Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1976-08-15 / 33. szám

V iszontlátásra MoszkvábanI — ezzel bú­csúztak egymástól a XXI. olimpia résztvevői a montreali stadionban. Ahogy véget értek a küzdelmek, egyre több sző esett Moszkváról, s azok, akik még nem foglalkoznak a vissza­vonulás gondolatával, már azon törik a fejükat, mit kell tenniük a következő négy év­ben, hogy hasonlóan, vagy még jobban szere­peljenek a XXI. olimpián, mint most. Az első jelentések szerint több mint hárommil­lió néző tekintette meg a montreali olimpia ti zenhat napos versenysorozatát, s bár a rendezők íem tettek összehasonlítást az előző, a rtiuncheni olimpiával, nem titok, hogy a XX: olimpia esetné nyeinek mintegy négymillió nézője volt. Mi euró paiak a tv-képernyőjén szemlélhettük a játéka Itat a Montrealban' összeállított világprogram ke leiében. Nagyon sokan nap nap atán a hainaIi mákig kitartottak a televíziókészülék előtt, mert mindenki a saját versenyzőjére volt kíváncsi, kedvenceinek eredményeit várta feszült érdeklő léssel. Mivel csupán mozaikszerűen követhettük .íz eseményekét, és elég sok csalódás is ért ben lünket, érthetően fárasztó volt ez a két hét, s nemcsak a versenyzők, az edzők, hanem a zurkolók is örülnek, hogy véget ért. Egy azonban tény és nagyon örvendetes: az ; ilimpiai eszme tovább él, sőt az olimpiai mozga- B: om megszilárdulásának lehettünk szemtanúi.^Az * olimpia előtt és alatt is adódtak problémák, eze- , két azonban sikerült — ha minden esetben nem E. is közmegelégedésre — megoldani,' s a játékok f gj lefolyása zökkenőmentes volt. Az egész világon i nagy érdeklődéi kísérte a XXI. olimpia esemény- i sorozatát, melynek résztvevői sportszerű küzdel­mükkel, magatartásukkal — a versenypályákon j: és azokon kívül egyaránt — tanúbizonyságot tet­tek arról, hogy a nemzetek a barátság, a meg­értés és az együttműködés szellemében akarnak egymás mellett élni. Nagyon sokan kötöttek ba­rátságot, cseréltek értékes tapasztalatokat, me­lyeknek a soron következő világversenyeken ve- > hetik majd hasznát. Nem mindenki volt eredmé­nyeivel elégedett, sőt nagyobb volt azoknak a szá­ma, akik nem szerepeltek a várakozásnak megfe­lelően, akiknek az olimpia csalódást jelentett. Az egyes sportágakban hatalmas fejlődést ta­pasztalhattunk, amiről a világ-' és az olimpiai csúcsok, az egyes számokban nyújtott teljesítmé­nyek, az elért eredmények, a hihetetlenül ki­egyensúlyozott küzdelmek tanúskodtak a legéke­sebben. A sport- és a napilapok az egész világon méltatták a montreali versenyek jelentőségét és leszögezték, az olimpiai játékok bebizonyították, hogy továbbra is növekszik népszerűségük. Csupán az Egyesült Államokban értékelik ke­serű szájízzel az olimpiát, ami érthető, hiszen a második világháború óta nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok harmadik lett volna az or­szágok közötti nem hivatalos pontversenyben, így nem csoda, ha az amerikai lapok lekicsinylik Montrealnak a sport fejlesztésében játszott sze­repét, és a kudarcokért az olimpiai játékokat te­zik felelőssé. Természetesen nincs igazuk, és hogy hol kellene a hibát keresniük, arra Daven­port, a kiváló gátfutó, München olimpiai bajnoka és Montreal bronzérmese adta meg a választ, amikor kijelentette: „Az amerikai sport színvo­nala nem csökkent, az ellenfelek fejlődtek sokat. Ha nem követjük a szocialista országok példáját az utánpótlás nevelésében, akkor ne is várjunk jelentős javulást.“ Tény, hogy a montreali játékok a szocialista országok átütő sikerével értek véget. Ha össze­hasonlítjuk a müncheni és a montreali eredmé­nyeket, akkor látjuk csak igazán milyen hatal­masat fejlődtek a szocialista országok sportolói­nak eredményei. A Szovjetunió még jobban meg­szilárdította vezető helyét, hiszen míg négy év­vel ezelőtt 99 érmet szerzett, most számuk 125-re növekedett, a pontszámok pedig 668-ról 787,5-re. A legnagyobb meglepetéssel kétségtelenül az NDK sportolói szolgáltak. Igaz, számítani lehetett előretörésükre, de hogy összesen 90 érmet — azaz 24-el többet, mint Münchenben — gyűjtenek össze, s főleg hogy aranyérmeik számát 20-ról 40-re növelik, azt talán még ők maguk is csak titokban remélték. Helytállásuk egyúttal azt iga­zolja, hogy az NDK-ban jó úton haladnak a test nevelés és a sport tudományos alapokra helye zett továbbfejlesztésével. Ennek köszönhetik a sportnagyhatalomnak számító Egyesült Államok megelőzését, mégpedig 28 ponttal a nemzetek nem hivatalos vorsenyében. A lengyelek 26-ra a románok 16-ról 27-re, a kubaiak 8-ről 13-ra nö vélték érmeik számát, és a bolgárok is javítót tak mérlegükön. Csupán a magyar sportolók szerepeltek az előző olimpiánál gyengébben. A csehszlovák sportolók Münchenhez hason lóan, ezúttal is nyolc érmet nyertek, pontjaik .zárnát pedig néggyel növelték, megtartva pozíció­jukat a mind szorosabbá váló versenyben. A leg kellemesebb meglepetéssel az öttusázók szolgál­tak, akiktől ilyen remek helytállást senki sem vért. Nagyon értékes TkáC és PanáCek aranyér­me, valamint Fibingerová bronzérme. Akadtak jzonban jócskán olyanok is, akik a vártnál gyen­gébben szerepeltek. Az egyes sportágak edzőbi­zottságai alapos értékeléssel mutatják majd meg azt az utat, amelyen az élsportnak haladnia kell. Annál is inkább, mert a csehszlovák sportköz­pontok messzemenő támogatásban részesülnek, és semmi akadálya annak, hogy a jövőben sport igánként további színvonalemelkedést érjenek el. Négy év múlva a moszkvai olimpián ugyanis a mostaninál lényegesen jobb eredményekre lesz szükség, ha a legjobbakkal a siker reményében akarják felvenni a küzdelmet. (kollár) Vikiur bzanyejev Monlreaíban harmadik ulimpiai aranyérmét nyerte a hármasugrásban A záróünnepély egy mozzanata Anton Tkáé, az egyik csehszlovák aranyérem szer­zője a rajt pillanatában ESZME Waldemar Ciarpinski győzött a maratoni futásban és ezzel az olimpiai versenyek egyik nagy meglepetését szolgáltatta így örültek a lengyel térti röplabdázők a Szovjet­unió ellen aratott győzelmüknek és az ezzel kivívott aranyéremnek (CSTK-felvételek) ti ÚJ SZÓ index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjo Központ- B zoiuágo Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr Raboy Zoltán, CSc. Helyettes tőszerkesztők: Szürke István e» esető János. Vezető t.tkár: Gál László. Szerkesztőség 893 38 8rotisiovo. Gorkého 10 Telefon: 169, 312 52, főszerkesztő: 532-20 titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29, gazdaság ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravdo — Kiodóváilo'ot Brotislovo Volgogrodskó B Nyomjo o Pravda, az SZIKP nyomdaváiiaioto — °rovdo Nyomdaüzeme Bratislava Stúrovd 4 Hirdető* iroda: Vajanskőho nábreile 13/A/ll., telefon: 551 83, 544 51 Az Oj Szó előfizetési dl|o havonta —» a vasárnapi számmal együtt <— 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszt» o Posto» Hirlapsrolgálot. Előfizetéseket elfogad minden postar kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostrednó expedíció a dovoz tlaőe, Gottwo<dovo íámest’e 48 Vil. TOVÁBB EL

Next

/
Thumbnails
Contents