Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-15 / 33. szám
A Central Parknál tértem rá az Ötödik Avenue-ra. Az Empire Slate Building nem tűnt fel sokkal magasabbnak, mint az .őt körülvevő többi felhőkarcoló. Pedig magasabb. Végigmentem a márvány- csarnokon a huszonhét felvonó egyikéhez; 1799-ben ezen a helyen marhacsorda legelt J. Thompson farmján. # — Jaj, a gyomrom! — kiáltott fel egy diáklány, amikor a lift — kisebb, mint a prágai Bilá lábút áruházban — meglehetős remegéssel fölröpltett a nyolcvanadik emeletre — a hatvanhatodik emeletig meg sem állt —, több mint 400 méteres percenkénti sebességgel. A lányok visítanak és számolnak: 76 .. .78 . . .79 ... nyolcvan. Itt átszálltunk, és felmentünk a nyolcvanhatodik emeleten lévő teraszra. Az amerikaiak a felhők ka- ledrálisának tartják az Empire State Building-t, a legmagasabb kilátónak s a világ nyolcadik csodájának — hozzászámítják a hét antik csodához. Az egyetlen csoda, amely a huszadik században épült. 320 méter magasban vagyunk New York fölött, egy üvegezett, légkondicionált teremben, ahová b felvonó repített bennünket. Kiléptem a körfolyosóra. Alattam a város, a széles kör- ntak, kanyargó folyók, felhőkarcolók. Tiszta időben ellátni innen New Jersey, Pennsylvania, Connenticut, Massachusetts államokba — de ma nincs derült idő. A hajókat negyven mérföldnyi távolságban is meg lehet különböztetni a tengeren. Az amerikai turisták Párizsban azt kérdezgetik, hány szegecs van az Eíffel-toronyban is mennyibe került a Versailles. összeszámolták, hogy az Empire State Building építésénél 60 ezer tonna acélt használtak fel, hogy az épület köbtartalma 37 millió köbláb, 6500 ablaka van, a telefon- és táv- Iróhuzalok hossza 3500 mérföld, a vízvezetécsöveké pedig 80 mérföld, 16 ezer ember dolgozik az épületben, s hogy a havi áramfogyasztás több mint kétmillió kilowatt. Alattunk a lüktető élet, tarka forgatag, bolygónk legforgalmasabb városa. Csodálatos látvány. A hivalkodó vasbeton- 6s téglaképződmény a felhőkarcolók emberének fantáziájával viaskodik, s szokatlanul turcsa szeszélynek tűnik fel. Magányosságot áraszt. ' Nehéz ilyen hirtelen kapcsolatot teremteni ezzel a külö- lös világgal. A folyó vibráló tükre felszínre hozza az emlékezet mélyéről az első fehér emberek, Ver- razano és Gomez alakját, akik k tizenhatodik században itt Felhőkarcoló-erdő kötöttek ki, és Henry Hudso- nét, aki 1609-ben a Holland Kelet-indiai Társaság hajóján evezett a Hudson folyamon végig, egész Alabamába. Négy évvel később Adriaen Block négy _ „üzletházat“ épített ugyanott. Amikor 1628 ban Peter Mi- nuit-t kinevezték kormányzónak, 24 dollár értékű gyöngyért, gombért és csecsebecséért vette meg az indiánoktól Manhattant. A Pénn Central Vasúti Társaság, amely 1970-bén csődbe jutott, Manhattan egy egész kicsi részéért 1,2 milliárdot kért. A telek értékét, amelyen a társaság vagyona állt, 460 millióra becsülték. 1653-ban, amikor a várost még Nieuw Amsterdamnak (Űj- Amsztérdam) hívták, a mai New Yorknak mindössze 800 lakosa volt. Ma mintegy tizenegymillió ember él a területén, magában a városban nyolcmillió. 1664-ben a holland gyarmat brit tulajdon lett, a yorki fejedelem flottilája foglalta el, a nevét is róla kapta. A Long Island-i csatában 1776-ban a britek még leverték Washingtont, és egész 1783- ig tartották New Yorkot. De 1785—90-ben már tanácskozott az amerikai Kongresszus, és a hajdani gyarmati városháza lépcsőin Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke letette az esküt. A terasz korlátját automaták sora övezi. Az egyikbe bedobtam egy tízcentest, megélesítettem a homályos képet, s a távcsőt a Szabadság-szoborra irányítottam. A messzelátóban egy pillanatra összefolyt a kép, mint a filmten az ún. áttűnés, de aztán a zöld hölgy alatt felfedeztem az Ellis Islandot, a közelmúltig az Újvilágba vezető kaput, amelyen 16 millió emigráns vándorolt be. Minden tonnányi építményen, minden idomcsőn, minden oszlopon rajta van a bevándorlók keze nyoma — ők virágoztat- ták fel ezt a földet. Egy további lifttel feljutottam a legfelső, a százkettedik emeletre. 440 méter magasból nézek ki egy kis helyiség nem nagy ablakán keresztül, s az az érzésem, hogy tetőnylláson tekintek ki. Az ablak alatt is, fölött is T alakú vaskonstrukclők meredeznek ki az épületből. Dipóloknak nevezik ezeket, s a transzmissziós berendezés részei. Ez a berendezés állítólag egyedülálló a világon, s lehetővé teszi, hogy egyetlen antennából tizenhét rádióállomás sugározzon — egyidejűleg. Az időjárás állandóan változik. Az égbolt csukaszürke lett, a kulisszák a horizonton a ködparaván mögött megsötétedett faliképekre hasonlítanak. Fölöttem egy árbocszerü konstrukció nyúlik az égbe. 220 láb magas, 60 tonna súlyú — az adótorony, ezt használja a város valamennyi tv- állomása. Nyolcmillió tv-készü- léket lát el a négy amerikai államban. New Yorkot öt közigazgatási egység alkotja, ezek közül négy — köztük Manhattan is — sziget. Az égbolt rozsdabarna árnyalatot kap, apró esőcseppek dobolnak az ablakon. A kikötőt nézem, a mindössze egy mérföldnyi kapuját őrző Szabadság-ladyt. Évente 26 ezer hajó fut be a kikötőbe, az Egyesült Államok kereskedelmének 46 százalékát szállítják. A zápor korlátozza a kilátást Manhattannek csak az Empire State Buílding-t övező külvárosát látom. Alattam terül el, s jelenében» mindenütt felfedezhető a múlt nyoma. Sok ember és sok esemény hagyta rajta jellegzetes nyomát. Megpróbálom eltalálni, hol van a Washington tér, a James testvérek, William és Henry háza, akik közül Henry visszatért gyermekjátékai színhelyére, hogy megírja a Washington Square-t. A visszaemlékezés felszínre hoz egy történetet John Borrymor-rbl, aki Nyugat- ■ Manhattan 4. utcájában harmincöt métermázsa humuszt hordott fel a tetőre, hogy . kertet létesítsen a lakása mellett. A tulajdonoshő csak akkor jött rá, amikor beszakadt a tető. A Mulberry Streeten volt rendAz Empire State Building mmumúK New York-i riport őrbiztos a későbbi elnök, Theodore Roosevelt, aki az alvilágban hitelesítette krédóját: Halkan beszélj, és nagy kést hordjI A Battery Parkban valamikor koncertterem volt, itt énekelt a „svéd pacsirta“, Jenny Linda, akit P. T. Bantum hozott ide. Az Ötödik Avenue és a 9. utca sarkán lakott Mark Twain és Washington Irving. Twain, a csalódott nemzetközi irodalmi hős itt dolgozott hetvennégy éves korában az emlékiratain, s emlékiratai egy részére ráírta: 500 év múlva bontandó fel. Huckleberry Finn alkotója itt mondta tollba ezt a szomorú mondatot: Az embereknek a halállal kellene kezdeniük, hogy hamarabb legyenek becsületesek. New York a munkásosztály számtalan harcának színtere. A The Communist Club oj New York 1861-ben, három évvel a polgárháború kirobbanása előtt alakult. 1872-ben Londonból New Yorkba költözött az Első In- ternacionálé, az élén Friedrich Adolf Sorge főtitkárral, Mars- barátjával. Húszezer ember menetelt 1882. szeptember 5-én a New York-i Union Square-on az első Munka Ünnepén. 1919 júniusában itt ült össze a nemzeti balszárny konferenciája, és elfogadta azt a manifesztumot, amely óriási lépést jelentett a marxizmus—leninizmus felé. Az orosz forradalom mellé állt, belépett a Kommunista Inter- nacionáléba. Ugyanabban az évben, szeptember elsején megalakult Amerika Kommunista' Pártja, és 1921 májusában egyesült a Woodstocki (New York állam) Kommunista Munkáspárttal. Az uralkodó osztály már 1920 januárjában fel akarta számolni a kommunista pártot a Palmer—Hower-féle razziákkal. A* USA-ban mintegy 10 ezer férfit és nőt tartóztattak le, ebből 70Ö-?t New York Cityben. 1929 októberében ebben a városban álmatlanságban szenvedtek a menedzserek. A Wall Street-i nagy tőzsdekrach olyan rossz gazdasági helyzetbe sodorta a nemzetet, amilyenre még nem volt példa az Államok történetében. A gyárak bezártak, a bankok becsapták az ajtót, éhség járt a földön. 1933-ban 18 millió munkanélküli volt az Egyesült Államokban. Az amerikai kommunisták segítettek megszervezni az országos tüntetést az éhség és a munkanélküliség ellen. 1931- ben és 1932-ben több mint ötmillió férfi és nő vett részt az éhségmenetekben, ebből 110 ezren New York Cityből. Amikor Spanyolországban kirobbant a háború, háromezer önkéntes — kommunisták és nem kommunisták — szállt szembe a fasizmussal a dicső 15. brigádban, az Abraham Lin- coln-brigádban. Csak a fele tért vissza. / „1938-ban Spanyolországba mentem — írta Paul. Robeson —, s az életem döntő pillanata lett. Teljes szívemből, teljes lelkemből énekeltem a nemzetközi brigád hős harcosainak.“ A második világháború idején 15 ezer kommunista jelentkezett az amerikai hadseregbe, sokuk ellen hajtóvadászatot rendeztek, a McCarthy-izmus dicstelen korszakában. William Z. Foster, Gus Hall és Henry Winston sok évet töltött amerikai börtönökben. Itt, New Yorkban van el amerikai kommunisták lapja, 4 Dally World és az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Bizottságának sxéknelye. A levéltárban mák bizonyára Őrzik Theodore Dre^ tér levelét, amelyben kéri fel* Vételét a pártba (Érzem, hogy a kommunisták segítettek eb mélyíteni az amerikai szabadság örökségétvalamint 4r. Martin Luther King kéziratát, aki W. E. B. Du Bots születése századik évfordulóján a következőket irta: „Nem beszélhetünk dr. Du Bois-ról anélkül, hogy el ne ismernénk! egész életében .radikális volt. Néhányan szívesen elhallgatnák a valóságot, miszerint élete későbbi éveiben kommunista lett. Dr. Du Bois géniusz volt, és elhatározta, hogy kommunista lesz. Esztelen antikom- munista megszállottságunk túl sok bajt okozott már.“ Itt New Yorkban jelentették meg első ízben Lenin híres, az amerikai munkásokhoz Intézett levelét 3918 decemberében a John Reed és Szén Katajama szerkesztette Osztályharcban, „Az amerikai forradalmi proletárok eleve arra rendeltettek ... hogy különösen jontos szerepet játsszanak az amerlf kai imperializmus könyörtelen ellenségeiként.“ A megkapóan változatos New York sűrű esőbe burkolózott, s most teljesen másképp fest, mint napsütésben. Eszembe juttatja, hogy majdnem fél kilométer magasan állok az Ötödik Avenue fölött, s hogy a látvány a szédítő magasból felületes véleményre csábít. Valaki azt írta New Yorkról, hogy hatalmas és piszkos s hogy óriási seprűre van szükM1LOS KREjC*
