezésül annyit, hogy az egész testnevelési te­vékenységnek a lakosság legszélesebb rétegében, fő­leg az ifjúság soraiban kell támogatásra találnia. Ez nem csupán a CSSZTSZ feladata, hanem valamennyi tömegszervezeté, állami szervé, iskoláé. A testneve­lésnek a többi szervezettel jobban együttműködve kell fejlődnie. Ezekkel szorosan karöltve hatnia kell a szociális tervezés területére, az egészség és az életszínvonal fejlesztésére, valamint a dolgozók szo­cialista életstílusára. JALECZ EDE toÚJSZÓ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjo Központi Bizottsága. Szerkeszti* a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és CsetŐ János Vezető titkár: Gál László. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon; 1*Ó9 312 52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550 18. sportrovot: 505-29, gazdasági ügyekj 508 39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomjo a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda Nyomdaüzeme, Bratislava, Stúrová 4. Hirdető* Iroda: Vajanského nábrezie 13/A/ll., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési dijo havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents