Új Szó - Vasárnap, 1976. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-08 / 32. szám
VASÁRNAP 1976. augusztus 8. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.35, nyugszik 19.20 Közép-Szlovákia: 4.27, nyugszik 19.12 Kelet-Szlovákia: 4.19, nyugszik 19.04 órakor. A HOLD kel — 17.53, nyugszik 02.26 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÄSZLÖ — OSKÄ.R nevű kedves olvasóinkat 1898-ban született VASZ1- LIJ LEBEGYEV-KUMACS szovjet költő (+ 1949) £ 1988-ban halt meg Dr. MOLNÁR ERIK magyar történész, politikus, a társadalomtudományok marxista művelője (szöl. 1894). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZÄMÄNAK tartalmából Magabiztosan, alkotó szellemben a lenini úton Gustav Husák cikkének befejező része | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Választási programok és a kultúra A nyári szabadságok napjait éljük, de belpolitikánkban még rövid időre sem tapasztalunk tétlenséget. Falvainkban, városainkban serényen készülnek a választásokra. A számvetés és a tervezés időszaka ez: különböző közigazgatási egységenként felmérjük az eltelt időszak eredményeit, s az igényeket, valamint a lehetőségeket figyelembe véve már a választási program elkészítésén munkálkodunk. A választási programokkal szemben támasztott egyik alapvető Igény az, hogy korunk követelményeinek megfelelő, tehát sokoldalú és kellőképpen átgondolt célokat tűzzön ki. Más szóval a gazdasági terveken kívül megfelelő mértékben foglalkozzanak az adott közigazgatási egység kulturális fejlődésének távlataival is, a kifejezés lenini értelmében. A múltban ugyanis gyakran tapasztalhattok, hogy a választási programok jórészt csak gazdasági kérdésekkel és célokkal foglalkoztak. Ipari és mezőgazdasági üzemeink fejlesztésének, továbbá a termelés hatékonysága növelésének az alapvető fontosságát, gazdasági fejlődésünkkel kapcsolatos tennivalók horderejét senki sem vonja kétségbe, de épp az említett társadalmi célunkból adódik, hogy jövóaket sokoldalúbban, komplex módon kell tervezni. Ma már kevesebb helyen, de még mindig él az a tévhit, miszerint a nemzeti bizottságoknak nincs sok beleszólásuk kulturális életünkbe. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. A különböző fokú nemzeti bizottságok irányítják kulturális intézményeink jelentős részének munkáját. Fejlett szocialista társadalmunk sokoldalúan képzett, rendszeresen művelődő szakembereket igényel, s ezért nem lehet senki számára sem közömbös, hogy a nemzeti bizottságok irányítása alá tartozó kulturális intézmények mennyiben járulnak hozzá a dolgozók életszemléletének és életstílusának formálásához. A nemzeti bizottságok nagyban hozzájárulhatnak a művelődési és szőrakozási lehetőségek növeléséhez és sokat tehetnek életkörnyezetünk javítása érdekében is. Megfelelő szervezéssel és irányítással elérhetik^ hogy a középületek falain s köztereinken nem giccseket és moderneskedő torzókat, hanem valóban művészi alkotásokat láthatunk majd, s kulturális életünk fejlesztésére szánt milliókat valóban céljainknak a legmegfelelőbben használjuk föl. Többet kell majd tenni azért is, hogy az új lakótelepeken szolgáltató és művelődési létesítmények is épüljenek, s ezeket ne több esztendős késéssel adják át. A tennivalókat, a megoldásra váró feladatokat sokáig lehetne folytatni. Most azonban nem az a célunk. Ezúttal csak arra akartuk felhívni a figyelmet, amire sok helyen már rájöttek és ennek megfelelően tevékenykednek: szocialista társadalmunkban a kultúra és a művelődés egyre fontosabb szerepet tölt be, egyre igényesebb feladatokat teljesít. További terveink megszabásánál — tebát a választási programok készítésénél is — a jelentőségéhez méltóan kell foglalkoznunk fejlődésünk kulturális szempontjaival is. SZILVÁSSY JÓZSEF KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK 9 Az önellátás Vakáció a ttofburgban irányvonalának külgazdasági szempontjai Irta: Szlovák Gyula Miért mostohagyerek a csemegeszőlő? Varga József írása Átalakul a falu Egri Ferenc riportja Kerékpárral Afrikán keresztül Stefan Miőek riportsorozatának második része Jiirij Trifonov műhelyében E. Fehér Pál interjúja Háború után Sztyepan Gramsin elbeszélése Felhőkarcolók városa Milos Krejéí New York-I riportja A bécsi Hofburg-palota konferenciatermei elcsendesedtek. A közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon részt vevő szocialista és nyugati diplomaták megérdemelt pihenőre tértek. Az újabb érdemi tárgyalások csak szeptemberben kezdődnek. Mérlegkészítésről tehát egyelőre nem lehet beszélni, de a több mint három éve folyó, s most már a 111. plenáris ülés, a számtalan kétoldalú, félhivatalos, esetleg magánbeszélgetések eredményeként mégis kirajzolódik egy általános körkép. A világ haladó, békeszerető közvéleménye ugyanis joggal elvárja, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének napjainkban oly érezhető hatása a lázas fegyverkezés lassítása, esetleg lényeges csökkentése terén is sikerül előrehaladást elérni. De nézzünk néhány konkrét tényezőt. A szocialista országok küldöttségei kezdettől fogva azzal a szándékkal tettek építő kezdeményezéseket és reális javaslatokat, hogy a dolgokat a konkrét döntések medrébe tereljék, vagyis létrejöjjön a valódi haderőcsökkentés Közép-Euró- pában. Eközben szigorúan azokhoz az előkészítő konzultációkon elfogadott elvekhez tartották és tartják ma is magukat, hogy egyik tárgyaló fél biztonságán se essen csorba. Más szóval: a tárgyalásokból eleve ki kell iktatni a másik fél rovására történő egyoldalú előnyszerzés lehetőségét, és el kell érni a haderőcsökkentés kölesönösségét. Ezzel szemben a tárgyalások nyugati résztvevői, noha egyetértenek a közép-európai katonai szembenállás veszélye csökkentésének szükségességével, mégis egyoldalú katonai előnyöket szeretnének szerezni a maguk számára. Mint ismeretes, a teljes tanácskozási jogú szocialista országok (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyel- ország) többek között javasolták, hogy a haderőcsökkentésben közvetlen érdekelt tizenegy eurépai (nyugati és szocialista) ország három év alatt több mint 15 százalékkal csökkentse fegyveres erőit Ezt a térségben állomásozó külföldi £s nemzeti erőkre, a szárazföldi, légi- és nukleáris erőkre egyaránt ki kell terjeszteni. A NATO-országok viszont csupán kétszakaszos „kiegyensúlyozott“ csökkentést szorgalmaznak, amellyel az érintett térségben kialakult erőviszonyok megváltoztatását, vagyis egyoldalú katonai előnyök elérését szeretnék biztositant A megegyezésre törekvés hatotta át a szocialista országok kormányait akkor is, amikor legújabban a nyugati tárgyaló fél olyan újabb követeléssel lépett fel, hogy az érintett országok kölcsönösen közöljék a csökkentés térségében levő fegyveres erőik számadatait A Varsói Szerződés érintett tagállamai — bár az adatok hiányát nem tekintették a megállapodást akadályozó tényezőnek —• eleget tettek a kívánságnak. Es mit tettek a nyugati országok? Nem voltak hajlandók közölni csapataik létszámát, tehát eleve megszegték a kölcsönösség elvét. Ez szemmel láthatóan bizonyítja a NATO- országok ama törekvését, hogy a szocialista rendszer tagállamainak rovására előnyöket szerezzenek maguknak. A következtetés világos és logikus: a nyugati küldöttek részéről is • a problémák reálisabb megközelítésére lenne szükség ahhoz, hogy Helsinki szelleme a katonai szembenállásra is kiterjessze jótékony hatását. Reméljük, a megérdemelt vakáció után ilyen értelemben kezdődnek újra a tárgyalások! ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Luoomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke augusztus 3-án az oseki (rokycanyi járás] November 7 Ejsz-be látogatott. Felvételünkön: Strougal elvtárs az oseki szövetkezeti földművesek között (Felvétel:* CSTK) Lázár György (bal oldalon], a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke augusztus 3-án Varsóban aláírták tárgyalásaik zárójegyzőkönyvét (Felvétel: CSTK — CAF) A bécsi négy Duna-tud közül a mres Reictisbrücice vasarnap, augusztus 1-én a reggeli Órákban eddig ki nem derített okokból leszakadt. Felvételünkön felül a leszakadt híd roncsai, alul a nevezetes Reichsbrücke. (Felvétel: CSTK — AP) Különleges megrendelésre készült modell A chilei fasiszta Ptnochet-rendszer az Egyesült Államok katonai segítségére támaszkodik (J. Cserepanov rajza) T. G.
