Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-29 / 35. szám
Egy fiatalember arcán hatalmas kéfr folttal lép be a büfébe— Egy nő becsületéért harcoltam a Balatonnál! — mondja elképedő barátainak. — Valóban? — kérdik. — Igen, mert mindenáron meg akarta őrizni... © — A férjem a múlt hélen festett valamit, ás ma már ki is akaszlották a munkáját a Nemzeti Galériában. — Mit festett? — Egy táblát: „Ruhatár kötelező!“ — A kakukk olyan értelmes állat, hogy még a nevét is ki tudja mondani. — Igen, ebben különbözik a barázdabillegetőtől. © A francia—svájci határon a vámőr megnézi egy utas bőröndjét. — Mi van ebben az üvegben? — kérdi. — Lourdes-ban voltam, a csodatevő forrásnál. Onnan hoztam ezt a vizet. — De hiszen ez konyak! — Hozsánna! Csoda történt. BUZGÓ BEOSZTOTT — Jól van, Kovács! A jutalmazásoknál ezt figyelembe veszem majd ... Kesztyűs Ferenc rajza — Az én szabóm olyan, ügyes, hogy amikor kifordította a zakómat, meg sem látszott rajta, hogy ki van fordítva. — Az én szabóm is nagyon ügyes. Amikor kivasalta a zakómat, meg sem látszott rajta, hogy ki van vasalva. ® — Mit tanul a fia? — Algebrát meg latint. — És van érzéke a nyelvekhez? — Meghiszem aztl Pistike, gyere ide szépen, és mondd meg a bácsinak, hogy mondják a jó reggelt algebrául... © — Őrmester! Megmondtam magának, hogy álljon el az embereivel minden kijáraton Hogy lehetséges, hogy a gyanúsított mégis megszökött? — Alighanem valamelyik bejáraton, uram. Két francia egyetemi hallgatónő beszélget egy párizsi bisztróban: — Mondd, miért nem választottak meg eddig nőt az Egyesült Államok elnökének? Mire a másik kollegina megmagyarázza: — Talán azért, mert az alkotmány szerint az elnöknek idősebbnek kell lennie harmincöt évesnél... SZÖVEG NÉLKÜL (Jezs) ANEKDOTÁK 76 2S Az 1961-ben tragikusan elhunyt Ernest Hemingway, Nobel- díjas amerikai regényíró, egyik bensőséges vallomásáról ezt jegyezték fel: — Az élettől csupán annyit kérek, hogy írhassak, vadászhassak, halászhassak és ismeretlen maradhassak. A hírnév undorít. Nos: Hemingway írhatott, vadászhatott, halászhatott, de az a kívánsága, hogy ismeretlen maradjon, nem teljesült. Hogy mennyire nem volt hírnévhajhászó, arra bizonyíték a következő apró adat is. Bár regényei, elbeszélései, mint például az Akiért a harang szól vagy Az öreg halász és a tenger utóbb filmvászonra és televízió-képernyőre kerültek, so káig viszolygott attól, hogy műveit megfilmesítsék. Egy Ízben az olasz filmipar egyik nagyvállalkozója, a hírhedi körülmények között bezárt és a munkások által elfoglalt római Dinocittá-filmváros alapítója, Dino De Laurentis kísérletet tett arra, hogy egyik regényének filmjogát megszerezze tőle. Hemingway abban az időben Kubában tartózkodott, tehát a magabiztos De Laurentis tömören szövegezett táviratot menesztett az írónak: „Filmjogok megvásárlása céljából önhöz repülök Kubába.“ Hemingway még tömörebben válaszolt: „Ha idejön, lövök.“ ■ Párbeszéd intim körben. Egy „szellemdús“ szépasszony megkérdezi Sztravinszkijt: — Mester, mire gondol, amikor zenét szerez? — Bocsásson meg, asszonyom — hangzik a világhírű zeneszerző válasza —, olyankor nem gondolok semmire. Csak komponálok. Amikor Hitler seregei 1940 Júniusában megszállták Pá rizst, Picasso, a harcos antifasiszta nem menekült el a francia fővárosból. Röviddel azután, hogy a náci hatósá gok berendezkedtek a Fény Városában, Picasso idézési kapott a Gestapo parancsnokságára. Egy pöffeszkedő SS-tiszt nyersen ráförmedt: — Maga az a Pablo Picasso nevű antifasiszta piktor? — Igen, én valóban festő vagyok — felelte óvatosan és higgadtan a művész. ■« bár látszólag közömbösen néze getett körül a szobában, szeme sarkából gondosan figyelte a náci minden mozdulalát. Az SS tiszt hirtelen az orra alá nyomott egy hatalmas fényképet. A fotó Picasso jelentős remekművének, a spa nyol polgárháború borzalmait szimbolizáló, forradalmi festménynek, a Guernicának fasisztaellenes agitáció céljára készült reprodukciója volt. A náci rámutatott a képre, amely Hitler bombázóinak irtózatos pusztítását, a spanyol városok romjait ábrázolja, és rábömbölt Picassőra: — Feleljen! Ezt maga csinálta? — Nem — szólott szerényen a festő. — Ezt maguk csinálták! BÉKiÉS ISTVÁN gyűjtése-A- VölfoY Mindenki kíváncsi arra, hogy mit hoz a Jövő. Már arra is, hogy mit hoz a holnap. Arra meg pláne, hogy milyen lesz az idei nyár. Hát még arra, hogy miként fog élni az emberiség 2000-ben, huszonnégy év múlva. IMár csak egy macskaugrási) # No, arra meg aztán igazán, hogy milyen lesz a földi élet 3000 ben, vagy éppen 7000- ben. Vagy pedig — mondjuk 17 000 ben. Huhh! Már ifjúkoromban sokai búsultam azon, hogy kevés esélyem van megérni a 2000 ik esztendőt Ahhoz nekem kilencven évet kellene él nem. S ahhoz én túl sokat dohányoztam és túl keveset kocogtam. De amióta úgy fellendült a sei fi, vagyis a tudományos fantasztikus irodalom, már alig alig búsulok Nagy vigasz nekem a sei fi. akár ol vasom [regényben), akár hallgatom (a rádióban 1, akár nézem (a moziban vagy a televízióbanl. Mivelhogy egybevetve valamennyi sei fit, a távoli jövő már nem is olyan titokzatos A set fi írók, tehát a messze iövő látnokai, bizonyos látomásokban meg egyeznek. Mintha összebe széliek volna. Apróbb, elha nyagolhatő részletkérdésekben látomásaik nem azono sak. De a jövőnek bizonyos jegyei a sci-fi valamennyi műfajában észlelhetőek Ezek tekintetében tehát nem lehet helye a kételynek Mii hoz hát a jövő? Mindenekelőtt a kapcsoló táblák tömegét. A jövő emÜÜDAAa: n<nc=?&j <>or bere kapcsolótáblák közt fogja tölteni az életét, azok fogantyúit nyomogatja majd hol le, hol fel: ennek nyomán különböző méretű muta tók fognak kilengeni hol jobbra, hol balra, ezeket fog ja figyelni a jövő embere, dülledt szemmel, fehér ke zeslábasban. Kedélyállapota a skálamutatók függvénye lesz. Ha a skálán azt fogja látni, amit látni akart, a jő vő embere vidám és elége dett lesz. Ellenkező esetben a jövő embere homlokát fog ja ráncolni, rosszkedvű lesz, sőt ingerült, és bele fog ordítani egy csőbe. Hogy a jövő embere mii fog a csőbe ordítani, ma már ez is tudható. Semmi esetre sem azt, például, hogy „Ve gyetek estére mozijegyet!“ ellenben sokkal inkább azt hogy „Átállni az iksz per kettes refugátorrall“ Vagy: „A parallaxis bemérve 0 foknál, ipszilonsugárfal béhármas protonhajó projek tálható!“ Ilyesmit fog a cső be ordítani a jövő embere akinek beszéde kizárólag technikai műszavakból fog állni, egy egy cifra káromkodással elegyítve. Manapság elég sokat ol vasok a zajártalomról, de az intő cikkeken kacagnom kell, ha arra gondolok, hogy minő körülmények között fog élni és dolgozni a jövő embere. Abban a . jövőben amit a sel fi írók elém tár nak. a csend teljesen isme rétién fogalom lesz, da olyannyira. hogy az Értelmező Szótárban sem lesz található Miféle zajban fog élni 8 jövő embere? A mai ismert zajok nagy része addigra kipusztul. Teljesen ismeretlen lesz a léptek zaja, a telefoncsengés, a kukadörej, az írógépkattogás, a traktorpöfögés, a táskarádió hangja, a fékcsikorgás, a pofon csattanása, a taps, a ríkkancskiabálás, a rendőr sípszava, és még sok-sok ma még általánosan kedvelt zaj. "Ezzel szemben a jövő embere — amint azt a moziban és a tévében megfigyelhettük — teljesen más jellegű zajok között fog élni. Ezek fajtái: berregés, surrogás, sistergés, fortvogás, rotyogás, mormo- gás, morajlás satöbbi, satöb bi. A zajok tehát személyte len, nem ember .alkotta za jók lesznek, hanem vagy ti tokzatos szerkentyűk, vagy a világűr zajai Ennek követ keztében miattunk bárkit is szidalmazni, átkozni vagy feljelenteni lehetetlen lesz Hogy akkor mire lesznek jók ' ezek a zajok — ez az, ami ma még nem tudható. Ilyen céltalanul zajos, kap csoíótáblákkal túlzsúfoli műszaki nyelven ordító vi lágban fog élni a jövő embe re. És persze nem a földön Hanem vagy alatta, hatalma' márvánnyal bélelt barlangok ban, vagy fölötte, összkom fortos űrállomásokon, esetleg más bolygókon. A sei fi tucatjait tanulmö nyoztam. Kerestem bennül egy jelentéktelen mellékszp replőt, akárha egy kelekőtv' mihasznát, aki fütyül a kap rsolótáblákra, inkább belé egv vendéglőbe, eszik eg székelygulyást, iszik eg' nagyfröccsöt. s utána ebéd jét békésen emésztve kibe múl az utcára. Ilyet vág ehhez hasonlót nem talál tam ilyesmi a távoli jövőbe nem lesz. Így aztán köszr nőm szépen, nem kérek be tőle. TABI LÄSZL0 I
