Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 3. szám

Á ltalános meglepetést keltett, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1955-ben a kaliforniai Squaw Valley- nek ítélte a 8. téli játékok rendezési jogát, hiszen a Sierra Nevadában megbújó helyecskét még az USA-ban is alig ismerték, csak néhány faház­ból álló település volt mindössze. A furcsa indián-angol keverékszóból ál­ló olimpia székhelyét (a Squaw az indiánok nyelvén asszonyt, indián fe­leséget jelent, a Valley pedig angolul völgyet) azonban öt év alatt valósá­gos téli sportparadicsommá alakítot­ták. Amikor 1960-ban az „Asszonyok Völgyébe“ érkezett a 30 ország 665 téli sportolója, jégstadion, olimpiai falu, megfelelő berendezések várták őket. Az ünnepségeket és a látványos ke­reteket Hollywood egyik leghíresebb embere, Walt Disney tervezte. Már a megnyitó is látványos volt: 5445 tagú énekkórus és 1385 zenész működött közre, 2000 postagalambot bocsátottak a levegőbe és R. Nixon, az USA ak­kori alelnöke megnyitotta a játéko- keit A SÉRÜLT DIVIN EZÜSTÉRMES Squaw Valley-ben sok érdekes do­log történt. A műsor a biatlonnal (20 km-es síkfutás, lövészet beiktatásá­val) és a női gyorskorcsodyázással bő­vült, de a bobpályák építésére nem ju­tott pénz, így először hiányoztak a téli olimpiáról a bobversenyzők. Squaw Valley mintegy „bevezette“ a római nyári olimpia nagy meglepeté­seit. Most történt meg először, hogy az északi összetett versenyt nem norvég, nem is finn versenyző nyerte, hanem eigy teljesen ismeretlen német postás, a 22 esztendős G. Thoma. Nem kisebb meglepetés született az „6si“ skandináv számban, a síugrásban: hat norvég és egy finn aranyérem után egy H. Recknagel nevű, 23 éves né­met diák aratott biztos győzelmet. Gyorskorcsolyázásban nagyszerű eredményeket értek el a versenyzők a magaslati műjégpályán, először tör­ték át például a 10 000 méteren a bű­vös 16 perces határt. A szovjet Jev- genyij Grisin mindkét bajnokságát megvédte, s itt kezdte meg olimpiai aranyérmeinek gazdag gyűjtését lá­gy ija Szkoblikova (két elsőséget szer­zett), hogy négy év múlva az idei já­tékaik színhelyén, Innsbruckban mind a négy távon győzzön!! Az olimpiák történetében Európa először nem tudta megtartani elsősé­gét páros műkorcsolyázásban, mind­három számot a tengerentúliak nyer­ték. Squaw Valleyben volt a felejthe­tetlen Belousova—Protopopov szovjet páros premierje, a kilencedik helyen végzett. A kétszeres Európa-bajnok Karol Divin szerezte Csehszlovákiá­nak a téli olimpiák történetében a második ezüstérmet. Divin a szabad- körcsolyázás előtt 22,5 ponttal veze­tett az amerikai Dávid Jenkins előtt, jenkins fantasztikus kűrt futott, zené­re ugrotta a hármas Salchowot és a Rittbergert, s a pontozók többsége maximális pontszámmal jutalmazta az előadott programját. Divin sérülten állt ki a szabadkorcsolyázásra, így nem tudta megtartani előnyét. A- meglepetéseket betetőzte a jégko­rongtorna. Az összeszokott, gyors, kemény korongozást játszó amerikai válogatott legyőzte a megfiatalított szovjet és kanadai csapatot. A Cseh­szlovákia—USA meccs első harmada után 3:3 volt az eredmény, a másodi­kat l:0-ra megnyertük, de a harmadi­kat 6:0 (!!!) arányban elveszítettük. Hogy honnan vették az amerikaiak az erőt, a frisseséget, a keménységet — mert úgy játszottak, mintha csak akkor kezdődött volna a találkozó — mind a mai napig rejtély. Csehszlová­kia a negyedik helyen végzett. Három eredmény: USA—Kanada 2:1, Kanada —Szovjetunió 8:5, Szovjetunió—Cseh­szlovákia 8:5. A nemzetek nem hivatalos pontver­senyében a Szovjetunió — sífutói gyengébb szereplése ellenére —* fölé­nyesen megőrizte cortinai elsőségét. Csehszlovákia egyetlen érmét a mű- korcsolyázó Karol Divin szerezte. A jégkorongozáson kívül más sportág­ban nem pontoztak versenyzőink, akárcsak a magyarok, akik mindösze három sízőt indítottak az olimpián. KEVÉS HÓ, SOK EGYÉNISÉG A poros cipők olimpiájának is szok­ták nevezni a 12 esztendővel ezelőtti innsbrucki téli' játékokat. Kevés volt ugyanis a hó, és hogy „legyen“, arról az osztrák hadsereg gondoskodott: kétezer katona hordta a havat a sí­pályákra. De elsősorban nem ez volt jellemző az 1964. évi téli olimpiára. Innsbruckban 36 ország 1200 spor­tolója indult, már 34 számban avattak bajnokokat, és a televíziós közvetíté­sek ellenére 950 ezren nézték végig a különböző versenyeket. Tizedmásod- percek döntötték el a küzdelmet a jégen, századok a havas lejtőkön és gyakran csak másodpercek a sífutás­ban. A kiéleződött versengés azonban nem ment a sportszerűség rovására, így elmondhatjuk: az olimpia játékai­nak negyvenedik évfordulóját méltón ünnepelte a fejlődő téli sport. A 9. téli olimpiát nem annyira a rekordok, mint inkább a nagy ver­senyzők kiváló teljesítményei avatták igazán emlékezetessé. A gyorskorcso­lyázó Ligyija Szkoblikova, Squaw Valley kétszeres bajnoknője volt a játékok legsikeresebb alakja: váratla­nul győzött 500 méteren, annál bizto­sabban viszont a többi három távon, és összesen hat aranyérmével a fehér olimpiák legeredményesebb résztvevő­je lett. A sport mai szakosítása mel­lett nem valószínű, hogy valaha is túlszárnyalják a cseljabinszki tanító­nő teljesítményét. Innsbruckban nyert először 1924 óta két egyéni bajnokságot sífutó. Mantyrantát, a finn vámőrt Klavgyija Bojarszkih szovjet tanítónő követte, és a svéd Jernberg pádig 35. szüle­tésnapján bizonyította be: még korai volt őt „eltemetni“. A női alpesi szá­mokban egy francia testvérpár, az alig 20 esztendős Christine és a 18 éves Marielle Goitscheli váltotta egy­mást a győzelmi emelvényen. A mű­lesiklást Christine nyerte Marielle előtt, az óriáslesiklásban fordított volt a sorrend. Ilyesmi még nem for­dult elő a téli olimpiai játékok törté­netében! Az olimpia legnagyobb meglepetését okozta harmonikus, leheletfinom kűr- jével a szovjet Belouszova—Protopo­pov páros, amely drámai versenyt ví­vott a nyugatnémet Kilius—Baumler kettőssel. Protopopovék balettszerű előadása után mindenki érezte: a le- ningrádi páros addig ismeretlen ele­mekkel gazdagította a műkorcsolyá­zást. A KOREAI NDK IS ... Karol Divinnek, a négy esztendővel ezelőtti második helyezettnek ezúttal nem jutott érem, bár kevés hiányzott hozzá, ám a negyedik helyre szorult a 15 éves amerikai Alán Scott mögé, aki az innsbrucki olimpia legfiatalabb érmese lett. A mindössze 13 eszten­dős Ondrej Nepela meghökkenten fi­gyelte a holland Dijkstra hatalmas ugrásait és Calmatot, aki közimert idegeskedésével minden ronthatőt el­rontott, így a nem éppen nagy egyé­niség hírében álló nyugatnémet Schneldorfer végzett az élen. A skandináv sísport „rehabilitálta“ magát. Az északi összetettben 32 éves fejjel visszavágott a német Thomának a norvég Knutsen, aki Squaw Valley első számú esélyese volt. Meggyőző fölényt mutattak közép- és nagysán­con is az északi síugrók. Itt jegyez­zük meg, hogy középsáncon az első sorozat után a csehszlovák J. Matous vezetett 85,5 méteres ugrásával, de később visszaesett a negyedik helyre. Tizennegyedik lett egy J. Kasa ja nevű japán ugró, aki nyolc évvel később arany- és ezüstérmet, szerzett a sap- porői olimpián. Úgy tűnik, elnyűhetet- len, mert újra készül Innsbruckba. Tizenkét esztenő utáni Népes volt a jégkorongtorna, 16 csapat indult, s a 2.—4. helyet csak a gólkülönbség döntötte el. A végered­mény: 1. Szovjetunió, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia, 4. Kanada. A cseh­szlovák csapat eredményei: Kanada 3:1, USA 7:1, Lengyelország 4:0, NSZK 11:1, Svájc 5:1, Svédország 3:8, Szov­jetunió 5:7. Az először kiírt biatlon kettős szovjet sikert hozott, mig a férfi gyorskorcsolyázásbam először fordult elő, hogy minden távon más nemzetiségű futó lett első. A női szá­mokban a szovjet versenyzőkön kívül csak a Koreai NDK (!) és a finnek egy-egy futónője szerzett bronz-, illet­ve ezüstérmet. Ahogy az várható volt, a Szovjet­unió sportolói voltak a legsikereseb­bek, az aranyérmek csaknem egyhar- madát, 11-et vittek haza. A pontver­senyben Norvégia fenyomult a 2. helyre. A KÖD LEPLE ALATT Már jóval a 10. téli játékok megnyi­tója előtt szállóige lett: a francia rendezőknek semmi sem drága. Így az 1968-as grenoble-i téli olimpia volt a legnagyobb (37 ország 1358 verseny­ző) és ,a legdrágább. Míg az első olimpia, az 1928-as St. Moritz-i egy­millió, addig a grenoblei egymilliárd frankba került. Grenoble úgy vonult be a sporttörténelembe, mint a nagy, távolságok olimpiája, több tíz kilomé­terre voltak egymástól a sportverse­nyek. Érdekes módon csak néhány ese­mény vonzott nagy közönséget, a te­levízió erősen csökkentette a külföldi látogatók számát, bár az állandó köz­vetítések révén csaknem 600 millió­nyian élvezték a havas-jeges verse­nyek szépségeit. Sok gondot okozott a rendezőknek a szeszélyes időjárás. Az innsbruckihoz hasonló hóhiány ugyan nem fenyegetett, de a köd an­nál inkább befolyásolta az alpesi ver­senyeket. J. C. Kílly, a franciák 25 éves bálványa nyerte az alpesi szá­mok mindhárom aranyérmét, s utána hősként ünnepelték Franciaország­ban. A férfi műlesiklásnak három győz­tese volt. Előbb a norvég Mjoennek mérték a legjobb időt, de kapukiha­gyás miatt kizárták. Az osztrák Schranz útjába viszont egy rendőr került, meg kellett ismételnie a ver­senyt. Most Schranzot kezdték ünne­pelni, de ez is korainak bizonyult. Hatórás vita után ugyanis megállapí- tották(?): a rendőrrel való kollízió előtt Schranz is kihagyott egy kaput, s ezért diszkvalifikálták. Az „igazi" győztes tehát Killy lett. M. Goitscheli viszont ködben is világosan győzött, ha nem is ugyanabban a számban, mint 1964-ben. Az olimpia a 30 kmes síkfutás ha­talmas meglepetésével kezdődött, és a nagysáncon esélytelennek tartott versenyző győzelmével zárult. A nor­vég „mesterek“ kiemelkedő sikerei ellenére — a fehér olimpiák történe­tében először — közép-európai sífutó nyerte a 30 kmes távot (Nones, Olaszország). T. Gustavsson, a 30 éves svéd testnevelő tanárnő viszont a szovjet sífutónők hosszú győzelmi so­rozatát törte meg, s ezen az olimpián érte a skandinávokat hagyományos számukban, az északi összetettben az eddigi legsúlyosabb kudarc: az első húsz közé sem kerültek. Műkorcsolyázásban a Protopopov házaspár imponáló kűrrel védte meg elsőségét. Annál nagyobb vitát váltott a férfi-bajnokságon a .bírák működé­se, különösen a szabadkorcsolyázás­ban kiemelkedő osztrák világbajnok, Danzer lepontozása. A női gyorskor­csolyázó számokban a szovjet futó­nőktől a holland lányok vették át a vezető szerepet. A bobpályán teljesült a 40 éves olasz Monti nagy álma: kettős olimpiai sikerrel fejezte be versenyzői pályafutását. NÉGY ÉREM CSEHSZLOVÁKIÁNAK Az erőviszonyok további kiegyenlítő­dése jegyében a 35 szám aranyérmein minden eddiginél több, 13 ország osz­tozott. A legtöbb bajnokságot hatot, Norvégia szerezte, és a nem hivuta- los pontversenyben is megelőzte a Szovjetuniót, amelynek gyorskorcso­lyázói és női sífutói nem tudták meg­ismételni korábbi sikereiket. A har­madik helyre Ausztria került. Magyar- ország egyetlen pontszerző versenyző­je a műkorcsolyázó Almássy Zsuzsa volt: a hatodik helyen végzett. Csehszlovákiának a grenoble-i téli olimpia volt az eddigi legsikeresebb: egy arany-, két ezüst- és egy bronzér­met szereztek sportolóink. A síugró Jifí Raska személyében először avat­tak csehszlovák olimpiai bajnokot {középsánc) a téli olimpián. Raskát a nagysáncon csak 1,7 pont választot­ta el az újabb aranyéremtől. Húsz év után ismét- „ezüstös“ lett jégkorong­válogatottunk, amely 5:4-re legyőzte a Szovjetuniót, majd 3:l-re kikapott Kanadától; még így is volt reménye az elsőségre, ha mindkét pontot meg­szerzi a svédek elleni utolsó meccsen. Nem sikerült, 2:2 lett a végeredmény, így a Szovjetunió megvédte bajnok­ságát. A torna szenzációja vöt hogy Finnország 5:2-re verte Kanadát. Egyetlen bronzérmünket a műkorcso­lyázó Hana MaSková szerezte. 1UMI VINCJ| index: 43 U1L Kiadja Szlovákia sommun.stc Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Or. Robay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztő: Szarko -stván Veze­tő titkár: Gál László. Szerkesztőséé 893 38 Biatislava, Gorkého 10 Telefon 169, 312-52, főszerkesztő 532 20, titkárság: 550 18, sportrovat: 505-29, gazdaság: Ggyek 506 39 Táv- fró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislova, Volgogrodská 8. Nyomja a Pravdo. az SZ LKP nyomdaválialato — Pravdo Nyomdaüzeme, Bratistava, Stórovo t Hirdetőirodo Va- janského nábrezie 13/A/l!., telefon. 551 83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja havonta - a vasárnapi számmal együtt — 14,73 korona. A Vasárnapi Oj Szó külön előfizetése ne­gyedévenként 13 korona. Terjeszti a Postai Hfrlapszolgólat. Előfizetéseket elfogod minden postai kézbesítő. Külföld* megrendelések PNS — Ostrednó expedfeio o dovoz tlaée, Gott- waldovo námestie 48/VII. A Squaw Valley-i olimpián Karol Divin (jobbról) ezüstérmet szerzett a térti mű- koresolyázásban. Balra a győztes Dávid Jenkinst láthatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents